Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-05 / 234. szám

Olvasói ládunk Hangulatos katona-találkozó a jánoshalmi Honvéd Kaszinóban • A csoportkép az est több mint száz résztvevőjét örökítette meg. Szeptember 24-én immár harmadik alkalommal került sor a volt jánoshalmi légvédelmi alakulatnál szolgálatot teljesítő hivatásos katonák és családtag­jaik baráti találkozójára a já­noshalmi Honvéd Kaszinóban. Györgypál Csaba 1992-ben még nosztalgiából szervezte az első összejövetelt. Az előző két év sikerén felbuzdulva ismét sokan eljöttek az ország külön­böző vidékéről Jánoshalmára. A lassan már hagyományosnak számító eseményen előkerültek a régi közös emlékek. Két tör­ténet között pedig jól esett egy kis mozgás a Nánai zenekar jó hangulatot fokozó zenéjére. Az anekdotázás mellett jutott idő az új helyeken szerzett tapasztala­tok cseréjére is. A feleségek sem unatkoztak, hiszen jól is­merték egymást, és volt közös témájuk is. A találkozó résztve­vői jövőre ismét találkozni sze­retnének Jánoshalmán. Emlékezetes kirándulás Kunfehértón A kecskeméti I. sz. Gondo­zási Központ nyugdíjas klubja több éve testvéri-baráti kapcso­latot tart fenn a kunfehértói nyugdíjas klubbal. Évente egy-egy alkalommal vendégül látják egymást. így került sor a kecskeméti klub. kirándulására Kunfehértóra. Kellemes őszi délelőtt szállt buszra a 60-80 éves korúakból álló csoport, a gondozónők kí­séretével. A várakozás izgal­mával telt el a másfél órás út, hogy viszont láthatjuk régi bará­tainkat. Amikor megérkeztünk, az if­júsági tábor épületének teraszán ültünk le és kellemes meglepe­tésben volt részünk; vendéglátó­ink műsorral vártak minket. A nyugdíjas életről szóló verseket, maguk költötte szövegű dalokat adtak elő. Ezután szüreti jelenet következett, melynek folytatá­saként az egész társaság együtt énekelt. Ennek az ebéd vetett vé­get. Nagyon finom birkapörkölt­tel kínáltak minket és sok-sok sü­teménnyel, amit kedves asszony­társaink készítettek. Köszönet a fáradozásukért. Meghitt beszél­getés közben előkerültek a fény­képek gyerekekről, unokákról. De aztán megszólalt a zene és jó­kedvű nótázás kezdődött. Fiata­lokat megszégyenítő lendülettel énekelt és táncolt a jókedvű tár­saság. Az együttlét öröme elfe­ledtette, hogy itt vagy ott fáj; ön­feledten szórakozott mindenki. Pihentetőül tombola kezdődött, sok apró tárgyat nyerhettek a sze­rencsések; a fődíj torta és pezsgő volt. Köszönjük ezt a felejthetet­len, szép napot kedves baráta­inknak. A gondozónők videó felvételt készítettek és a hosszú téli napokon így sokszor fel­idézhetjük ennek a napnak pil­lanatait. A búcsú mindig nehéz. Idős korban még nagyobb súlya van a „viszontlátásra” szónak... De minden jó véget ér; hazafelé a jövő találkozásra gondoltunk. Tervezgetve várjuk a viszontlá­tást Kecskeméten. Kontra Lászlóné Belga vendég Szánkon Szánkon a szellem építésére is bő alkalom nyílik. Többen zenetanulással is foglalkoznak. Sági Mária hitoktató és kórus­vezető szerint a jól szereplő felnőtt együttes utánpótlására negyven tagú diákkórus kezdte meg énekgyakorlatait. Ugyan­csak Sági Máriától tudjuk, a háromszáz diákból kétszázhu- szan részesülnek hitoktatásban. Csontos Erzsébet igazgató­nőtől tudjuk meg, hogy isko­lánkban rendszeres angol és német nyelvoktatás folyik. Az idegen nyelvek könnyebb elsa­játítása érdekében a világon mindenütt hivatalosan elfoga­dott semleges, könnyen elsajá­títható közös nemzetközi nyel­vet, az eszperantót szakkörön belül tanulhatják majd a gyere­kek. Az eszperantót az igazgatónő maga is fel kívánja használni Szánk község turizmusának fel­lendítésére. Október 29-től egy hétre belga eszperantista vendéget fogad az egyik belga városból, megismertetve a vendéget tér­ségünk idegenforgalmi lehető­ségeivel. Bálint István Az oldalt szerkeszti Benke Márta Születésnapi zsúr hintázással egybekötve • Igaz, már javában folyik a tanév, de ez nem azt jelenti, hogy a diákok mindig tanulnak. Időnként egy kis szórakozásra is jut idő. A bácsbokodi általános iskola második osztálya csokival, virággal köszöntötte Simon Bogit hetedik születésnapján. A nagymama emeletes tortájának elpusztítása után hintázásra is jutott idő a zsúron. A fénykép a születésnapi „bulin” készült, ahol láthatóan igen jól érezték magukat a gyerekek. Jótékony célú szüret Szentkirályon • - Ezt is le kell szedni! - hívja Szalay István az egyik vendéget. Az emberek nem nagyon is­merik a Lions-mozgalmat. Mi ennek a lényege, jelentősége, kérdeztem Szalay Istvánt, a kecskeméti Szent István Lions Klub soros elnökét. A bécsi Szent István Lions Klub „keresztapasága” segítsé­gével jött létre 1989-ben a klu­bunk, hogy a nemzetközi moz­galom alapelveinek megfele­lően segítse a rászorulókat. A mi klubunk elsősorban a testi és szellemi fogyatékos gyerekek támogatását tűzte ki célul. Évek óta tartjuk a kapcsolatot a Nyíri úti kisegítő iskolával, az okta­táshoz szükséges eszközök biz­tosításával segítjük őket. Ez év­ben a Kertvárosi Általános Is­kola diákjainak nyári táborozá­sához is adtunk támogatást. Se­gítettük a mozgássérültek olim­piájának lebonyolítását, illetve használt ruhákat gyűjtöttünk a Platán Otthon rászoruló lakói részére. A klubok nemzetközi rend­szer tagjai, mint egy nagy csa­lád rendszeresen tartják egy­mással a kapcsolatot. Főleg az új klub létrehozását segítő, úgynevezett „keresztapa” klub kíséri figyelemmel az általa lét­rehozott új klub tevékenységét. Ebből az apropóból látta vendé­gül a kecskeméti Szent István Lions Klub a bécsi azonos nevű klubot a hét végén. Pénteken borkóstolón és közös vacsorán vettek részt a két klub tagjai. Szombaton, a koraőszi napsü­tésben közösen szüreteltek Szentkirályon. A szüreteléssel keresett pénz a bécsi kereszta­pák és keresztanyák 5000 ATS adományával megtoldva került a kecskemétiek pénztárába. Szakácstanulók az erdélyi Felsőfalván 0 A kecskeméti diákok Székelyszentléleken egy szép székely kapu előtt. A kecskeméti Széchenyi Ist­ván Idegenforgalmi, Vendéglá­tóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet sza­kács és cukrász növendékeinek egy csoportja már ötödik éve rendszeresen jár ki szakmai ta­nulmányútra Erdélybe, Felső- falvára, ahol főként régi, nálunk már elfelejtett vagy nem készí­tett magyar ételeket ismernek meg a faluban. Az idei nyáron a felsőfalvai református lelkész Szász Tibor és felesége szervezte meg a kecskeméti csoport fogadását. Néhány kecskeméti cég és vál­lalkozó is hozzájárult fűszerek­kel, üdítőitallal, tej- és sütőipari termékekkel, nyersanyagokkal, pólókkal a kirándulás sikeréhez, így az Erdélyben készített kür­töskalácshoz, csörögefánkhoz, erdélyi csorbához, puliszkához, erdélyi tokányhoz a főbb nyers­anyagokat itthonról magukkal tudták vinni a gyerekek. A ki­rándulás, melyet Ács Imre tanár szervezett és vezetett, nagyon jól sikerült. Küldjön egy fényképet! • A tataházi lánykör tagjai szerepelnek a felvételen, amely 1940-ben készült. A képen még lát­ható Kovács Anna tanítónő, a lánykör vezetője és Szőlősi János plébános is. A csoportkép a temp­lom előtt készült.

Next

/
Thumbnails
Contents