Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-29 / 281. szám
10. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1994. november 29., kedd Oldás vagy kötés? A termelők és a kereskedők közül sokan iparvédelmi intézkedéseket, illetve vámszigorításokat sürgetnek a hazai gazdaság talpra állítása érdekében. Ezek az elvárások azonban helyenként éles ellentétben vannak azzal a törekvéssel, hogy Magyarország szélesítse gazdasági kapcsolatait a fejlett országokkal. Az ellentét feloldása alighanem attól függ, hogy összhangba tudjuk-e hozni a saját intézkedéseinket a különböző nemzetközi szervezetekével. Ennek jegyében Magyarországon 1995-től új vámtarifák lépnek életbe. Egy részük emelkedik, másik részük csökken. A mezőgazdasági termékek behozatali vámja például a magyar agrárgazdaság védelme érdekében nőni fog. Az iparcikkek esetében viszont szabadkereskedelemre törekszünk, ezért megkezdjük az érintett áruk vámjának fokozatos lebontását. Az úgynevezett normál listán szereplő áruk behozatala után fizetendő vámot 3 év alatt nullára csökkentjük, a lassító listán szereplőkét viszont - a hazai ipar védelmében - 2000 végéig fokozatosan szüntetjük meg. Jövőre 10 százalékot engedünk el, az azt követő években pedig 15-15 százalékot. Három éven belül az áruk vámtételeivel párhuzamosan az utánuk fizetendő illetékeket (ez ma összesen 6 százalék) is nullára csökkentjük három éven belül. A szabadkereskedelmi megállapodás értelmében a mező- gazdasági termékek importját minden ország a saját lehetőségeihez és igényeihez mérten könnyíti vagy szigorítja. Ipari termékeknél viszont igen határozottak a megállapodás előírásai: amennyiben az egyezményt aláíró országok valamelyike úgy dönt, hogy felemeli az importvámot bizonyos termékeknél, ezt a lépést meg kell tárgyalnia az intézkedés által leginkább sújtott államokkal. Ilyen megoldást általában új iparágak védelmében szoktak alkalmazni az országok. Hazánk két évvel ezelőtt élt ezzel a lehetőséggel: a színes televíziók vámját 15-ről 25 százalékra emeltük fel. Döntésünkről tájékoztatnunk kellett az Európai Unió tagállamait, hiszen főként tőlük vásárolunk tévéket. Az EU nem gördített akadályt az intézkedés elé, sőt beleegyezett abba is, hogy további egy évvel meghosszabbítsuk a vámemelés érvényességét. Ilyen külön megállapodásoknál egyébként kompenzációt is kérhetnek a hátrányt szenvedő országok. Az említett vámemelésnél joggal kérhette volna az EU, hogy a színes tévék helyett több videomagnót szállíthasson hazánkba. Méltányossági alapon azonban nem kértek semmiféle ellentételezést az érintett országok. Bánhegyi Zsuzsa MiUiárdok a magánszektornak Az Európai Unió a PHARE-se- gély keretében 16,5 millió ECU-t, azaz 2,2 milliárd forintot biztosít a magyarországi magánszektor fejlesztésére. Ha az EU költségvetését elfogadják, a tervek szerint Magyarország 1995. január 1-jétől három év leforgása alatt szakértői segítséget vehet igénybe a vállalati szerkezetátalakításhoz és privatizációhoz, a bankrendszer reformjához, valamint a kereskedelemfejlesztés és befektetésösztönzés területén. A magánszektor fejlesztését szolgáló 16,5 millió ECU három feladat között a következőképpen oszlik meg: hatmillió ECU az állami vállalatok szerkezetátalakítására, 5,25 millió ECU a bankrendszer és a pénzügyi szektor reformjára, 5,25 millió ECU pedig kereskedelemfejlesztésre fordítható. A vállalati szerkezetátalakítás és privatizáció keretében stratégiai tanulmányok, vállalati átvilágítások és üzleti tervek készítését finanszírozzák. A program keretében az ÁVÜ és az ÁV Rt. által kiválasztott és átalakítás előtt álló 80 cég vállalatvezetőinek képzését is ebből a pénzből támogatják. A bankrendszer és a pénzügyi szektor alprogram keretében, a Pénzügyminisztériumnak és a kereskedelmi bankok irányítóinak kívánnak irányítási, illetve vezetési ismereteket átadni. A kereskedelemfejlesztésre fordítható 5,25 millió ECU egy részét a Kereskedelemfejlesztési és Befektetési Ügynökség (ITD Hungary) tevékenységének fejlesztésére, szolgáltatásainak javítására, illetve az egyes exportakciók finanszírozásának támogatására használhatják fel. WesteI Hírek A Westel Rádiótelefon Kft. a sikerre való tekintettel egy héttel meghosszabítja a NOKIA AKCIÓT. A Nokia 150-es mobiltelefon december 3-áig 18.000 Ft + áfá-val olcsóbb! Keresse fel az Önhöz legközelebbi Westel irodát. m)»)))11 WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT- Balatonvilágos M7-es enyingi elágazás Tel.: (88) 380-644 Rádiótelefon: 06-60-327-100- Békéscsaba: 5600 Gyóni G. u. 21. Tel.: (66) 447-111 Rádiótelefon: (0660) 384-000- Budapest: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 265-8023 Rádiótelefon: (06 60) 327-088- Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/a. Tel.: (52) 418-038 Rádiótelefon: (06-60) 327-800- Győr: 9022 Pálffy Dénes u. 1. Tel.: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 327-400.- Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Tel.: (46) 411-550 Rádiótelefon: (06-60) 351-000- Nagykanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel.: (93) 310-460. Rádiótelefon:(06 60) 327-408- Pécs 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06-60) 327-900- Szeged: 6720 Tisza Lajos krt. 2-4. Tel.: (62) 421-575 Rádiótelefon: (06-60) 327-600.- Székesfehérvár: 8000 Prohászka út 17. Tel.: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06-60) 327-200- Szolnok: 5000 Baross u. 1. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06-60) 386-001- Szombathely: 9700 Welhter Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420. Rádiótelefon: (06-60) 377-000. (33740) Új vámadat-nyilvántartási rendszer Az ügykezelési egyszerűbb, a vámvizsgálat gyorsabb lesz. Magyarországon is bevezetik a világ 68 országában használatos ASYCUDA számítógépes vámadat-nyilvántartási rendszert. A rendszer átvételére az a megállapodás ad lehetőséget, amelyet Bánfai Béla, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára és Carlos Fortin, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD) megbízott főtitkára írt alá szerdán Genfben. Magyarországon kelet-nyugati irányban nagy forgalmat bonyolító tranzit- útvonal vezet keresztül. Az ASYCUDA itthoni bevezetésének célja, hogy az ebből adódó nagyszámú vámkezelési eljárás egyszerűbbé és így gyorsabbá is váljon. További cél, hogy nőjön a vámellenőrzés hatékonysága és a kormányzat megfelelő statisztikai információkat kapjon a külkereskedelmi áruforgalomról. A vámhatóság számítógépes hálózatát a nemzeti vámprogram keretében építik ki. A rendszer adaptálásának - főként a számítógépes alrendszerek kifejlesztésének - pénzügyi hátterét, 2 millió dollárt az Egyesült Királyság kormánya biztosítja, vissza nem térítendő támogatás formájában. A megvalósításhoz szükséges eszközök beszerzéséhez 1,6 milliárd forint értékű Phare-hitel áll rendelkezésre. Eddig egyedül az adatátviteli rendszer kiépítésének kérdése dőlt el: a kiírt tendert a Matáv pályázata nyerte meg. A rendszer meghonosításához 24 hónapra van szükség. A kivitelezést, melyben 12 UNCTAD szakember is részt vesz, 1995 januárjában kezdik el. A szellemi töke is a vagyon része Új humánpolitikai koncepciót hagyott jóvá a kecskeméti Uni- ver Szövetkezet igazgatósága. A tudás, a szakismeret és a tapasztalat megjelenik a gazdálkodási eredményekben, tehát a szellemi tőke is a vagyon része. Nem mindegy, hogyan gazdálkodunk vele. E felismerésből kiindulva határozták meg a feladatokat a humánpolitika számára. Végrehajtásának részeként 1994-ben a cég 15 diplomás fiatalt, köztük 12 pályakezdőt vett fel. Velük egyetlen év alatt másfélszeresére emelkedett a szövetkezetnél dolgozó diplomások száma, s ma azt mondhatjuk: a cégnél minden huszadik dolgozója felsőfokú végzettségű. A koncepciónak természetesen része a javadalmazás, a szociális és jóléti ellátás is. A szövetkezet e tekintetben is nagyot lépett előre: 1994-ben 31 százalékos bérfejlesztést hajtott végre. Az év elején az általános 20 százalékos bérrendezésre került sor, októberben a kereskedelemben dolgozók kaptak újabb 10 százalékot, novemberben pedig az alacsony - 30 ezer forint alatti - keresetűek részesültek átlag 15 százalékos bérrendezésben. Az átlagjövedelem 36 ezer forint, s a hivatalos 10 ezer 500 forinttal szemben a szövetkezetnél 13 ezer 500 forint a minimumbér. Jövőre azt szeretné elérni a szövetkezet, hogy 20 ezer forint alatti jövedelme - az alapbéren felüli keresetet is számítva - senkinek se legyen. Az idei esztendő a második, amikor már nemcsak 13., hanem 14. havi bért is fizet a cég. A cég fejlődése az idén sem szakad meg, forgalma eléri a 3,5 milliárd forintos árbevételt. B. N. É. Hitel exportra Az exportárualapok bővítése, valamint a termelői biztonság növelése érdekében megállapodást kötött az OTP Rt., az IKR Rt. és az Agritrade Rt. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a termelők átlagosan 20 ezer forint hitelt kapjanak hektáronként az OTP-től, ameny- nyiben a feltételeknek megfelelnek. A kamatszint nem haladja meg a 20 százalékot. Az Agritrade piacot biztosít a termelők számára, elsősorban az Európai Unió országaiban. Az akció a búzán kívül kiterjed más növényekre is, így a kukoricára, a napraforgóra is. A termelőkkel az idei őszi gabonából mintegy 50 ezer tonnára szeretnének értékesítési szerződést kötni. A jelentkezők korlátozás nélkül bekapcsolódhatnak a rendszerbe, mivel az OTP által biztosított hitelkeretnek nincs felső határa. A konstrukció szerint 27 százalék, plusz 1 százalék kezelési kamattal juthatnak a gazdálkodók hitelhez. E kamatmértékből azonban le kell vonni azt a 10 százalékos állami kamattámogatást, amely e termékkört megilleti. A hitel- kockázat 15-15 százalékát az Agritrade és az IKR Rt. átvállalta. Új helyen szolgáltatnak Hétfőtől Kecskeméten új helyen, a Széchenyi tér 12- 14. szám alatt fogadja ügyfeleit az OTP vállalkozási és önkormányzati osztálya.
