Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-04 / 260. szám
1994. november 4., péntek Megyei körkép 5 MEGMARAD-E AZ AGRÁRLABOR? • • Ötévenként vizsgálni kell a szántóföldeket FALUGYŰLÉS ÁGASEGYHÁZÁN Miért mondott le öt képviselő? Az elmúlt években folyamatosan felszámolták az ország területén az agrárlaborokat. Ez összefüggésben volt a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok megszűnésével, átalakulásával, az állami támogatások megszűnésével, illetve drasztikus csökkenésével. Vagyis röviden szólva: nem maradt pénz a működtetésükre. Pedig munkájukra talán még nagyobb szükség van a magángazdálkodásra áttérő mezőgazdaságban, mint volt a tsz-ek idején, hiszen akkor voltak agronómusok, s egyéb szakemberek. Ez a felszámolás egyben azt is jelentette, hogy az országban mindösszesen 5 megyei hatáskörű agrárlabor maradt meg, köztük a kecskeméti. Csupán a véletlennek köszönhető, meg annak a 11 szövetkezetnek, amely ragaszkodott ahhoz, hogy Bácsalmáson is megmaradjon és üzemeljen az ottani laboratórium. Bizonyára ez az egyetlen „vidéki” labor az országban, ám, hogy szükség van rá, azt éppen a léte bizonyítja. Az öt munkatársat foglalkoztató laboratórium ma csak a takarmányok vizsgálatánál bír hatósági jogosítvánnyal, de korszerű felszereltsége lehetővé teszi, hogy el tudja végezni mind a talaj-, mind a növénytermesztési vizsgálatokat. Sőt az utóbbi időben - mert erre az ismert okok miatt igény jelentkezett - a gázolaj összetételét, s azáltal minőségét pontosan is meg tudják állapítani. Mivel az alapító tagok közül néhány gazdaság megszűnt, illetve átalakult, a Bácska és Du- namelléki Mezőgazdasági Szövetség új formát keres az agrárlabor működtetésére. Úgy döntöttek, hogy kft.-t hoznak létre, melyhez négy alapító szövetkezet csatlakozott, és Varga Józsefet, a szövetség főmunkatársát bízták meg az ügyvezetéssel. Amint lapunknak elmondta, ma még inkább szükség van az intézmény munkájára, mint eddig, mert a farmergazdaságoknak, vagy a most földhöz jutóknak garanciát, minőségi biztonságot is jelenthet a termelésben és az értékesítésben a laboratórium munkatársai által végzett vizsgálat, illetve az erről kiadott hiteles bizonyítvány.- Sokan nem tudják, hogy érvényben van még az a rendelkezés, amely szerint ötévenként kötelező megvizsgáltatni a szántóföldek minőségét. Eddig ezzel tulajdonképpen nem törődött senki, a vizsgálat elmaradásáért nem ért hátrány senkit, mert az előírásnak nem szereztek érvényt. A korszerű mező- gazdaság elengedhetetlen része ez a munka, előbb-utóbb mind a hatóságoknak, mind a tulajdonosoknak érdekük lesz a rendszeres ellenőrzés. Ezért is ragaszkodunk, hogy megmaradjon a Bácskában ez a labor, és igyekszünk minél több jogosítványt szerezni neki. Jelenleg mindenre kiterjedő vizsgálatot tudunk végezni a takarmány, a talaj, a növény, a termény és a trágya hasznosítása, és minősége vonatkozásában.- Fontos, hogy a gazdák tudják, hogy működik a térségben egy ilyen labor, ugyanis sok pénzt takaríthatnak meg azzal, ha nem kell elutazniuk problémájukkal a megyeszékhelyre, de azzal is, ha tudják, hogy milyen minőségű az általuk művelt föld, mennyi műtrágyára van szükség, és a kategóriáknak megfelelően milyen értékű a terményük. Papp Zoltán A hétfői ágasegyházi közmeghallgatáson és falugyűlésen az elmúlt négy év hivatalos értékelése után többen kevésnek ítélték az önkormányzat földügyekben vállalt szerepét. A válaszból kiderült, a testület törvényadta jogosítványának és anyagi lehetőségeinek megfelelően járt el, többet nem tudott vállalni. Bozó István - volt képviselő - intő jelként említette, hogy a ciklusban öt képviselő és két jegyző távozott, valamint már egyetlen önkormányzati bizottság sem működik. Helyeslő moraj kísérte azt a megjegyzését, mely szerint a Helvéciái Állami Gazdaság községben lévő földjeinek privatizálása körül nincs minden rendben, egyesek túlságosan is jól jártak - mondta. A polgármester asz- szony válaszában elmondta, hogy a testületből kilépve, úgymond a pálya széléről bekiabálni sokkal könnyebb és hálá- sabb, mint bentmaradva, a nehézségeket fölvállalva dolgozni. Biztosan követtek el hibát, de azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy minden kérdésben *a legjobb szándékkal, a község érdekében próbáltak tenni. A bizottságok a képviselők döntése alapján szűntek meg. Jegyzői pályázatot pedig az új önkormányzat fog kiírni. Helvécia ügyében nincs kompetenciájuk. Szórád István, a gazdakör elnöke az épülő tornacsarnok kapcsán a község eladósodásától fél. Mint mondta, erőn felüli vállalkozás ez, kisebb épület is megfelelt volna. A válaszból kiderült, a képviselők szerint hosszabb távon kell gondolkodni, ez az intézmény nemcsak a mának, hanem a jövőnek is épül, ezért döntöttek a nagyobb, korszerűbb forma mellett. Fehér József hozzászólásában arról beszélt, hogy míg évtizedekig semmi sem történt a faluban, mindenki nyugton, csendben volt. Most, amikor eredményekről számolhatnak be, megjelentek az ellenkezők, pedig inkább összefogásra lenne szükség. Ártim János képviselő hozzászólásában érintette azt a régi vitát, amely a polgármester asz- szony és a képviselő-testület között zajlik. Nevezetesen, hogy a polgármester alig rendelkezik döntési joggal, a testület mindent magának tartott fenn. Ártim képviselő szerint ennek ellenére sok döntésben utólag kérték a testület jóváhagyását. A polgár- mester asszony szerint viszont működésképtelen az önkormányzat, ha minden apró döntés miatt ülést kell összehívni. A polgármesteri beszámoló elkerülte, ám a hozzászólók közül többen - Nagy Endre, Szórád István, Bozó István, Nagy Tibor - felvetették a helyi közéletben évek óta feszültséget okozó pedagógusügyet. Az ügy eddig 500 ezer forintjába került az önkormányzatnak. A reakciókból úgy tűnt, hogy a jelenlévők többsége szeretné már ezt a kérdést lezárni. Elfogadják azt a polgár- mesteri véleményt, hogy a községben a panaszosokon kívül még több mint kétezren élnek és az időt, energiát inkább az ő ügyeikre kellene fordítani. Néhány hozzászóló a vitát tovább kívánta folytatni, a hallgatóság egy része viszont úgy ítélte, hogy az eltelt három órában minden fontos dologról elég szó esett már és egyszerűen vette a kabátját és távozott. így meglehetősen kurtán-furcsán ért véget az ágasegyházi falugyűlés és közmeghallgatás. Tetézi Lajos • Az ágasegyházi iskola. A pedagógusok ügyét a Legfelsőbb Bíróság lezárta, de még beszédtéma a faluban. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Betonra zuhant a Lapos-kocsmában és elájult Túlságosan sok mostanában a kocsmai verekedés. Az olyan összetűzés, amelynek során az ittas emberek, józan állapotban fel sem vett sértésre azonnal ököllel válaszolnak, ezzel erősítve meg „érveiket”. A legtöbb ilyen verekedés azután a kórházban folytatódik, majd a bíróságon ér véget. így történt ez abban az ügyben is, amelyet a napokban tárgyalt a megyei bíróság dr. Feleky István vezette büntetőtanácsa. Fél évvel ezelőtt, 1994. május 18-án történt az eset Kecskeméten, a Fehér utcában lévő, úgynevezett Lapos-kocsmában. Csorba István, huszonhárom éves férfi - kecskeméti lakos - öccse társaságában már reggel kilenc órától folyamatosan italozott. Először a Picur, majd a Kék Egér kocsmában mulatta az időt és körülbelül négy liter sör volt benne - később bevallotta: részegnek érezte magát -, amikor találkoztak egy ismerősükkel, akivel elmentek a Laposba. A kocsmában körülbelül tízen voltak - munkaidő alatt, fényes nappal. Többen biliárdoztak. A játék megtetszett Csorba Istvánnak és megkérdezte az asztalnál lévőktől, hogy játszhat-e a győztessel? Nos, a győztes éppen a tulajdonos férje, Jenei Károly, kecskeméti lakos volt. Csorba kezdte a játékot, de - bizonyára ittassága miatt - a dákóval nem találta el a golyót. Nem sikerült a „lökés”. Ilyen kocsmai környezetben mi sem természetesebb, hogy a sikertelen lökés miatt élcelődni kezdtek Csorbával, s Jenei „kritikus” megjegyzést tett partnere lökési képességére. Emiatt a két játékos között 3-4 percig tartó vita alakult ki, olyannyira, hogy az azóta elhunyt B. N. Mihály jónak látta, ha csitítja őket, sőt közéjük lép. Úgy látszott, ez hatásos. De amikor egy pillanatra eltávozott a békítő ember, Csorba hirtelen lefejelte Jeneit. Az illető az ütéstől megtánto- rodott, de elkapták, s így nem esett el. Ezt látva, a csaposlány mindkettőjüket azt javasolta, hogy hagyják el a helyiséget. A csapos szavaival azonban nem törődtek, hanem Csorba felszólította Jeneit, menjen ki vele az utcára. Ebből újabb vita kerekedett, s ismét a két ember közé kellett állni, nehogy vereked- jednek. Csakhogy Csorba lelkét még mindig égette a játéktudására tett megjegyzés, mert egy óvatlan pillanatban jobb ököllel és közepes erővel arcon ütötte Jenei Károlyt. Az illető ettől az ütéstől is megtántorodott, de most senki nem volt mögötte, aki elkaphatta volna, s hanyatt a kövezetre zuhant. A nyakszirt- jét beverte, eszméletét azonnal elvesztette. Csorba - öccsével, aki passzív szemlélője volt az esetnek - eltávozott a helyszínről. A padlón heverő Jenei egy pillanatra visszanyerte az eszméletét, majd újra elájult. A mentő négy óra után pár perccel ért vele a kórházba. Ott újra és újra eszméletét vesztette, emlékezetéből a történtek kiestek. Még aznap koponyaműtétet hajtottak végre rajta, mért a jobb oldali keményagyhártya alatt " A holnap nyugalma" ® (76) 483-300 Jó befektetés, mert: értékálló meglepetés: éljen a lehetőséggel! kockázatmentes ^4) hozama garantált =4) bármikor pénzzé tehető c£> munkatársainak <4> szüleinek <4> nagyszüleinek <=£> 1995-ben adóvisszaigénylés <=£> adókedvezmények <=£> hozama 35 % felett várható Ziccer-reklám vérgyülem keletkezett. Sajnos Jenei Károly nem gyógyult meg teljesen: maradandó fogyáté- kosságot szenvedett. Ez járászavarban, a beszéd és gondolkodás lassulásában, emlékezetzavarban nyilvánul meg. Mindez együttesen 67 százalékos munkaképesség-csökkenést eredményezett. Orvosi vélemény szerint állapotában rosz- szabbodás bármikor bekövetkezhet, javulás viszont nem várható. Ez lett a kocsmai verekedésből. A bíróság előtt Csorba megbánta tettét, bűnösségét elismerte, beismerő vallomást tett. Életveszélyt okozó testi sértés bűntettében mondták ki bűnösnek és ezért - a súlyosbító és enyhítő körülmények mérlegelése után - egyévi börtönbüntetésre ítélték. Énnek végrehajtását azonban három évre a bíróság felfüggesztette. Kötelezték Csorba Istvánt, hogy fizesse meg a felmerült 13 700 forint bűnügyi költséget. Az ítélet még nem jogerős. Gál Sándor Rendkívüli pacalakció a Trungel-boltokban! Nov 7-étől 12-éig konyhakész - elöabált belga pacal 253 Ft/kg (áfástól) Gondoljon az ünnepekre! Mi mindig szeretettel várjuk: Kecskemét, Botond u. 1. Tel.: 76/483-727 Hetény, Iskola u. 10 Tel.: 76/472-584 (30964) Földben az őszi gabona Végéhez közeledik az őszi gabonák vetése Bácsalmáson — tudtuk meg dr. Németh Ferenc - től, az Agráripari Rt. főmezőgazdászától. Á gazdaság szakemberei a kukoricabetakarítás kezdetén reménykedtek a hattonnás hektáronkénti hozamban. A csaknem 1800 hektáros kukorica-vetésterületen végül 5,7 tonnás lett az átlagos termés. Ez jobb, mint a tavalyi, mégsem elégedettek a szakemberek. Az évek óta tartó aszályos időjárásra az idén is felkészültek, de az öt hétig tartó ful- lasztó hőség sokat ártott a kukoricának. A részvénytársaságban elsősorban szárazságtűrő fajták vetésével, a tőszám csökkentésével, vízmegőrző talajművelési technikákkal próbálkoztak az idén is. A megfelelő tápanyag-utánpótlás is segíti a növények számára a kritikus időszak túlélését, ezért visszatértek a gazdaságban a komplex műtrágyázásra. November első hetében földbe kerül az utolsó szem búza is. Az 1400 hektáros vetés eleje már kikelt, a növény szépen fejlődik. Az ötszáz hektáron vetett triticale, és az 1100 hektárnyi őszi búza nagy része is kikelt. Az októberi időjárás kedvezett a mezőgazdasági munkáknak. A térségben 55 milliméter eső esett, a vetési munkákat csak egy-két napra akadályozva. Jó minőségű vetőágyat lehetett előkészíteni, a kikelt gabona fejlődésének is kedvezett az októberi időjárás. Az előrejelzések szerint még tíz napig tartó enyhe idő ideális a gabonavetéseknek. A búza földbe kerülése után, a hét vége felé kezdik meg a bácsalmási Agráripari Rt. földjein a kukoricatarlók őszi mélyszántását.- pásztor Adni ■ ■ ■ ■ orom
