Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-20 / 299. szám

12. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1994. december 20., kedd AKI EGYSZER MINDEN VAGYONÁT ELVESZÍTETTE Andrew Andrew Sarlós személyét nem kell különösebben bemutatni, hiszen nemzetközileg elismert, s közismert pénzemberről van szó, akinek tettei, pénzügyi tranzakciói és jelentős befekte­tései megalapozták hírnevét a világ pénzügyi berkeiben. Mégis keveset tudunk róla, az emberről, életének alakulá­sáról, karrierjének sikertörté­netéről. Ezt a hiányt pótolja most a magyar származású kanadai tőzsdemágus napvilá­got látott önvallomása, uni­kumként gazdagítva ezzel a magyar nyelvű menedzseriro­dalmat. A Tűzijáték című Sar­lós-életmű - amely tavaly már sikert aratott és nagy példány­számban kelt el Kanadában - most az Image Kft. gondozá­sában végre magyarul is meg­jelent. A kötet idehaza minden bi­zonnyal legalább akkora ér­deklődésre tarthat számot, mint Amerikában, hiszen And­rew Sarlós részletesen beszá­mol nemcsak Budapesten töl­tött ifjúkoráról, 1956-os élmé­nyeiről, kalandos „disszidálá­sáról”, hanem szemtanúként és aktív közreműködőként felele­venít több, a magyar gazda­ságtörténetben jelentősnek mondható közelmúltbéli ese­ményt is. Sarlós a nyolcvanas évek második felében kapcsolódott be a magyarországi átalakí­tásba. Vendége volt az akkori magyar miniszterelnök és kí­sérete, a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos jeles személyisége is. Később a két ország közötti kulturális-művészeti kapcsola­tok fejlesztésén fáradozott, majd - amit talán a legtöbben Sarlós: Tűzijáték 1994. december 2-án mu­tatták be a sajtó képviselői­nek a Tűzijáték című önélet­rajzi könyvét. tudnak róla - számos magyar- országi befektetést kezdemé­nyezett, szervezett meg és haj­tott végre. Könyvéből meg­tudhatjuk, hogy miként jött létre az Első Magyar Alap, hogy a hőskorszak magyar po­litikusai és pénzemberei mi­ként vették fel a kapcsolatot az amerikai üzleti körökkel, milyen tárgyalások eredmé­nyeként történt meg például a Skála azóta is sokat emlegetett és vitatott privatizációja. Sarlós nem óvakodik a dol­gokat és a személyeket nevü­kön nevezni, miáltal a közel­múlt gazdasági folyamatai iránt érdeklődők olyan „intimi­tásokról” is értesülhetnek a Tűzijátékból, amelyek eddig semmiféle nyilvánosságot nem kaphattak. (A 620 személy- és cégnevet tartalmazó névmuta­tóban megtalálható Henry Kis­singer, Demján Sándor, stb.) A könyv főbb fejezetei a nemzetközi üzleti életbe, még inkább a pénz világába enged­nek bepillantást, és e téren olyan legendás személyisége­ket mutat be közelről, mint Soros György, a másik közis­mert idegenbe szakadt üzle­tember, Reichmann fivérek, vagy a szintén magyar szár­mazású Peter Munk. Szinte nincs olyan amerikai tőzsde­guru, akivel Sarlós ne állna vagy ne állt volna kapcsolat­ban, és kíméletlenül le is írja, melyikük hogyan gondolkodik arról a három dologról, ami az üzletembereket motiválja: pénzről, a hatalomról és a presztízsről. Sarlós önmagával sem kí­méletes: elmeséli, hogyan ve­zetett tőzsdei játékszenvedélye oda, hogy egyszer - nem is olyan régen - minden vagyo­nát elveszítette. A Tűzijáték több, mint a szerző személyes hangvételű visszaemlékezése kalandos életútjára a zuglói Körvasútsortól a torontói Bay Streetig. A kötet két további fejezettel is kiegészül. Az egyikben Andrew Sarlós prak­tikus tanácsokat ad a kezdő és a haladó tőzsdejátékosoknak, a másikban pedig leírja, milyen­nek látja Európa, Amerika és Ázsia jövőjét a következő év­tizedben. Andrew Sarlós most megje­lent könyve nem a kanadai ki­adás egyszerű magyarra fordí­tása. A kiadó ugyanis elha­gyott egyes, inkább csak a tengerentúlon érdekes részle­teket, és arra kérte á szerzőt, hogy egészítse ki magyaror­szági visszaemlékezéseit. így sikerült a Tűzijátékot kifeje­zetten a magyar olvasók szá­mára átdolgozni. ERDEKEK ES SZÖVETSÉGEK A BALTIKUMBAN Észtország mint laboratórium Észtország akár városállam is lehetne. Egymilliós lakossá­gának több mint egyharmada a fővárosban él, a vezetők java része gyalogszerrel jár-kel Tallin utcáin. Távoli nyelvrokonaink gaz­daságának talpra állításában nagy szerepet játszanak a hozzá­juk érzelmi-rokon szálon erősen kapcsolódó finnek, de a tőkebe­fektetések arányában még őket is megelőzi Svédország és Né­metország. Észtország a nyugat keleti laboratóriuma. Itt kísérle­tezik ki, hogyan lehet a szocia­lista berendezkedést kapitalis­tára visszaváltani. Az átalakulás gyötrelmes, ám a (rendszer)váltás legkeserűbb levét az észt parasztok isszák. Megszűnt a keleti piac, amely a mezőgazdasági termények kö­zel nyolcvan százalékát olcsó áron ugyan, de befogadta, s alig vannak védővámok, amelyek a gazdagabb államok agyontá­mogatott terményeinek útját állnák. Észt gazdaszövetség Az Észtországi Gazdák Szö­vetségének központja nem a fő­városban, hanem egy Tallin melletti tízezres településen, Sakuban rendezte be központi irodáját. Unó Kiisholts elnök és Kául Norm ügyvezető igazgató vár az előre megbeszélt találko­zón. Az elnök magyar és észt zászlókkal díszített asztala mö­gül először a szövetség történe­tét ismerteti. A magyarországi gazdakörökkel egy időben, 1989-ben alakult meg szerveze­tük. A gazdatörvény lehetővé tette, hogy a földigénylők in­gyenes használatra földet igé­nyeljenek, s azt is, hogy az egy­kori szovhozok és kolhozok ki­sebb gazdasági egységekre bo- moljanak. Egy állami gazdaság vagy termelőszövetkezet négy-öt KFT-re szakadt, s az ő kezükben maradtak a korábban közös gépek is. A volt kolhoz­vezetők is megalakították a ma­guk érdekvédelmi szervezetét, a Mezőgazdasági Termelők Szö­vetségét. A földtörvény értel­mében már magántulajdonba kerülnek a termőföldek és az er­dők, de eddig mindössze négy­ezer volt földtulajdonos kapta vissza eredeti földjét.- Fél év múlva ismét válasz­tások lesznek Észtországban. A Pro Pátria pártszövetség marad az Önök politikai szócsöve?- Ez a válasz már nem any- nyira egyértelmű. A most ha­talmon lévő koalíciós pártok az agrárérdekeket nem képviselték következetesen, elfogyott a bi­zalmuk. Szerintük a magántu­lajdonosokat már nem kell tá­mogatni, ' a mezőgazdasági árukra sem vezettek be import- korlátozást, s így gazdáink véd­telenek a dotált külföldi mező- gazdasági terményekkel szem­ben. A kormány szabad keres­kedelmi elképzelései idealiszti­kusak. Az agrárpártok kislét- számúak, inkább polgári pártot kellene támogatnunk, olyant, amely a magántulajdonosok ér­dekeit támogatja. A kormány szemszögéből Vambo Kaal kormánypárti képviselő az Észtországi Vidéki Centrum Párt tagja, ők a száz- egy képviselőből mindössze öt taggal képviselik pártjukat a parlamentben. Civilben állator­vos.- Pártom mellett a Vidéki Szövetség és a Parasztszövetség is a mezőgazdaságból élők ér­dekeit igyekszem képviselni, s most van alakulóban egy ha­sonló törekvésű szerveződés, a Parasztpárt.- Az Önök kislétszámú frak­ciója két miniszterrel képvisel­teti magát a kormányban. Rá­adásul két kulcsfontosságú, nem éppen sok népszerűséget hozó pozíciót, a mezőgazdasági és a privatizációs tárcát birto­kolják. Nem tartanak attól, hogy elhasználódnak a választáso­kig? Kamikaze miniszter- Két miniszterünk valóban kamikazeszerepet tölt be, de ez elmondható az első szabadon választott kormány egészéről.- A kormánykoalíció arra tö­rekszik, hogy a változások visz- szafordíthatatlanná váljanak az első parlamenti időszak alatt. A legtöbb kérdésben tehát elvi ál­láspontot foglalunk el, az egész társadalom érdekeit tartjuk szem előtt, nem félünk a nép­szerűtlenségtől, a felelősség fontosabb a népszerűségnél. Ilmar Tupits erdő- és mező- gazdasági államtitkár csak he­tedik napja tölti be hivatalát.- Milyennek látja az észtor­szági paraszti érdekképvisele­tek szerepét?- Már nálunk is rájöttek a termelők, hogy egyedül nincs esélyük a piaci értékesítés so­rán, rájöttek arra, hogy szüksé­ges az összefogás. Uj típusú szövetkezésekre van szükség, s én is mindig arra biztatom az ér­dekképviseletek tagjait, hogy maguk vegyék kézbe termé­nyeik feldolgozását, csomago­lását, értékesítését. Fél év múltán választások lesznek Észtországban, s a gaz­dálkodók már csak érdekképvi­seletükben bízhatnak. Kozma Huba István Létszám-leépítés várható a MÁV-nál Belső érdekeltségi rendszer, belső piac kialakításával, az egységek önálló gazdálkodási lehetőségeinek és feltételeinek megteremtésével akar javítani jelenlegi nagyon rossz gazda­sági helyzetén a MÁV Rt. Mint a cég felsőszintű veze­tői számára szerdán Gárdony­ban rendezett, s a vasút új válla­latvezetési filozófiáját ismer­tető gazdasági szimpóziumon Rigó Zoltán vezérigazgató el­mondta: a változtatásoktól egy­részt a cégen belüli szellemi energiák felszabadulását, egy­fajta humánpolitikai rekonst­rukciót várnak, másrészt azt, hogy sikerül a vasút minden egységében meghonosítani a talpra állást segítő, piacorien­tált, eredményérdekeltségi szemléletet. Az eszmecserét követően a vezérigazgató elmondta: a MÁV mint vállalat teljesen el­lehetetlenült. Óriási az adós­sága, s bevételeiből még a folyó kiadásait sem tudja fedezni. Gazdasági struktúrája elavult, s jelentős mértékű felesleges ka­pacitása halmozódott fel - be­rendezésekben, gépekben, s dolgozói létszámban is - a ja­vító- és háttériparban. A kiala­kult helyzeten elsősorban a gazdálkodási rendszer átalakí­tásával, a piachoz való közelí­téssel kívánnak változtatni. Önállósítják, gazdálkodásra kényszerítik az egyes egysége­iket, gyorsítva ezzel a belső át­alakulás szükségszerű folyama­tát. A MÁV új gazdálkodási fi­lozófiája szigorú létszámgaz­dálkodást követel, s emiatt lét­számcsökkentésekre is sor ke­rül, elsősorban a mellékvona­laknál, az adminisztratív és karbantartási munkakörökben. Az esetleges létszám-leépítések mértékéről a vezérigazgató nem kívánt nyilatkozni, mivel azokról az egységek önállóan döntenek majd. Korszerűsí­tésre, a szükséges beruházások megvalósítására legalább 200 milliárd forintra lenne szüksége a MÁV-nak- jelentette ki Rigó Zoltán. 70 milliárd forint kel­lene a járművek cseréjére, 130 milliárd pedig a pálya moderni­zációjára. A vezérigazgató elmondta, hogy folytatódik a december 2-ai szajoli katasztrófával kap­csolatos vizsgálat. Az eddigi eredmények megerősítették azt a feltevést, hogy a tragédiát többszörös emberi mulasztás okozta. Új kisbútorok Saját fejlesztésű kisbútorok nullszériája készült el a Salgó­tarjáni Acélárugyár Rt. feldol­gozó gyáregységében. A szállí­tórendszerek gyártásával, cső­feldolgozással, valamint IKEA- székek előállításával is foglal­kozó bátonyterenyei üzem többfajta szék, fürdőszobapolc, telefonasztalka, szennyesruha- tartó, továbbá szánkó, kerti pad, lóca, asztal, polc és babaágy készítését vette programba. A gyáregység nagy remé­nyeket fűz újonnan kínált ter­mékeihez: az idei, várhatóan 325 millió forintos árbevételük ezekkel jövőre akár százmillió forinttal is növekedhet, s nem mellékes, hogy a munkanélkü­liségtől sújtott területen mű­ködő üzem létszáma a jelen­legi kettőszázkettőről emel­kedhet is. TAN-TÜRA képviselet Kecskeméten A TAN-TÚRA és a kecskeméti Laguna Tours utazási irodák törzsutasaik jelenlétében sajtótájékozatót tartottak a Liberté Kávéházban. A 10 éves budapesti cég diákutazással kezdte, s csak 3 éve tért át exkluzív utak szervezésére. A lassan letisztuló országos versenyben már dobogós helyre kerültek: éves forgalmuk egymilliárd Ft felett van. Nemcsak komplett utak szervezésével, hanem utazási szolgáltatásokat is nyújtanak. A hivatalos utakra - munkavégzés és üzleti tárgyalásokra - való eljutást, szállást, vízumintézést, kultúrális sportesemények belépőváltását, gépkocsibérlést is elintézik. A TAN-TÚRA tagja három computeres jegyfoglaló rendszernek, így már a MALÉV jegyek értékesítésén felül, bármelyik légitársaság gépére tudnak jegyet kiállítani - a hazánkban jelenlévő 15 JATA tagságú légitársaság gépeire is. Több, mint 400 légitársasággal vannak kapcsolatban. így az sem gond, ha valaki akár Európában, akár más földrészen egy belföldi járaton akar utazni. A TAN-TÚRA útjait eddig sikeresen árusító Laguna-Tours lett megyei képviselőjük azért, hogy a bács-kiskuni intézmények, vállalatok, önkormányzatok, vállalkozások és magánszemélyek a lehető leggyorsabban, legolcsóbban szerezhessék be kedvezményes repülőjegyeiket, valamint minden utazáshoz kapcsolódó szolgáltatást. Laguna - Tours Kecskemét, Széchenyi tér 14. (Északi térfal) Tel.: 76/329-265 és T./fax: 482-449 (36114) ____________ A TULAJDONOSOK BÍZNAK A CÉGBEN: A lajosmizsei Agroszer Rt. megáll a lábán A napokban tartották az igazgatóság ülését a lajosmizsei Agroszer Rt.-nél. A szokásos munkamenet mellett némi ünnepi jelleget is kölcsönzött a tanács­kozásnak az a tény, hogy 25 éve alakult meg a mai cég elődje. Vincze László, az Agroszer Rt. elnök-igazgatója (51 éves, villa­mosmérnök), mint az egyik alapí­tó ipari tevékenységének irá­nyítója 1970 óta vesz részt a társaság tevékenységében. Ko­rábban igazgatósági tagként, 1994 közepétől pedig jelenlegi beosztásában. így a kezdetekről is be tud számolni. Éppen negyedszázada, hogy három szövetkezet: az ócsai, illetve akkor még soroksári Vörös Október, valamint a Lajosmizsei Kossuth és Népfront Tsz vállal­kozó kedvű vezetői elhatározták, hogy a mezőgazdaságtól elkülö­nülő, ipari jellegű tevékenységre létrehoznak egy gazdálkodó szervezetet. Akkor volt erre lehetőség. Összesen 150 ezer forint alaptőkével jött létre az Agrotáp, a későbbi, illetve a mai Agroszer elődje. A közös vállalat valódi vállalkozó volt; nemcsak a három alapitó igényeit elégítette ki, hanem más megrendelőket is talált a piacon. Kezdetben táppal, rovar- és rágcsálóirtással, növényvéde­lemmel foglalkoztak. Ekkoriban kezdtek kiépülni az üzemegységek szerte az ország­ban Budapesttől Békéscsabáig, Lajosmizsétől Győrig, Sajószent- pétertől Székesfehérvárig összesen tíz. 1981-ben történt az első komoly váltás. Belépett negyedik tulajdonosnak a Nikex, és kibővült a korábban megújult tevékenységi kör. Az istállók, silók, mezőgazdasági szárítók építése, technológiai szerelése mellé, majd később azok helyére bejött a mezőgazdasági és földmunkagépek, traktorok, tar­goncák javítása, szerelése, nullrevíziók elvégzése, szervi­zelése. Ez a váltás eredmé­nyezte a cég fölfutását, amit a következő számok egyértelműen bizonyítanak. 1979-ben 319 millió forint volt az árbevétel, 1986-ra meghaladta a 800 milliót. 1960-ban 150 ezer forintot tett ki az alaptőke, tíz évvel később már 6,9 milliót, míg 1986-ban 21,1 millió forintot. És közben a cég kitermelte a saját eszközállományát - 1979-ben 63 millió, 1986-ban 220 millió forint az értéke -, s mindezt úgy, hogy az alapítók az évek során 190 millió forint osztalékot vettek fel. 1986-ban 680 embernek adott munkát az Agroszer. Az akkori vezetők jól választották meg a profilt, időben váltottak, megfizették a dolgozókat, szak­képzett embereket foglalkoz­tattak, megszereztek az Agro- szernek kizárólagos képviseleti jogokat - például keletnémet Weimar és a japán Komatsu földmunkagépek javítását targoncajavításban a piac 40%-át uralták. 1986. után következett az országban a nadrágszíj- meghúzás. A hagyományos megrendelőnek számító bányá­szat, nehézipar összeesett, a mezőgazdaság eleinte tartotta magát, de nem volt fizetőképes, mára pedig a megrendelései is elfogytak. S miután a nagy volumenű termeléshez sok eszköz, annak finanszírozásához jelentős hitel kellett, a gazdaság visszaesése elvitte a cég nyereségét is. Megrendelés híján lecsökkent a termelés, maradtak a készletek, nőtt a kamat és az infláció, törvényszerű volt az Agroszer megingása is. Annál is inkább, mert a közös vállalat, mint forma, nem volt igazán működőképes. Privatizálni nem lehetett, lévén a cég szövetkezeti tulajdonú, maradt a részvénytársasággá alakulás és a "fogyókúra”. Az új vezetőség - fél éve - azt a feladatot kapta, hogy szilárdítsa meg az Agroszer helyzetét a piacon. Hiszen ma is 400 milliós a cég vagyona, igaz, már csak 90 ember dolgozik itt, és kisebb az a bizonyos torta, amelyen osztozni kell - egyebek között - az Agroszerből kiváló önálló vállalkozásokkal. Ennek ellenére Vincze László az elmúlt 6 hónap eredményei alapján optimista. Álláspontját, s áttételesen a cég helyzetét is megerősíti az az értékelés, amelyet Bujdosó Márton, a Kossuth Szövetkezet elnöke a tulajdonosok képvisele­tében ismertetett az igazgatósági ülésen. Az Agroszernél meg­indult a stabilizálódás, az idei második félévben jelentősen javultak az eredmények. Az ingatlanértékesítések mellett ez elsősorban a termelésnek kö­szönhető. Olyan egységek is dolgoztak, árbevételt hoztak, amelyek korábban gyenge eredményeket produkáltak. Meg­szűnt a világvége hangulat, a csőd, a felszámolás fenyegető veszélye. Bár a vagyon hitellel terhelt ugyan, ám azt le lehet faragni. A válságból előre lehet csak menekülni, de van kiút. Mindenki tudja, hogy az Agroszer vagyonát, tőkéjét, az akkori tulajdonosok támogatásával 25 év alatt a cég menedzsmentje, dolgozói hozták létre, termelték ki. Olyan kezdeményezéseik voltak, amelyek már 1990 előtt is felkeltették a figyelmet: a jó szakemberek a jó piacon eredményesen dolgoztak Ezt az esélyt a jelenlegi tulajdonosi kör is meg akarja adni. Egyrészt mert fél év alatt kedvező folyamatok indultak el, másrészt rossz gazdasági döntés volna nem működő vagyont érté­kesíteni, harmadrészt a dolgozók sorsa nem közömbös a tulaj­donosoknak. Ha más volumen­ben és megváltozott feltételek között is, de igény van erre a munkára, s - alapozva a tech­nikai háttérre és a szakembe­rekre - nyitni is lehet, például a kereskedelem felé. A feladat és a felelősség is a cégé. De az Agroszer Rt.-nek legalább olyan jó a piaci pozíciója, mint bármely más, most induló cégnek, sőt jobb is Ezért Bújdosó Márton is biztos abban, hogy jó munkával, normális gazdasági feltételrendszerben az Agroszer szilárdan megáll a lábán. <36004)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents