Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-20 / 247. szám
1994. október 20., csütörtök Megyei körkép 5 KISKŐRÖSÖN NEM NYUGODTAK MEG A KEDÉLYEK Családi vállalkozásban Viharok a művelődési intézmények körül 0 Hogy ki lesz az összevont kiskőrösi intézmény vezetője, az csak novemberben derül majd ki. (Folytatás az 1. oldalról) Sinkovicz László: - Ebben a városban hosszú ideig igen jól működtek a közművelődési intézmények. Az utóbbi idők problémái elsősorban társadalmi szinten keresendők. Azok az életkörülmény-változások, egzisztenciális válságok, amelyek az egész országban tapasztalhatók, itt is átrendezték a közművelődés iránt érdeklődők körét. Magyarul: egy réteg számára megfizethetetlenné vált, egy másik réteget pedig nem elégít ki az a színvonal, amely a különböző támogatásokból finanszírozható. Ez azonban nem az intézményben dolgozók hibája. Mi készek voltunk arra, hogy erre a helyzetre is megoldást találjunk, ám meg sem hallgattak bennünket. A kulturális bizottság üléseire például csak elvétve hívtak meg bennünket. No és itt van az általam szerkesztett újság kérdése. A kezdeti nehézségek után a lap megerősödött. Némi unszolásra a megjelenés utáni harmadik évben sikerült támogatást kapni az önkormányzattól, de ezt sem a két szép szememért. Vállaltam, hogy az önkormányzat kérésére bármit közlünk. Ezután lecsökkentették a támogatást a felére és ideológiát is gyártottak hozzá. Miszerint a lap érdeke is, hogy az ön- kormányzat hírei megjelenjenek. Ekkor kezdődtek a konfliktusok, hiszen ha az önkormányzat által lefoglalt felületeket hirdetésként számolom, igen tekintélyes összeg jön ki. De a lap a nehézségek ellenére is megjelent. A döntéshozók részéről pedig egyre többször hangzottak el a nem hiteles tájékoztatásra vonatkozó vádak. Én a bírálattal segíteni akartam és nem ellenszenvet kivívni. A baj az, hogy sokan azt gondolták, hogy a hatalommal egyből szakmai kompetenciát is kaptak. A tudósítások egyébként korrektek voltak, csak a végére odatettem az én véleményemet is. A héttagú kulturális szakbizottságról csak annyit, hogy a hét emberből egy pap, egy vízügyi szakember, egy vállalkozó, négyen pedig pedagógusok. Hol van itt a közművelődéshez szükséges szakértelem? Az új igazgatói állásra nem fogok pályázni, mivel alapvetően nem értek egyet a konstrukcióval. Nem a koncepcióval, mert az nincs. Egyébként a pályázati kiírással sem értek egyet. Élegendő hároméves szakmai gyakorlat, holott ez öt szokott lenni és a jelenleg folytatott tanulmányokról kell igazolást hozni. Furcsa... Lupták György: - Sinkovicz László állandóan azzal vádolja a bizottságot, hogy nem vagyunk szakértők. Kérdezem én: hány olyan önkormányzati képviselő van ebben az országban, aki valóban szakember azon a bizottsági területen, ahová megválasztották? Attól, hogy bizottsági tag, még nagyon jól tudja, hogy nem az adott téma szakértője. A mai demokratikus felállásban ez úgy működik, hogy a megválasztott képviselőnek megvan a jogköre arra, hogy másokat megkérdezzen. Sinkovicz úr szerint akkor csupa profi közművelődési szakembert kellene beválasztani ebbe a bizottságba? Nem hiszem, hogy ilyenek tömegével lennének Kiskőrösön. Mi igenis megkérdeztünk másokat is az ügyben, mégpedig szakértőket. A bizottság megválasztása pillanatától elégedetlen volt a kiskőrösi közművelődési helyzettel. Úgy gondoltuk, hogy az az alapállás, miszerint van egy nagy ház és ott ül benne az íróasztal mögött néhány ember azt vál va, hogy valaki beessen egy műsorral, nem fog működni. Az összevonás megyei szintű ötlet volt és nem csak a bizottság kútfejéből pattant ki. Mi hiszünk az önszerveződő, öntevékeny csoportokban. A helyi közművelődés segítésére jelenleg nem látok jobb módot, mint az egyesületeket. Meg lehet nézni leendő német testvérvárosunkat, ahol mintegy nyolcvan egyesület működik. Való igaz, hogy állandó ösz- szeütközésbe kerülünk a Sinkovicz Lacival. Ezért - nem titok - más személyekkel szeretné a bizottság megvalósítani az új terveket. Az ügy másfél éve húzódik, ezért úgy érzem, döntenünk kellett végre és jól is döntöttünk. A felháborodás emberi része érthető, de szakmailag indokolt az intézmény-összevonás. W. Király Ernő Nemzetközi konferencia az egészséges megyékért Kecskemét nagyszabású konferencia színhelye lesz pénteken és szombaton. A kelet-európai országok közül első ízben hazánkban, Kecskeméten rendezi meg az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) az Egészséges Megyék Hálózata Konferenciáját. A nemzetközi tanácskozás témája a Régiók az Egészségért elnevezésű program lesz. A megyei önkormányzat és a megyei tisztiorvosi szolgálat közösen vesz részt a konferencia lebonyolításában, s az egészséges megyék elnevezésű programban. A nemzetközi egészségvédelmi programhoz három magyar megye nyerte el a csatlakozási jogot, köztük Bács-Kis- kun. A megyei önkormányzat és a tisztiorvosi szolgálat elkészítette azt a részletes egészség- ügyi tervet és huszonhárom részprogramot, amely a legfőbb elérendő célokat tartalmazza. Többek között a születéskor várható élettartam növelését, a halálozási arány csökkentését. Bács-Kiskun testvérmegyéje a programban a spanyol Valencia megye lett, akikkel közösen vesznek részt a nemzetközi együttműködésben. A program célja az, hogy elsősorban nem orvosi módszerekkel, hanem a betegség-megelőzéssel, a felvilágosító tevékenység erősítésével, az ingyenes szűrővizsgálatok minél szélesebb körben való kiterjesztésével javítsanak a megyében élő polgárok egészségi állapotán. A megyeházán megrendezésre kerülő kétnapos konferencián az együttműködő országok és megyék képviselői vesznek részt. A tanácskozás szakmai rangját emeli az is, hogy az Egészségügyi Világszervezet ma szintén Kecskeméten tartja soros részközgyűlését. A. E. Vendéglátósok tapasztalatcseréje Hét ország 18 vendéglátó-ipari szakembere érkezett szerdán a fővárosba, hogy a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában tapasztalatcserén, illetve a történelmi borvidékek látogatásán vegyen részt. Az első napon hazai gasztronómiai szakemberek tartottak előadásokat, majd a vendégek meglátogatták a Vendéglátóipari Múzeumot. A következő napokban a külföldi vendégek tanulmányozzák Sárospatakon a tokaji borok érlelésének szisztémáját, s meglátogatják az egri borvidéket is. a bácskai terjesztés A Petőfi Népe terjesztési ügynökségeinek szervezésekor a Bácskában legjobb ajánlattal a bajai Viszmeg Istvánné rukkolt elő. Az általa vezetett 9-es számú terjesztési ügynökséghez a 45 ezerlakosúBajaésakörnyező 18 település tartozik. Már hajnali kettő órakor a lakásán fogadja a gerincjáratot, és onnan az újságokat 3 gépkocsival juttatják el Érsekhalmától Hercegszántóig, Borotától Dunafalváig. A 34 túrán 41 terjesztő kézbesítő dolgozik, akik 3 és 5 óra között kezdik meg a Petőfi Népe újság házhoz szállítását. Valamennyien vállalkozásban dolgoznak, és ahhoz, hogy a reggeli kávé mellé megérkezzen a lapunk, többségüknek 20-25 kilométert kell megtenni kerékpáron. De van, akire reggelenként 30 kilométer kariká- zás vár. Ez elsősorban a külterületek ellátásából adódik. Eddig alig volt lemorzsolódás. A tavaly november 15-én alakult terjesztői gárdából csupán továbbtanulás, vagy bevonulás miatt léptek ki. Élsősor- ban fiatalok vállalkoztak lapunk terjesztésére, a legfiatalabb 18, míg a legidősebb 51 éves. Nincsenek könnyű helyzetben a terjesztő kollégák, mert legtöbbször sötétben, és nem a legjobb közvilágítás mellett kell megoldani a harapós kóbor kutyákkal teli utcákon feladatukat. Télen még a dupla kesztyű alatt is elgémberednek az ujjak, és ha ónos eső esik, bizony drótszamár nélkül kell megtenni a kézbesítői távot. Viszmeg Istvánné Marikától megtudtuk, hogy amióta elvállalta ezt a munkát, bizony nehéz teher hárul a családra, az apától a nagylányig. Sokszor még a vasárnapi ebéd mellől is fel kell állni, hogy információt adjon az előfizetőnek, mikor jár le a szerencsekerék határideje. A fia a gépkocsik karbantartását felügyeli, mert minden reggel, akár hideg, akár meleg az idő, az autónak menni kell. Jelentősen emelkedett az előfizetők száma, sőt az idén, az őszi hónapokban minden eddiginél jobb a statisztika. Sokat javult az olvasószolgálat azzal, hogy a szerkesztőség, a terjesztés, a hirdetésfelvétel új, európai szintű elhelyezést nyert Baján, a Lordok háza alatt. A legfontosabb törekvésük a bácskai vállalkozói világgal való szorosabb kapcsolat. Számos ilyen rendezvényen megjelenik lapunk képviselete, köztük Bedzsula Péter, a Petőfi Népe menedzsere. Kérjük olvasóinkat, hogy kérdéseikkel, észrevételeikkel, hirdetéseikkel keressék a 9-es számú ügynökséget a szerkesztőség telefonszámain: 79/323- 974,322-453, délutánonként pedig Viszmeg Istvánnét lakásán a 321-373-on. Papp Zoltán • Bácskában Viszmeg Istvánné adta a legjobb ajánlatot. Zűrös gyámügyek Kerekegyházán A gyámügyi munka nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Ez derül ki abból a beszámolóból is, amelyet Taskó Ala- dárné ügyintéző tartott az általa végzett munkáról a legutóbbi kerekegyházi önkormányzati testületi ülésen. Előfordult az is, hogy több helyen nem fogadták megértéssel, sőt volt már példa tettlegességre is, a kiskorúak érdekében végzett munkát a testület ennek tudatában köszönte meg. Az értékelésnél felmerült annak lehetősége, hogy elkészíttessék a település szociális térképét, mely megkönnyítené a gyámügy munkáját is, hisz naprakész adatokat nyújtana a kérelmezőkről. h * tiiwmw w'i ;r Ki fogadja a keceli lőrét? ... ß T ÁRGYALÓTEREMBŐL Szóváltás közben megvillant a késpenge (Folytatás az 1. oldalról)-Új csatornás céget keresnek a keceli Borker hamisított borának. Sokak kérdezték, miért nem hasznosítják?- A jogszabály szerint járunk el. Ezt a bort meg kell semmisíteni, hogy nyoma se maradjon. Egyébként akkora tételről van szó, hogy tudtommal az országban ilyen még nem fordult elő. Ha a hamis termékeknek is piacot keresünk, azzal teret adnánk az ilyen cselekményeknek. A megmaradt meny- nyiség zárolt és tartályokban várja a fogadóját - mondta Kunszeri Miklós.- A lőrekészítéssel párhuzamosan elkészült a Kft. új palackozója, ami a borszakma folytatását feltételezi.- Miután az üzemnél többször is egymás után hamisított szeszes italokat találtunk, ezért a borászati tevékenységet megtiltottuk. A Borker erre fellebbezett, s az OBI igazgatója a tevékenység további folytatását ahhoz a kitételhez kötötte, hogy ha a hamisított bor onnan elkerül, akkor a jogszabályban meghatározott borászati tevékenységet lehet folytatni. Az üzembe helyezéshez az intézetünk szakvéleményét általában kikérik. De nekünk ehhez engedélyt adni nincs jogunk, csak a működést megtiltani.- Milyen a visszhangja e hamisításnak?- Ezt mindenki elítéli. Emellett azért fontos hangsúlyoznom, hogy a szőlőtermelők, a feldolgozók döntő hányada nagyon tisztességes bort készít. Bizonyítják ezt a sokféle versenyen elért eredmények. Az ügyeskedőket a borászoknak is igyekezniük kell kizárni maguk közül - fejezte be a borászati főfelügyelő. A bajai környezetvédelmi felügyelőség műszaki igazgató- helyettese, Szőke György István tegnap elmondta, hogy a keceli szolgáltató udvar fogadná a lőrét. Ehhez viszont az Állami Tisztiorvosi Szolgálat engedélye szükséges. Egy másik megoldást is javasoltak a ba- jaiak: olyan mezőgazdasági üzem kell, amelyik valamely földterületén megengedi e szeszes ital felületre történő kiöntését. P. S. A magyar nyelv rendkívül választékosán tud fogalmazni. A bírósági szóhasználatban például gyakorta olvassuk, hogy „a felek között szóváltás alakult ki”. Tapasztalatból, és a tárgyaláson elhangzottakból azonban tudjuk, hogy ez azt jelenti: szidták egymást, mint a bokrot, veszekedtek, és mindennek lehordták a másikat. Ezt fejezi ki a választékos magyar nyelv úgy, hogy „szóváltásba keveredtek”. Sok tragikus bűncselekmény kezdődött már azzal, hogy két ember összeveszett. Utólag nehéz, vagy lehetetlen megállapítani, miért vesztek össze, sőt arra már maguk sem emlékeznek, mert borközi állapotban voltak, így történt ez a múlt év május 12-én este Soltvadkerten, a Fel- sőcsábor 33-as számú tanyában is. Az ügy - amelyet most a megyei bíróság dr. Szenáky János vezette büntetőtanácsa tárgyalt - későbbi vádlottja, Nyerlucz János huszonhárom éves fiatalember ezen a napon több kocsmában ivott. Ideje volt rá, hiszen alkalmi munkás, havi nyolcezer körül keres, de a pénzt más helyre is tehette volna: két gyereke van, az egyik állami gondozásban és ennek eltartásához nem járul hozzá. A férfi tehát estére már berúgott és nyolc óra tájban ilyen állapotban haza tudott menni a tanyára. Népes társaság volt a házban, közöttük Budai Károly, aki Nyerlucz édesanyjának a testvére, vagyis az ő nagybátyja. Talán mondanunk sem kell, hogy a nagybácsi szintén „nyomás alatt” volt. Eltelt egy óra, de nem tudni, hogy ezalatt mi történt. Lényeg az, hogy este kilenc körül Nyerlucz és Budai között szóváltás, vita alakult ki. Nyerlucz volt a fürgébb, vagy inkább a felkészültebb. Mert a vita hevében elővette zsebéből a bicskát, kinyitotta. Budai nem várta meg, hogy támadjon, hanem - bizonyára azért, hogy elvegye a kést - dulakodni kezdett a fiatalemberrel, aki nem akart vesztesen kikerülni az akcióból, s elkezdett kaszálni a bicskával, csapkodott, szúrt Budai felé. Többször el is találta. Az áldozat több sebből vérzett, s a jelenlévők megakadályozták a további szurkálást. Értesítették a mentőket és az áldozatot a kiskunhalasi kórházba vitték. Ott a sebeit ellátták, potosabban jóddal lekenték és a műtőbe akarták vinni, hogy összevarrják, de az illető ebbe nem egyezett bele, megszökött, önkényesen távozott. Sérülései egyébként egy hét alatt meggyógyultak. Az eljárás során Nyerlucz azt állította, hogy ő nem szúrta meg a nagybátyját, hiszen a- mikor ő a tanyába ért, akkor Budai már meg volt szúrva. Budai viszont úgy vallott, hogy őt egy ismeretlen román személy szúrta meg. Elfelejtették, hogy korábban ők is és a tanúk is egyértelműen állították, hogy a két férfi összeveszett, s ennek során Nyerlucz megszurkálta a nagybátyját. Később ezt mindketten be is ismerték. Budai Károly azzal magyarázta a „román verziót”, hogy ő megbocsájtott Nyer- lucznak és nem akarta, hogy megbüntessék. A két ember valóban ki is békült, hiszen ilyen szoros rokoni kötelékben amúgy sem lehet sokáig haraggal élni. A megbocsájtásban bizonyára az is közrejátszott, hogy egyikőjük sem tudta, miért vesztek össze. A bíróság Nyerlucz János bűnösségét életveszélyt okozó testi sértés kísérletében állapította meg és ezért egy év börtönre ítélte, s két évre eltiltotta a közügyektől. Egyben elrendelte a korábban más ügyben kiszabott, 1991. január 17-én jogerőre emelkedett, háromévi próbaidőre felfüggesztett egyévi börtön végrehajtását. Továbbá kötelezték a felmerült 11 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet még nem jogerős. Gál Sándor
