Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-04 / 260. szám

4 Kult lira-művelő dés 1994. november 4., péntek Naptár November 4., péntek. Névnap: Károly. tű Névnapozóknak Károly: kétféle néveredete ismert. Az egyik a régi ma­gyar Karuly személynévből származtatja, ez esetben je­lentése karvaly, turul. A má­sik szerint a latin Carolus rö­vidülése, ez a germán Kari névből ered, legény, fiú a je­lentése. Köszöntjük a név­napjukat ma tartó Berill, Életke, János, Karola, Karo­lina, Lina, Mór, Mózes, Nina, Oguz és Vitális nevű olvasó­inkat is! Évforduló 130 éve született, 1932-ben hunyt el Jakab Dezső építész. Komor Marcellel együtt a Lechner Ödön kezdeményezte „magyar építőstílus'’ első követője volt. Jellegzetes alkotásai: Marosvásárhelyen a kul­túrpalota, a múzeum és a zeneiskola, Szabadkán a városháza és a zsinagóga, Pozsonyban a vigadó, Kecskeméten az iparosott­hon (ma: Otthon mozi, ifjú­sági ház). Ökumenikus naptár ^ A katolikusok ma az 1584-ben elhunyt milánói püspökre, Borromei Szent Ká­rolyra, az ortodoxok és a gö­rög katolikusok Szentéletű Joannikra, Szent Nikand- roszra és vértanútársaira em­lékeznek. A zsinagógái nap­tárban rós hodes, újhold ün­nepe van. Fúvóstalálkozó Madarason Nagyszabású fúvószenekari találkozót tart Madarason a me­gyei önkormányzat pedagógiai intézete és a helyi művelődési ház holnap délután 3 órai kez­dettel a Petőfi Sándor Művelő­dési Házban. A megye minden részéből érkező tizenegy együt­test Szente Károly polgármester köszönti. A zsűri elnöke Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző, tagjai pedig Dohos László, a Magyar Honvédség főkarmes­tere és Jankovszki Ferenc, a fú­vószenekari szövetség képvise­lője. Júnó oltalmában Júnó a nők védője a római kultúrában. Az ő nevét válasz­totta a bajai ifjúsági ház a most alakuló baba-mama klub ne­véül. Az intézmény nemrégiben 400 ezer forintot nyert egy életmódpályázaton, amely lehe­tőséget nyújt klubszerű formá­ban összehozni a város fiatal kismamáit, amelyre nagy igény jelentkezik Baján.-Védőnők megállapítása szerint a fiatal anyák nagy része nincs felkészülve a háztartás vezetésére, a gyermeknevelésre. Éppen ezért az a célunk, hogy a fiatalasszonyok, anyák számára segítséget nyújthassunk az el­engedhetetlenül fontos ismere­tek megszerzésére - ismerteti Csorbán Judit szervező a lénye­get. Olyan lehetőséget akarunk teremteni, ahol szakemberektől, sőt egymástól megtanulhatják a háztartásvezetés alapjait, pénz-, időbeosztást, főzést, gyermek­gondozást. Gyakorolhatják a gyermekkel való együttjátszást is. Szó eshet szépségápolásról, öltözködésről, lakáskultúráról, és sok egyéb olyan témáról, mely a család számára segítség lehet, tájékoztatott Csobán Ju­dit, a program szervezője.- Klubként szeretnénk mű­ködni, amelyhez kitűnő szak­emberek nyújtanak segítséget. Hárs Tibomé városi vezető vé­dőnőként ad tanácsot, neki na­gyon sokat köszönhetünk. A kismamáknak lehetőségük lesz arra, hogy szakorvos segítségé­vel felkészüljenek a szülésre, il­letve nőgyógyászati problémá­ikról is konzultálhatnak a nőor­vossal. Induló megbeszélésünk november 14-én délután négy órakor lesz, melyre szeretettel várunk minden leendő, és már kisgyermekes anyukát és apu­kát, aki szeretne csatlakozni. Rab Rita Játsszunk a jövőnkért! Mi, hol, mikor? # Ma 20 órára a kecskeméti EFMK-ban a Bohém Ragtime Band várja a zenebarátokat klubösszejövetelre. Hamvas Béla gondolatával ajánljuk a Szórakaténusz Ala­pítvány baráti körének első ösz- szejövetelét, amelynek a játék­múzeum és -műhely ad otthont ma 17 órától, Kecskeméten. A vendég dr. Endrei Walter törté­nész, aki Társasjáték és szóra­kozás a régi Európában címmel tart előadást és megismerkedhe­tünk egy nagyon régi játékkal, az ostáblával is. A Szórakaténusz Alapítvány baráti köréhez való tartozás el­sősorban eszmei elkötelezettsé­get jelent a játék ügye, a Szóra­katénusz Játékmúzeum és Mű­hely jövője mellett. Ezúttal - hagyományteremtő szándékkal - olyan összejöveteleket kívá­nunk rendezni, amelyek témája: a játék. _ _ Pálma nagyobbik lá- 22 nyá1 találta csak ott- **""* hon, éppen csoma­golt. Biciklitúrára indul az osz­tálytársaival az osztrák Al­pokba, mondta, és kullancs el­leni kenőcsöt keres, vett a múlt­kor, meg kell lennie. Pálma először meglepődött, miért nem tudott ő erről az útról, majd elérzékenyedett. Milyen szép nagylányom van, gondolta, hangosan sóhajtozott, és mint­egy útravalóul azt mondta neki: „az élet nem habostorta.” Kati felnevetett, belenézett az anyja szemébe, cirmos foltok, szelíd erő, konokság és hetyke élet­öröm fénylett a szivárványhár­tyáján, s mert egy fejjel már ma­gasabb volt nála, lehajolt hozzá, megcsókolta, és azt mondta: „dehogynem”. Estére Pálma felvette a pöty- työs ruhát. Ilyenkor úgy gon­dolta, ő nemcsak ő, hanem a nagyanyja, az anyja, és talán a gyerekei is, nemcsak egy ember, egyetlen kísérlet, hanem a múlt, a jelen, a jövő, szóval az idő is. De felvette azért is, mert tudta, hogy jól áll neki, Jókká szereti, és ő szép akart lenni az ismerősei előtt. Úgy sejtette, sokan lesznek, sok kedves, vele egykorú férfi és nő. Tévedett. Elégedetlen és rosszkedvű emberek jöttek ösz- sze a macskákat, kutyákat párt­fogoló állatbarátnál, rajta kívül egyetlen nő volt csak, ő viszont, mert pont avval akart csillogni, amihez nem értett, pártvezér­ként politizált. Pálma nem sze­rette a politizáló nőket, talán még eggyel sem találkozott, aki ne lett volna igazságtalan, végle­tes, és ne lett volna az érvein, vádjain felismerni valamelyik ismert tekintély, személyiség sugallatait. Vendéglátójuk a gazdátlan tacskókölyköt, anélkül, hogy megnézte volna, bezárta a fürdő­szobába, majd egy kamrába, és jött is vissza, hogy befejezze a megkezdett mondatot. Arról, nem elég, hogy az elődök elszúr­ták (nem ezt a szót használta) az életük felét, most jönnek „ezek” a tehetetlenséggel, a téveszmék­kel, mindenféle avult nosztalgi­ával és dilettáns mit tudom én mivel. Nyomorognak az emberek, visította a szemüveges nő. Éheznek, ha sokáig így marad, nyomorba süllyed a népesség. Mondd nyugodtan, hogy nép, szólt közbe valaki. Nem nép, né­pesség, visította a szemüveges. Tömény, tömjén, kömény, jött elő a konyhából egy szőke, borostás fiatalember, és ölében hozta a kutyát. A polgárosodást áhító vilá­gunkban a játék viselkedést és a gondolkodást meghatározó sze­repe egyre nyilvánvalóbbá vá­lik. A valóság pedig azt mutatja, hogy főképp a gyerekek magá­nyosan játszanak. Az ellent­mondás feloldására törekedve készült ajánlatunk: kultúrtörté­neti előadások, amelyek a játék kapcsán szólnak életmódról, szokásokról az adott témák leg­jobb szakértőinek meghívásá­val. Tervezünk nemzeti esteket, számítva a nagykövetségek együttműködésére a kulturális programok összeállításában. Kiket hívunk? Főként a ifjúságot, de szíve­sen látjuk szüleiket és mindenki más játékos kedvű felnőttet! Váczi Mária Én meg azt mondom, egy kék szemű, harcsa bajszú lát­nok lépett elő valahonnét: ele­gancia, tehetség és egyenes de­rék. Marha, lökte odébb egy ma­gas, szemüveges, és mert a lö­kés nagyra sikerült, te marha, ne haragudj. Pálma elkedvetlenedett. Ha ez később is így lesz, gondolta, elmegyek. De mindjárt eszébe jutott, otthon üres a lakás, Eperke az anyjánál, ha haza­megy, egyedül lesz. Humántőke. Vállalkozó szel­lem. Politikai kultúra, lihegte a szemüveges nő. Szemüvege mögött akkora volt a szeme, mint egy télikabátgomb. Majd hozzálihegte: infrastruktúra. És te, Szabó-Kovácsom, mondta a házigazda, aki külön­féle nevek mögé búsz, egyszer Hegyi, egyszer Völgyi néven írsz, a saját neveden pedig cé­get alapítasz, te mit gondolsz ezekről? A hat éned mit mond ilyenkor? Kinek a szekerét tolja? Az eszed tokjának szekerét, mondta Jókká. Hümmögtek és nevettek rajta, nem bántották. Ő pedig visszavitte a kutyát a fürdőszobába. Tegyük bele a mosógépbe és mossuk ki, aján­lotta valaki, de felháborodva lehurrogták. És kezdődött elölről. A ki­nyilatkoztatások, a lökdösések, a zűrzavar, az ordítás. Én azt gondolom, mondta Pálma, de senkit se érdekelt, mit gondol. Csak a bátrak és a nagylel- kűek számítanak, mondta va­laki. A locsogok, a gyűlölkö- dők, a sértettek nem fontosak. Tömény, tömjén, kömény, sétált át újra a szobán a boros­tás fiatalember. Valaki megfogta Pálma vál­KETSZAZÖTVEN EVE SZÜLETETT A piarista színdarabíró Ehhez hasonló már Katona Józseffel is megesett... Sokáig 1792-es születésűnek emleget­ték - meg is ülték centenáriu­mát pont 100 évvel rá -, de az­tán a kutatók tisztázták a dolgot: a 200. ünneplésére már 1991- ben kerülhetett sor. Simái Kristóf, a sokoldalú, tudós piarista szerzetes szinte máiglan 1742-es évjáratúnak volt elkönyvelve. Két éve itt-ott meg is emlékeztek a 250. év­fordulóról. Élen járt e téren a rejtvényújságok egyike, a Füles, amely még okos rejtvénysort is kanyarított a jeles emlékalka­lomhoz a „Tanár úr kérem” ol­dalon. Szerencsére akkortájt - november nyolc a születés hava és napja - Kecskeméten nem publikálták a legkisebb megem­lékezést sem. Nagyon helyesen tették. Igaz, csupán szűk, szak­mai berkekben vált köztudottá, hogy egy szorgos piarista rend­történész, Léh István (1890— 1983) jóvoltából tisztázódott az évszámtévedés oka: a kegyesta­nítórendbe 1765-ben Podolin- ban belépő - eredetileg Sima Márton nevű - ifjú születési évét ekkor írták véletlenül 1742-nek az aktákba, s a később híressé váló pap tanárról író kü­lönféle lexikonszócikkek mind - szolgaian - ezt vették át. Nap­jaink szinte első igazi helyesbí­tése épp a téves jubilálásra okot adható évben, tavalyelőtt tör­ténhetett meg: épp itt. örö­münkre, a „Kecskeméti életrajzi lexikon” 220. oldalán. Elsőként tájékoztatva immár a nagykö­zönséget is arról, hogy Simái születési esztendeje helyesen: 1744. Ez segített hát abban, hogy csakis 1994. november 8-án emlékezzünk. 1772-ben városunk piarista iskolájának tanáraként a fiatal Simái betanította és előadatta diákjaival „Mesterséges ravasz­ság” című - hét színdarabjából sorrendben a 2. vagy 3. - isko­ladrámáját. Az addigi évtize­dekben (a piaristák itteni, 1714. évi megtelepedése óta) kizáró­lag latin nyelvű darabokhoz szoktatott nézőközönség szá­mára újdonság volt ez: most hallhatott legelőször teljesen magyar nyelvű színjátékot. Osz­tatlan sikert aratott Kecskemét lát, egy pohár bort tartott elé. Majd még egyet. A harmadikat Jokkával itta meg. Hamarosan jókedve lett, reggel négykor, igen jó hangulatban mentek haza. Néhány héttel később Jókká a városligeti cukrászdába hívta Pálmát, találkozzanak reggel kilenc órakor. Azért Jlyen ko­rán, mert nyolcra az Állatkertbe megy, szórólapokat akarnak rendelni, reméli, tízezernél nem kevesebbet, ha késik egy kicsit, várjon rá, siet. A cukrászda kazettás meny- nyezetével, tükreivel, arany stukkóival, és léniáival, mint a régi kávéházak. Fonott hátú bársonyszékek voltak benne, márványlépcsőkön vörös kó­kuszszőnyeg. Pálma a legjob­ban mégis a csillárokat szerette, ezeket az üveggyöngyből ké­szült harisnyákat, sok színű, csillámló fényükért. Leült az ablak melletti asz­talhoz, várt és eszébe jutott: reggel, amikor bekapcsolta a te­levíziót, hogy szokásos reggeli tornáját elvégezze, a nyolcas csatornán nem a megszokott aerobictoma jött be. Nem a fe­szes nadrágú, mosolygó férfiak, nők, nem a szteppelés, a láb­emelés, a fejkörzés, a smaragd­villanások és a fényfüst, hanem egy óriási csarnokot látott a képernyőn, hangárfélét, ahol vagy száz méter hosszan, egy­más mellett, egymás mögött emberek ültek. Ki törökülés­ben, ki félkönyéken, ki hanyatt fekve. Arcukon sem felháboro­dás, se düh nem volt, csak kö­zöny, tompaság, apátia. Mint akik leszámoltak mindennel. A kép remegni kezdett, vibrálni, azután eltűnt, és akkor bejött a helyére a zenés torna. (Folytatjuk) • Podolin, piarista templom. Itt lépett a rendbe Sima Márton. mezőváros kultúrszomjas lakói körében, egyszersmind pótolva a még jó száz évig hiányzó igazi színpadot, meg színházépületet. Azóta a hálás utókor - többek közt a helyi piarista gimnázium dísztermében - már többször fölújította ezt is, meg egy-két más Simai-művet is... Kecskemét fejet hajt tehát a most 250 éves Simái Kristóf emléke előtt. S ha a - megér­demelt — emléktábla egyelőre nem is kerül a hajdani iskola fa­lára, bizonyára pótolható lesz. Aktuálisabb is lenne talán 3 év múlva: az említett premier 225. évfordulóján. Úgy legyen! Holczer József piarista, gimnáziumi tanár FLORALAND Virágnagykereskedelmi KFT Kecskemét, Békéscsabai út 2. Tel.: 76/328-111-hazai és import vágott virágok -cserepes dísznövények -kötészeti és dekorációs termékek -csomagoló anyagok -ajándéktárgyak Csak viszonteladóknak ! NYITVA: Nov. 3-tól Hétfő-Péntek 06-12 KARÁCSONYI ELŐZETES! FOLYAMATOSAN VÁLTOZÓ ÉS BŐVÜLŐ ÁRUKÉSZLET LEGÚJABB ÁRUK: gyermek bélelt overall 134 90 Ff Í290 Ft/ 2890 Ft gyerekoverall 2980 fii 2690 Ff 2490 Ft gyerek kétrészes overall 2980 Ft at90 FÍ 2290 Ft kapucnis szabadidőruha 2790 ft 2490 Rt 1980 Ft pamut szabadidőruha 2490 Ft 1980 Ft 1690 Ft hosszú ujjú sportpóló 1990/Ft 14B0 Ft 1290 Ft csipkés body 198» Ft 1490 Ft 1290 Ft gyerek-termópulóver 14BQ Ft 11 ®0/Ft 980 Ft szabadidőnadrág 1290 Ft 9aq Ft 790 Ft férfiflaneling 1490 Ft 1090 Ft 790 Ft férfi hosszú ujjú ing 9§p Ft 890 Ft 790 Ft férfi bőrcipö 1980 Ft 1490 Ft 890 Ft női pizsama 1198 Ft 98dFt 790 Ft gyerekflaneling 11BQ Ft 8pO\Ft 590 Ft gyerekpizsama 790\Ft 590 ft 390 Ft női hálóing 980ft 490 Ft 590 Ft színes garbó 1490 Ft 1050 Rt 690 Ft kardigán (női) 1290 Ft 890 Rt 690 Ft gyerek-szabadidőalsó / 980 Rt /790 Ft 590 Ft férfibársonynadrág n 950 Ft 1290 Ft 790 Ft angórapulóver h 190 Fi / 980 Ftt 690 Ft ÁLLANDÓAN KAPHATÓ ÁRUK: női-férfi atléta 090 Ft/ ^95 Ft/ 149 Ft női-férfi alsó 249 F/ 195 Fl 89 Ft melltartó 390 Ft 290 Ft 195 Ft csipkés fehérnemű-együttes 690/Ft 490/Ft 290 Ft 4 db-os női alsó 598 Ft 498 Ft 269 Ft 3 db-os férfialsó 59ű\Ft 49ß\Ft 195 Ft női pamutzokni 390 Ft 130 Ft 59 Ft színes gyerekzokni 260 Rí 1/30 Ft 59 Ft luxus férfizokni ÍÍ59 Ff 125 Ff 98 Ft Cím: Kecskemét, Festő u. 2. (az Alföld Áruház melletti kis utca) Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 9-18 óráig, szombaton 9-13 óráig. FOLYAMATOSAN NYITVA TARTÓ RUHÁZA TI DISZKONT (30957)

Next

/
Thumbnails
Contents