Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-27 / 227. szám

10 Pénz, vállalkozás, piac 1994. szeptember 27., kedd A konyhaművészet népszerűsítéséért • Tót Józsefet ünnepélyes keretek közt fogadták a gasztronómiai világszervezet tagjai sorába. Hét hónap külkereskedelmi mérlege A hétvégén Budapesten tar­totta soros tanácskozását a pári­zsi székhelyű gasztronómiai vi­lágszervezet. Az ebből az alka­lomból rendezett beiktatási ün­nepségen Tót Józsefet, a Bugaci Csárda Kft. ügyvezető igazgató­ját a magyarországi egyesület tagjává fogadták, egyben ré­szére az Éttermi főnök (Chef da table) megtisztelő címet ado­mányozták. A rend új „lovag­ját” a nemzetközi mozgalom céljáról, a tagságból adódó kö­telezettségekről kérdeztük.- A világszervezet magyar- országi egyesülete 1990 január­jában alakult. Elsődleges célja a hazai gasztronómia színvonalá­nak emelése, különös tekintettel a nyárson- és rostonsültek elké­szítésére és felszolgálására, az étkezési kultúra hagyományai­nak széles körű megismerteté­sére, tapasztalatcserékre. Az egyesület tagjainak csak egy ré­sze foglalkozik hivatásszerűen a gasztronómiával, a többiek pe­dig amatőrök. Mint például Ro­nald Reagen vagy II. János Pál pápa. Szakmai szempontból egyébként semmi plusz terhet nem jelent, ha valakit a tagok sorába választottak. Azt és úgy kell csinálni, amit és ahogyan idáig is tettük: magas színvona­lon kiszolgálni a vendégeket.- Mióta foglalkozik vendég­látással?-Ha a tanulóidőt nem szá­moljuk, akkor is több mit har­minc éve. Az Aranyhomokban kezdtem, utána a vendéglátó-is­kolában tanítottam. Utána a Ta­nyacsárdába majd a vízmű ét­termébe mentem. A bugaci csárdában 1979 óta dolgozom, jelenleg mint ügyvezető.- Milyen ételeket készít leg­szívesebben?- A magyaros konyhát szere­tem, a nyárson és grillen sült ételeket. - galambos ­Az év első hét hónapjában az export 561,5 milliárd forintot tett ki, folyó áron 27 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, mennyiségben pedig körülbelül 12 százalékkal gyarapodott. A behozatal folyó áron 780,6 milli­árd forint volt, 27 százalékkal több, mint a múlt év azonos idő­szakában. Az import mennyi­sége 15 százalékkal haladta meg a tavalyit. A KSH jelentése szerint az áruforgalmi mérleg egyenlegé­ben 219 milliárd forintos - min­tegy 2,1 milliárd dolláros - hiány A hazai bankrendszer pénzin­tézetekkel és ügyfelekkel szem­beni összes követelése tavaly meghaladta az 1515 milliárd fo­rintot. Az összeg háromnegyede - több mint 1130 milliárd forint - az utóbbi kört érintette. A bankfelügyelet közelmúlt­ban kiadott jelentése szerint az összes követelésből a nagyban­kok csaknem 1092 milliárd, a vegyes és teljesen külföldi kéz­ben lévő bankok 276 milliárd, a hazai kisbankok pedig több mint keletkezett július végéig. Az át­lagosnál nagyobb mértékben - harminchét százalékkal - bővül­tek az Európai Unió országaiból származó beszerzések, a ke­let-európai országokból, vala­mint a fejlődő országokból 24, il­letve 22 százalékkal többet vásá­roltunk, mint tavaly az első hét hónapban. Az export szintén az Európai Unió országaiban nőtt a legerőteljesebben, mintegy 36 százalékkal. A fejlődő orszá­gokba 4, a kelet-európai orszá­gokba pedig 13 százalékkal nö­vekedett a kivitel. 146 milliárd forint körüli ösz- szeggel részesedtek. Az ügyfelekkel szembeni kö­vetelések nagyobb részét - több mint 44,3 százalékát - az éven belüli kintlévőségek tették ki, az éven túliaké pedig meghaladta a 459 milliárd forintot. A pénzin­tézetekkel szembeni követelé­seknél is az éven belüli hitelek voltak nagyobbak. Mértékük el­érte a 300 milliárd forintot, míg az éven túliak alig haladták meg a 84,2 milliárd forintot. A hazai bankrendszer követeléseiről Olcsóbb áram gázmotorokkal Repülő áruház a négyszintes gépen Minisztériumok, hatóságok, áram- és gázszolgáltatók, gyár­tók és forgalmazók részvételével hétfőn a lillafüredi Palotaszálló­ban háromnapos konferencia kezdődött Gázmotornapok ’94 elnevezéssel. A tanácskozásnak nemzetközi jelleget kölcsönöz, hogy nagy nyugat-európai ener­giaszolgáltatók és gázmotor­gyártó cégek is képviseltetik magukat és bemutatják gazdasá­gosan működő, korszerű beren­dezéseiket. A gázmotorokat gépjármű­vektől kezdve a villamosener- gia-ellőállító erőművekig hasz­nosítják, gazdaságosságuk, jó hatásfokuk következtében egyre jobban terjednek a fejlett orszá­gokban. Ézek a motorok nem csupán földgázzal, hanem bio­gázokkal és ipari olajjal is mű­ködnek. Nagy előnyük, hogy he­lyi áramtermelésre is alkalma­(Folytatás az I. oldalról) Töős István, a közgyűlés el­nöke, a MÓL Rt. igazgatótaná­csának tagja elmondta: a gáz üz­letág évek óta veszteséges a cégnél, mivel az import föld­gázt drágábban veszik meg, mint ahogy továbbadják a gáz- szolgáltatóknak. A gázárak rendezését már régóta sürgette a MÓL és úgy számolt, hogy az már az idén nyáron kialakul. Ennek hiányá­ban az importon 3,5 milliárd fo­rintos vesztesége keletkezik az év végéig, a hazai termelésű földgáznál pedig ugyanennyi haszon marad el. Hazánk föld­gázfelhasználása évi 10 milli­árd köbméter, ennek fele orosz import. A MÓL Rt. december 1-jétől számít az új gázárakra. A Magyar Energia Hivatal 30 százalékos emelést javasolt, ezt azonban a parlamentnek is jóvá kell hagy­nia. A 30 százalékos plusz bevé­telből hat százalék marad a Bács-Kiskun megyében a következő betéti társaságokat jegyezték be: Kriskó Kér. és Szóig. Kmét, Pitti Kér. és Szóig. Baja, Inverz Kér. és Szóig. Baja, Marinaim- pex Kér. és Szóig. Baja, L és R Kér. és Szóig. Hajós-Pincefalu, Adri-Ar Kér. és Szóig. Baja, Auditor-93 Számviteli, Adóta­nácsadó és Szóig., Kkfháza, DE-VI Kér. és Szóig. Baja, Dr. Nagy és Társa Kér. Szóig, és Termeltető Bácsbokod, Waldor Kér. és Szóig. Baja, Bog Com­merce Export-Import Kér. Kmét, Pergomb Kér. és Szóig. Kmét, Gemelli 2000 Szerszám- gyártó és Kér. Kkhalas, Box és Társa Kér. Kkmajsa, Péter Szóig, és Kér. Bátmonostor, sak. Ugyancsak e motorok mel­lett szól az, hogy a hulladékhőt hasznosítják, így a villamos- energia-termelésben mintegy 80-90 százalékos hatásfokkal dolgoznak. Mint Sigmond György, a kon­ferencia szervezője elmondta: Magyarországon még nagyon kis mértékű a motorok villamos- energia-ipari hasznosítása, a ha­zánkban termelt 7 ezer megawatt energiából csupán 3 megawattot állítanak elő gázmotorok segít­ségével. Ezek igen alkalmasak arra, hogy helyi erőforrásokat hasznosítsanak. Elsősorban kis­városok, irodaházak, áruházak, ipari üzemek számára előnyős és gazdaságos a gázmotorokkal tör­ténő saját energiatermelés. Az új villamosenergia-törvény nem köti engedélyhez 20 megawatt teljesítmény alatt a közcélú energiatermelést. MOL-nál. A MÓL Rt. az év vé­gén mintegy 250 milliárd forin­tos üzleti árbevétellel számol. A közgyűlés úgy döntött, hogy az érvényes törvénnyel összhangban a külföldi tulajdo­nosok birtokába kerül bemuta­tóra szóló osztalékelsőbbségi részvényeket névre szóló oszta­lékelsőbbségi részvényekké alakítják. Jelenleg 229 ilyen részvényről tudnak, amelyek a kárpótlási jegyes részvénykibo­csátás alkalmával kerültek ki, de ismert, hogy külföldi bró­kercégek is vásároltak részvé­nyeket. A közgyűlés úgy döntött, hogy a Pesti Hírlap megszűnése miatt közleményeit ezentúl a Cégközlöny mellett két napi­lapban - az Új Magyarország­ban és a Népszabadságban - te­szi közzé. A közgyűlésen jelen volt az Állami Vagyonkezelő Rt. kép­viselője is, személyi kérdések­ről azonban nem esett szó. Csillagos Kér. és Szóig. Bugac, Baro-Sven Magyar-Német Kér. és Szóig. Kiskőrös, Eliézer Kér. és Szóig. Lajosmizse, Tégfa Tégla és Faipari Termé­keket Gyártó és Forgalmazó Lakitelek, Kunság Építészeti és Fenntartási Zsana, Burkolólap Kér. és Szóig. Soltvadkert, Ga- leb Kér. és Szóig. Kkfháza, El-Salus Kér. és Szóig. Kkfháza, FO-BI Gyártó, Szóig, és Kér. Kmét, BEB Trió Ven­déglátó Kér. és Szóig. Kkfháza, Deltakert Mg.-i Term. Kér. és Szóig. Kalocsa, Garajszki Kér. és Szóig. Baja, Rovett Kér. és Szóig. Baja, Artemisz Mező­gazdái Kér. és Szóig. Ladány- bene, Petwork Szóig, és Ipari Lakitelek. Pénz-automata hálózatot épít ki a Bank 24 Kft. Négy év alatt 400 pénz­jegy-automatát kíván üzemebe helyezni Magyarországon a Bank 24 Kft. Automatái elfo­gadják majd a rendszerhez csat­lakozó bankok kártyáit és a készpénzfelvételen kívül pén­zelhelyezésre, átutalásra és számlák kiegyenlítésére is al­kalmasak. Az 1994 utolsó ne­gyedévében kezdődő 20 millió USA-dolláros beruházás a cég reményei szerint jelentősen hozzájárulhat a bankkártyák ha­zai elterjedéséhez - mondta el a napokban tartott sajtótájékozta­tón Michael J. Brown, a Bank 24 Kft. elnök vezérigazgatója. A kft. júliusban alakult 3,55 millió dollárnak megfelelő alap­tőkével, az év végéig átalakul rt.-vé és jegyzett tőkéjét 4 mil­lió dollárra emelik. A cég alapí­tója Michael J. Brown amerikai üzletember s a tulajdonosok kö­zött van a Rolitron Rt., az Euro- ventures kockázati tőkebefek­tető vállalat és az USA-beli DST Systems. Az automaták, melyeket az IBM szállít, túl­nyomórészt forintalapon mű­ködnek majd, és egyaránt al­kalmasak lesznek a bankok sa­ját kártyáinak és a nemzetközi­leg elfogadott kártyáknak a ke­zelésére. A stabilizáció és a növekedés feltételeinek megalapozása - ez a két fontos, alapvető feladat jel­lemzi a kormány jövő évi gazda­ságpolitikáját. Ä stabilizáció je­gyében csökkenteni kell a GDP és a végső felhasználás közötti különbséget. A végső felhaszná­lás eddig 10 százalékkal haladta meg a GDP termelését. Ugyan­akkor lényeges, hogy a beruhá­zások részaránya tovább növe­kedjen. Minderről Békési László pénzügyminiszter tájékoztatta a sajtó képviselőit hétfőn a Pénz­ügyminisztériumban. A jövő évi költségvetés főbb irányvonalait ismertetve a to­vábbiakban elmondta, hogy a fo­lyófizetési mérleg hiánya 1995-ben nem haladhatja meg a 2-2,5 milliárd dollárt, azt köve­tően, hogy a deficit tavaly 3,5 milliárd dollárt ért el, s az idén várhatóan 3 milliárd dollár körül alakul. A beruházások részará­nya a végső fogyasztás terhére növekedhet, csak így javulhat a gazdaság pénzügyi egyensúlya. A kormány koncepciója sze­rint 1995-ben nem növekszik a GDP. Ez a viszonylag kedvezőt­len helyzet csak akkor változhat meg, ha a külföldi működő­tőke-beáramlás a prognoszti­záltnál nagyobb lesz. Egyelőre azzal számolnak, hogy a jövő esztendőben 1-1,5 milliárd dol­Ha megvalósul a brit repülő­gép-tervező álma, Londonból New Yorkba repülve útközben beülhetünk a fodrászhoz, vagy sétálgathatunk, vásárolhatunk a gép üzletsorán. Ezután beté­rünk az utazási irodába, hogy megrendeljük szállásunkat és a bérautót. Mike Ramsden ugyanis hatalmas, négyemele­tes, ezeregyszáz utast szállító szupergéppel kívánja vonzóbbá tenni a légiközlekedést. A járat 2005 körül már forgalomba is állhat. A tervező a jelenlegi óriás- jumbó belső terét úgy növeli háromszorosára, hogy a gép Augusztusban nem nőtt a jegybank és az állam külső el­adósodottsága, mivel a deficitet finanszírozták a külföldi tőke- befektetések és a vállalati, il­letve kereskedelmi banki hitel- felvételek. A Magyar Nemzeti Bankból származó információ szerint a folyó fizetési mérleg augusztus végi hiánya 2,4 milli­árd dollár volt, vagyis 100 mil­lió dollárral haladta meg a július végi szintet. A tőkemérlegen belül a hitel- felvételek és a tőketörlesztések egyensúlyban vannak és a devi­lár értékű működőtőke jön be az országba. Amennyiben azonban a privatizációt sikerül felgyorsí­tani, úgy elképzelhető, hogy a tőkebeáramlás kedvezőbben alakul. 1995-ben 150-200 milli­árd forint értékű privatizációs bevétellel számol a Pénzügymi­nisztérium. Ebből 100 milliárd forintra tehető a készpénzes ér­törzsét kétoldalt kiszélesíti, a mostani két utasszint helyett pedig négyet épít. A legfelső emeleten kapna helyet a há­romszáz személyes első osz­tály, alatta - a turistaosztályon is - nagyobb kényelem, az ed­digieknél szélesebb ülések vár­nák az utasokat. Lejjebb pedig az igazi újdonság: a „bevá­sárló-utca” butikokkal, bankfi­ókkal, irodákkal. A vám- és adómentesen megrendelt árukat az utas a célállomáson veheti át, de az utazást felhasználhatja üzleti ügyei bonyolítására, vagy ép­pen tőzsdézésre is. zatartalékok szintje szeptem­berben elérte a 6,7-6,8 milliárd dollárt. Ez is azt mutatja, hogy a folyó fizetési mérleg deficitjét a külső tőkebeáramlás, a befekte­tések, illetve a kereskedelmi banki vagy vállalati hitelek el­lensúlyozták. A Magyar Nemzeti Bank to­vábbi kötvénykibocsátásokra készül, először Franciaország­ban. A tervezett kibocsátás ér­téke 1 milliárd francia frank. Azért jelentős esemény az MNB kötvénykibocsátások so­rában, mert a Világbankot és az tékesítés nagysága, a tőkeemelé­ses privatizáció pedig eléri az 50-100 milliárd forintot. A Pénzügyminisztérium kon­cepciója szerint a beruházások 1995-ben 5 százalékkal bővül­hetnek, miközben a fogyasztás 2-4 százalékkal csökken. Ezen belül is a közületi fogyasztás jó­val nagyobb mértékben esik A gép megépítését a brit- német—francia—spanyol Airbus konszern mérlegeli, de ez egyelőre a jövő zenéje. Egye­dül a fejlesztési költségek 10 milliárd dollárt tesznek ki, és egyes műszaki problémák még megoldásra várnak. Például az átlagosnál jóval nagyobb lég­lökések, amelyek a szuperma­sina felszállását kísérnék, s amelyek késleltetnék az utána induló, kisebb gépek repülését. Óriási többletköltségeket jelen­tene az is, hogy a szuperjumbó fogadása a jelenleginél jóval nagyobb repülőtereket igé­nyelne. EBRD-t leszámítva a magyar jegybank lesz az első külföldi kibocsátó a francia belső pia­con. A negyedik negyedévben a magyar jegybank készül még egy márkakötvény és egy Sza­muráj kötvény kibocsátására is. A tervek szerint a frank köt­vénnyel együtt még 1-1,3 milli­árd dollár értékű kötvényt kíván kibocsátani az MNB. Ezek a ki­bocsátások a jövő évi finanszí­rozást szolgálják, s a jövőre ter­vezett 1,5-2 milliárd dollár ér­tékű kötvénykibocsátásnak már több mint a felét fedezik. vissza, közel 10 százalékkal, míg a lakossági fogyasztás 1 -2 száza­lékkal mérséklődhet. Minden­nek az a feltétele, hogy a bérek és az államháztartás kiadásainak növekedése szerény mértékű le­gyen, jóval elmaradjon az árak emelkedésétől. Az elképzelések szerint a bérek a jövő évre terve­zett inflációnál 5 százalékkal ki­sebb mértékben emelkedhetnek. A sajtótájékoztatón kérdé­sekre válaszolva a pénzügymi­niszter kifejtette, hogy csökken­teni kívánják az állampapírok je­lenlegi 29 százalékos kamat­szintjét. Ez elsősorban úgy ér­hető el, hogy a lakosság közvet­lenül vásárolhat majd állampa­pírt, a jelenlegi rendszerrel szemben, amikor ezt csak a ban­kok közvetítésével teheti meg. Úgy számolnak, hogy ennek ré­vén a kamatszínvonal 26 száza­lékra csökkenthető. Végül szóba került a belföldi államadósság ügye is. Békési László szerint az idén a belföldi államadósság eléri a 3700-3800 milliárd forintot. Jövőre tovább növekszik, és az év végére várha­tóan 4300-4500 milliárd forintot tesz ki. 1995 lesz az első esz­tendő, amikor a belföldi állama­dósság meghaladja a folyóáras GDP-t, amely a következő esz­tendőben 4000 milliárd forint körül alakul. Veszteséges a Mól Rt.? CÉGBÍRÓSÁGI HÍREK A stabilizáció és a növekedés megalapozása a cél • A kormány a lakossági fogyasztást is vissza akarja fogni. Augusztusban nem nőtt az állam adóssága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents