Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-18 / 245. szám

1994. október 18., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac ll Miért nem sikerült dönteni a szentkirályi téesz sorsáról? (Folytatás az 7. oldalról)- Ebből a téeszből már nem lesz semmi, minden el van adva. Jobb, ha megszűnik - je­lentette ki H. Kiss Ferenc. A je­len levő két ügyvéd közül Bá- tayné dr. Mácsai Anikó elma­gyarázta: hiába szeretnék most azonnal megszüntetni a szövet­kezetét, lehetetlen. A törvény csak kétharmados szótöbbség­gel engedi. - Saját maguk élik fel a vagyont azzal, hogy nem jönnek el elegen a közgyűlésre - állapította meg az ügyvédnő. A végelszámolás Kijelentése óriási felháboro­dást váltott ki a közönségben, s személyeskedésig fajuló vita alakult ki. A többség azonban továbbra is azt firtatta, hogy mi a meg­szűnésnek a legrövidebb törvé­nyes útja. Mint kiderült, egy tollvonással eltörlik a téeszt, ha a tagság létszáma öt személy alá csökken. Ez a helyzet azonban nem áll fent. Felszámolást azért nem kérhetnek, mert időközben a szövetkezet minden adósságát kifizette. Marad tehát a végel­számolás, amihez azonban két­harmados többség kell. Farkas Gyula a vezetőséget tette felelőssé azért, hogy a mostani közgyűlés sem lehet döntésképes. - Ennek a veze­tésnek fel kell állni, s olyan ügyvezetőséget kell választa­nunk - mondta amelyiknek a végelszámolás a célja. Vannak vagyoni formák, melyeket csak a szövetkezet tud működtetni, de nem ez a szövetkezet.- Váltsanak le - válaszolta Bálint Miklós elnök nem fo­gok sírva fakadni. Nekem ez megváltás lesz. - Ezek után fel­sorolta, mi mindent tettek a té­esz fennmaradásáért, s cáfolta, hogy a rengeteg adósság a mos­tani vezetés számlájára írható. A vagyon valóban fogyott és fogy - mondta az elnök -, de hi­szen sok a kiadás, ilyen például a lakótelepi kút vagy a villany- hálózat fenntartása. Az irodisták fizetése A jelenlevők viszont a szö­vetkezeti irodában dolgozók és az ügyvédek fizetése miatt emeltek kifogást. Nem csinál­nak semmit - állították többen is csak felélik a közösség va­gyonát.- Ez a szövetkezet nem élet­képes - reagált dr. Szentkirályi László ügyvéd a jogászokat érő bírálatra. - Ez a társaság úgy, ahogy van, tehetetlen. E vélemény ellenére újabb és újabb ötletek születtek. Volt, aki azt javasolta, hogy jutalomként osszák fel a va­gyont, mások meg azt tanácsol­ták, hogy vigyék körbe az urnát a faluban, és minden téesztag titkosan szavazzon a megszű­nésről. Minderre jött már az is­mert válasz: nem engedi a tör­vény. Itt kell lenni a közgyűlé­sen - magyarázta Bátayné és feltenni a kezet.- Olyan elátkozott ez a falu, hogy nincs egyetlen törvény, ami jó lenne rá? - kérdezte H. Kiss Ferencné. Végül mégis sikerült dön­tésre jutni. Szinte egyhangúlag megszavazták, hogy megbízzák a szövetkezet igazgatóságát, szólítsa fel azokat, akik nem jöt­tek el a gyűlésre, hogy távollé­tüket nyolc napon belül igazol­ják. Ha ezt nem teszik, vagy nem megfelelő az igazolásuk, kizárják őket a téeszből. Levelet írnak Másrészt levelet írnak a cég­bírósághoz, melyben kérik a szövetkezet jogutód nélküli megszüntetését. Azzal kívánják megindokolni, hogy folyamato­san eredménytelenek a közgyű­lések, a téesz működését éppen a törvények bénítják meg. A gyűlés végén az is kiderült, hogy kimondják a gazdálkodó szervezet megszűnését, ha el­fogy a vagyon. Érdekes - je­gyezte meg valaki -, ezt már megengedi a törvény. (benke) Magyar-spanyol együttműködés a fűszerpaprika-nemesítésben Gyógyul a keszeg a Balatonban Gyógyul a balatoni keszeg, már csak tizedszázalékban ta­lálható az állományban beteg, vészesen sovány egyed - kö­zölte Kovács Árpád, a Közép­dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. Máj- és hasnyálmirigy-gyulladás ve­szélyeztette ezt a halfajtát. Növényvédő szerek •/ a gyümölcsökben A hazai termelésű friss zöld­ségeket és gyümölcsöket nyu­godtan ehetik az emberek, ugyanis a növényvédő szerek maradványai ezekben nem ha­ladják meg a nemzetközi nor­mákban előírtakat. Ezt Eke Ist­ván, az FM agrárkömye- zet-gazdálkodási és növényvé­delmi főosztályvezető-helyet­tese jelentette ki egy növényvé­delmi konferencián. Öt-hat év múlva akár már a magyar és a spanyol gazdálko­dók is termeszthetik azt a szu­perpaprikát, amelyet hazai és a dél-európai ország kutatói kö­zös munkával állítottak elő. A hibridfajta már elkészült, ám a szükséges vizsgálatok még leg­alább fél évtizedet vesznek igénybe. Több festékanyag, jobb aroma A magyar-spanyol közös hibridpaprika az eddigieknél több festékanyagot és jobb aromát tartalmaz, egyesítve a magyar és a spanyol paprika jó tulajdonságait. Ezt Sárkány Pé­ter, a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet (KÉKI) tudomá­nyos titkára mondta hétfőn ab­ból az alkalomból, hogy fűszer­paprika-kiállítás nyílt a buda­pesti intézetben. A fűszerpaprika-kiállítással az intézet eredeti célja az volt, hogy bemutassa a fűszerpaprika termékválasztékát és erősítse a tudományos kutatóhely kapcso­latát a termelőkkel és feldolgo­zókkal egyaránt. Az ólmozott termék vizsgálata A paprika-hamisítási botrány azonban különleges aktualitást ad a kiállításnak. Ugyanis itt a hamisított, il­letve az ólmozott paprika kimu­tatásának megbízható módsze­reit is megismerhetik az érdek­lődők. Az intézetben a vizsgált ólomtartalom ezerszeres elté­rést mutatott a megengedetthez képest. A hamisított áru csak megfelelő eszközökkel mutat­ható ki. Például gáz-, illetve nagy nyomású folyadékkroma­tográfiás eljárással. Ismét húzóágazat lehet a húsipar? • Sokat ér manapság egy ilyen anyakoca a szaporulatával. Olyan hosszú távú stratégiai terv kidolgozását tervezi a Földművelésügyi Minisztérium, amellyel a sertéstartás eddigi bizonytalanságai csökkenthetők - jelentették be az ágazat képvi­selői a napokban Herceghal­mon, a Hungapig Kft. sajtótájé­koztatóján, amelyet a sertéstar­tás körüli ellentmondások meg­szüntetéséről, a gondok megol­dásának lehetőségeiről tartot­tak. Amint a szakemberek el­mondták: valamikor húzóága­zatként tartották számon a ser­téstartást, jelenleg azonban a nagy húsfeldolgozó üzemek a megcsappant állomány miatt csupán kapacitásuk 30 százalé­kát használják ki, miközben már importra szorul az ország. Tonnánként 1750 dolláért vásá­rolják azt a húst, amit ezért az árért itthon is elő lehetne állí­tani, s ráadásul az ágazat több mint 300 ezer embernek adna munkát. Csakhogy az ingadozó átvételi árak, az eddig még pon­tosan fel nem mért külpiaci igé­nyek miatt a sertéstartók elbi­zonytalanodtak, s a hajdani 10 milliós állatállomány a felére ‘csökkent. Ezen a helyzeten vál­toztatva most a minisztérium úgy tervezi, hogy jövőre garan­tált átvételi rendszert vezet be, és a minőséget külön is prefe­rálja. Erre azért van szükség, mert a piacon csak a legkivá­lóbb húsminőséggel lehet ver­senyre kelni a vetélytársakkal. AMERIKAI FARMER TANÁCSA Szövetkezniük kell a gazdáknak • Leland Swenson - jobbról - a kiskunmajsai összejövetelen. Leland Swenson elnök veze­tésével nemrégiben hazánkban tartózkodott az amerikai Nem­zeti Farmer Szövetség küldött­sége. A mezőgazdasági szak­emberek a Magyarországi Gaz­dakörök Országos Szövetsége meghívására érkeztek és útjuk során eljutottak Kiskunmajsára is, ahol találkoztak a térség gazdáival. Az eszmecsere után adott nyilatkozatot lapunknak Swenson úr.- Kérem, mutassa be a szer­vezetet, amelyet irányít!- Szövetségünk ' az egyik legnagyobb amerikai farmer­szervezet. Tagjaink 48 tagál­lamban vannak. A belépés a szövetségbe teljesen önkénte­sen történik. Korábban - még egyszerű farmerként - is tagja voltam a szövetségnek, állati takarmányt és gabonát termel­tem. A szervezetünk a politiká­tól teljesen függetlenül műkö­dik. Tagdíjakból és a gazdáknak nyújtott szolgáltatásokból van­nak bevételeink.- Mi a szövetség filozófiája?- Az elsődleges célunk, hogy elősegítsük az ottani gaz­dák életkörülményeinek javítá­sát.- Milyen gondokkal kell szembenéznie manapság egy amerikai farmernek?- Az elsődleges problémánk jelen pillanatban az ár, amelyet a termékeinkért kapunk. A má­sik a piaci struktúra, ugyanis van néhány hatalmas vállalat, amelyek uralják a piacot. Emi­att jelentős bevételi kiesésük van a farmereknek. Ez szinte lehetetlenné teszi, hogy a gaz­dák befektessenek, hogy új gé­peket vegyenek, hogy a fiatalok elkezdhessenek a mezőgazda­ságban dolgozni.- Hogyan tudják segíteni tagjaikat?- Van egy kormányprogram, amellyel a fiatal farmereket tá­mogatják. Ez egy kormányügy­nökségen keresztül zajlik és így juthatnak kedvezményes hite­lekhez a kevés tőkével rendel­kező gazdák. Van egy szövet­kezeti bank, amely eredetileg állami pénzből jött létre, de ma már teljesen független. Itt is hozzájuthatnak a farmerek köl­csönökhöz, amelyeket földvá­sárlásra és eszközbeszerzésre fordíthatnak.- Tudnak-e segíteni az érté­kesítésben?- A szövetségünk tagjai ér­tékesítő szövetkezeteket alakí­tottak az általuk előállított va­lamennyi termékre. Ezeket a termékeket minőségtől függően külső és belső piacokon értéke­síthetik, de még a rosszabb mi­nőségű terméket is felhasznál­ják. Emellett nagyon agresszí­ven dolgozunk kormányzati szinten azért, hogy a farmerek számára elérhetőek legyenek azok a gazdasági programok, amelyek lehetőséget biztosíta­nak számukra, hogy a piacot be­folyásolhassák.- Milyennek látja a magyar mezőgazdaság jövőjét?- A magyar mezőgazdaság jövője tisztán látható. Abban az esetben, ha támogatni fogják a valódi gazdaságok működését. És ha ki tudnak építeni valami­féle bizalmat egymás iránt a ma­gyar gazdák, hogy együtt dol­gozzanak. Erre jó példák az it­teni gazdakörök. Érre azért is szükség van, hogy állandóan el­lenőrizni tudják a minőséget. Ha létrejönnek ezek a szövetkeze­tek, együtt értékesíthetik a ter­mékeiket. Ezzel ők is és az or­szág is előreléphetnek - véleke­dett az amerikai farmer, Leland Swenson. T. K. A hamisított keceli bort a baktériumok sem bírják (Folytatás az 1. oldalról) Komlósi György, a Kiskőrösi Kőrösvíz Kft. ügyvezető igaz­gatója nincs egyedül azzal a vé­leményével, hogy - bár, mint mondta, távol esik tőle az OBI határozatának felülbírálata - nagy kár csatornába önteni a keceli Borker Kft. több mint 4.5oo hektoliter hamisított bo­rát. Ugyanis cégüket jelölték ki arra, hogy fogadják e szeszes italt.- Fenntartásaik azért voltak, mert nem tudni, árt-e a rend­szernek ez a folyadék, hiszen a 450 köbméter lőre ártalmatlaní­tását beütemezték.- Ez valóban az óvatosság miatt volt, bár azért nem hittem, hogy kárt okozhat. Bárhol ér­deklődtem, erre még nem volt példa, hogy akármilyen rossz is az a bor, a csatornában kössön ki. Ugyanis sokan már viccesen, de egészen jó ötleteket adnak arra, hogyan lehetne mégis megmenteni ezt az óriási tételt. Persze a furfangos felhasználók szeszfőzdések, akiknek egyre kevesebb az alapanyag. Ehe­lyett most le kellett állítani e szokatlan betáplálást, mert két szállítmány után felborult a bio­lógiai rendszer.- A szennyvíztelepen a le­bontást élőlények, baktériumok végzik. Azoknak sem tetszik a Borker-bor?- Remélem, hamarosan töb­bet mondhatok. A telep öntisz­tuló képességének regenerálód­nia kell. A lényeg az, valami nem tetszik az élővilágnak, dög­lődnek, vegetálnak, vagy mond­jam azt, énekelnek? Pedig ide szippantott szennyvíz is kerül, tehát az itt élő baktériumok nin­csenek elkényeztetve - mondta az ügyvezető igazgató, majd ki­jelentette:- A mára tervezett leengedés meghiúsult. Eddig két napon 40-40 köbmétert hoztak, 10 köbméteres tartályokban. E- gyébként mire a szennyvízte­lepre bekerül ez a folyadék, leg­alább három kilométert csordo­gál. A rendszer felkavarásának okát vizsgáljuk, s természetesen az eredményt közöljük a Bor- kerrel. Mindenesetre a következő ér­tesítésünkig ide nem hozhatnak egy deci bort sem. Pulai Sára HAT MEZŐGAZDASÁGI ALAPBÓL - EGY Azok döntsenek, akik a pénzt adják A kormány a jövőben össze kívánja vonni a hat mezőgazda- sági pénzügyi alapot, amelynek révén mintegy 13 milliárd fo­rinttal többel tudna gazdálkodni az ágazat. E hat alapból a költ­ségvetés mindössze kettőt tá­mogat, a többi önfenntartó. Egyetlen közös cél A támogatási rendszer új működési rendjén dolgozó földművelésügyi tárca jelenleg azt vizsgálja, hogy az eddigi be­fizetésekből feltöltött és külön­böző célokra felhasználható - állattenyésztési, erdészeti, terü­letfejlesztési - alapok forrásait hogyan lehetne egyetlen közös cél szolgálatába állítani. Neve­zetesen: mi a módja annak, hogy a pénz mindig oda kerül­jön, ahol erre a legnagyobb szükség van? A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot (MFA) a szaktárca nem kívánja „beolvasztani” a közös kasszába, sőt azt szeretné, ha azt a kormány és a parlament az ed­diginél jelentősebb összeggel támogatná. Ez a pénzforrás ugyanis azokat a műszaki fej­lesztéseket hivatott pótolni, amelyre a büdzsé jelenlegi hely­zetéből fakadóan nincs elegendő pénz. A jövőben megszigorítják az MFA-ból történő pénzkifize­tések rendjét. Egy kalap alá? A termelőket képviselő szer­vezetek nem helyeslik, sőt hatá­rozottan ellenzik a hat mezőgaz­dasági pénzügyi alap egy „kalap alá” vonását. Megítélésük sze­rint azoknak az alapoknak az ese­tében, ahol a termelőktől szár­mazik a befizetés jelentős része, befizetéseik arányában maguk a termelők, illetve érdekképvise­leti szerveik dönthessenek a for­rások felhasználásáról, és pén­züket ne a minisztérium oszto­gassa saját belátása szerint. Kö­zös kassza esetén az sem biztos, hogy a pénzeket azokban az ága­zatokban használják fel, ahon­nan a befizetés származik. A határ feloldása A termelők úgy vélik, hogy a jelenlegi MFA feltételrendsze­réből adódóan a szektorsemle­gesség elve megkövetelné a tá­mogatás kritériumaként felállí­tott 150 millió forintos árbevételi határ feloldását. Elfogadhatat­lannak tartják, hogy a kormány nem mérsékelni, hanem éppen ellenkezőleg, 300 millió forintra emelni szándékozik ezt az érték­határt.

Next

/
Thumbnails
Contents