Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-03 / 207. szám
4 Kultúra-művelődés 1994. szeptember 3., szombat Naptár Szeptember 3., szombat. Névnap: Hilda. Névnapozóknak Hilda: germán ere- detű név, harcosnőt GaD jelent. Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Csobán, Manszvét, Piusz és Szerafina nevű olvasóinkat is! Évforduló 125 éve született Fritz Pregl Nobel-dí- jas osztrák orvos és kémikus. Ökumenikus naptár A katolikosok a 604-ben elhunyt Nagy Gergely pápára, hitvallóra, egyháztanítóra emlékeznek ma. Gergely bencés szerzetes, kolostoralapító, 590-604-ig pápa volt. Az egyházkormányzat központosításával, a liturgia egységesítésével, a missziós tevékenység kiszélesítésével, a pápai birtokok megnövelésével a pápaság egyházi és világi hatalmak, az Egyházi Állam megalapozója. Irodalmi tevékenysége is jelentős, a középkori egyházi zene rendsze- rezője (gregorián ének). Az iskolák, diákok védőszentje. Mi, hol, mikor? • Az önkormányzati Szilády Áron Gimnázium rendezésében kerül sor ma Kiskunhalason az országos Balassi-pályázat díjkiosztó ünnepségére. Az iskola dísztermében tíz órakor kezdődő rendezvény a Diákrajzok Balassiról című kiállítás megnyitásával zárul. • A kecskeméti népzenei találkozó programja ma 9 órakor kezdődik az Erdei Ferenc Művelődési Központban. • A kecskeméti szabadidőparkban ma 10 órától késő estig a Hírős Napok rendezvényei zajlanak. Alkotó mesterek Tegnap délután nyílt meg Kecskeméten, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban a Bács-Kiskun megyében élő és alkotó népművészet mestereinek tárlata. A kiállítás jubileumot is köszönt, hiszen tíz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a hírős városban a múzeum. A tárlaton azok az alkotók állítják ki munkáikat, akik több évtizedes, magas művészi színvonalú tevékenységükkel kiérdemelték a népművészek legrangosabb elismerését, a népművészet mestere címet. Az érdeklődők a kalocsai András Ferencné, a bajai Király Anna, a kecskeméti dr. Nagy Györgyné csodálatos hímzéseit, a nagybaracskai Szedlacsek Dara István szövött munkáit láthatják Czár János népi játékai, Himpelman Péter festett bútorai, a tiszakécskei Kovács Miklós kékfestő munkái, Pólyák Ferenc szobrai, a kalocsai pingáló asz- szonyok remekművei és sok más szépséges tárgy mellett. Ä kiállítást december 18-áig tekinthetik meg az érdeklődők a Serfőző utca 19. szám alatt található Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban. • A hartai Himpelman Péter a bútorfestés mestere. Tagozattá vált a bajai vízügyi főiskola Ma 17 órai kezdettel nyitja meg az új tanévet a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Bajai Vízgazdálkodási tagozata. Amint dr. Szlávik Lajos igazgatótól megtudtuk, az intézet most kapta meg a tagozat címet, ezzel is jelezve az intézmény önnáló- ságának növekedését. Á felvételi vizsgákra hetvenen jelentkeztek mindössze, ezért pótfelvételit is tartottak. Az újabb 30 hallgatóval együtt az első évfolyamra 100 diákot vettek fel, így az idei tanév a három évfolyamon ösz- szesen 250 hallgatóval indul. A főiskolai tanács már elfogadta a képzés jellegének bizonyos változtatását. A harmadik félév után a hallgatók öt szakirány közül választhatnak. Ezek a következők: vízellátás, csatornázás, vízi környezeti szakirány, vízrendezés, víz- és közműépítés, majd végezetül víz- és környezetgazdálkodási informatika. Ha a hallgatók elnyerték diplomájukat, úgy módjuk lesz a negyedik évben műszaki tanári oklevelet szerezni másoddiplomaként. A tagozat az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól a tanítóképző főiskolával és a városi könyvtárral együtt egy korszerű számítógépes könyvtári rendszer kifejlesztésére nyert el pályázatot. Gyuricza Zsolt VÁRJÁK A LÁTOGATÓKAT Petőfi-emlékek Félegyházán Ismét tárlatvezetéssel láto- gatgató Kiskunfélegyházán a Petőfi-emlékszoba, keddtől szombatig 10-14 óráig. Az időszakos tárlatvezetés ideje alatt Petőfi-emlékek Kiskunfélegyházán címmel jelent meg az a vezető anyag, mely segített az eligazodásban és korabeli fotóival értékes darabja lehet a házi könyvtáraknak. Á kiadványhoz német és angol betét is készült. Művészházaspár közös tárlata A kiskunfélegyházi Helyőrségi Művelődési Otthonban egy szekszárdi házaspár: Kis Ildikó és Fusz György szobrai szeptember 10-éig még látogathatók. • Törcsvár, Stoker Drakulájának állítólagos fészke. Mi okozza a Drakula-kórt? 5 1984-ben egy különös • kórról közzétett orvosi tanulmány kavarta fel a világ közvéleményét. A porphiria CEP néven ismertetett betegség nem véletlenül „Drakula- kór”-ként vonult be a köztudatba. Külső jegyei ugyanis minden tekintetben azonosak a rémfilmekből jól ismert vámpírokéival: hegyes fogazat, különösen hosszú szemfogak, erős szőrzet és a fénnyel szembeni túlérzékenység. Noha a kór nem új keletű, sem kiváltóoka, sem pedig kórokozója ez ideig még nem ismert. A Drakula-kórról nyilván Stoker is hallott, a vérszívó grófról írott története mégsem erre épül. A magyarázat ismét a néphiedelmekben keresendő: Minden egyszerű népben él a hit, hogy súlyos veszély esetén visszatérnek hajdani hős vezérei, hogy megszabadítsák véreiket a rájuk szakadt bajtól, ellenségtől. A székelység körében Attilának Csaba nevű fiához fűződtek hasonló legendák. A románság nyilván Drakulában látta az igazság bajnokát, aki - szerintük - „egyformán” jutalmazta a jót, és büntette a rosz- szat. Nem véletlen, hogy a falusi románok ma is azzal ijesztgetik gyermekeiket: „Vigyázz, ha rossz leszel, jön a draku (az ördög) és elvisz!” Bármilyen jó ismerője is volt azonban Stoker a levéltári anyagoknak, sikerkönyvében mégis találni jó néhány tévedést. A regénybeli vámpír gróf Drakula leszármazottjának vallotta magát, holott köztudott, hogy utódok hiányában Szép Raduval, Karóbahúzó Vlad öccsével már a XV. század végén kihalt a Drakula nemzetség. Másodsorban vérszívó grófja kísértettanyájaként Stoker Törcsvárat, a mai Bran-kas- télyt nevezte meg. Kétségtelen, hogy a Drakula-nemzetségnek számos erdélyi birtoka volt, főleg a szászok lakta Segesvár, Brassó és Nagyszeben környékén, azonban Törcsvár soha nem szerepelt birtokaik között. Erdély legdélibb várát - leszámítva a román királyi családot, amely a trianoni döntést követően rendezkedett be Törcsvá- rott - mindig magyar főurak birtokolták: Szapolyaiak, Bá- thoriak, Bethlenek... Legenda vagy valóság? De ha nem Törcsvárott, akkor hol élt valójában? Egyáltalán létezett-e a vámpír gróf? Mindezt ma már csak találgatni lehet. Biztosat senki sem tud róla. Az emberek mindig is meséltek, a mese pedig nőtt. Mindenki hozzáadott valamit a sajátjából ahhoz, amit másoktól hallott. így terebélyesedett, dagadt az évszázadok során a Drakuláról szóló história is. Néha eszükbe jutott, jut az embereknek, hogy keressék, kutassanak utána. De valójában nem akadnak rá sehol. S ha valaki mégis azt állítja, hogy látta, az zavaros dolog, főleg ha tanúk nélkül való. Azért ma is sokan hiszik, hogy visszajár Drakula. Vannak, akik főleg holdtöltekor látták itt vagy ott felbukkanni rongyos kísértetseregével. De mindezt legtöbbször Küküllő menti pásztoremberek mesélték, márpedig azokról köztudott, hogy csak nagy ritkán mondanak igazat. (Vége) Lovasfelvonulás Kecskeméten Egész estés látványosságot ígér a Hírős Hét Fesztivál záróprogramja vasárnap. A főtéren, a szabadtéri színpadon délután 4-kor kezdődik a megyei népi- tánc-gála, amelyen solti, Kalocsa környéki, bajai hagyomány- őrző együttesek lépnek fel. A program közben a kecskeméti Széktói Stadiontól a Dózsa György és a Petőfi Sándor utcán át lovasmenet érkezik a szabadtéri színpad elé, délután 6-kor. A nagyszabású, látványos lovasfelvonulást a Bács-Kiskun megyei Lovasszövetség szervezi. A Hírős Hét Fesztivált a solti cigánylakodalmasok műsora zárja majd vasárnap este. Beatlest játszó színészek • Csütörtökön este a Kecskemét főterén felállított színpad környékén felforrósodott az amúgy sem hűvös levegő. A dalok - vajon volt-e, aki nem ismerte mindegyiket - legendás Beatles-szer- zemények, s az azokat játszók pedig, játszó emberek”: színészek. Forgács Péter, Győri Péter, Incze József, Mikó István és a vendég Bacsek István remekeltek. Az idősebbeket a fiatalságukra emlékeztették, a fiatalok pedig megállapíthatták: a Beatles örök... Az amerikai népművészetről Érdekes előadásra invitálja a kecskemétieket a Szórakaté- nusz Játékház. Szeptember 5-én, hétfőn délután 5-től Linda Speer, a denveri baba- és játékmúzeum igazgatója tart ingyenes és tolmács segítségével közvetített előadást az amerikai népművészetről és népművészekről. Az előadás után kötetlen beszélgetést vett tervbe a játékház, amelyen szó esik majd az amerikai múzeum és a kecskeméti műhely most formálódó, sok sikerrel kecsegtető hosszú távú együttműködéséről is. Reneszánsz hangulatok 9 A lajosmizsei Egészségház földszinti előcsarnokában Sz. Varga Katalin grafikusművész, jelmeztervező kiállítása várja az érdeklődőket. A zománcképek és selyemfestmények a művész legkiemelkedőbb alkotásait reprezentálják. SZÍNHÁZ, MOZI, VÁROSI TÉVÉK KECSKEMÉT. Szeptember 3.: Városház-udvari Játékok ’94: 21 órakor: RUZANTE: A CSAPODÁR MADÁRKA. A mozik műsora. Városi: 5, 7 és 9 órakor: A ZŰR BAJJAL JÁR. Színes amerikai film. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: TÖBB MINT TESTŐR. Színes amerikai film. Stúdió: 7 órakor: A SZERELEM HULLÁMHOSSZÁN. Színes amerikai film. Otthon: 10 órakor: BALLADÁK FILMJE I. 3 órakor: BALLADÁK FILMJE II. Mindkét előadásra a belépés díjtalan! 5 órakor: Ankét a filmrendezőkkel, Gulyás Gyulával és Jánossal, valamint Kallós Zoltánnal. 7 órakor: MÉREGZSÁK. Színes, feliratos angol film. Csa- lánosi autósmozi: 21 órakor: PALIRA VETTEM A PAPÁT. Színes amerikai film. KTV: 8.00: Happy End TV. 12.00: Képújság. Telemozi Kft.: 19.00: Képújság, reklám. 20.00: ATV. 24.00: Képújság, reklám. Kiskun TV: 5.00: Képújság. 8.00: Kiskun koktél. 12.00: Képújság. 13.00: Agro TV. 17.00: Képújság. 20.00: TV 4. 8 órától 10 óráig sugárzott műsor! Szeptember 4.: A műsorok azonosak a szombatiéval, kivétel: Városház-udvari Játékok ’94: NINCS ELŐADÁS! Csaiánosi autósmozi: 21 órakor: FÉKTELENÜL. Színes, feliratos amerikai film. Otthon: 5 és 7 órakor: MÉREGZSÁK. Színes, feliratos angol film. KTV: 8.00: TV Plusz. 12.00: Képújság. Kiskun TV: 5.00: Képújság. 8.00: Kiskun koktél. 12.00: TV Plusz. 16.00: Képújság. 20.00: TV 4. 8 órától 18 óráig sugárzott műsor! SZÁSZ ANDRÁS: Drakula, a vérszívó vajda
