Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-06 / 287. szám

10. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1994. december 6., kedd 1996-BAN MÁR NEM TÉRÍTENEK A PÉNZTÁRGÉPEK UTÁN Keményen bírságol az APEH A legtöbb üzletben szabály szerint adnak számlát. Tavaly született az a pénz­ügyminiszteri rendelet, amely kötelezővé tette a kereskede­lemben és a vendéglátóipar­ban működő vállalkozók számára a pénztárgép hasz­nálatát, illetve a nyugtaadást. Az érintettek az elmúlt év jú­lius 1-jéig szinte ingyen juthat­tak hozzá a pénztárgépekhez: árukat ugyanis az APEH-től vissza lehetett igényelni. Noha ezt követően a kedvezmény megszűnt, a vállalkozók még ma is jutányos áron szerezhetik be a működésükhöz szükséges masinákat. Az egyszerű gépek után huszonöt, a számítógépes változatok után ötvenezer forin­tot igényelhetnek vissza a ke­reskedők az adóhivataltól. így akár már harmincezer forintért is eleget lehet tenni a pénzügy- miniszter kötelező érvényű ren­deletének. De kedvezmény ide, ked­vezmény oda, még mindig szá­mosán „buknak le” az ellenőr­zések alkalmával, mert nem tesznek eleget a számlaadási kö­telezettségüknek. Pedig a bünte­tés mértéke az adóhivatal szak­embere szerint akár egymillió forintra is rúghat.- Az elmúlt év január elsejé­től szigorodott az adózás rendje, így a kiszabható pénzbírság mértéke is nőtt - mondja Zom- bory István, az APEH helyettes főosztályvezetője. - Ha valaki elmulasztja a nyugtaadási köte­lezettséget, már első esetben 100 ezer forintra büntethető, második alkalommal pedig az első büntetés kétszeresét veti ki az adóhatóság. Az ismétlődő bírságok összege akár a 800 ezer forintot is elérheti. Akinél az ellenőrök négyszer tapasz­talnak szabálytalanságot, annak az üzletét előbb 3 napra, ötszöri vétség esetén 5, ennél többszöri szabálysértés esetén akár 10 napra is bezáratják.- Szankció tehát van. De va­jon van-e elegendő pénztárgép, s eljutnak-e az ország legeldu­gottabb kisközségeibe, fal­vakba?- Pénztárgépekből bőséges a kínálat. Az Országos Pénztár­gép és Taxaméter Technikai Bi­zottság által elfogadott pénztár­gépekből ki tudják elégíteni az igényeket. A csődbe ment vál­lalkozók feleslegessé vált pénz­tárgépeit visszavásárolják, újra­értékesítik. Az APEH főosztályvezetője szerint a vállalkozók már csak egy évig juthatnak jutányos áron pénztárgépekhez, 1995. december 31-éig kérhetik az adóhivataltól a visszatérítést. Azt követően semmilyen ked­vezményt nem ad az adóhatóság a pénztárgépek vásárlásá­hoz. (újvári) Befektetési ajánlat kárpótoltalak A kárpótlási jegyek tulajdono­sait újabb és újabb befektetési alapok és kárpótlási jegyet vá­sárló részvénytársaságok hirde­tései bombázzák. Kinek és mi ebben az üzlet? A befektetési alapok általá­ban a viszonylag rövid távon pénzüket visszakapni akaró be­fektetőket célozták meg a kü­lönböző hitelkonstrukciókkal. A hitel költségeit figyelembe véve azonban az alapok ho­zama alacsonynak, vagy koc­kázatosnak mondható. A rész­vénytársaságok általában 160- 169 százalékos árfolyamon ve­szik meg a kárpótlási jegyet, ha ezzel egyidejűleg az eladó részvényt jegyez a kapott ösz- szegért. Ennek fejében a jövő év elején a részvények vásárlói (nem csak az alanyi jogon kár­pótoltak) élhetnek az adó-visz- szaigénylés lehetőségével. Az ilyen befektetés technikáját és befektetői előnyeit az ÁREN­DÁS részvény példáján keresz­tül mutatjuk be, amely a 168,8 százalékos árfolyamon túl a jövő év elején 15 százalék fog­lalót is fizet a befektetőknek. A befektetők 1994. decem­ber 12-éig jegyezhetik a rész­vényeket a Co-Nexus Rt.-nél, a kijelölt brókercégeknél, és na­gyon sok helyen a Mezőbank vidéki fiókjainál, illetve a meg­jelölt Takarékszövetkezeteknél. Ezeken a helyeken 168,8 száza­lékos árfolyamon eladják kár­pótlási jegyüket, (ha nincs, akár a jegyzés helyén is vásárolhat­nak). A 10.000 forintos kárpót­lásijegyért tehát 16.880 forintot fizet az Árendás, ha ezért az ösz- szegért mindjárt részvényt is je­gyez a befektető. A befektetett 16.880 Ft után a 44 százalékos jövedelemadó-sávba eső befek­tetők a jövő év elején 7427 forin­tot kapnak vissza az APEH-től, ezenkívül a részvénytársaság 1995. május 15-éig további 1500 forintot fizet foglaló címén készpénzben. Ezzel a részvény- társaság jogot nyer arra, hogy 3 év múlva tényleges értékén visz- szavásárolja a részvényét. A fenti példa szerint a részvénye­sek nem egészen fél éven belül csaknem 9000 forintot kapnak készpénzben a piaci értéken ma kb. 4000 forintot érő kárpótlási jegyükért, és kezükben van egy 10.000 Ft névértékű részvény, amelyet 3 év múlva tényleges ér­tékén eladhatnak. Mit csinál a bróker? Az árfolyam-megállapításról Egy jól kiépített pénzügyi rendszerben az állampolgárok nem csak a bankokban helyez­hetik el megtakarításaikat. Ma már Magyarországon is bárki vásárolhat részvényeket, köt­vényeket és különféle befekte­tési jegyeket. Az értékpapírok piaca már kiépült. Aki nem kí­ván személyesen tőzsdézni, az brókereket is megbízhat az adásvételi ügyletek lebonyolí­tásával. Az értékpapírok eladására, illetve megvételére egyaránt megbízást adhatunk. A szerző­dések megkötésekor az adott brókercég üzletszabályzata az irányadó. Ilyenkor felkínálhat­ják az ügyfélnek, hogy az ér­tékpapírt saját számlájukra, közvetlenül megvásárolják. Ebben az esetben egyszerű adásvételi szerződés köttetik. Viszont az ügyfél megbízást adhat tőzsdei értékesítésre, il­letve vásárlásra is, ilyenkor bi­zományosi szerződést köt a brókercéggel. A kétféle mód­szer, a két szerződéstípus díja viszont különböző. A szerződés feltételei közé tartozik az is, hogy az ügyfél vállalja az értékpapír-ügynök­ség díjának vagy jutalékának megfizetését. Általában a bró­kercégek jutaléka az ügylet ér­tékének 0,3-1 százaléka körül mozog, amit a sikeres lebo­nyolításkor kell fizetni. Van­nak olyan ügynökségek is, amelyek kezelési költséget is megállapítanak, függetlenül at­tól, hogy a megbízást sikerül-e teljesíteniük. Mód van arra is, hogy a két fél - közös meg­egyezéssel - úgynevezett „si­kerdíjazásban” állapodjon meg. Ez akkor lehetséges, ha például a brókercég a megbí­zást a szerződésben foglalt ár­nál kedvezőbben teljesíti. A Magyar Nemzeti Bank nem­régiben egy százalékkal leérté­kelte a forintot a konvertibilis va­lutákhoz képest. Az idén ez már a 7. leértékelés, amelyből hat MNB hatáskörben történt, és egy alkalommal pedig a kor­mány változtatta meg jelentős mértékben a forint árfolyamát. A múlt esztendőben öt alka­lommal értékelték le a forintot, 1992-ben pedig csupán három esetben hajtottak végre árfo­lyam-korrekciót. A leértékelést az MNB vagy a kormány a valu­takosárral szemben végzi, amely jelenleg 70 százalékos arányban ECU-ból, 30 százalékos arány­ban pedig dollárból áll. A valu­takosár 1991 vége óta a dolláron Növekszik az árucsere A két ország kereskedelmi kapcsolatainak alakulásáról folytatott megbeszélést tegnap Budapesten Berényi Lajos, az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium helyettes államtitkára és Andrzej Byrt, a lengyel Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Minisztérium helyet­tes államtitkára. A tájékoztatás szerint el­képzelhető, hogy ebben az év­ben a magyar-lengyel árucsere eléri a négyszázmillió dollárt, ami egy év alatt harmincszáza­lékos növekedést jelent. Az első tíz hónapban a Lengyel- országba irányuló magyar ex­port százhetvennégymillió dol­lárt, az import száznegyven­hétmillió dollárt tett ki. A megbeszélésen véleményt cseréltek a GATT Uruguay-i fordulójának agrárrendelkezé­seiről, valamint arról is, hogy ezek miként érintik a visegrádi egyezményben részt vevő or­szágokat. és az ECU-n alapszik, illetve volt egy rövid időszak, amikor az ECU-t a német márka helyet­tesítette. 1991. december 2. előtt a ko­sárban azok a valuták szerepel­tek, amelyek a magyar külkeres­kedelemben legalább 1 száza­léknál nagyobb súlyt képvisel­tek. Az akkori kosár felét a dol­lár, másik felét pedig az európai valuták adták. Á kormány dön­tése értelmében 1991. december 2-ától az európai valuták helyére az ECU került. Ez egészen addig működött, amíg komoly prob­lémák nem jelentkeztek a nyu­gat-európai valutarendszerben. A kormány 1992 szeptemberé­ben felhatalmazást adott a Ma­Pályázat útján új vezető ke­rült az OTP Bank kunszent- miklósi fiókjának élére. A fia­tal bankszakember a megye­székhelyről került a Fel­ső-Kiskunság fővárosába. Az első időszak tapasztalatairól és a jövőbeni tervekről be­szélgettünk.- Az OTP Bank egyik kecs­keméti fiókjánál dolgoztam 1992-től - kezdi a beszélgetést Fodor Zoltán, az új fiókvezető. - A pályázat elnyerésekor, szeptemberben költöztem Kun- szentmiklósra. Az itt töltött idő nagy részét természetesen az új feladatok átvételével, az itt élő emberek és üzletfelek megis­merésével töltöm. Elődöm, Szappanos Zsigmond olyan magas szintű tevékenységi kört alakított ki, amihez szeretnék én is méltó lenni. Legfontosabb feladatnak továbbra is a lakos­ság igényeinek magas szintű kiszolgálását, a vállalkozók el­várásainak maradéktalan kielé­gítését, tevékenységük támoga­tását tartom. Kollégáimmal gyár Nemzeti Banknak arra, hogy amennyiben szükségesnek látja, a kosár összetételét változ­tassa meg úgy, hogy az ECU he­lyére a német márka kerüljön. Ezzel a felhatalmazással a Ma­gyar Nemzeti Bank 1993 au­gusztusában élt. A kialakult új kosár nem tükrözte kellőképpen az ország külkereskedelmi kap­csolatait. Ezért ismét szükségessé vált a valutakosár átalakítása. Ez 1994 májusában történt meg, amikora kosár összetételét az 50 százalék dollár, 50 százalék márkáról 30 százalék dollár és 70 százalék ECU-ra változtatták. Azóta az árfolyam-megállapításoknál ezt a kosarat veszik figyelembe. Fodor Zoltán együtt azon leszünk, hogy ezt ügyfeleink naponta tapasztal­hassák. Ezt a törekvésünket szolgálja a jelenleg is folyó modernizálás. Az ügyfelekkel történő közvetlenebb kapcsolat kiépítését szolgálja az épület­AB-Aegon­tájékoztatás Az ÁB-Aegon Általános Bizto­sító Rt.-nél a gépjármű-tulajdo­nosok folyószámláikról fizethe­tik havonta a kötelező gép­jármű-felelősségbiztosítást. Er­ről azért adott tájékoztatást a biz­tosító társaság, mert el akarják kerülni a fogyasztók félreveze­tését. Az ÁB-Aegon szerint a Garancia Biztosító által jegyzett reklámokban elhangzott állítá­sokkal szemben nem csak annál a társaságnál lehet folyószámlá­ról kiegyenlíteni a kötelező gép­jármű-felelősségbiztosítási dí­jat. Ezzel a lehetőséggel az ÁB-Aegon ügyfelei a biztosítási forma bevezetése óta, közel két éve élhetnek. ben tervezett belső átalakítás, ügyfélfogadó és tárgyaló elkü­lönítése. Azt hiszem, még ennél is jelentősebb - ennek a vállal­kozók örülnek leginkább -, hogy a bankközi átutalások le­rövidítése érdekében hamaro­san átállunk a zsiro rendszerre. Ez lehetővé teszi, hogy a nyolc banki napos átutalási idő két napra csökkenjen.- Hogyan sikerült beillesz­kedni a város közéletébe?- Azt hiszem, a beilleszke­déshez még több idő kell. Én jól érzem magam ebben a vá­rosban, mindig is szerettem a vidéket és az ott élő embereket. Az, hogy engem miként fogad­nak, függ attól, hogy miben tu­dok segíteni az itt élőknek és azt milyen korrekten teszem. Igyekszem feladataimnak ma­ximálisan eleget tenni, hiszen mint pénzintézeti vezetőnek el­sőrendű kötelességem a szol­gáltatás, a hozzánk bizalommal fordulók igényeinek maradék­talan kielégítése. Farkas Pál Az idegenforgalomról A magyarországi idegenforga­lom sikere attól függ, hogy a tu­rizmust mennyire sikerül köz­üggyé formálni, miként lehet a lakosság meggyőződésévé ten­ni nemzetgazdasági súlyát, fon­tosságát. A turizmus felléndíté- sében a kormány számít az ön- kormányzatokra is. Erről Schagrin Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) elnöke beszélt múlt szerdán a budapesti Taverna Szállóban tartott Idegenforgalmi Fóru­mon. Kifejtette: az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium október végén átdolgozta az idegenfor­galom fejlesztésére vonatkozó 1993. évi kormánykoncepciót. Ebben leszögezte: az idegen- forgalom jelentős belföldi pia­cot biztosít a magyar áruknak, hozzájárul az exporthoz, és egyebekhez képest mintegy 20 százalékkal kedvezőbb feltéte­lekkel hoz devizabevételt az or­szágnak. Nem elhanyagolható a munkahelyteremtő képessége sem. A fejlesztésekre fordítható pénzforrások azonban az utóbbi időben beszűkültek. Az Idegen- forgalmi Alapba is a tervezett mintegy 2 milliárd forint he­lyett valószínűleg csak 1,2 mil­liárd forint folyik be. Az ország társadalmi-gazdasági nehézsé­gei sem kedveznek az idegen- forgalom fellendítésének. Az elnök figyelmeztetett: amennyiben egy össztársadalmi program keretében nem tudjuk kiaknázni az ágazatban rejlő lehetőségeket, úgy a környező országok is vonzóbbá válhat­nak a külföldiek számára. Új bankvezető új tervekkel Szentmiklóson /Fizetett választási hirdetés/

Next

/
Thumbnails
Contents