Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-18 / 245. szám

10 Pénz, vállalkozás, piac 1994. október 18., kedd Talpra állt a Közlönynyomda A lajosmizsei közlöny­nyomda 1993-ban ünnepelte alapításának ötödik évforduló­ját. A születésnap táján bizony még a jól tájékozott vezetők sem sejtették, hogy a hatodik válságos év lesz, tele aggoda­lommal. Szembe kell nézni a legszorítóbb kérdéssel: hány dolgozót kell elbocsátani?- A Hírlapkiadó Vállalatot privatizálták - kezdi az esemé­nyek felidézését Burján Norbert nyomdaigazgató. - Darabokra bontották a rendkívül gyenge hatékonysággal munkálkodó mamutcéget, részenként próbál­ták áruba bocsátani. Ezzel a ra­cionalizálással semmi gondunk nem volt. Tudtuk, hogy a válto­zások után önállóbbak leszünk. Egyszerűbben ki tudjuk szá­molni: hogy állunk, eredménye­sen dolgozik-e az Ablaka István bábáskodásával alakult nyom­daüzem. Azt is tudtuk: a lajos­mizsei cég továbbra is állami tu­lajdonban marad, hiszen a köz­lönykiadás a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete, alatt marad. De közbejött egy nem várt ese­mény. Az osztozkodás során el­vitték tőlünk az egyik alapla­punkat, az Express hirdetési új­ságot, a nagy példány- és oldal­számú napilapot. Le kellett áll­nunk nagyteljesítményű Solna nyomógépünkkel. Kisebb pél­dányszámú lapot nem lehetett rátenni, mert nem lett volna gazdaságos. Kegyetlenül nehéz időszak következett. Rossz volt nézni, hogy a kötészetben állnak az • Burján Norbert emberek. Csökkentett bérért várják, akad-e valamilyen fel­adat? Ez a bizonytalanság rossz, ideges hangulatot szült. Való­ban úgy nézett ki, hogy ha nem találunk megbízókat, húsz-har­minc embernek fel kell monda­nunk.- Mit lehet ilyen helyzetben tenni? A nyomdák között ke­mény verseny van a megbízá­sokért. Sok új nyomda alakult az utóbbi években...- Dönteni kellett. Vagy elad­juk az értékes nyomdagépet, vagy új partnereket találunk. Mi a második megoldással remél­tünk sikert, és úgy tűnik, most hosszabb távra megtaláltuk a megoldást. Igaz, hónapokig jár­tuk az országot új partnerek fel­kutatására. Először a Szuper- infó hirdetésiújság-kiadó egri központjával kötöttünk szerző­dést. Színes, nagy példány- számú hetilap, sok mutációval. De azóta az ország más régiói­ból is jönnek Szuperinfó-szer- kesztőségek. Hétről hétre újabb lap kerül a gépre. Ma már úgy látszik, nyugodtabban kezdhe­tik a munkanapot az emberek.- De a többi nyomógépen is új kiadványok születnek...- Átvettük a TIT-lapok teljes sorát. Itt készül a Valóság, a Természet Világa és az Élet és Tudomány is. Mi nyomjuk a 2000 című folyóiratot és termé­szetesen a közlönyöket. Most például az önkormányzati tör­vénymódosítást publikáló szá­mot keresik sokan. Hagyomá­nyosan megbízható partner a Kecskeméti Lapok és az Alföldi Lapok, valamint a Futár. Egyre több színes képeskönyvet válla­lunk. Most, hogy túléltük az első komolyabb válságot, sze­retnénk erősíteni a pozíciónkat a piacon. Két évvel ezelőtt in­dult meg egy rekonstrukció, egy bővítés az üzemben. Szeretnénk befejezni. De előttünk a folyta­tás: a géppark rekonstrukciója és fejlesztése. Szerencsére ma már itt helyben döntünk a saját dolgainkról. Közvetlenül látjuk, hogy hogy állunk, mire juthat pénz, és mire nem. Szerintem az a legfontosabb, hogy az évek alatt összeszokott kollektívát meg tudtuk tartani. Bízva néz­hetünk az újabb feladatok elé...- Farkas ­Gyartocsarnokot avattak Pásztón Gyártócsarnokot avatott a hét végén Pásztón a német tőkeérde­keltségű AKO Szabályozótech­nikai Kft. A társaságot három éve hozta létre a német AKO Rege­lungstechnik GMBH, és két né­met magánszemély azzal, hogy a németországi Leverkusenben, valamint Dél-Koreában működő üzemük mellett harmadikként a kelet-európai igények kiszolgá­lására berendezkedő pásztói üzemet működtesse. Az AKO a nagymotorok előál­lítói számára értékesíti az általa készített nyomás- és hőmérsék­let-szabályozókat, a viszkozitást mérő és szabályozó készüléke­ket. A világpiacon arról ismerik az AKO-t, hogy termékei elemes rendszerűek, ezáltal javításuk, tartalékalkatrész-ellátásuk rop­pant egyszerű. A pásztói üzem­ben - zömmel német piacra - az AKO teljes választékát gyártják évi 30 millió forint értékben. Reklám az étlapon Újszerű étlapot visz a pincér egy idő óta a kecskeméti Szélma­lom és a lajosmizsei Tanya­csárda vendégeinek. A borító egy részén reklámot helyezett el az EUROGAST 2000 Vendég­látó és Szolgáltató Betéti Társa­ság. Az egri cég a profi munka első százötven darabjáért pénzt sem kért. Viszont a megrendelők vállalták, hogy egy évig kizáró­lag ezeket használják és a bt. által pótolják az étlapszükségletüket. Az európaiság ára Én már hatodik éve csak azt hallom, hogy Európába tartunk, vagy oda kellene menni, esetleg a visszafogottabb stílusban, hogy Európa befogad bennünket. Erről a bizonyos szempontból misztikus Európáról mindig Woody Allen klasszikus mon­dása jut eszembe a túlvilágról: „Hogy van túlvilág, az nem két­séges. A kérdés csak az, hogy mi­lyen messze van a belvárostól, és meddig tart nyitva.” Érdekes módon akárhány föl­drajztanárom volt az idők viha­rában, mind azt tanította, hogy Magyarország az európai földré­szen helyezkedik el, állításukat mindahányszor térképpel is bi­zonyították, mely térképek több­sége gyanún fölül állt. (A gyanú árnyéka azért kerülhet egyálta­lán szóba, mert bizonyos szovjet térképek akkor, amikor én isko­lába jártam, sajátos koncepció alapján készültek, azt ábrázol­ták, amit jóváhagyott a központi bizottság tanácsadó testületé, ideológiailag megbízható térké­pészek részvételével.) Nálunk azokban az időkben is Koguto- witz Manóra, a nagy magyar kar­tográfusra támaszkodtak, ami­kor szerettek volna bizonyos ge­ográfiai objektumokat inkább titkosítani. Nem volt más térkép ugyanis. Élek a gyanúperrel, hogy ez az Európába jutás nem más, mint valami képes beszéd, átvitt érte­lem, metafora, vagy mi. Ezzel meg óvatosan kell bánni, mert ha valaki nem érti a képes beszédet, annak a Balkán is Európa, s ebből is látható, milyen súlyos követ­kezményekkel jár, ha valaki nem beszél világosan. Vizsgáljuk meg, mire gondolhatnak azok, akik Európa felé taszigálják sze­kerünk rúdját! A demokrácia mint kívánalom nem lehet kér­dés, hiszen a rendszerváltás megvolt. Nemzetközi szerződé­sek vannak, a határokon úgy le­het át meg átjárni, mint őszi szél­nek könnyű felöltőn, vásárolni ugyanazt lehet, amit bárhol. Olyan sok jót hallottam én már erről az országról különféle em­berek szájából, nemcsak most, hanem az egész történelem fo­lyamán. Volt ez az ország már Éurópa védőbástyája, bokréta is­ten kalapján, legvidámabb ba­rakk - hogy csak a legfontosab­bakat említsem. Rettegtek a nyi­lainktól, harangoznak a nándor­fehérvári győzelem tiszteletére, nem beszélve arról, hogy Rózsa Norbert megint győzött a világ- bajnokságon mellúszásban. Az üzleti életben meg úgy em­legetik a magyarokat, mint azt a csodalényt, aki utoljára megy be a forgóajtón és először jön ki on­nan. Ez a vélemény persze Ame­rikából származik (jelentősen Európán kívüli terület), nyilván abból adódik, hogy a kivándorolt magyarok többsége ott igen sokra vitte. Akkor meg Magyarország miért nincs Európában? Valljuk be, bizony azért, mert ha formai­lag nem is, de tartalmilag bizony vannak jelentős különbségek, mondjuk Svájc északi része, Franciaország déli tengerpartja, a finn tavak vidéke és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye kö­zött, bármily fájdalmas e külö­nös differencia. És e különbsé­gek - sose találnák ki - gazdasági jellegűek. Ami utána jön, az is ebből következik szerintem, mert más ám bizony gazdagnak lenni, mint szegénynek, akár­hogy csodálkoznak ezen, csak kimondom. Lehet valaki földjeszáradt pa­raszt, munkanélküli bányász, sőt kamatokat fizetni képtelen vál­lalkozó, egészen másként visel­kedik ebben az állapotában, mint mondjuk egy belga farmer, vagy egy svéd autókereskedő. Ha van értelme ennek a minősítésnek, azt is mondhatnám, hogy nem európai módon. Az bírálja meg őket először, aki volt hasonló helyzetben, a többi jobb, ha hallgat, mert ha va­laki az Excelsiorban szokott ebédelni, annak könnyű európa­inak lenni. Persze joggal mond­hatják most önök, hogy akinek szmokingos pincér hozza a laza­cot, az se ingyen kapta az európa­iságot. Igaz. De sora van ennek is, mint ahogy az sem mindegy, hogy mily történelmi határok között látta meg a napvilágot a szóban forgó európai polgár, mi­lyen bölcsőben ringatózva gya­rapítja a kontinens népességét. Akár hiszik, akár nem, min­denkinek megvan a maga baja. A magyarokra különösképpen rájár a rúd. (Ezt már csak azok­nak figyelmébe ajánlom, akik szekerük rúdját Európa felé fordítani hivatottak, sőt illeté­kesek.) Emellett persze a ma­gyar az nagy halogató és nagy panaszkodó. Ráadásul irigy. Alighanem olyan, mint az em­berek általában, legyen az Eu­rópa vagy apró szigetek Új-Zé- land környékén. Mindebből azt szerettem volna kihozni, hogy Európában nemcsak gazdagok, hanem sze­gények is vannak. Emiatt - mint­hogy ez nem újság - kár lenne át­írni a földrajzkönyveket. S ha már Woody Allennel kezdtem, hadd citáljam befejezésül egy még nagyobb igazmondását: „Gazdagnak lenni sokkal jobb, mint szegénynek. Már csak anyagi szempontból is.” Hámori Zoltán Német tanácsadási segítség Magyarországnak Az elmúlt öt évben Németor­szág 250 gazdasági projekthez összesen 80 millió márka értékű tanácsadási segélyprogrammal támogatta Magyarországot. Az idén a reformországoknak nyúj­tott ilyen jellegű segítség meg­közelíti a 300 millió márkát, s várhatóan jövőre sem lesz keve­sebb - jelentette be szerdán saj­tótájékoztatón Waiter Kittel, a Német Szövetségi Miniszté­rium közép- és kelet-európai segélyprogramjának koordiná­lásáért felelős államtitkára, aki a napokban a magyar kormány több képviselőjével tárgyalt. Emlékeztetett rá, hogy Né­metország öt éve finaszírozza a Magyarországon tevékeny­kedő szaktanácsadók munkáját, és magyar részről az együttmű­ködés folytatását kérték. El­mondta még, hogy az ipari tárca államtitkárával, Dunai Imrével folytatott tárgyalások során meghatározták az együttműkö­dés lehetséges fő területeit. E szerint a német tapasztalatokra a kis- és középvállalkozások ki­alakításában, az állami vállala­tok privatizációjának ellenőrzé­sében, a mezőgazdaság átalakí­tása során pedig a földnyilván­tartási rendszer kialakításában van szükség. Felvetődött, hogy jövőre ú- jabb három témakörrel kellene kiegészíteni az együttműködést: a német tapasztalatokat az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozás tekintetében, a kormány és szo­ciális partnerei által kötendő szociális paktum kérdésében, valamint a gazdasági növekedé­sét segítő döntéseket megelő­zően lehetne hasznosítani. A hazai privatizáció során első­sorban Magyarország az acél-, és a vegyipar speciális képzett­ségű szakértők tudását igé­nyelné. Az Európai Unióhoz való integrációban a készülő törvények jogharmonizációjá­ban kaphat Magyarország né­met segítséget a segélyprogram keretében. CÉGBÍRÓSÁGI HÍREK Bács-Kiskun megyében a következő betéti társaságokat jegyezték be: Éemix Trade Kér. és Szóig. Kmét, Tim Kér. és Szóig. Solt- vadkert, Duett Company Ex­port-Import Kér. és Szóig. Kmét, I.C.A. Kér. és Szóig. Kmét, Mészáros és Társa Kér. és Szóig. Baja, Halas Környéki Délvidék Szóig. Kkhalas, H. Biztonság Vagyonőrzési Va­gyonvédelmi és Szóig. Kkhalas, Stencil Kér. és Szóig. Harta, Vekta Kér. Kmét, Hertz !93. Elektronikai Kér. és Szóig. Kmét, Markó és Tamás Kér. Baja, Dav-Produkt Kér. Baja, Kényelem-Bútorház Kér. és Szóig. Baja, Völgyesi és Társa Építőipari és Kér. Kmét, Fér Term. Kereskedő és Szóig. Kkfháza, Helvécia-Ratex Kér. és Szóig. Kmét, Bossini Kér. és Szóig. Tompa, Láng és Társa Ip. Szóig, és Kér. Soltszentimre, TV Doki Szóig, és Kér. Kecel, Dima Kér. és Szóig. Lajosmi- zse, Hexim Export-Import Kér. és Szóig. Kkhalas, Rendvai és Társa Polgári Serfőző Foktő, Boglárka Kér. Jánoshalma, Ká- tyánszki és Tóth Építészeti és Kivitelező Mélykút, Melitta- ’93. Kér. és Szóig. Kkfháza, Kiskun-Eben Kér. és Szóig. Kkhalas, Fűszerkomplex Kér. és Szóig. Baja, Fóliafeldolgozó Kér. és Szóig. Soltvadkert, Milk-Tak Mg.-i Szóig. Gara, Szikszai és Társai Építőipari Kér. és Szóig. Kmét. Ismét büntetett a versenyhivatal Egy-egy millió forint bírság megfizetésére kötelezte a Gaz­dasági Versenyhivatal a Magyar Posta Rt.-t és a Postabank Rt.-t. Az eljárást az egyik számlatulaj­donos, a zuglói Telekommuni­kációs Kft. kérelmezte. Sérel­mezte, hogy a Magyar Posta Rt. ez év január 12-étől visszamenő­leg megemelte a csekkbefizeté­sek díját. Ez olyan mértékű lett, hogy a kis összegű 100-200 forintos befizetéseket foga­dó számlatulajdonos cégeknek nagy terhet jelent és ezt a fo­gyasztókra nem háríthatják át. A G VH megállapította, hogy a Magyar Posta Rt. és az MNB 1994januárjában állapodott meg a pénzforgalmi díjak visszame­nőleges hatályú megemeléséről. Az MNB és a Postabank ezt a dí­jat üzletszabályzatának megfele­lően ügyfeleire, a számlatulaj­donosokra hárította. A GVH tár­gyalásán megállapították, hogy a Magyar Posta Rt. jogsértést kö­vetett el azzal, hogy ajánlatát nem a megfelelő időpontban tette meg. A Postabank Rt. pedig azzal, hogy - az MNB közremű­ködésével - a Magyar Posta Rt.-vel a kérelmező hátrányára visszamenőleges hatállyal kötött szerződést. Magyar fejlesztésű pénzügyi szoftver Eredeti magyar fejlesztésű pénzügyi szoftvert mutattak be a napokban a sajtó képviselőinek Budapesten. A svéd tulajdonban lévő, magyarországi székhelyű Ablaksoft Kft. által kifejlesztett szoftver egyedülálló a világon. Egy elterjedt pénzügyi számítás- technikai programcsomagot ül­tetett át úgynevezett win- dows-os környezetbe. A svéd Scala cég az Áblaksoft tulajdo­nosa, amely pénzügyi és köny­velési programokat forgalmaz világszerte. Reményeik szerint a világ 80 országában alkalmaz­zák majd ezt az új windows-os verziót. A Scala pénzügyi és könyvelési programjaiba olyan modulokat építettek be, ame­lyek segítségével a helyi jogsza­bályi követelményekhez igazít­ható az adózás és a könyvelés a számítógépen. Félúton Indul a Megamaraton Nyereményakció! Micsoda kitartás! A Toyota Corolla és a Toyota Carina E már maguk mögött hagytak 50.000 km-t, a táv felét. Meghibásodás nélkül! Közeledik 1 MEGAMARATON KUPON 1. A Toyota Corollónak és Carina E-nek hány km-ként van szüksége rendszeres műszaki átvizsgálásra? A. 2.000 B. 5.000 C. ío.ooo 2. Hány óránként váltják egymást a sofőrök? A.2 B. 12 C. 24 3. Hány kilométer hosszú egy kör a Rába Ringen? A. 7 B. 4 C. 10 4. Hozzávetőleg hány nap alatt teszi meg a Toyota Corolla es a Carina E a 10Ö.000 km-es távot? A. 40 B.80 C. 120 5. Egy autó átlagos használat mellett hány év alatt fut 100.000 km-t? A. 5-6 B. 9-10 C. 19-20 Név: ........................................................ Cím: Telefon: __ F oglalkozás: Ji a Megamaraton hajrája, és most itt az ideje, hogy Ön is beszálljon a nyertesek közé. Karikázza be a helyes válaszokat, vágja ki a mellékelt kupont, és vigye el az ön márkakereskedőjéhez október 17-e és november 30-a között. A Megamaraton Nyereményakció fődíja egy vadonatúj Toyota Corolla, amelyet december 9-én közjegyző jelenlétében sorsolunk ki. A kupont megtalálja a bemutatóteremben elhelyezett szórólapon is. Kerekedjen hát fel és nyerjen! És persze ne feledkezzen el a Toyota szervizhetekről sem! Október lö-e és 31-e között minden Toyota márkakereskedőnél. «I1 ..... Mis' IGYUIA B ízhat a jelben Tromf Kft. Hivatalos Márkakereskedés Márkaszerviz Kecskemét, Ladánybenei út 1. Tel./fax: 76/320-627 I i tng & Rubfcam Budapest

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents