Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-20 / 247. szám

6 PETŐFI NÉPE 1994. október 20., csütörtök Még több adót kell fizetnünk # Több pénzt kell elővenni majd a benzinkútnál. Miért keserű a magyar kávé? Az Országgyűlés - amint er­ről már beszámoltunk - kedden este háromnegyed tíz után nagy többséggel, 203 szavazattal 23 ellenében, egy tartózkodás mel­lett elfogadta az 1994. évi pót­költségvetésről szóló törvényt. Az elfogadott törvény mintegy 10 milliárd forinttal módosította a központi költségvetés hiányá­nak összegét, amely a csaknem 330 milliárd forintról 340 milli­árd forintra módosult. Vajon hogyan hat a most el­fogadott törvény a következő hónapokban mindennapi éle­tünkre? Hol növekednek, hol csökkennek terheink? A fonto­sabb változásokról készítettük az alábbi összeállítást. Az adó- és illetéktörvények módosítása során döntöttek az áfakulcsok emeléséről. Ennek értelmében az eddig 10 százalé­kos kedvezményes kulcs január 1-jétől 12 százalékra emelke­dik. Egyben bizonyos termékek besorolása is megváltozik. A sütőipari termékek teljes egésze ezentúl a kedvezményes kulccsal adózik, miközben a távközlés után a 25 százalékos kulcs szerint kell majd fizetni az áfát. A kedvezményezett kör­ben marad viszont a kereske­delmi szálláshely-szolgáltatás. Emelkedik az élvezeti cikkek és az üzemanyagok fogyasztási adója is. A növekedés átlagosan mintegy 15 százalékos mértékű, az üzemanyagoknál azonban 20 százalékkal emelkedik az adó. A fogyasztási dohány és a szi­var fogyasztási adója a tervezett 80 százalék helyett csupán 55 százalék lesz. Szintén nő a gép­járművek fogyasztási adója. A benzinüzemű autók után általá­ban 12 százalék, de 1600 köb- centiméter felett már 22 száza­lék a fogyasztási adó. A személyijövedelemadó- törvény is módosul néhány pon­ton. A törvény kihirdetésének napjától a háromévesnél hosz- szabb lejáratú állampapírok után már nem lehet majd igénybe venni a befektetési kedvezményt. A forint- és devi­zabetétek után megállapított kamat adóját viszont nullára csökkentette a parlament. Az illetéktörvény december 1-jétől történő módosítására is igent mondtak a képviselők. Ennek értelmében ezentúl ille­tékelőleget kell fizetni. Az ille­téket nem a földhivatali bejegy­zéskor kell tehát megfizetni, hanem akkor, amikor az illeték- hivatal a hozzá eljuttatott iratok alapján azt kiszabja. Az agrárágazat viszont az előirányzott emelésen túl to­vábbi összegeket is kapott. A bor fogyasztási adójának terve­zett 15 százalékos emelésével szemben a képviselők végül ti­zenegy százalék adóemelést fo­gadtak el. Az utóbbi hónapokban több­ször is drágult a kávé Magyar- országon. Sajnos abban is biz­tosak lehetünk, hogy még töb­bet is fizetünk érte. A kávé - mint importtermék - ára függ a világpiac hatásai­tól. Ám ott az ár most éppen csökkenőben van. Miért emel­kedik hát hazánkban mégis oly gyorsan és kitartóan? Kérdésünkre Bakó László, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium Piacszervezési Osztályá­nak vezetője válaszolt.- A világ kávétermelésének nagyjából ötven százalékát Bra­zília adja. így a világpiaci árak alakulását alapvetően az ottani termés mennyisége határozza meg - mondta a szakértő, aki így indokolta az áremelkedést:- Ez év májusában az ültet­vényeket fagykár érte, ami ter­méskiesést okozott. Keresleti piac alakult ki, aminek a törvé­nyei szerint drágul a kávé is. Ezt minden olyan országnak kény­telen-kelletlen el kell fogadnia, amelyik nyerskávét importál. A világpiaci árak három-négy éven keresztül mélyponton vol­tak. Egy évvel ezelőtt egy tonna nyerskávé ezerötszáz dollárba került. Most egy tonna körülbe­lül négyezer dollár, tehát majd­nem háromszorosa a tavalyinak, de volt ennél több is a közel­múltban.- Csakhogy a tendencia a vi­lágpiacon az utóbbi hónapok­ban megfordult...- Azt a pörkölt kávét, ami ma a boltban kapható, körülbe­lül negyedéve vásároltuk, ami­kor még többe került. Az árra egyébként a beszerzés költsé­gein kívül még sok egyéb is ra­kódik: például a vám- és statisz­tikai illeték, a pörkölés költsé­gei, valamint a fogyasztási és forgalmi adó. Mivel a kávé egyúttal jövedéki és luxuster­mék, forgalmi adója is maga­sabb.- Azért furcsa, amit tapasz­talhattunk: a nyersanyagár drágulását nálunk azonnali ár­emelés követi. A csökkenést vi­szont a magyarországi árak nem veszik tudomásul.- Erre nem tudok válaszolni. Közalkalmazotti béremelés Politikai ellentét a kormánypártok között? Eltérő véleményt fogalma­zott meg a jövő évi közalkalma­zotti, köztisztviselői béremelé­sekhez, az intézmények fenntar­tásához szükséges pénzkeret nagyságáról a kormányzati és a szakszervezeti oldal a Költség- vetési Intézmények Érdeke­gyeztető Tanácsának ülésén. A kormányzat 20,5 milliárd fo­rintnyi terhet vállalt e szféra béremelése érdekében. A mun­kavállalók javaslata szerint 200 milliárd forint kellene. A munkavállalók a közal­kalmazotti bértábla alapkategó­riáját 10 500 forintban, a kor­mány 9000 forintban határozná meg, azt is csak jövő szeptem­» bértől. A köztisztviselők 18 ezer forintos illetményalapjá­nak bevezetése hatmillárddal terhelné a költségvetést. A kormányzati javaslat szerint a költségvetés további 8 milliárd forintot fordítana a fegyveres erők, és rendvédelmi területek bérhelyzetének 10 százalékos javítására. A munkavállalók az önkor­mányzati intézmények norma­tíváinak emelését is szükséges­nek tartják. A szakszervezetek elvárásként fogalmazták meg: a költségvetés teljeskörűen kom­penzálja az energiaár- és áfa­emelést, valamint a tervezett fo­rint-leértékelést is.- Az SZDSZ tudatában van annak, hogy szokatlan dolog, ha egy koalíciós párt a partnerével folytatott vita során a nyilvános­sághoz fordul - jelentette ki Pető Iván SZDSZ-frakcióve- zető képviselőcsoportja sajtótá­jékoztatóján. A szabaddemokra­ták azonban mégis így kívánnak nyomást gyakorolni az MSZP- re azért, hogy a szocialisták végre hozzanak politikai döntést a médiatörvény-tervezet vitatott kérdéseiről. Pető Iván szerint az, hogy az SZDSZ a nyilvánosság­hoz fordul, azt jelzi: elégedetlen a koalíció működésével. A kés­lekedés azzal a veszéllyel járhat, hogy a törvényt az idén már nem tudja megszavazni a parlament. A szabaddemokrata politikus azt is aggályosnak tartja, hogy a médiatárgyalások során mindig felvetődik: milyen szerep jut a felügyelet során a miniszterel­nöknek és a kormánynak. Molnár Péter SZDSZ-es médiaszakértő még mindig nem adta fel a reményt, hogy a tör­vénytervezet októberben a par­lament napirendjére kerül. Ha viszont az MSZP nem foglal ál­lást időben, az megkérdőjelezi az MSZP-nek a rádió és a televí­zió kormánybefolyásf nélküli működése iránti elkötelezettsé­gét. Molnár Péter szerint a szo­cialista politikusok kétségbe vonták azt a korábbi eljárási szabályozást is, amely szerint a kormány nem rendelkezhet be­folyással a rádió és az MTV ve­hetőinek kinevezésében illetve leváltásában. Jánosi György, az MSZP-al- elnöke a sajtókonferencián el­hangzottakra reagálva kijelen­tette: nem érti a szabaddemokra­ták magatartását. A partnerek ugyanis abban maradtak, hogy a vitás kérdésekről az MSZP ki­dolgozza álláspontját, s ezt két hét múlva leteszi az asztalra. Ennek fényében érthetetlennek nevezte, hogy az SZDSZ nyo­másgyakorlás céljából a nyilvá­nossághoz fordult. A vitás kér­dések közé tartozik a rádió és az MTV működési formája. A szo­cialisták a közalapítványi for­mát támogatják. Ebben a formá­ban egy korlátozott tulajdonosi jogokat gyakorló kuratóriumot kellene működtetni. A kuratóri­umban a parlamenti pártok kép­viselői mellett helyet kapnának a szakmai, valamint a civil szer­vezetek is. Jánosi szerint felve­tődik az a kérdés is, hogy való­ban a parlamentnek kell-e meg­választania a két intézmény el­nökét. A kisebbségekről Választási szövetség Halason December 11-én - a telepü­lési önkormányzati választások mellett - az ország 605 telepü­lésén lesz összesen 787 kisebb­ségi önkormányzati választás is. Tóth Zoltán, az Országos Vá­lasztási Iroda vezetője el­mondta, hogy a törvényben ne­vesített 13 kisebbség közül csu­pán az ukránok nem kezdemé­nyeztek sehol választást. A ci­gányok 518, a németek 129, a horvátok 53, a szlovákok 36, a szerbek 17, a románok 11, az örmények 10, a szlovének 6, a görögök 4, a bolgárok, a lengye­lek és a ruszinok pedig 1-1 he­lyen éltek a lehetőséggel. Sikerült az ellenzéki pártok­nak választási tömörülést lét­rehoznia Kiskunhalason. Az MDF és a KDNP mellé a halasi kisgazdák - értve ez alatt az FKgP-t és az Egyesült Kisgaz­dapártot - is csatlakoztak. Az ellenézki pártok lapunkhoz is eljuttatott közleményükben ki­fejtik, hogy közös érdekük erő­sebb, mint a pártjaikat elvá­lasztó különbségek. „Ez a közös érdek pedig a nemkívánatos baloldali előretö­rés ellensúlyozása városunkban - írja a szövetségi közlemény. - Jelöltjeink állításánál nem első­sorban a párthovatartozás, ha­nem a szakmai, közéleti ráter­mettség volt a legfőbb szem­pontunk. A Választási Szövet­ség polgármesterjelöltje Pajor Kálmán villamosmérnök.” A város 14 egyéni választó- kerületének mindegyikében je­löltet állító szövetség közös, úgynevezett kompenzációs lis­tát állít. A Választási Szövetség nyi­latkozatában olvasható az is, hogy nyitottak minden szerve­zet előtt, amelynek a tiszta köz­életű, polgárosodó kisváros közös megteremtése a célja. NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁG - KEVESEBB PÉNZ? Eladósodott önkormányzatok A Pénzügyminisztérium 1995-ös költségvetési elképze­lései között szerepel, hogy a személyi jövedelemadó bevéte­lek nagyobb aránya - 30 he­lyett 35 százaléka - gyarapítsa a jövő évtől a helyi önkor­mányzatok kasszáját. Ez ugyan kedvező változás, de a korábbi 50 százalékos részesedéshez képest még így is jóval keve­sebb. Pedig az önkormányza­tok súlyos anyagi helyzetben vannak. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 1993-tól kezdő­dött a helyzet nagymértékű romlása. Abban az évben több mint háromszor annyi hitelt vettek föl az önkormányzatok, mint 1992-ben. A hitelfelvételek azonban megyénként, önkormányzaton­ként rendkívül eltérő képet mutatnak. A megyei önkor­mányzatok az adott évben le­járó hiteleket részesítették előnyben, s zömmel az intéz­mények működtetéséhez szük­séges hiányokat fedezték a pénzből. A hiteleknek csak alig több mint felét fordították fejlesztésre. Tavaly az önkormányzatok kiadásai 23,2 százalékkal ha­ladták meg az előző évit. A kiadásokon belül átlagosan 71-72 százalékra tehetők az úgynevezett működési költsé­gek, amelyek 41 százaléka bér, illetve bérjellegű kiadás. A működtetés finanszírozását megnehezítette a magas inflá­ció, az áfakulcsok emelkedése, a szociálpolitikai és közalkal­mazotti törvény módosítása. A szakértők gondoltak egy önkormányzati bank létrehozá­sára is, amely persze nem a piaci, hanem annál kedvezőbb feltételek mellett folyósítana hitelt. Erre azért lenne szükség, mert az 1993-ban kezdődött eladósodás, úgy tűnik, folyta­tódik és a bankok ezt már nem szívesen finanszírozzák. Hite­leik visszafizetésére egyre ke­vésbé látnak ugyanis garanciát, illetve fedezetet. Az önkor­mányzatoknak tehát növelniük kell a saját bevételeiket, ami a helyi adók vagy a bérleti, il­letve a szolgáltatási díjak eme­lésével, végső soron az ön- kormányzati vagyon értékesí­tésével valósulhat meg: Mind gyakrabban és mind több önkormányzatnál élnek a kötvénykibocsátás módszerével is, hogy bővítsék anyagi forrá­saikat. Míg 1992-ben országosan valamivel több mint 1 milliárd forint értékben bocsátottak ki fejlesztési célra kötvényeket, addig 1993-ban már ez az ösz- szeg 6.9 milliárd forint volt. A működési költségek fedezésére szánt kötvények értéke ugyan­ebben az időszakban 28.5 mil­liárd forintról 411 milliárd fo­rintra nőtt. A magyar önkormányzatok 1994-es eladósodásáról még nincsenek összesített adatok, de a szakemberek borúlátók. Az adósságcsapda egyre mé­lyül? Ferenczy Europress AZ ELSŐ életbiztosítási hozamjegy AZ ÁB-AEGON-TÓL! Ismeri már az ÁB-AEGON új termékét, amelynek társai Európában és az Egyesült Államokban a legkeresettebb megtakarítási formák közé számítanak? ARANYFORINT = magas hozam + élet- és balesetbiztosítás Magas hozam - jelenleg bruttó 28% Akár rendszeresen, akár egyösszegben teljesíti befizetéseit, rendkívül versenyképes, inflációbiztos hozamokat biztosítunk Önnek. Az Ön által meghatározott időtartam -3,4 vagy 5 év - után kamatos kamattal növelt összeget fizetünk vissza. Élet- és balesetbiztosítás Felhalmozott tőkéjének teljes összegét fizetjük ki a kedvezményezett részére halál esetén. Amennyiben e tragédia baleset miatt következik be, a felhalmozott tőke kétszeresét fizetjük ki. De miért történne bármi baj? Minden amellett szól, hogy jól megválasztott megtakarításának hozama Önt fogja gazdagítani. Annak érdekében, hogy részletesen megismerhesse itthon újdonságnak számító ajánlatunkat, kérjük fáradjon be a legközelebbi irodánkba, vagy vegye igénybe felkészült üzletkötőink segítségét! A biztonság kamatozik A

Next

/
Thumbnails
Contents