Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-19 / 16. szám

Üdvözlet az olvasónak! Megfázás ellen Ajánlatunk a hideg, szeles téli napokra: tíz egyszerű szabály, amellyel fölerősít­hetjük szervezetünk ellenál­lóképességét a vírusokkal szemben. • Minden reggel és este ve­gyünk tusfürdőt - 30 másod­percig meleg, 5 másodpercig hideg vízzel, s ezt tízszer is­mételjük meg. A zuhanyozást hideg vízzel fejezzük be. • Hetente kétszer a forró fürdő után csak a fejünket töröljük szárazra; bőrünket hagyjuk megszáradni, míg kicsit meg­borzongunk a hidegtől; ez­után jó melegen öltözzünk föl. • Tréningezzük az or­runkat: naponta egy-két alka­lommal tenyerünkből szip­pantsunk föl előbb az egyik, majd a másik ormyílásba hi­deg vizet, s ezt azután köpjük ki. • Akinek módjában áll, rendszeresen szaunázzon, mert az a tapasztalat, hogy a forró gőzfürdő hatékony vé­delmet nyújt a fertőzések el­len. • Erősíthetjük a szerve­zet védekezőképességét, ha reggelenként egy kis eukalip­tuszolajat csöppentünk zseb­kendőnkre, s nap közben többször mélyen belélegzünk belőle. • Bármilyen kelle­metlen, zord az idő, naponta legalább fél órát töltsünk sza­bad levegőn. • Az öltözkö­désben kerüljük a túlbiztosí­tást; ha „bedunsztoljuk” ma­gunkat, nem éri levegő a bő­rünket, s a verejték nem tud elpárologni. Arra azonban ügyeljünk, hogy lábunk me­legen legyen. Keményebb hi­degben feltétlenül gyapjú­zoknit vagy -harisnyát húz­zunk és olyan cipőt, amely ki­csit lötyög, azaz egy számmal nagyobb, mint amit általában viselünk. • Tartsunk szó sze­rinti értelemben is három lé­pés, azaz legalább másfél mé­ter távolságot azoktól, akik náthásak, köhögnek, meghű­léssel bajlódnak. • A túl- és alulfűtött lakás egyaránt árt­hat a szervezetnek; az ideális a 20 fok körüli szobahőmér­séklet és az 50 százalékos pá­ratartalom. • Zord időben is fontos a levegőcsere: órán­ként 3-3 percre tárjuk szé­lesre lakásunk ablakait. Megtisztelő, de ettől még nem könnyű feladat olyan újságot ké­szíteni, amelyet érdeklődéssel vesz kezébe az olvasó. A Jó na­pot! rovatnak - amely ez alka­lommal már két teljes oldalt ka­pott a mai lapszámban - még egy lapáttal többet kell tennie az új­ságok szokásos szerkesztési normáira! Az előfizetőknek és a lap alkalmi vásárlóinak olyan érdekes és hasznos tudnivalók­kal szeretnénk szolgálni, amiket az olvasó kamatoztathat min­dennapi ügyeinek intézésében. A témák kiválasztása azért sem könnyű, mert ahány ember, annyiféle az érdeklődése. A pa­nelházban lakót bizonyára nem érdekli a kerti vízcsap téliesíté- sének mikéntje, éppúgy a napi megélhetési gondokkal küszkö- dőt sem lelkesíti a német márka emelkedő árfolyama, főként, ha arra buzdítjuk, hogy a megtaka­rítást abba érdemes fektetni. Az újságkészítés egyik aranyszabá­lyára azonban a mai szerkesztő­nek sem árt figyelmezni! Ez pe­dig így szól: ne téveszd össze a saját könyöködet az olvasóéval. A mostani intézkedés már előrevetíti a kidolgozás alatt lévő haderőreform várható vál­tozásait. Az állomány váltás lét­számszükségletei részben mó­dosítják a korábbi sorozásokon kilátásba helyezett bevonulási helyekre vonatkozó döntéseket. Ez a döntés várhatóan ked­vezően érinti mindazokat, a- kiknek például Rétságot, Ta­polcát, vagy Tatát ajánlották fel. A Bács-Kiskun Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság kiegészítési osztálya, korláto­zott pénzügyi lehetőségei figye­lembevételével, igyekszik min­denkit időben értesíteni a bevo­nulás helyeként feltüntetett helyőrségek változásairól. Az önkormányzati hivatalok hamarosan megkapják a bevo­Vagyis: lehet, hogy bizonyos in­formációk ismétlése a kötele­zően tájékozott újságírónak unalmas, viszont az, akit érint, használni tudja. Sőt, éppen amiatt, hogy ezek a cikkek szinte sűrítve kerülnek az olvasó szeme elé, még hatéko­nyabbak lehetnek. Természete­sen ehhez szükségünk lenne a visszajelzésre: egyrészt azt lenne jó tudni, hogy találkozik-e szerkesztési szándékunk az ol­vasó tetszésével, másrészt pedig arra is kíváncsiak vagyunk, hogy milyen témákat szeretnének vi­szontlátni a lapban. Ezért is kér­jük olvasóinkat, hogy ha idejük engedi, írjanak, mondják el vé­leményüket. Észrevételeiket, öt­leteiket köszönettel fogadjuk. Ma tovább folytatjuk a közép­iskolák felvételi terveinek köz­lését, foglalkozunk a főképpen a nyugdíjkorhatár felé közeledő­ket érintő kérdéssel: nevezete­sen azzal, hogy miként lehet ki­számítani a nyugdíj összegét. Tehát lapozzanak all. oldalra, ahol a folytatás következik!: a szerkesztő nulók névjegyzékét, így a be­vonulási parancs kézhezvétele után meg lehet kezdeni a bevo­nulási segélyek felvételét. Ezt külön igényelni nem kell, ez egyszer jár minden érvényes bevonulási paranccsal rendel­kezőnek. Aki polgári szolgálatot vál­lal, annak nem jár ez a segély. Célszerű, ha az érintet­tek gondosan tanulmányozzák a bevonulási parancs hátoldalán leírtakat. A bevonulási parancsban foglaltaknak mindenféleképpen tegyenek eleget. Ha bármilyen (egészségügyi, szociális, stb.) gond merül fel, telefonon vagy írásban azonnal értesítsék a Bács-Kiskun Megyei Hadki­egészítő Parancsnokságot. Szabó János alezredes A bevonulok figyelmébe! 1995 februárjában, az elmúlt évek kialakult gyakorlatától el­térő időben kerül sor a katonai szolgálatukat letöltők leszerelé­sére, illetve az őket váltók bevonulására. Ennek megfelelően a leszerelésre január 31-én, a sorkötelesek bevonulására február 15-16-án kerül sor. A katonai eskütételt a Magyar Honvédség­nél március 11-én tervezik végrehajtani. § MIT MOND A. JOG? § Tulajdonszerzés elbirtoklással Egy nyugdíjas agronómusnak sok bosszúságot okozott éveken át a szomszédos, elhanyagolt telek gyümölcsfáiról átterjedő gombabetegség, amely az ő szőlőjét is megtámadta. Aztán gon­dolt egyet, és kerítést is húzott a gazdátlannak tetsző telek köré, a közös telekhatárt pedig megszüntette, a közterheket az így megnagyobbított gyümölcsös után fizette. Tizenkét év eltel­tével jelentkeztek a tulajdonos gyermekei, mint örökösök, akik bírósághoz fordultak az „ellopott” ingatlan visszaszerzéséért. Az agronómus tulajdonjogának megállapítását kérte elbirtok­lás jogcímén. A Ptk. a tulajdonszerzés egyik módjaként ismeri el az el­birtoklást, amellyel ingó dolog és ingatlan tulajdonjogát is megszerzi az, aki azt sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birto­kolja. A jog ezt a tulajdonszer­zési jogcímet azzal indokolja, hogy nem érdemel jogvédelmet valamilyen dolognak, vagy in­gatlannak az olyan tulajdonosa, aki hosszú időn át nem törődött a tulajdonával. Az elbirtoklás nem eredmé­nyez tulajdonszerzést akkor, ha az elbirtokló erőszakos, alatto­mos módon kerül birtokon be­lül. Ingatlan esetében akkor sem lehet szó elbirtoklásról, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részén állnak fenn, és az in­gatlan természetben nem oszt­ható. De mit jelent a Ptk. által előírt „sajátjaként való, szakadatlan birtoklás” kifejezés? A helyes jogértelmezés szerint az birto­kol, aki tudja ugyan, hogy az in­gatlan másé, de véglegesen sa­játjának tekinti azt anélkül, hogy szerződéses kapcsolatban állna az igazi tulajdonossal. Ezért például a bérlő, a haszon- élvező tartós használat esetén sem szerezheti meg a tulajdon­jogot, mert Jogviszonyban áll” az adott dolog, ingatlan tulajdo­nosával. Az elbirtoklással foglalkozó bírói gyakorlat szerint fontos. hogy az elbirtokló végleges szándéka nyilvánvaló legyen. Példánkban ez a véglegesség kiderül abból, hogy az agronó­mus a két telket egy területként bekerítette, egységesen műveli és fizeti a közterheket. Fontos tudni, hogy „szakadatlanság­nak” a tulajdonos és az elbir­tokló között kell fennállnia, más személy tiltakozása nem sza­kítja meg a tízéves elbirtoklási időt. A Ptk. szerint a tulajdonos írásbeli felszólítása, illetve, ha a tulajdonos az ingatlan sorsáról valami módon rendelkezik, ne­tán az elbirtokló a birtokot aka­ratán kívül elveszíti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, megszakítja a 10 éves folyto­nosságot. Esetünkben az örökö­söknek csak akkor van esélyük a pernyerésre, ha a volt tulajdo­nos az elbirtoklási időn belül tett végrendeletet, mert a végintéz­kedéssel élt a rendelkezési jo­gával, s ez a lépés megszakítja az elbirtoklást. A végrendelke­zés napjától a tíz év újra kezdő­dik, azt követően már az örökö­sökön múlik az ingatlan sorsa. Hogyan számítják ki a nyugdíjat? 80.000 Ft Példák a nyugdíjalap kiszámításához PETŐFI NEPE - GRAFIKA 40.000 Ft 35.200 Ft 30.000 Ft 20.000 Ft Néhány példával azt próbáltuk illusztrálni, hogy a keresethez képest hogyan alakul a nyug­díjalap. Ezeket az összegeket azután még módosítják a különböző szorzók, például a munkában töltött évek arányában. A nyugdíj kiszámításánál az 1988. január 1-jétől a nyugdíjba vonulás napjáig elért keresetet veszik alapul. A keresetet évenként nettósítják, majd az infláció hatásának ellensúlyo­zására felszorozzák. Az átlagkereset kiszámításá­hoz az 1988. január 1-jétől a nyugdíjba vonulás napjáig ter­jedő felszorzott nettó keresetet osztják az adott időpontban munkában töltött napok számá­val. A nyugdíj összegének megállapításához a 20 ezer fo­rintig terjedő keresetet 100 szá­zalékig; az azon felüli összege­ket 20-22 ezer forintig 90 szá­zalékig; 22-30 ezer forintig 80 százalékig; 30-40 ezer forintig 70 százalékig, majd 10 ezer fo­rintonként 80 ezer forintig to­vábbi 10 százalék különbözet­tél kell számolni a nyugdíjalap meghatározásakor. A nyugdíj végleges összegé­nek megállapítása az így kapott összeg és a szolgálati idő függ­vényében alakul. Aki húsz év szolgálati idő után megy nyugdíjba, az az előbbi számítás alapján megka­pott összeg ötvenhárom száza­lékára jogosult. Minden to­vábbi, szolgálatban töltött év után egy százalékkal nő a nyugdíj összege. Harminckét évi szolgálat után az átlagkere­set hetven százaléka a nyugdíj, majd minden, munkában töltött év után további fél százalékkal emelkedik. Az évenként esedékes nyug­díjemelés csak a nyugdíj meg­állapítását követő évre jár. Munkahelyi viselkedéstan Hogyan bánjunk azokkal, akiket ki nem állhatunk? Ez a címe egy új könyvnek, amely az Egyesült Államokban látott napvilágot. A két szerző - Rick Kirschner és Rick Brinkman - orvos, tehát mindketten pon­tosan tudják, hogy mekkora stresszt okozhat a kiállhatat- lan munkatárs vagy főnök, és mennyire károsítja ez a hely­zet az egészséget. A szerzők szerint a „problémás” kollé­gák jórészt így csoportosítha­tók: A páncélba öltözött: azonnal támad, kiabál, mindent kritizál, még mielőtt a másik bármit is mondana vagy tenne; Az éleslövész: kilesi a többiek gyönge pontjait, majd célirá­nyosan lecsap; A senki: vele a kommuniká­ció semmiféle formája nem le­hetséges; Aki mindent jobban tud: el­hárít minden változást és új ötle­tet; A panaszkodó: folyton si­ránkozik, kesereg; Aki maga a gránát: indoko­latlanul is robban, tombol. A két orvos szerző szerint a legfontosabb, hogy tartsuk ma­gunkban az indulatainkat, sem­miképpen ne kiabáljunk vissza. Próbáljuk meg úgy félbesza­kítani a kollégát, hogy nyugod­tan meg-megismételjük a nevét, miközben ő dühöng. Új állást csak végső esetben keressünk, inkább menjen el az, akit min­denki kibírhatatlannak tart. Mindegyik típusnál célravezető lehet, ha megbeszéljük a helyze­tet a többi munkatárssal. így leg­alább közösen állunk a kellemet­lenkedővel szemben, s nem érezzük egyedül magunkat, ha a leszerelő hadmozdulatok hiába- valóak. Azért az sem árt, ha ön­magunkat is megvizsgáljuk a fenti szempontok szerint. Lengyel o Német o Cseh L ország Bosznia- Hercego- vlna í Küldemények külföldre ***» ______*jSL A szomszédos államokba olcsóbb. A megemelkedett postai díj­szabás szerint megváltozott a külföldre küldött csomagok, levelek ára is. A közvetlenül a szomszédos országokba cím­zett levelekre 20 grammig 22 forintos bélyeg kell; ugyanany- nyi, mintha csak vidékre külde­nénk. Képeslapokat, levelező­lapokat 14 forintért. Aki a hatá­ron túli ismerőseinek újságot szeretne feladni, 100 grammig 30, 250 grammig 60, 500-ig 120, egy kilóig 440,2 kilóig 720 forintba kerül. A könyveknél két kilóig az előző tarifák szá­mítanak, 3 kilogrammig már 960 forintot, 4 kilóig 1500 fo­rintot, 5 kilogrammig pedig 1800 forintot kell kifizetni a postán. A kiscsomag kategóri­ánál negyed kilóig 120, fél ki­lóig 240, egy kilóig 440, két ki­logrammig 720 forintot kell fi­zetni. A nem szomszédos álla­mokba 60 forint a levél 20 grammig, a képeslap pedig 40 forintba kerül. A nyomtatvá­nyokért, tehát újságért, nyomta­tott füzetért kétszer annyit kell fizetni minden kategóriában, mintha a szomszédos orszá­gokba mennének.

Next

/
Thumbnails
Contents