Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-29 / 281. szám
1994. november 29., kedd Pénz, Mezőgazdaság, Piac 11. oldal AZ ANGOLOK IS EZT ISSZÁK! Kelendő a magyar bor Két év alatt csaknem 400 millió forintot költött az állam a Kereskedelemfejlesztési Alapból a kollektív bormarketingprogram támogatására. Ennek eredményeként jelentős mértékben növekedett a magyar borexport. Ezt Hajdú András, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITD Hungary) igazgatója mondta csütörtökön a Foodapest nemzetközi élelmiszer-ipari szakkiállításon. A kollektív bormarketingprogram 1992-ben azzal a céllal kezdődött, hogy javítsák a magyar borok piacra jutási lehetőségeit. Ennek érdekében 1993-ban 140 millió, idén 253 millió forinttal támogatta a programot a Kereskedelemfejlesztési Alap. A jövő évi támogatás mértéke még nem tudható, ám tendenciájában mindenképpen csökkenő mértékű lesz - jelezte Hajdú András. A program eredményeként a bor exportjából származó árbevétel az 1992-es 66 millió dollárról 1993-ra 80 millió dollárra nőtt, az idén várhatóan eléri a 90 millió dollárt. Tavaly mintegy 800 ezer hektoliter bort exportáltak Magyarországról és a kivitel mennyisége az idén sem változik. Ez azt jelenti, hogy a magyar bort magasabb áron lehet értékesíteni, mint tavaly. A magyar borkereskedők szeretnék, ha visszaszorulna a hordós bor kivitele és növekedne a minőségi borok exportja. A minőségi palackos borok 60 százaléka a fejlett országokban talál gazdára. Ennek jó példája, hogy míg néhány évvel ezelőtt Angliában szinte ismeretlen volt a magyar bor, addig idén már 9 millió palack fogy majd el az angol piacon. Ennek értéke megközelíti a 10 millió dollárt. A tervek szerint a ’90-es évtized második felére 1,1-1,2 millió hektoliterre szeretnék növelni a magyar bor- és bortermékexport értékét. Ez a szakemberek szerint 120-130 millió dolláros árbevételt jelenthet. Erdőtörvényre várva Már parlamenti vitára kész állapotban van az új erdőtörvény tervezete és csak besoroláson múlik a napirendre tűzése, illetve az elfogadása - jelentette be Barátossy Gábor, az FM Erdészeti Hivatal elnökhelyettese a magánerdőkről szerdán, Zalaegerszegen rendezett tanácskozáson. Sajnos a kárpótlással, privatizációval együtt járó tulajdon- rendezés még évekig eltart, s az ezt kísérő átmeneti állapotban sok kár éri erdeinket. Jellemző, hogy a részarány-tulajdonlásra kijelölt területek alig 30 százalékának van gazdája. Az erdészeti hivatal elnökhelyettese azonban a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a még meglévő jogszabályi kötöttségek és hiányok miatt az új tulajdonosok nem tudják megkezdeni az erdőgazdálkodást. Biztató példa a Zalai Magánerdő Tulajdonosok Szövetségének létrejötte, amelyhez eddig 128 helyi csoport 15 ezer erdőtulajdonosa csatlakozott. Pál Miklós, a megyei erdőfelügyelőség igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy miközben még az első tulajdonszerzéseket is alig jegyezték be, már megindult a magánerdők - gyakran spekulatív célú - adásvétele. Az agrárkamarák és a közhatalom Addig nem kaphatnak az agrár- | kamarák közhatalmi jogosítványokat, amíg ezekben a szervezetekben is politikai harc dúl — jelentette ki Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára. Arra törekszenek, hogy a különböző feladatokat és jogokat folyamatosan átadják a kamaráknak. Elsőként többek között a piacszervezést, az információs rendszer működtetését, azután majd különböző licencek kiadásának jogát. Az agrártárca elképzelése szerint a jövő évtől a katasztrófaalap felett is a kamarák rendelkeznének. Gazdaképző alapítvány Szél István gazdálkodó is támogatja az alapítványt. Csaknem ötven taggal, 1984. augusztus 15-én alakult meg a szatymazi gazdakör. Az egykori felsőtanyai gazdák (jog)- utódai úgy vélik, az ükapák által alapított gazdaköri szövetkezés soha nem szűnt meg, csupán szüneteltette tevékenységét. Mindösszesen negyvenkét esztendeig...- Amikor újjáéledt a szatymazi gazdakör, már a kezdetekor felmerült a népfőiskola létrehozásának gondolata - tájékoztat dr. Somogyi György, a szatymazi gazdakör jelenlegi elnöke. - „Elég okosok vagyunk mi itt ennyien, majd egymást okosítjuk!” - vélekedtek néhányan az első összejövetelünkön, de amikor a kutatóintézet és az agráregyetem jeles előadóinak előadásait meghallgatták, megváltozott a véleményük. Ma már két-háromszázan is eljönnek egy-egy szaktanácsadói előadásra.- Az idén tavasszal vetődött fel bennünk a gazdaképző népfőiskola megalapításának gondolata - veszi át a szót Szél István egyetemet végzett gazdálkodó. - Megkaptuk a Sándor- falvától két, Szatymaztól három kilométerre fekvő egykori iskolát, amely 1950-től téeszköz- pontként működött. Mázsaház, gépszín, terménytároló létesült, s a tantermek mellé tanműhelyek, étkezde, nyolcvan-száz főt befogadó diákszállás is épült. Itt szeretnénk megvalósítani álmainkat. Hetekre, hónapokra fogadhatnánk a Csongrádból, Bács-Kiskunból érkező népfőiskolái tanulóinkat. Azokra a gyerekekre elsősorban, akik az általános iskola befejezése után otthon akarnak gazdálkodni, de felnőttoktatásra is gondolunk, elsősorban a téli időszakokban. K. H. I. MADARAK, ROVAROK, HÜLLŐK Környezetbarát gazdálkodás Egyes becslések szerint a huszonnegyedik órában vagyunk ahhoz, hogy tegyünk valamit azért, hogy környezetünk pusztulása nehogy visszafordíthatatlan folyamattá váljék. Kiváltó okként legtöbben a korszerűtlen ipari technológiákat említik, s kevesebben gondolnak a mezőgazdaságra, pedig az úgynevezett intenzív mezőgazdálkodás a nagy vegyszer- és műtrágya-felhasználással szintén sok kárt okoz. A túlnépesedő Föld lakosságát viszont táplálni kell. Világszerte keresik a megoldást, amely kíméli az emberi egészséget, a környezetet és elegendő élelmiszert is biztosít. Az elmúlt hét szerdáján a kertészeti főiskola kisfái tanüzemében tanácskoztak azok a mező- gazdasági szakemberek, akik a környezetbarát mezőgazdálkodás hazai elterjesztéséért dolgoznak. Dr. Járfás József kandidátus, tanszékvezető tanár kidolgozott egy integrált növény- és talaj- védelmi programot, melyben növényvédelem és természet- védelem együtt és nem egymás ellenében van jelen.- Mi a módszer lényege? - kérdeztük Járfás tanár úrtól.- Programunk célja a környezet vegyszerterhelésének csökkentése. Ennek lényege, a növényi kártvevők természetes ellenségeinek - hasznos rovarok, madarak, emlősök, kétéltűek, hüllők - elszaporítása és ezek számára az életfeltételek biztosítása. Gondoljuk csak meg: egy madárpár fiókáival körülbelül évi 30 kilogramm káros rovart fogyasztanak el. Vagy például egy béka 60 dkg kártevőt pusztít. Mindezért cserébe nekünk csak az életfeltételek megteremtéséhez kell hozzájárulnunk.- Miből áll ez?- Madárodúk kitelepítéséből, itatóhelyek létesítéséből. Ezek költségei elenyészőek, pláne ha a vegyszerárakhoz mérjük, hiszen egy odú kb. 800 Ft, s minimális karbantartásssal 15-20 évig funkcionál. Ez idő alatt ennek az egyetlen odúnak a lakói közel hatmázsányi kártevőt pusztítanak el. A tangazdaságban békanevelőt, fátyol- kateleltetőt működtetünk, innen telepítjük ki az állatokat.- Hol tart most a program?- Tulajdonképpen három szakaszból álló munka ez. Az idén fejeződött be Izsákon az a hároméves program, melynek eredményeként a részt vevő almásokból alacsony növény- védőszer-terhelésű gyümölcsöket szállíthattunk a vásárlóknak. Ez tulajdonképpen bevezető stádiuma az integrált növény- és tájvédelmi programnak. Ebben a szakaszban a természetes védekezés mellett sárga, zöld jelzésű növényvédő szerek használhatók, piros csak kétszer. ’95-től lépünk az integrált szakaszba, a biológiai védekezés erősítésével, a hasznos élő szervezetek további szaporításával. Ebben az ötéves időszakban már évente csak egyszer engedélyezett piros szer használata. Ezt követi a bioszakasz, ahol már csak természetes védekezés engedélyezett, szerként biopreparátumok használhatók. S valóban, a tőlünk kikerülő szakemberek és a programban részt vevő gyakorló munkatársak - Kisfáiban, Zákányszéken, Tajón, Kiskunmajsán, Izsákon - látják és értik, miről van szó: a jövőnkről. Agyonvegyszere- zett terményekkel nem vagyunk versenyképesek, s az se volna baj, ha a magyarok átlagéletkora is nőne. Ebben az etikailag, ökológiailag errodált világban próbálunk egy más alternatívát felmutatni, melyről hisszük, hogy ez az egyetlen ésszerű választás az emberiség, a környezet egészségének megőrzése érdekében. Tetézi Lajos A madarak évente kilószámra fogyaszthatják a kártevőket. MOSZ-állásfoglalás a vadászati jogról A Zalahús sokallja a felvásárlási árakat A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint a vadgazdálkodás a földhasználat egyik sajátos fonnája, ezért törvényben kell kimondani, hogy a vadászati jog a föld tulajdonosát illeti meg. A szövetség a vadgazdálkodást és a vadászati jog hasznosítását szövetkezeti formában is elképzelhetőnek tartja. A szervezet közleményben hangsúlyozta: a vadgazdálkodásról és vadászatról új törvényt kell hozni. A MOSZ pozitívan értékeli, hogy a mezőgazdasági alapról szóló törvényjavaslat elismeri az erdei vadkárt. Ez azonban még nem rendezi a vadgazdálkodás és vadászat joghézagait. A Zalahús Rt. ebben az évben mintegy 5 milliárd forintnyi belföldi árbevételre és körülbelül 10 millió dollárnyi export- bevételre számít. Ezt Farkas Imre, a cég elnök vezérigazgatója közölte a részvénytársaság budapesti sajtótájékoztatóján. A vezérigazgató elmondta: a jövő évben tovább bővítik a termelést, az árbevétel 14-15 százalékkal növekszik. A Zalahús Rt. az idén több mint 12 ezer tonna felvágottat állít elő. Emellett a cégnél egyébként 140 ezer sertést és 20 ezer szarvasmarhát vágnak. A vágókapacitás 60 százalékát használják ki, a felvágottkészítő kapacitást viszont csaknem 100 százalékosan. Farkas Imre sokallja a felvásárlási árakat, szerinte a 150-160 forintos kilónkénti sertésár a jelenlegi alacsony támogatottság mellett veszélyeztetheti az exportpiacokat a magas előállítási költségek miatt. A vezérigazgató szólt arról is, hogy a cég múlt évi privatizációja sikeres volt, ugyanis a 760 millió forintért döntő többségben a vállalati dolgozóknak sikerült megvásárolniuk a céget. így a Zalahús Rt. magyar tulajdonban maradt. Kárpótlás némi zökkenőkkel Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban vannak olyan ügyek, amelyek valamilyen ok miatt már két éve elintézetlenek. A hivatalba ezek miatt több ezer panaszos levél érkezik: augusztus óta több mint háromezret iktattak. Mivel a munkatársak nem győzik a feladatok ellátását, már régen nem a beérkezési sorrend alapján bírálják el az ügyeket. Az irányított elbírálásnál figyelembe veszik például az előrehaladott életkort, a 80 évesnél idősebbek kérelmei mindenképpen előnyt élveznek. Megesik, hogy nemcsak elhúzódik egy-egy ügy megoldása, hanem egyenesen elveszik az elbírálás alapjául szolgáló kérelem. Ilyenkor azonban a hivatal vállalja a felelősséget. Amennyiben a kérelmező a postai feladóvevénnyel igazolja, hogy elküldte a kárpótlási kérelmét, a hivatal korrigálja a hibát. A munka sűrűsége folytán egyébként sajátos esetek is előfordulnak. Megtörtént, hogy - a földnyilvántartás pontatlansága miatt - olyan állami területeket is elárvereztek, amelyeket nem lett volna szabad. Kalapács alá kerültek főútvonalak, illetve olyan földek, amelyekre az évek során már házakat építettek. Ezeket a szerződéseket természetesen megsemmisítette a hivatal és új földeket ajánlott fel a kárpótoltaknak. Azóta leszűrték az ilyen esetek tanulságát és mindig ellenőrzik, hogy eladhatók-e a papíron kijelölt területek.
