Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-20 / 299. szám
1994. december 20., kedd Megyei Körkép 5. oldal Karácsonyi hangverseny Félegyházán Zsúfolásig megtelt szombat este'a Kossuth utcai szakmunkásképző tornacsarnoka. FOTÓ: SZÁSZ ANDRÁS A Kiskunfélegyházi Ifjúsági Fúvószenekar és a Városi Majorette Együttes karácsonyi hangversenyt rendezett szombaton és vasárnap Félegyházán, a Kossuth Lajos Szakmunkásképző és Szakközépiskola sportcsarnokában. A zenekar karnagyai Jankovszki Ferenc és Jankovszki Zoltán, a majorettek művészeti vezetője Jankovszki Zoltánná, díszvendégük Balázs Árpád érdemes művész, vala- miht a Magyar Fúvószenei Szövetség ügyvezető elnöksége volt. A műsort Dunai Tamás Jászai-díjas színművész vezette. A koncert klasszikusokkal kezdődött Dohos László vendégkarmester vezényletével, aki egyébként a Magyar Honvédség főkarmestere, majd a második félidőben a majorettcsoport és a fúvószenekar közös showműsort adott. A rendezvény óriási sikerrel zárult, a közel nyolcszáz zenebarát vastapssal jutalmazta az előadást és Dunai Tamás kuriózumnak számító szaxofonszólóját is. S.E. Új kecskeméti rutinpálya Mi lesz a falugazdákkal? Új rutinpályát avatott a napokban a Kiskun Autósiskola Kecskeméten. A régin ugyanis nem mindegyik járműkategória rutin vizsgáztatása volt megoldható, ezért tanítványaik egy része „idegen” pályán vizsgázott. Az új terület már megfelel a busz- és a teherautósofőr-képzés igényeinek is. A megyei és a kecskeméti balesetmegelőzési bizottságok közlekedési rendőr tagjai elismeréssel szóltak az ünnepélyes avatón a Matkói úti új pályáról. Felvételünkön: tanítványok és az iskola egyik oktatója próbálja az új pályát. fotó: noszlopy Hónapok óta vajúdik az ügy, mi lesz a falugazdászok sorsa. Néhány hete még az a hír járta, hogy az új kormányzat nem tart igényt a munkájukra, a Földművelésügyi Minisztérium megszünteti alig egyéves működésüket. Később újabb hírek keltek szárnyra, miszerint az agrárkamara - látván a hálózat szükségességét - átvenné a falugazdákat. Tiszaalpár falugazdásza. Pap Imre elmondta: fogadóórái alatt sorban állnak az emberek a hivatal folyosóján. A mezőgazda- sági tennelés időszakában elsősorban szakmai tanácsért fordulnak hozzá, ilyenkor, télen meg inkább a támogatásokkal kapcsolatban kémek segítséget. Tiszakécskén hasonló a helyzet. Egyre több gazda ismeri már Berecz János falugazdászt, akihez bizalommal fordulnak tanácsért. Csitári Tibor, aki Bugacon falugazda s egyben a Bács-Kis- kun megyei agrárkamara elnöke, elmondta: valóban, mindannyiuk szerződése december 31-én lejár. Ügyük megfordult már szinte minden fórumon, s nem csak az érintettek bizonygatják létjogosultságukat. A parlamentben és a mezőgazdasági bizottságban elhangzott - kormánypárti képviselők részéről is hogy szükséges a falugazda-hálózat, sőt, már előbb létre kellett volna hozni. Mivel a kamarai választások során országosan a helyi mezőgazdasági bizottságok élére többségében a falugazdászok kerültek, így valóban folytak arról tárgyalások Lakos László miniszterrel, hogy az agrárkamara - a költségvetésben erre elkülönített pénzzel együtt - átvenné a hálózatot. Ennek ellenére más döntés született. Múlt héten a földművelésügyi hivatalok megkapták az értesítést, hogy január 2-tól újra megköthetik a falugazdászokkal a szerződést. A feltételekről, s egyáltalán arról, hogy hány falugazdásznak hosszabbítják meg a szerződését Bács-Kiskun megyében, december 21-én, szerdán tudnak meg többet az érintettek - tájékoztatott Csitári Tibor. § Különleges Jogi Esetek § Hogyan öröklünk, ha nincs végrendelet? Több olvasónk is kérdezte a törvényes öröklés szabályait. Köztük az az özvegyasszony, akinek férje végrendelet nélkül hunyt el. Házasságukból két, ma már felnőtt gyermek származott, de közülük csak a lánya él. Meghalt fia két kislányt hagyott árván. Örököl- nek-e ez esetben az unokák és milyen mértékben? Mekkora örökség illeti meg az özvegyet? Amikor az örökhagyó után nem marad végrendelet, a Ptk. határozza meg az öröklés rendjét, amely a rokoni (vérségi), illetőleg a családi kapcsolaton alapul. A törvényes örökösök köre zárt, mert a vér szerinti hozzátartozókon kívül csak a házastárs öröklését ismeri el, így nem örökölhet elhunyt társától az élettárs, „szüleitől” a mostoha és a nevelt gyermek. Kivétel az örökbefogadás, amely nem vér szerinti rokonok között is rokoni kapcsolatot eredményez. A törvényes öröklésben meghatározott sorrend érvényesül. Mindaddig, amíg a sorrendben előbbre álló örökös van, a hátrább álló nem örökölhet. A törvényes örökösök között az első helyen az örökhagyó gyermekei állnak. Több gyermek esetén azonos arányban öröklik a teljes hagyatékot. A fent említett esetben ezt úgy kell értelmezni: az örökhagyó fiú gyermeke meghalt, így kiesett az öröklésből, de a hagyatékból őt megillető felerészt gyermekei - az örökhagyó unokái - öröklik egynegyed-egynegyed arányban. A hagyaték másik fele az örökhagyó életben lévő lányát illeti. Ha nincsenek leszármazók, a hagyaték két részre oszlik: az ági és a nem ági vagyonra. Ági vagyonnak minősül mindaz, ami az örökhagyóra még életében, valamelyik felmenőjétől, vagy saját testvérétől, illetve testvére leszármazójától öröklés, vagy ingyenes juttatásként szállt át. Az ági vagyont idegen családból származó nem örökölheti. Itt kell válaszolni a kérdésre: mekkora örökség illeti meg az özvegyen maradt házastársat? Az örökhagyó házastársa az ági vagyonnak csak a haszonélvezetét örökli. Nem tekinthető ági vagyonnak viszont a házastársi közös vagyonnak az elhunytat megillető fele és az örökhagyó különvagyona. Ha nincs végrendelet és leszármazó, a nem ági eredetű teljes hagyatékot a túlélő házastárs örökli. Az elhunyt gyermekei és házastársa közül a gyermekek a vagyon tulajdonjogát öröklik, míg a házastárs ugyanennek csak a haszonélvezetét. Ez az úgynevezett özvegyi jog. A törvényes öröklés sorrendjében ezután következnek az örökhagyó szülei, a szülők kiesése esetén azok leszármazói egyenlő részben. Amennyiben az egyik elhunyt szülőnek nincsenek leszármazói, akkor egyedül a másik szülő és annak gyermekei örökölnek. Ezt követően örökölnek ugyanilyen módon a nagyszülők. A törvényes öröklés sem korlátlan, a jog csak meghatározott rokonsági fokig engedi az öröklést. Nagyszülők és le- származóik hiányában a távolabbi felmenők egy sorban, egyenlő mértékben örökölnek, de az ő leszármazóik már nem tarthatnak igényt az örökségre. Ha nincs egyetlen jog szerinti örökös sem, akkor végrendelet hiányában az államra száll a teljes hagyaték. Dr. Lajer Erika Költözik a szentkirályi Bállá Művek? Az a hír járja Szentkirályon, hogy a közműépítéssel foglalkozó Bállá Művek el akar költözni a községből. Egyesek szerint erre a lépésre azért akarja rászánni magát a vállalkozást vezető Bállá Ferenc, mert megsértődött a szentkirályiakra. Az önkormányzati választáson ugyanis ő is indult polgármesterjelöltként, ellenfele azonban, Szabó Gellért, aki eddig is polgármester volt, több szavazatot kapott a falubeliektől. Mi az igaz a hírből, valóban elmegy Szentkirályról? - kérdeztük Bállá Ferenc vállalkozótól, aki így válaszolt:-Eszem ágában sincs! Nagyon jól érzem itt magam. Sokféle pletyka terjeng a faluban, köztük az is, hogy megsértődtem. Ez nem igaz. Történt itt sok minden, ami nekem nem tetszett, de a helyzeten ez nem változtat. Nem én nyertem, de ettől függetlenül maradok Szentkirályon. Bállá Ferenc tehát cáfolja a költözködéséről szóló hírt, az viszont biztos: adakozó kedve igencsak elszállt. Az iskolának - mint mondta - továbbra is szívesen odaadja a buszt, annyi különbséggel, hogy most már pénzt kér érte. Minden területen - részéről - megszűnt az ingyenesség. A sorköteles fiatalok nyilvántartásáról Hamarosan megkezdődik az 1977-es korosztály katonai nyilvántartásba vétele. Ennek jogi alapját a honvédelmi törvény rögzíti. így „az állampolgárok a haza védelme érdekében általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgálatot és vagyoni szolgáltatást kötelesek teljesíteni. A személyes honvédelmi kötelezettség magába foglalja a hadkötelezettséget, a polgári védelmi és a honvédelmi munkakötelezettséget. Az általános hadkötelezettség alapján minden magyar állampolgárságú és a Magyar Köztársaság területén élő férfi hadköteles. A hadkötelezettség 17. életév betöltésekor kezdődik és annak az évnek a december 31. napjáig tart, amelyben a hadköteles az 50. évét betölti. Az adott település jegyzője minden évben összeírja a területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, magyar állapolgár- ságú férfiakat, akik ebben az évben a 17. életévüket betöltik. Az összeírás a hadköteles katonai nyilvántartásba vétele végett, a személyazonosító, a lakcím, valamint a katonai alkalmasság előzetes megállapításához szükséges egészségügyi adatokat tartalmazza. Ezt követően a megyei hadkiegészítő parancsnokság az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadköteleseket abban az évben, amelyben a 18. életévüket betöltik, katonai nyilvántartásba veszi. A hadköteles a katonai nyilvántartásba vételhez, majd a nyilvántartott adatok pontosításához köteles tájékoztatást adni minden olyan adatról, azok változásairól, amelyek a katonai és polgári szolgálat tervezését befolyásolják. A nyilvántartásba vétellel egy időben postázzák a gépjármű-szakelőképzésre való jelentkezéshez szükséges okmányokat. Ezt célszerű visszaküldeni, mert ezek alapján döntenek arról, hogy javasolják-e az illetőt honvédségi hozzájárulással jogosítvány megszerzésére. Akiknek javasolják, azokkal a későbbiek folyamán egy megállapodást kötnek a tanfolyammal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére. Az érintettek közül aki nem kapott felszólítást a nyilvántartásba vételről, annak jelentkeznie kell a megyei kiegészítő parancsnokságon. Szabó János alezredes
