Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-20 / 299. szám
1994. december 20.. kedd Pénz, Mezőgazdaság, Piac 11. oldal A Magyar Paraszt Szövetség kongresszusa A magyar parasztság szamara csak egy erős érdekképviselet jelenthet megfelelő biztonságot, amely támaszt adhat a fejlődéshez - jelentette ki Vörps Vince, a Magyar Paraszt Szövetség leköszönő elnöke a szervezet szombati kongresszusán, a Földművelésügyi Minisztériumban. A szövetség vezetője arra kérte a megjelenteket, hogy a parasztság szétforgácsolt érőit próbálják meg az érdekvédelem területén egyesíteni. Ennek jegyében szorgalmazta a magángazdák szövetkezeti összefogását is. Vörös Vince bejelentette azt is, hogy idős korára tekintettel véglegesen vissza kíván vonulni a közélettől. A parasztszövetség arra törekszik, hogy Magyarországon ismét legyenek erős magángazdák, és mindent elkövet annak érdekében, hogy a magángazdaságok - korszerű módon - piacképes árukat termeljenek. Ezt már Deák Ferenc, a Magyar Paraszt Szövetség főtitkára hangoztatta az elnökségi beszámolót ismertetve. Az elindít évek summázataként a főtitkár kitért arra, hogy a Magyar Paraszt Szövetség állást foglalt a reprivatizáció mellett, de a magyar parasztság sajnos csak részleges kárpótlást kapott. Nehezményezte, hogy a válságba jutott mezőgazdaságot az An- tall-kormány szinte semmilyen módon nem segítette, elmulasztotta például az érdekképviseleti törvény megalkotását is, amelyet még a jelenlegi kormány sem pótolt. A szövetkezeti és az átmeneti törvényeket egyértelműen rossznak minősítette, mondván: azok a falvakban békétlenséget, a gazdák között gyűlöletet, a mezőgazdaságban pedig bizonytalanságot teremtettek. Hiányolta az Európai Unió gyakorlatához A franciák és A francia bortermelők éles támadást intéztek az Európai Unió tervezett intézkedései ellen. Hubert Bouteiller, a borde- aux-i borászok szövetségének vezetője a szervezet éves közgyűlésén kijelentette, hogy a brüsszeli kvótatervek katasztrofális hatást gyakorolnak a francia borvidékekre. Az EU a túlVörös Vince hasonló támogatási, hitelezési és adózási feltételeket is. A főtitkár eredményként számolt be arról, hogy létrejött az agrárkoordinációs fórum, és a parasztszövetség együttműködési megállapodást kötött a MOSZ-szal, noha a két érdekvédelmi szervezet nézetei nem mindenben egyeznek. Örvendetes az is, hogy megszűnik a földadó, és az ágazat szempontjából kedvezőnek ítélte a nemrégiben bejelentett vámemeléseket is. A most szerveződő agrárkamarákról szólva a főtitkár kijelentette: a Magyar Paraszt Szövetség csak olyan agrárkamarát tud elképzelni, amely bizonyos állami feladatokat átvállal, ám ugyanakkor az érdekvédelmi szférából kivonul. A szövetség nemzetközi kapcsolataira utalva Deák Ferenc azt nevezte a legnagyobb eredménynek, hogy a Magyar Paraszt Szövetség a jövő évtől az Európai Mezőgazdasági Szövetség (CEA) rendes tagjává válik. A Paraszt Szövetség megválasztotta új tisztségviselőit. Az új elnök Varjas Lajos lett. a kvótatervek termelést a szubvenciók visszafogásával és kvótákkal akarja csökkenteni: az éves össztermelést a jelenlegi 189 millió hektoliterről 154 millióra szorítják vissza, függetlenül a gyártott borok minőségétől, a francia bortermelés pedig a jelenlegi évi 53,6 millió hektóról 51,8-re esik vissza az évszázad végéig. Jövőre több lesz a sertés A tenyészkan-értékesítés 5-6 százalékkal növekszik. Képünkön egy észt lapály példány. Az idén várhatóan 40-50 százalékkal több tenyészkocát értékesítenek a törzstenyésztők, mint 1993-ban. A tenyészkan-értékesítés pedig 5-6 százalékkal nő. Ezt Horváth Ernő, a Hústermelést Szervező Rt. (ISV) vezérigazgatója, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke mondta el a napokban a sajtónak. A sertéságazatban - a rendelkezésre álló adatok alapján - ismét fejlődés tapasztalható. Míg 1992-ben a törzs- és ellenőrzött tenyészetekben 21 ezer kocát tartottak, számuk 1993-ban 22 ezerre nőtt, és az idén ez a szám elérheti a 23 ezret. A tenyészállatok számának növekedése jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy 1995-96-ban minimálisan 20, ám jó esetben 30 százalékkal is nagyobb legyen a sertésállomány az idei 5 milliónál. A jó minőségű genetikai háttér ehhez rendelkezésre áll. Az állománynöveléshez és a vágósertés-előállításhoz a takarmány és a vágókapacitás adott az országban. Jövőre nem lesz szükség vágósertés-importra, sőt, exportárualapra is számíthatunk. Ehhez azonban feltétlenül szükség van arra, hogy a jelenlegi tenyészállat-importra és a törzstenyészetekben folyó munkára vonatkozó állami támogatás érvényben maradjon, és összege ne csökkenjen reálértékben. Ezen túlmenően a tenyésztőszövetség szakemberei azt is fontosnak tartják, hogy ne csak a minőségi állománycserét támogassa az állam, hanem a kocaállomány növelése is a támogatott kategóriába tartozzon. Jelenleg egyébként átlagosan egy-egy koca tenyésztésbe állításához 5 ezer forintot kapnak az államtól a gazdálkodók. A kocaállomány 380 ezer, amely akár 460 ezerre is nőhet két év alatt. Sajtkészítés magyar-francia együttműködésben Kukoricasiker Kazahsztánban j A Kapuvár melletti Csermajor- j ban működő Újhelyi Imre Tej- I ipari Középiskola, amely jövő | évtől a hazai tejipari középfokú ! oktatás bázisintézménye lesz, együttműködésre lép a sajtkultuszáról is ismert Franciaország több intézményével. A kapcsolatépítést a magyar és a francia földművelésügyi minisztérium egyaránt támogatja. Az együttműködési programot a kétoldalú kormányközi \ egyes bizottság mezőgazda- sági albizottsága rögzítette november végi ülésének záródokumentumában a Párizs mel- I letti Angersban. A kooperáció kezdetben a sajtgyártásra terjedne ki, s magában foglalná a folyamat egészét a tejtermeléstől a sajt értékesítéséig. Csermajorban ugyanis az oktatáshoz kapcsolódóan sajtkészítés is folyik, az ínyencek által kedvelt Pálpusztait gyártják az ottani sajtüzemben. A magyarok éppen a Pál- pusztaival hívták fel magukra a nemzetközi figyelmet a tavaly Pármában rendezett második európai gasztronómiai napokon. ahol a sajtkülönlegességet aranyéremmel díjazták. A francia szakemberek felajánlották, hogy a csermajori iskola laboratóriumába és sajtüzemébe korszerű technológiai eszközöket telepítenek. Fogadják franciaországi termelési gyakorlatra, továbbképzésre a csermajori iskola szakoktatóit és diákjait; cserében az St. Lothere-i, azonos típusú iskola diákjai pedig Csermajorban lesnék el a magyar sajtkészítési fortélyokat. Az elgondolás szerint a kapcsolatokat a farmerképzés területére is kiterjesztenék. Negyvenkétmillió dollár értékű szerződést írt alá a napokban Bábolnán Nurszultan Abisevics Nazarbajev, a Kazah Köztársaság elnöke és Papócsi László, a Bábolna Részvénytársaság vezérigazgatója. A megállapodás értelmében a Bábolna Rt. az ugyancsak bábolnai székhelyű 1KR Rt.-vei együtt egy hároméves fejlesztési program keretében csaknem megduplázza, A jövő év elejétől kezdve Magyarországon is gyártani fogják a világhíres Cinzano vermutot. Az erről szóló megállapodás már aláírásra készen áll a torinói cég és a magyar Zwack Unicum vállalat között - jelentette a napokban az II Sole 24 Ore című olasz gazdasági napilap. azaz 25 ezer hektárra növeli Kazahsztánban az IKR-es kukoricatermesztési rendszerben művelt területet. Emellett 100 hektáron hibridkukorica-vetőmagot is előállítanak. A megállapodás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a jövőben magyar áruért cserébe kazah nyersanyagok és energiahordozók érkezzenek Magyarországra. A megállapodás értelmében a Cinzano szállítja az ital előállításához szükséges kivonatokat. Alapanyagként magyar borokat fognak használni. A Magyarországon gyártott Cinzanót csak a magyar piacon fogják értékesíteni, az előzetes tervek évi több százezer üveg forgalmazásával számolnak. Magyar borok olasz adalékkal A TEHENEKET SEM SZABAD DOPPINGOLNI A kezelt hús veszélyes lehet! Gépesített háztáji kistehenészet. nállóvá válnak az antibiotiku(FOTÓ: PN-ARCHlV) Kőalmák a jövőnek Több száz ritka almafajta „mintapéldányait” merítik folyékony nitrogénbe az Egyesült Államokban, hogy legalábbb mutatóba maradjon belőlük a távolabbi jövő nemzedékei számára. A kicsit science-fiction jellegű almaakciót az amerikai mezőgazdasági minisztérium vezeti, a kővé dermesztett almák Colorado államban, a Fort Collins-i laboratóriumban gyülekeznek. A legöregebb a Hölgy nevű almafajta, amely „őseit" egészen a rómaiakig tudja visszavezetni, tehát igazi arisztokrata. Nála jóval fiatalabb az Eso- pus Spitzenburg, amely az észak-amerikai szabadságharc idejéből származik, a Hó nevű almafajta pedig még zsengébb, ezt tartják a mai McIntosh szülőjének. A „kőalmárium” immár 250 fajta képviselőit konzerválja, de várhatóan tízszer ennyi kerül még a mínusz 150 fokos nitrogénfagyba. hogy teljes legyen a jelenkori almaválaszték jövőbeli mintatára. Nemcsak a sportolók körében derül fény időről időre az illegális doppingszerek használatára, hanem esetenként a gazdasági haszonállatok szervezetéből is kimutatják a tiltott hozamnövelő hormonkészítmények nyomait.- A hozamfokozó készítmények alkalmazása régóta ismert az állattenyésztésben - mondja dr. Nagy Attila főállatorvos, a Földművelésügyi Minisztérium állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési főosztályának vezetője, - Az antibiotikumok felfedezésével szinte egy időben jöttek rá a kutatók, hogy az antibiotikum a haszonállatoknál 10-15 százalékkal növeli a hús-, a tej- vagy a tojástermelést. Rövidesen azonban az is kiderült, hogy a gyógyítás céljából adagolt alacsony dózisé antibiotikumok az állatok szervezetében elsősorban az I emésztőrendszerben előforduló baktériumokat teszik ellenállóvá. Ennek következtében az | állati termékben, lejben, húsban I megjelenő baktériumok is ellemokkal szemben. Az így nyert terméktöbblet rosszabb minőségű, az állat húsa vizenyőssé, romlékonnyá válik. A „siettetett” hozamfokozásban Amerika sem maradt el. A tengerentúlon a belső elválasztásé mirigyek által termelt hormonok vagy hormonhatású szintetikus anyagok alkalmazásával növelték a haszonállatok húshozamát. A gyógyszergyárak ráálltak e szintetikus hozamnövelő molekulák gyártására, ám az orvosok egy csoportja kimutatta, hogy az ilyen hormonnal kezelt állathús az emberi szervezetben előre nem látható zavarokat, a belső elválasztásé mirigyek működésének rendellenességét válthatja ki, a többi között például aránytalan testnövekedést idézhet elő. Ennek nyomán Nyugat-Európában azonnal betiltották e hozamnövelő szerek alkalmazását, forgalmazását. Mindezek ellenére mindkét kontinensen a mai napig is tetten érhető az illegális doppingszerek használata. Dr. Nagy Attila elmondta: Magyarország alkalmazkodik az Európai Unió álláspontjához, miszerint tilos a hormonok és a hasonló hatású hozamnövelő szerek behozatala. Az EU-országok állandó állat-egészségügyi bizottságának szakemberei és a hazánkkal kereskedelmi kapcsolatban álló országok illetékesei is rendszeresen ellenőrzik a húskészítményeket, s ha tiltott listán lévő hormonkészítmények nyomait mutatják ki, szigorú szankciókat léptetnek életbe. Adott esetben leállíthatják az érintett ország akár teljes húsexportját is. Hogy a szigorú intézkedések ellenére „feketén” bekerülhet-e ilyen hormonserkentő gyógyszer a hazai állatok szervezetébe? A főállatorvos kizártnak tartja. Az állat-egészségügyi szakhatóság az egész ország területén rendszeresen ellenőrzi az élőállatokat és a húskészítményeket. A közelmúltban Brüsszelből érkezett állat-egészségügyi szakemberek tartottak nálunk élelmiszer-vizsgálatot s az eredmény kedvező volt: a szúrópróbaszerűen ellenőrzött állati termékekben egyetlen alkalommal sem találtak tiltott hozamnövelő szereket.
