Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-06 / 287. szám
1994. december 6., kedd Pénz, Mezőgazdaság, Piac 11. oldal Az amerikai agrárkivitel rekordot dönt jövőre Az amerikai mezőgazdasági kivitel jövőre várhatóan rekordot dönt és értéke eléri a 45 milliárd dollárt. Ez 1,5 milliárd dollárral haladja meg az 1994. évi kivitelt - közölte az amerikai mezőgazdasági minisztérium. Amennyiben a becslés valóra válik, akkor sikerül megdönteni az eddigi rekordot, az 1981 -es 43,8 milliárd dolláros exportvolument - jelentette az AP-DJ. A minisztérium az 1995-re rekordbehozatallal is számol, ami várhatóan 28 milliárd dollár lesz és 1,6 százalékkal meghaladja az ideit. Az import és az export becsült értéke alapján az Egyesült Államoknak 17 milliárd dollár többlete keletkezik jövőre a mező- gazdasági kereskedelemből. Francia tulajdon Tokajban és a magyar termelékenység A híres tokaji pincék egyike, tele a finom nedűvel. Francia tulajdon és magyar termelékenység. Egy francia cég tokaji beruházásáról, bor- termelési terveiről közöl cikket egyik utóbbi számában a Libé- ration című francia napilap. Mint írja, az Axa biztosítótársaság egyik leányvállalata, az Axa Millésimes még 1992-ben vett területet a híres magyar borvidéken. - Pillanatnyilag a 4500 hektárnyi terület 8 százaléka van külföldi kézben, s ebből az Axa 130 hektárral rendelkezik, harmadszor szüretelt. Az újság szerint a vállalkozásnak számos problémával kellett megküzdenie (így például vitájuk van a minőségtanúsító szervezettel, amely szerint az Axa borai nem elég oxidáltak ahhoz, hogy kiérdemeljék a „tokaji” elnevezést), de a helyi francia igazgató szerint a legnehezebben a mezőgazda- sági munkások mentalitásának átalakítása ment. Példájaként hozza fel a metszés hatékonyságát: az első évben a magyarok még alig valamivel több mint egyhatodát teljesítették egy átlagos bordeaux-i Ärmelő teljesítményének, mára már az eredmény meghaladja a bor- deaux-i munkás teljesítményének kétharmadát is. TANÁCSKOZÁS FELSŐSZENTIVÁNON A miniszter is tanulhatott volna A finanszírozás forrásai jövőre is gondot jelentenek. Amikor a Felsőszentiváni Szövetkezés szervezésében 1994. november 28-án tartandó tanácskozásra meghívót kaptam, nem gondoltam, hogy annak megtörténte után tollat ragadok - és, ha nem is újságíráshoz értő módon - elmondom véleményemet. A tárgyalt téma a gabona- termesztés és -feldolgozás volt. Ezen belül a gabonatermelés helyzete, a gabonatermeltetés és finanszírozás lehetőségei 1995. évre, a lisztforgalmazás és a pékségek korszerűsítési lehetőségei voltak. A témakörök előadója, Van- csura József, a Felsőszentiváni Szövetkezés elnöke, a Termék- tanács tagja, és dr. Samir Rady a Kis-Kun Kft. főigazgatója volt. Úgy a témakörök, mint azok előadói feszült érdeklődést váltottak ki a mintegy 150 főnyi résztvevőben. A gyülekezéskor már látszott, hogy az ismert régi arcok mellett újak is vannak. Arra gondoltam, hogy ezek a magángazdaságok újdonsült képviselői lehetnek. Vancsura József megnyitó, üdvözlő szavaiból azonban kiderült, hogy a jelenlevők nemcsak a termelés, hanem a feldolgozás, felhasználás, felvásárlás és a fogyasztók képviselői. Gondoltam, lesz itt haddelhadd! Ennyire más érdekeltségű képviselet egy teremben nem vezethet jóra. Bevallom, tévedtem. Már az elhelyezkedéskor kiderült, hogy nem különülnek el az egyes érdekcsoportok. Amikor pedig Vancsura József a gabonatermesztést a jelenből a jövőbe vezette át úgy, hogy abban a megjelentek minegyi- kéről, azok korrekt magatartásáról, a tisztességes jövedelem megosztható arányáról kifejtette véleményét, már egyetértőén helyeseltünk. A továbbiakban külön szeretném kiemelni dr. Samír Rady úrnak a tanácskozáson kifejtett ismertetését, aki az arab világból került hozzánk és itt mint kukoricanemesítő vált ismertté. Őszintén elmondta, hogy a nyugati piacokon a magyar áru nem versenyképes. Oda betömi képtelenség. Dr. Samír Rady úr a keleti, elsősorban az orosz-ukrán piacok megszerzését tartja fontosnak, még akkor is, ha azok pillanatnyilag fizetési nehézségekkel küzdenek. Ezzel kapcsolatban elmondott egy példát, nevezetesen, hogyan lehetséges áttételesen, közvetett úton, példájának esetében egy kínai fizetőképes üzletet kapcsolni, aminek a végén már egy fizetőképes orosz piac van. Ő egyébként a bácskai körzetben a kenyérgabona mellett a kukorica és napraforgó termesztését, ezek feldolgozását, a megfogyatkozott állatlétszám (sertés, szarvasmarha) sürgős pótlását, a belső fogyasztás növelését, a piaci feltételek megteremtését, korrekt kapcsolatokat minden partnerrel, jól megválasztott vetőmagvak használatát, ésszerűen alkalmazott technikát ajánlotta a tanácskozás figyelmébe. Említést tett még egy bácskai körzetben létrehozandó mezőgazdasági bank beindításáról, kedvező kamatfeltételekkel. Nagyon kár, hogy a mező- gazdasági ügyekkel foglalkozó legfőbb szerv, a földművelésügyi tárca képviselője nem volt jelen. Pedig az elhangzottakból tanulhatott volna még a miniszter úr is. Azt már csak hangosan gondolkozva jegyzem meg, hogy bizony rá is fémé. Szilasi László Jánoshalma Milyen az ideális borpince? Részvények kárpótlási jegyért Egyes jelek szerint a legújabb státuszszimbólum az, ha vendégségbe nevünkkel címkézett bort viszünk és foghegyről odavetjük, hogy a kincset érő nedű a saját pincénkből származik. De milyen egy ideális borpince? Flemming Hvelplund dán borszakértő szerint az ideális pince három méterrel a talaj alatt van és zavaró illatoktól, valamint vibrációktól mentes, állandó plusz tíz Celsius-fokos hőmérséklettel.- Az igazság az, hogy a pince hőmérséklete éppúgy lehet nyolc, mint mondjuk tizennégy fokos, ettől a benne tárolt nedű nem romlik el. Az viszont valóban fontos, hogy a hőmérséklet állandó legyen - mondja a szakértő. Ami a szagokat és a rezonanciákat illeti, azoknak „csak szélsőséges esetekben” kell jelentőséget tulajdonítani. De a dolognak nem ez az igazán nehéz, ízlést és szakértelmet igénylő része, hanem az, hogy mit tároljunk a pincénkben. Hiába mondjuk azt egy lőrére a legelegánsabb pincében, hogy saját termés, nem hatunk meg vele senkit. Ha viszont a bor valóban jó, akkor is kellemes emléke lesz rólunk a megajándékozottnak, ha pincének kinevezett kamránkból vettük ki neki a flaskát. Hvelplund azt tanácsolja, hogy vezessünk minden üvegről könyvelést és ne feledjük, hogy igazi gyűjtő minden különlegességből lehetőleg legalább két üveggel szerez be. Kárpótlási jegyért hirdette meg az ÁVÜ a Fejértej Rt. alaptőkéjének 8,7 százalékát megtestesítő 140,2 millió forint névértékű részvénycsomagot december 12-14. közötti jegyzési idővel. Öt, tízezer forint névértékű kárpótlási jegy három ugyanilyen névértékű részvényre cserélhető. Az elosztásánál elsőként azok a tejbeszállító szövetkezetek kaphatnak a A jövő évben várhatóan duplájára növeli gyümölcslétermelését az Óceán Trading Kft., annak a 140 millió forintos beruházásnak az eredményeként, amelyről a napokban határozott a cég vezetősége. Erről az Óce- nán Trading Kft. ügyvezető részvényekből, amelyek még nem rendelkeznek tulajdon- résszel. Amennyiben ez a kör nem jegyzi túl a meghirdetett részvénymennyiséget, második körben a társaság dolgozói vásárolhatnak a részvényekből. Ha ezután is marad részvény, harmadik körben azok a beszállító szövetkezetek juthatnak részvényhez, amelyek már rendelkeznek tulajdonrésszel. igazgatója, Pribil György tájékoztatta a sajtót. A beruházásra a Tetra Pack céggel kötöttek szerződést, eszerint 100 millió forint értékű gyümölcslé-előállító technológiát vásárolnak, 40 millió forintért pedig új üzemcsarnokot építenek. Növelik a gyümölcslétermelést A CSALÁDI GAZDASÁGOK SZÓSZÓLÓI Törvényt sürget a Parasztszövetség A Magyar Parasztszövetség közelgő decemberi - második - kongresszusára készülve kilenc pontban fogalmazta meg jövőbeni tennivalóit. A mintegy negyvenezer magángazdálkodó érdekvédelmét vállaló szervezet a jelenleginél több és hatékonyabb szakmai segítséget kíván nyújtani a kárpótlás útján földhöz jutott tagjainak a családi és egyéni gazdaságok beindításához. A magántermelők felkészítése Aktív közvetítői szerepet szánnak a szövetségnek a piaci igények és a paraszti termelés összhangjának megteremtésében, a magántermelők felkészítésében, hogy minél jobban megfeleljenek mind a bel-, mind a külpiaci minőségi követelményeknek. A szövetség a jövőben szeretne közreműködni az egyéni gazdálkodók által létrehozott, a termelést integráló és a közös anyagellátást biztosító szövetkezetek megalakításában, az agrárkamarák mielőbbi létrehozásában, valamint a szakoktatás és a továbbképzés szervezésében. A parasztság nincs tisztában Deák Ferenc, a Magyar Parasztszövetség főtitkára szerint a hazai parasztság nincs tisztában a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló pénzügyi követelményekkel, nem tudják követni a változásokat. Ezért a jövőben közgazdasági és jogi ismeretekkel rendelkező, a paraszti gazdaságok gondjait ismerő szakemberek képviselik majd a szövetség égisze alatt a parasztok érdekeit a kormányzattal, az adóhatósággal és a pénzügyi szervekkel folytatott tárgyalásokon és megpróbálják közérthető nyelven megfogalmazni és eljuttatni tagjaikhoz a jogszabályok, rendelkezések szövegét. A Parasztszövetség, mint az Agrárkoordinációs Fórumban részt vevő hat érdekképviseleti szervezet egyike, teljes értékű partnere kíván lenni a kormányzati szerveknek, részt kíván venni a döntések érdemi előkészítésében is. Hány érdekképviseleti szervezet legyen?-Hovatovább több lesz az érdekképviseleti szervezet és a parasztok szószólójaként fellépő párt, mint amennyi gazdálkodó a mezőgazdaságban él...- Mi is úgy véljük, hogy nincs szükség ennyi érdekvédelmi szervezetre, mert az erők elaprózódnak. Úgy gondolom, hogy hosszú távon két érdek- képviselet tud majd talpon maradni: a családi és magángazdálkodókat képviselő Parasztszövetség, valamint a szövetkezetek tagjait képviselő MOSZ. A nagyüzemi formában gazdálkodóknak eleve védelmet nyújt a szövetkezés, a magán- gazdálkodók egyedül birkóznak. Mi nekik, az ő gondjaikon szeretnénk segíteni.-A szövetség az újjáalakulása óta eltelt öt esztendőben hogyan tudta érvényesíteni az „akaratát”? Nincs lehetőség érdemi beleszólásra- A legnagyobb gondunk, hogy még nem született meg az érdekvédelmi törvény. Hiába vagyunk jelen az ország minden megyéjében, hiába képviseljük az ott élők érdekeit, a hivatalos fórumokon jelenleg az érdemi beleszólásra nincs lehetőségünk. A parlament mező- gazdasági bizottságának állandó meghívottjaiként is csak tanácskozási és észrevételezési joggal rendelkezünk, szavazati és vétójogunk egyelőre nincs. A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ezúton hívja fel tagjai figyelmét, hogy a szakképzési törvény 29. paragrafusának értelmében a gazdálkodó szervezeteknek az év végéig a kamaráknál is be kell jelenteniük a következő tanévre szóló tanulószerződés-kötési szándékukat. Kérjük, a jövő tanévben gyakorlati képzésben foglalkoztatni tervezett tanulók számát és képzési irányát saját cégük, vállalkozásuk címének és nevének, valamint az elméleti képzést végző iskola nevének feltüntetésével jelentsék be a kamaránál. Cím: Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét, Pf. 228 6001 Telefax: 76/481-706 (34202)
