Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-11 / 09. szám

1995. január 11., szerda 5. oldal Megyei Körkép Negyven év a Dunáért Az igazgatóság területe 5881 négyzetkilométer és 89 település. FOTÓ: PN-ARCHív Január 17-én ünnepli fennállá­sának 40. évfordulóját, sze­rény keretek közepette, a ha­gyományos nyugdíjastalálko­zóval egybekötve az Alsó- Duna-völgyi Vízügyi Igazgató­ság. Ziegler István igazgatóval az igazgatóság négy évtizedes tevékenységéről és terveikről beszélgettünk.-Igazgató úrról úgy tartják, hogy az Aduvízig egyik legré­gibb dolgozója. Majdnem az alakulással együtt került ide, 1957. február 1-jén, és az öt­éves egyetemi időszakot kivéve soha nem vált meg a cégtől. Jó ismerője annak a munkának, amit a vízszabályozás terén fej­tett ki a bajai igazgatóság.- Ha már szóba került a múlt, szívesen beszélnék arról, amit elődeink tettek a Dunának ezen a szakaszán. A századfor­dulón alakult ki - az árvizek és a belvizek pusztításának leküz­désére - a Bajai Folyammér­nöki Hivatal és a Sárközi Ár­mentesítő Társulat, mindkettő az Aduvízig jogelődje. A mi működési területünk fontossá­gát bizonyítja, hogy a tíz me­gyei központon kívül csak Ba­ján és Gyulán van vízügyi igazgatóság. A működési terü­letünk 89 települést fog át, pon­tosan 5881 négyzetkilométert. Az egykori feladatkör kapcso­lódott a terület gazdasági szer­kezetéhez. Ide tartozott a Duna szabályozása, a vízkárok elleni védekezés és a térség vízrende­zési és öntözési munkálatainak irányítása. A feladatok később kibővültek a vízminőség-véde­lemmel, az ivóvízellátás, a csa­tornázás és a szennyvíztisztí­tás megszervezésével. Jelenleg az ökológiai érdekérvényesítés az, ami a tevékenységünkben egyre inkább erősödik. Ezenkí­vül fel kell készülnünk a mező- gazdaság szerkezeti változásai­ból származó feladatokra, hi­szen a régi szövetkezeteket mindinkább kisgazdaságok váltják fel.- Rendelkezésükre áll az ár­vízvédekezéshez szükséges lét­szám?- Úgy látszik, hogy a hajdani 1100 főhöz viszonyítva az idén a 400-as létszám alá kell men­nünk. Ezzel legfeljebb a II. fokú készültséghez adhatunk műszaki irányítást és figyelő- szolgálatot. A III. fokú készült­ség esetén a társigazgatóságok, az önkormányzatok, a honvéd­ség, a polgári védelem és egyéb külső szervek segítségét kell igénybe vennünk. Általános tendencia, hogy az állam foko­zatosan csökkenti a vízgazdál­kodás támogatását, ami azzal jár, hogy az érdekelt szerveze­tek és a polgárok anyagi teher­viselését növelni kell.- Érzékelhető-e még a térség lemaradása az ivóvízellátás és a szennyvízcsatornázás terén?- Sajnos, igen. Az országos átlagot jelentő 94 százalékkal szemben nálunk csak 86 száza­lékos a közművesített ivóvízel­látás. A csatornázásban még kedvezőtlenebb az arány: or­szágosan 58 százalékos a kiépí­tettség, ez nálunk mindössze 22 százalékot tesz ki. Azt azonban hozzá kell tennem, hogy az el­múlt tíz évben, de különösen az utolsó három esztendőben erő­teljes volt a fejlődés. Nagyon fontos a vízrendezési művek, főleg a kettős hasznosítású csa­tornák felújítása, melyek a bel­víz levezetését és az öntözővíz biztosítását szolgálják. Miután évek óta elmarad a kellő kar­bantartás, a csatornák feliszapo- lódtak, aszály esetén katasztro­fálissá válhat a helyzet, ha to­vább csökken a csatornák víz­szállító képessége.-Mit tart a munkájukban a legfontosabbnak ?- Az állami kezelésben levő vízgazdálkodási főműveknek - árvízvédelmi töltéseknek, fő- csatomarendszereknek, szi­vattyútelepeknek, vízkormány­zó műtárgyaknak - a jó karban tartását. Fenntartani az eddigi sikeres és eredményes együtt­működést a jugoszláv vízügyi szervekkel. Ez a magyar víz- gazdálkodás szempontjából biztonsági kérdésnek tekint­hető. Hasonló jó kapcsolatról számolhatok be a vízügyi szak- középiskolát és a vízügyi főis­kolát illetően. A nagyon leszű­kült létszámkeret miatt szinte kényszerítve vagyunk, hogy minden munkakörre a legjob­ban képzett szakembereket al­kalmazzuk. Gyuricza Zsolt Nem növekszik így készül a füstölnivaló A mezőgazdasági munkák kö­zül a legtöbb munkaórát a do­hány termelése igényli. Fel kell nevelni melegágyakban a pa­lántát, azt májusban kiültetni. A palántázáshoz enyhén vizes ta­lajra van szükség. A nyár fo­lyamán többször meg kell ka­pálni a sorokat, vigyázni kell arra, hogy a forró naptól ne ég­jenek meg a dohánylevelek. Alj-, anya- és hegylevelet kell szedni, és még nem beszél­tünk a tetejezésről. Ennél a mű­veletnél le kell csípni a dohány csodaszép virágzatát. A letört leveleket zsinórra fűzni, meg­szárítani, majd csomózni kell. A tél a csomózás időszaka. Az idei szállítás előtt beszélgettünk Rab Ferenc bajai dohányterme­lővel.- Most csomózzuk a do­hányt, a munkát nemrégiben kezdtük el, ugyanis a levelek­nek megfelelő szárazságának kell lenniük. Az átvételt szigorú minőségi követelmények sza­bályozzák. Válogatni kell, a meghatározott kategóriák sze­rint a megszáradt dohányt, nagyság, épség és szín szerint. Nem titok, hogy 1994-ben az időjárás kedvezett a dohány- termésnek, soha nem látott ter­mésmennyiséget értek el a ter­melők. A dohánytermelés fá­radságos munka. Hiába fizet jól a dohánybeváltó, minden egyes fillérért keményen meg kell dolgozni. Kapálni csak porhanyós föl­dön lenne szabad, hiszen a ke­mény, cserepes földbe belesza­kad a gaz gyökere, amely újra kihajt. A palántázáshoz sok eső kell, amivel nem dicsekedhet­tünk az elmúlt évben. Bár esett az eső, de nem akkor, amikor szükség lett volna rá. Az egész évi hajtás után arra várunk, hogy leadhassuk ter­mésünket, hiszen a szállítás után győződhetünk meg arról, hogy mennyit ér egy év mun­kája. A kiskunhalasi dohánybe­váltó üzem január 18-án veszi át a kiválogatott és bálába cso­magolt füstölnivalót, amiből a dohányosoknak cigaretta ké­szül.-b -a a tehénállomány A tejtermelés növelését ösz­tönző intézkedések - a tej felvá­sárlási árának emelése, vala­mint a tehenenkénti 20 ezer fo­rintos támogatás - eredménye­ként mérséklődött a tehénállo­mány csökkenésének az üteme, de a növekedés még mindig nem kezdődött meg. Az 1980-as évek végén elkezdődött kedve­zőtlen folyamat megállítása ér­dekében a gazdaságosabb ter­melést segítő feltételek megte­remtésére, valamint a hazai tej­termelők fokozott védelmére lenne szükség - vélik a szakem­berek. Az 1989. évi 630 ezerről mintegy 400 ezerre csökkent te­hénlétszám növelését csak ke­vés gazdaság számára teszi le­hetővé a jelenleg érvényben levő támogatási rendszer, vala­mint a tenyészállatok magas ára. Az értékes jószágokat itt­hon ugyanis nem lehet besze­rezni. A külföldön megvásárol­ható vemhes üszők darabjáért pedig mintegy 2 ezer márkát, valamint 44 százalékos vámot kell fizetniük a termelőknek. Közlekedési csoport Kunszentmiklóson Új részleggel bővül a kun- szentmiklósi kapitányság. Ha­marosan megkezdi működését a közlekedési csoport. Az új csoport céljairól, működési fel­tételeinek megteremtéséről dr. Rákosi Mihállyal, a kunszent- miklósi kapitányság vezetőjé­vel beszélgettünk.- Milyen feladatokat lát majd el a közlekedési csoport?- Szeretnénk átvenni min­den, közlekedéssel kapcsolatos feladatot a kecskeméti és kalo­csai rendőrkapitányságtól. Te­hát a közlekedési csoport meg­alakulása után a kunszentmik- lósi kapitányságon történik majd a helyszínelési és a nyo­mozati munka egyaránt.- Biztosítottak a személyi és anyagi feltételek?- Legnagyobb problémánk a személyi feltételek megterem­tésével van. A csoport leendő tagjai jelenleg a kecskeméti ka­pitányságon vesznek részt to­vábbképzésen, azonban szük­ségünk lenne még közlekedés- biztonsági, illetve gépjármű­közlekedési műszaki szakem­berekre. Egyelőre csak Kecs­keméten van olyan szakember, akitől szükség esetén segítséget kérhetünk. Szeretnénk összeál­lítani egy tolmácsjegyzéket is. Ugyanis abban az esetben, ha külföldi állampolgárokkal tör­ténik területünkön közlekedési baleset, a tolmácsjegyzék óriási segítséget jelentene. Meggyor­sítja a munkánkat, ha ilyen esetben tudjuk, kihez fordulha­tunk, vagyis azonnal tolmácsot tudunk hívni. A munkát csak a személyi ^feltételek biztosítása után tudjuk megkezdeni. R. J. Tankönyvbemutató Kiskunhalason A kiskunhalasi Felsővárosi Ál­talános Iskola Kalamáris Kultu­rális Alapítványa szervezésében vásárral egybekötött tankönyv- és tanszerbemutató kiállítást rendeznek január 13-án és 14- én. Ennek keretében általános és középiskolai tankönyvekkel, módszertani segédeszközökkel, számítástechnikai oktatócso­magokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők.- A tankönyvmegrendelések véglegesítése előtt jó alkalom lesz ez a kiállítás a pedagógu­soknak, a tankönyvfelelősök­nek és a szülőknek, hogy meg­tekinthessék az egyre zűrzava­rosabbá váló tankönyvpiac kí­nálatát - tájékoztatta lapunkat Mester Sándor, a bemutató egyik szervezője.-A rendezvényre a legjele­sebb kiadók is elküldik majd a képviselőiket, így a láto­gatók a helyszínen fogalmaz­hatják meg észrevételeiket, kér­déseiket a forgalomban lévő tankönyvekkel kapcsolatban.- Mely kiadók jelezték rész­vételüket?-A Nemzeti Tankönyvki­adó, az Apáczai, a Stiefel, a Longman, a Pannon-Klett Ki­adó, de kiállít az OTKER, a Te- levideo és más jelentős kiadók is. A bemutatót a felsővárosi is­kola tornatermében rendezzük. További információkkal Gál István és jómagam állunk az érdeklődők rendelkezésére - mondta Mester Sándor. Hárommillió forint a nyomravezetőnek Mint korábban megírtuk: a me­gyében az eddigi legnagyobb összegű nyomravezetői díj, há­rommillió forint vár arra, aki érdemi információval tudja se­gíteni a rendőrséget a tavaly Izsákon megölt Juhászné Deák Éva gyilkosának kézrekerítésé- ben. Mint ismeretes, tavaly áp­rilis 10-én több mint ötven késszúrással gyilkolták meg a két kisgyermekével otthon tar­tózkodó 26 éves édesanyát, akit 10 hónapos kisfiával a karján ért a brutális támadás. A gyer­meken csak kisebb karcolás esett, láthatóan őt nem akarták bántani. Az ötéves kislánynak - aki a szomszéd szobában aludt - szintén nem esett bántódása. A rendőrség változatlan erő­vel folytatja a nyomozást az ismeretlen tettes (tettesek?) után. Az országos rendőrfőka­pitány nemrégiben egymillió forint nyomravezetői díjat tű­zött ki. A férj, Juhász Zoltán - módos autókereskedő - még áprilisban kétmillió forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. Kérdésünkre elmondta: to­vábbra is fenntartja ajánlatát, így összesen hárommillió forint Sajnos, majdnem mindennapi eset, hogy valakinek megszűnik a munkaviszonya. Az még sze­rencsés, aki - mint a példánk­ban szereplő férfi - végkielégí­tést is kap. Nem is emiatt fáj olvasónk feje, hiszen, mint el­mondta, van egy találmánya, amely után több helyről mutat­nak érdeklődést, anyagi támo­gatást is felajánlottak, sőt szí­vesen alkalmaznák őt, hogy to­vább fejlessze a műszaki meg­oldást. Csakhogy nem mer lépni se­hová, ugyanis a munkaviszo­nyát közös megegyezéssel megszüntetett megállapodás­ban olyan kikötések vannak, amelyek miatt szerinte joggal fél attól, hogy volt munkálta­tója „utána nyúl”, súlyos száz­ezrekkel fenyegető pert akaszt a nyakába, amivel őt nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is tönkreteheti. A megállapodásban ugyanis az szerepel, hogy a volt mun­kavállaló a munkáltatónál szer­zett ismereteket, üzleti kapcso­vár arra, aki érdemi informáci­óval segíti a nyomozást és ter­mészetesen személye is titok­ban marad. Juhász Zoltán kéri azokat, akik bármivel segíteni latokat nem használhatja fel, azokat nem hozhatja harmadik személy tudomására. Ugyan­csak tilos bármely, a munkálta­tóra vonatkozó adatot harmadik személy részére hozzáférhetővé tenni. Á munkáltató jó hírét, hi­telképességét sértő, vagy veszé­lyeztető tényeket nem állíthat, nem híresztelhet. erre utaló magatartást nem tanúsíthat. Ezek miatt vannak kétségei olvasónknak, aki úgy gondolja, hogy ezzel a megállapodással - amit ő is aláírt - végképpen le­hetetlenné tették. Nem tudja hasznosítani a volt munkahe­lyén, az ottani eszközökkel ki­dolgozott találmányát, mert ha ez kiderül, ha megszegi az írá­sos megállapodást, azonnal megtorlásra számíthat. Van-e alapja ennek a fé­lelemnek, elsősorban abban a vonatkozásban, ami a volt munkáltatónál szerzett ismere­teket illeti, azokat felhasznál­hatja-e a továbbiakban? — te­szi fel a kérdést olvasónk. A kikötések - ahogyan mon­tudnak, tegyék meg, ne marad­jon büntetlen az, aki ilyen ke­gyetlen módon rabolt el egy fia­tal életet. (tetézi) dani szokás - klasszikus meg­fogalmazásai annak, hogy a munkáltató biztosítva lássa az úgynevezett üzemi titkok meg­őrzését. Semmi mást nem kér, csak azt, hogy a volt dolgozó mindazt az ismeretet, amit az il­lető vállalatról ottdolgozása idején megtudott, megismert, ne tegye közhírré, azzal ne él­jen vissza úgy, hogy azáltal kárt okozzon volt munkaadójának. Csakhogy olvasónk éppen a korábbi munkahelyén, az ottani gyártási eljárást tanulmányozva jött rá arra, hogy az a megoldás nem jó, s másikat, jobbat dol­gozott ki. Ezt pedig anélkül nem teheti közzé, hogy ne utalna korábbi munkahelyére, az ottani folyamatokra. Itt már valóban indokolt az illető kér­dése és óvatossága. Azt tudjuk tanácsolni, hogy várja meg, amíg letelik a megállapodásban kikötött többéves „hallgatási idő”. Azt követően ugyanis már szabadon rendelkezik tudásával és találmányával, azt felhasz­nálhatja. G.S. § Különleges Jogi Esetek § Felmondás és az üzemi titok i Juhászáét még a tavasszal temették, de máig nincs rend­őrkézen a gyilkosa. fotó: pn-arch1v

Next

/
Thumbnails
Contents