Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-03 / 207. szám

1994. szeptember 3., szombat Megyei körkép 5 ÜZEMANYAGBETYÁROK ŐRIZETBEN Extrára hamisított benzint csempésztek AZ UNIGESTON ÉS A KÁRVALLOTTAK Kinek a számlája dagad? • Elegáns nyomtatvány, finom papíron... (Folytatás az 1. oldalról) Egy korábbi rendőri intézke­dés során terelődött a gyanú Tompán egy Munkácsy utcai házra. A megfigyelések, vala­mint a vám- és pénzügyőrség bevonása az akcióba megerősí­tette és pontosította a gyanút. Nem szőkített olajat forgalmaz­tak a házban - mint azt eredeti­leg gondolták hanem valami erősen savas anyagot jeleztek vissza feltételezésükben a fi­náncok. Tény, hogy a megnöve­kedett személykocsi-forgalom arra engedett következtetni, hogy a kishatáron forgolódók üzemanyagot tankolnak ezen az illegális töltőállomáson. A határőröktől is jött a jelzés, hogy „a soron” (ezúttal nem a Rákóczi téri kocsisorra kell gondolni) beszélik, olcsó ben­zint lehet kapni a faluban. A rajtaütésszerű házkutatás aztán egyértelmű sikert hozott. Két, pótkocsira szerelt benzines­tartályt, több, üzemanyaggal telt hordót, szivattyúkat foglalt le a rendőrség. A nyomozást vezető dr. Juhász Pál tájékoztatása sze­rint a ház udvarán tartózkodó, sőt a házhoz érkező személyau­tókat is ellenőrzésük alá vonták, így derült ki, hogy néhány napja már Jánoshalmától Miskolcig, Kiskunmajsától Ónodig külön­böző illetőségű, illegális ben­zinüzér tankolt itt öt forinttal olcsóbban a rejtélyes üzem­anyagból, amelyet jelenleg sza­kértők bevonásával vizsgálnak. Egy, a házkutatás során talált számla nyomán a XX. kerületi rendőrkapitányság kiderítette, hogy egy Budapest mellett mű­ködő kereskedőtől nagy meny- nyiségű ipari mosóbenzint vásá­rolt az egyik gyanúsított. Min­den valószínűség szerint ezt szí­nezték piros adalékanyaggal ha­sonló színűre, mintha a Kis-Ju­goszláviában népszerű 98-as ok­tánszámú extra benzin lenne, s máris 27 forintot nyertek rajta li­terenként. A trükköt a vámosok és a rendőrök már ismerték, csak a 95-ös és 92-es benzinnel. Az így extrára színezett kotyvalék literjéért 1,9 márkát is adnak odaát. Az eddigi tanúkihallgatások során kiderült, hogy a banda első tagja júliusban jelent meg Tompán. A Dunaharasztiba való N. Károly egy Forddal érkezett, s ő még feltehetően benzinnel forgolódott a határon. Ismerőse, B. Katalin augusztus 3-án csat­lakozott hozzá a remek üzlet lát­tán. Ő már egy 120 literesre bu- herált Mercedesszel érkezett, majd az ő ismerőse, K. László forradalmasította igazán az üzle­tet. Augusztus 25-én tartállyal felszerelt pótkocsis teherautóval érkezett, s kibérelte a Munkácsy utcai házat. Két nap múlva újabb pótkocsit hozott újabb tartállyal. Az ily módon távlatokat kapott vállalkozás azután úgy belen­dült, hogy legközelebb már csak a rendőrségi rajtaütés állította meg. Az ügyészhez benyújtott vizsgálati anyaggal a kapitány­ság a gyanúsítottak előzetes le­tartóztatását kéri. A közelmúltban számoltunk .be arról, hogy Kiskunfélegyhá­zán számosán futnak a pénzük után, mivel azt az Unigeston Pénzügyi Kft.-nél „fektették be”, s a káeftének a hatóságok zárolták a bankszámláját. Jogo­sulatlanul folytattak ugyanis banki tevékenységet. Azóta ki­derült, hogy nemcsak Kiskun­félegyházán, hanem Kalocsán is vannak a megyében kárvallot­tak, ám egyelőre ők is az isme­retlenség homályában kívánnak maradni. Arra azonban vállalkoztak, hogy elmondják: mivel vette őket rá az Unigeston, hogy fel­adják a pénzt a cég számlájára? Először is: az Unigeston mindenben „megnyerő” külsőt mutat. Elegáns iroda előkelő negyedben, drága bútorokkal. Igazolásuk van róla, s ez hivata­los közlönyben is megjelent, hogy nyilvántartásba vette őket a bankfelügyelet. Gyanút csak az foghat, aki ezt az igazolást nagyon figyelmesen elolvassa. Kiderül ugyanis, hogy az Uni- gestont csak mint befektetési tanácsadó céget vették nyilván­tartásba, arról szó sincs, hogy ők maguk gyűjthetnek olyan be­téteket, melyek után kamat jár. Saját bankjának papírját is lobogtatja az Unigeston: bank­számlájuk rendben van, kifize­téseiket teljesíteni tudják. Ez persze csak annyit jelent, hogy pénz van a számlájukon - ez jó a banknak, akárhonnan szár­mazzon is az összeg -, s a számla ellen eddig(!) még nem nyújtottak be olyan inkasszót, amit az ne fedezett volna. Hogy az Unigeston kinek mire köte­lezte el magát, azt a számlave­zető bank nem tudja, s talán nem is érdekli mindaddig, míg befelé folyik a pénz, s az Uni­geston tőlük hitelt nem is kér. Az Unigeston finom papírra írt, elegáns nyomtatványokon teszi a szerződéstervezetet az ügyfelek elé. Gyanút ismét csak az fog, aki a szöveget tüzetesen elolvassa. Kiderül, hogy az ügy­fél „köteles... letétbe helyezni az összeget.” Ám, hogy az Uniges­ton mire köteles, az a szövegből csak homályosan dereng. A többféle szerződésnyomtatvány egyike sem tartalmazza világo­san, hogy az Unigeston mikor, s milyen ütemben fizeti vissza a tőkét, plusz a hozamot. Az egyik írás csak a tőkére vonatkozik, a másik csak a hozamra, a harma­dik összekeveri a fogalmakat. Nem igaz persze, hogy mind­ezt senki sem venné észre, ha fi­gyelne az ilyen „apróságokra”, s nem az Unigeston által ígért ext­raprofina irányulna. Az ígért évi, esetenként százhúsz száza­lékos hozam sokakat csábít. Olyanokat is, akik ha „baráti- lag” kölcsönadnak, mondjuk százezer forintot, természetes­nek tartják, hogy százötvenet kapnak vissza. Nem egy ilyen van az Unigeston-ügy kárval­lottjai között. S az Unigeston azzal is bi­zalmat kelt maga iránt, hogy a kezdetben esedékes, kisebb ösz- szegeket pontosan fizeti, miként azokat az ügynöki jutalékokat is, amelyek a befektetések meg­szerzőinek járnak. Bemutatja a céget a Szív TV, szponzorálják a Ferencvárost. Csak amikor a számlájukat zárolják, akkor de­rül ki, hogy körülbelül százmil­lióval több a tartozásuk, mint a vagyonuk. A cég ellen rendőr­ségi vizsgálat folyik. Eleve élni kellene a gyanú­perrel, ha valaki százhúsz száza­lékos hozamot ígér... Bálái F. István A Sugovicán még nem kezdődött el az ősz A TÁRGYALÓTEREMBŐL Halott asszony a hideg gyerekszobában • Véget ért a meteorológiai nyár, de még elég meleg van a fürdésre, az evezésre. A hétvégén még meleg lesz, de a hét elején kissé visszaesik a hőmérséklet. (Fotónk a Sugovicán készült.) CIKKÜNK NYOMÁN A vendégmunkásokra nagy szükség van A Feketemunkával kezdődött a szüret címmel csütörtökön megjelent riporthoz többen hozzászóltak. Berkecz László polgármester a következőkkel egészítette ki mondandóját: A polgármesteri hivataloknak semmi lehetősé­gük nincs a munkanélküliek ve­zénylésében. Legfeljebb annyit tehetünk - és ebben rendelkez­tem is hogy a szüreti idény alatt szociális segély csak a leg­végső esetben adható. Jó lenne, ha a sokszor értelmetlen, de a törvény szerint kötelező segély helyett esetleg idénymunkát ajánlhatnánk az ügyfeleknek. Tudom, erre az a válasz, hogy semmi akadálya. Ha a 700 fo­rintot bruttó bérnek tekintjük, akkor ki megy el 3-400 forintért szüretelni? De a 700 forintos napszám, plusz a teljes ellátásra már nem tehető rá a hivatalos járulékos költség. Ezt a szőlő ára nem bírja el. Tehát a kör be­zárult, maradt a feketemunka. Meggyőződésem, hogy teljesen törvényessé tenni a vendég- munkások jelenlétét nem lehet, de a kétes elemeket minden­képpen ki kell szűrni közülük. Csak magamban gondolkodom el azon, hogy mikor ér nagyobb kár bennünket, ha a vendég- munkások segítenek leszüre­telni, vagy ha a termés nagyobb része megrohad? Egyébként a tapasztalatom szerint nagyon sok baráti kap­csolatból fakadó erdélyi vendé­günk van, akik a szüret idősza­kában átjönnek dolgozni. Ilyen dolgos embereket fogad évente Varjasi Tibor a Homok utca 14. számú házában. Mint tegnap - kérve a helyreigazítást - elmondta, való igaz, hogy hét (és nem 16) erdélyi magyart előállított tőle is a rendőrség, de őket visszaengedték. Okét egyébként nem a pincéjében, hanem kimeszelt, fűthető ga­rázsban szállásolja el. Itt min­den évben, jószándékból, helyet ad ezeknek az embereknek. Neki pedig mindössze pár száz négyszögöl szőlője van, tehát nem nála dolgoznak ezek a munkavállalók. Baranyi Ferenc - ugyancsak soltvadkerti lakos - azzal kere­sett meg, hogy igenis nagy szükség van a vendégmunká­sokra, akiket paplanos ággyal, teljes ellátással fogad - és még sokan mások -, s tisztességes napszámot ad, csak jöjjenek. A hét hektár szőlőjében ő is fog­lalkoztat erdélyieket, becsülete­sen dolgoznak, a szezon végez­tével pedig hazautaznak. Razzi- ázzon a rendőrség akkor, ami­kor már vége van a munka dan­dárjának, s igenis gyűjtsék be az ittmaradottakat, mert azok aligha szüretelni jöttek. A vadkerti szőlőkben napo­kon belül óriási kár keletkezik, ha nem lesz elegendő munkás­kéz. Ugyanis a közelmúltban leesett nagy mennyiségű csapa­dék nem kedvez az érett fürtök­nek. Mint Baranyi Ferenc el­mondta, az ő vesztesége például már 20 százalék, ami még több is lehet. Mások hangot adtak annak, nem válogatnak a munkáske­zekben, bárhonnan is ajánlkoz­nak napszámosként, de arról aligha tehetnek, hogy csak az erdélyi szegény magyarok akarnak dolgozni. Pulai Sára A múlt év szeptember 27-én éjszaka jóval tizenegy óra után, Solton Kiss József autóval érke­zett dr. Benedek Gábor ügyeletes orvos lakásához. Arra kérte, jöj­jön ki a Nagymajori út 69-es ház­hoz, mert ott valami nagy baj tör­tént. Az ott lakó Péczeli Mi- hályné tragikus állapotban van, fekszik a gyerekszobában és semmire nem reagál. Az orvos a helyszínre öt perc­cel fél tizenkettő előtt ért, és csak azt tudta megállapítani, hogy a negyvenhárom éves asszony ha­lott. Az ágy mellett ott állt a férj, a negyvenhét éves Péczeli Mihály, aki az orvos bejelentését közöm­bösen fogadta. A halál körülmé­nyeiből és az áldozaton talált sé­rülésekből arra lehetett követ­keztetni, hogy bűncselekmény történt. Az sem volt titok, hogy Péczeli el-elverte az asszonyt - így a férfit őrizetbe vették, majd letartóztatták. A nyomozás során, később a bírósági eljárás alatt a követke­zők derültek ki: a házaspár 1973 májusától élt együtt, majd 1974. január 14-től lakott a Solt, Nagymajori út 69. szám alatti közös házukban. Egy idő után azonban a házasság megromlott, elsősorban az asszony hűtlen­sége miatt. Bár ezen a férj túltette magát, az egyensúly nem állt helyre. Ennek kizárólagos oka, hogy mindketten rendszeresen italoztak, s ilyen állapotukban veszekedtek. Az évek során olyan nagy mértéket öltött a fe- lleség italozása, hogy fizikailag leromlott. Nem tudta elvégezni a háziasszonyi ' teendőket, s mindez a jószágok etetése és a kert gondozása mellett az 1992 során munkanélkülivé vált, s odahaza a műhelyében dolgozó férjre hárult. Péczeli Mihály nemegyszer elvesztette türelmét, s bizonyos rendszerességgel pofozással, tettlegesen bántalmazta a foko­zatosan legyöngülő, mindent el­hanyagoló, ittas állapotában eső-kelő asszonyt. Péczeliné emiatt gyakorta panaszkodott a környezetében élőknek, de soha nem tett feljelentést a férje ellen, így érkezett el a tragédia napja: 1993. szeptember 27. A házaspár kettesben töltötte ezt a napot a házban. A férj a mű­helyben dolgozott, keveset ivott. Az asszony nem csinált semmit, tehát nem is főzött, viszont egye­dül olyan nagy mennyiségű bort ivott meg, hogy később a véré­ben 4,13 ezrelék véralko- hol-koncentráció volt kimutat­ható. Délután öt óra körül hangos vita keletkezett közöttük. A vita hevében a férj kétszer nyakon ütötte az asszonyt, aki ettől egyensúlyát vesztve a földre esett. Fel akart állni, de közben a férj négy-öt alkalommal belerú­gott a törzsébe. Ezután az asz- szonyt otthagyva, bement a házba. Péczeliné azonban felállt, és ő is bement a lakásba. Nem panaszkodott fájdalomról és a férj sem észlelt rajta semmi kü­lönöset. Azt látta, hogy ittassága miatt az asszony többször elesett, s egyszer hanyatt vágódott. Péczeli Mihály este nyolc óra után lefeküdt a közös szobában, míg az asszony a fűtetlen gyerek­szobába ment és ott feküdt le. A férfi azonban tizenegy óra tájban felébredt, átment a gyerekszo­bába, hogy megnézze, mi van a feleségével. Azt látta, hogy az hanyatt fekszik, szólítgatta, de nem válaszolt, semmire nem re­agált. Ekkor szólt a szomszédban lakó Kiss Józsefnek, hogy hívja ki az orvost. A férj halált okozó testi sértés vádjával került a megyei bíróság dr. Feleky István vezette büntető- tanácsaelé. Ott azonban kiderült, hogy a Péczeli által okozott sérü­lések csak a súlyos testi sértés bűntettének kísérletét valósítot­ták meg, az asszony halála a sú­lyos fokú ittasság miatt bekövet­kezett hanyattesés eredménye. Ekkor ugyanis agyzúzódást szenvedett. Péczeli Mihályt a bí­róság súlyos testi sértés kísérlete miatt hét hónapi börtönre ítélte, de annak végrehajtását kétévi próbaidőre felfüggesztette. Egy­ben elrendelte pártfogói felügye­letét, valamint azt, hogy köteles magát alkoholelvonó kezelésnek alávetni. Kötelezte a bíróság arra is, hogy fizesse meg a 12 ezer fo­rint perköltséget. Az ítélet jog­erős. Gál Sándor A WesteI 900 Kecskeméten! A Westel 900 GSM rendszere a leggyorsabban fejlődő mobiltelefon hálózat. Ön Budapesten, a Balaton környékén, az Ml-es és M7-es autópá­lyák teljes hosszában, valamint valamennyi megyeszékhelyen, így Kecskeméten is igénybe veheti, illetve a kijelölt boltok­ban megvásárolhatja a Westel 900 Eurofon szolgáltatását és GSM mobiltelefon készülékét. Szeretettel várjuk hétfőtől péntekig 9-17.30 óráig , szombaton 9-14 óráig mintaboltunkban! Cím: Kossuth tér 3. Telefon: (06-30) 430-900 Westel 900. A kapcsolat.

Next

/
Thumbnails
Contents