Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-20 / 221. szám

1994. szeptember 20., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac ll Német tudós tanácsa: szeresd a tehenet - meghálálja A tehén duzzadt tőgyével há­lálja meg a szeretetet: a gazda simogatását és a fülébe súgott becéző szavakat több tejjel vi­szonozza - állítja Anton Grau- vogl professzor a bajor tarto­mányi állattenyésztési hivatal­tól. Tudományosan bebizonyí­tott tényként könyveli el. hogy a becézgetés a tejhozamot tehe­nenként 500 literrel is növel­heti. Sertések, lovak és prémes állatok esetében is sokat tehet­nek a kedves szavak. Mint a DPA Münchenből je­lentette, a bajor parasztszövet­ségnél és Weihenstephan állat­tenyésztési tanszékén kétel­kedve fogadták Grauvogl felis­meréseit. Hans-Heinrich Sam- baus, az állattenyésztés és eto­lógia professzora szerint „való­színűtlen, hogy nagy hozamú, évente úgyis már 6000 litert adó teheneink teljesítménye fokoz­ható”. Ha mégis, akkor az való­színűleg a táptakarmánynak kö­szönhető — véli Wolfgand Rie­del, a parasztszövetség szóvi­vője. Azt az állatot, amelyik jól érzi magát, kevesebb stressz éri, s ez kedvezően befolyásolja élettani funkcióit - érvel Grau­vogl merész felismerései mel­lett. Ez tulajdonképpen a spa­nyolviasz feltalálásának esete. Az istállómesterek régen tud­ták. hogy beszélni kell a lovak­hoz. A suttogó becézésnél is jobban szeretik, ha naponta pár percig megvakargatják, megsi­mogatják őket. Ha azonban ezer tehenem van, cirógatásra nincs idő. A zene pedig — legyen az klasszikus vagy heavy metal - a szarvasmarháknál süket fülekre talál. A mindenkori zenei ízlés legfeljebb a fejők teljesítményét befolyásolhatja - jegyezte meg mosolyogva Grauvogl profesz- szor. Az eszményi eset, ha az ál­latnak egyetlen gondozója van borjúkorától „tehénnagymama- ságáig”. „Bevésődési folyamat­nak” nevezi ezt a tudomány. S a derék kérődzőknek teljesen mindegy, hogy legény vagy menyecske motiválja hízelkedő simogatással. Ember és állat között ilyen szoros még a kötő­dés a délnémet paraszti kisgaz­daságokban. S ezért fej tehe­nenként több tejet, mint az új (keletnémet) nagyüzemek. Ártani nem árthat - véli Gra­uvogl elméletéről a parasztszö­vetség szóvivője. A bajor állat­védő liga elnöke, Hans Kolo ki­fejezetten üdvözölné, ha a pa­rasztok „kedvesebbek” lenné­nek állataikhoz, s hogy ezt a termelés fokozása érdekében te­szik, vagy az állatok iránti sze- retetből, az végül is mindegy. • Martonvásáron is időjárást tűrő fajtákkal kísérleteznek. Az utóbbi három évben csak­nem tizenöt százalékkal csök­kent a kukorica hektáronkénti termésátlaga hazánkban - első­sorban a sorozatos szárazságok, de számottevően a termőhelyi viszonyokhoz nem mindig iga­zodó fajtakiválasztás miatt is. Többek között ezt állapították meg a keszthelyi agrártudomá­nyi egyetemen a Pannonin- form-program keretében rende­zett, országos fajtabemutatón és tanácskozáson a napokban. Az Országos Mezőgazdasági Mi­nősítő Intézet szakemberei ép­pen ezért úgy vélik: el kell ..fe­lejteni" a nagytestű, későn vi­rágzó kukoricafajtákat és mind­inkább a szárazságot megelő­zően virágzó, rövid - 127-130 napos - tenyészidejűeket érde­mes előnyben részesíteni, külö­nös tekintettel a FAO 200-as hibridekre. Hazánkban összesen 109 fajta, államilag bejegyzett hib­ridkukoricát ismernek, ám kö­zülük legfeljebb 30-32 fajtát érdemes termeszteni. Gazdaklub Uborkafarm Akasztó határában • Bengő Antal: — Az uborka három-négy hónapig terem. Akasztón egyre többet be­szélnek egy nemrégiben bein­dult vállalkozásról. Bengő Antal uborkafarmjáról való­ban van mit mondani. Szakér­telemről és bátorságról egy­aránt tanúbizonyságot tett, amikor az uborkás beruházá­sába kezdett. Korábban, mint a környék­beli gazdálkodók nagy része, ő is szőlőműveléssel foglal­kozott. Ám a szakszerűtlen te­lepítés miatt, saját hibájából, komoly kára keletkezett. A tőkéket kihúzatta és családjá­val együtt uborkatermesztésbe fogott. A családi vállalkozás éves szinten mintegy kétszáz mázsát termett, amit a he­lyi kispiacon értékesítettek. Ázonban a kereslet egyre na­gyobb lett a kovászolnivaló iránt és megfelelő partner is akadt: a Kecskeméti Kon­zervgyár. A gyár nemcsak a termés biztos átvevőjének ajánlkozott öt évre, hanem óriási segítséget nyújtott a hi­telek megszerzésében is. ame­lyek a termelés bővítéséhez kellettek. Nyolcmilliós beru­házással, öt hektáron rövid idő alatt elkészült az uborkafarm. Bengő Antal elmondta, hogy a precíz technológiával kezelt, magasított támrendszeren fut­tatott uborka 3-4 hónapon ke­resztül terem. Ehhez azonban a legkorszerűbb izraeli cse­pegtető rendszer, a legjobb műtrágyák szükségeltetnek. Talán a legfontosabb munka a talaj-előkészítés. Az uborká­nál a trágyázáson túl megfe­lelő lazaságúra kell tárcsázni a földet, mert a tömör talajba a telepítésnél besülnek a növé­nyek. A gazda azt is elmondta, hogy a folyamatos szedés ér­dekében két nap alatt felszí­vódó permettel dolgozik. Ilyenek hazai forgalomban vannak ugyan, de ezek igen drága külföldi készítmények. Egy felesleges permetezés 20-30 ezer forint kiesést je­lent. A termesztés minden praktikáját - mint mondja - nem magától tanulta. Ha va­lamihez nem értett, szakértőt fogadott. A család tagjai állandóan segítenek, alapvetően az ő munkájukra épül a vállalko­zás. Bács-Kiskun megye leg­nagyobb uborkaültetvényéről, szezonban, naponta mintegy három mázsát szüretelnek. Á negyvennyolc éves tulajdonos szerint ezt rövid időn belül minimum öt mázsára kell fel­futtatni ahhoz, hogy igazán ki­fizetődő legyen. W.K.E. KEZDŐDIK A RÉPA FELDOLGOZÁSA Drágább lesz a cukor? A sárvári Cukoripari Rt.-nél, a sárvári cukorgyárban készen állnak a cukorrépa feldolgozá­sára. A folyamatos kampány előre­láthatóan 85 napig tart. Á szak­emberek szerint a Vasból, So- mogyból, Veszprém és Zala megyéből érkező 280-290 ezer tonna répából mintegy 34—35 ezer tonna cukrot állítanak elő. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy a répa cukor­foka nem rossz. Október közepétől annak el­lenére várhatóan 16-17 száza­lékkal emelkedik a sárvári cu­kor ára, mivel drágult a répa, az energia, nőttek a banki kama­tok. Az üzletekben ezáltal a fo­gyasztók minden bizonnyal már 90 forint felett jutnak majd egy kiló kristálycukorhoz. A cukorrépa-betakarítást - amit a négy megyében mintegy 9 ezer hektáron termelnek - az idén megkönnyíti az a tíz sze­dőgép is, aminek árához maga a cukorgyár is hozzájárult a gép árának előlegét kifizetve: a hát­ralévő részt a szövetkezetek és társulások törlesztik majd. A répa tonnánkénti felvásárlási ára, 16 százalékos cukortarta­lom esetében, 3200 forint a sár­vári cukorgyárnál. Agráregyeztetés októberben Október elejére tervezi első ülését a Földművelésügyi Mi­nisztérium mellett működő ér­dekegyeztetési koordinációs fó­rum - jelentették be tegnap saj­tótájékoztatón. Kis Zoltán, a tárca államtitkára emlékeztetett rá, hogy a fórum olyan konzul­tatív testület lesz, amely a szak­tárca döntés-előkészítésében véleményezési jogkörrel ren­delkezik. Az októberi első ülé­sen várhatóan megvitatják azt az agrárhelyzetet elemző és hosszú távú megoldási javasla­tokat tartalmazó dokumentu­mot, amelyet az agrárkoordiná­ciós fórum dolgozott ki. Újságí­rók kérdésére válaszolva el­hangzott: tizenegy pontban tesz javaslatot az agrárválság keze­lésére, és tételes operatív intéz­kedéseket is tartalmaz. Fajtabemutató A Pioneer Hi-Bred Magyar- ország Kft. fajtabemutatót tart a nagykőrösi napok keretében. A szántóföldi fajtabemutató mel­lett téma lesz a hibridek betaka­rítása, beszámoló hangzik el a vállalat tevékenységéről stb. Helyszín: a 441-es út mellett, Kecskemét és Nagykőrös kö­zött. A fajtabemutatót szeptem­ber 24-én, szombaton délelőtt 10 órától tartják. NYUGATRA HORDÓK, KELETRE PALACKOK Növekvőben a borkivitel A régi mondás a reklámok évszázadában már csak üres frázisnak tűnik. Ezt igazolja az is, hogy a minőségileg nem jobb, ámde jobban „eladott” külföldi borokért többet fizet­nek a világpiacon, mint a ke­véssé reklámozott magyarokért. Jelenleg a mi kereskedőink hek­toliterenként mindössze 120 dollárt kapnak az áruért, míg például a rajnai borokért akár a 160 dollárt is megadják a vásár­lók. Az adatok mégis azt mutat­ják, hogy világszerte kelendő a magyar nedű. 1991-ben az or­szágnak 54 millió dollárt ho­zott, 1993-ban pedig már 86 milliót. Köszönhető ez annak is, hogy a korábbi egy tucat nagy- vállalattal szemben ma már 160 árulja a magyar bort külföldön. Nyugaton inkább az olcsóbb, hordós borok a kelendőek, míg a drágább, palackos borokat fő­ként keletre szállítjuk. A szőlősgazdák megnyugta­tását szolgálhatja az a tény, hogy a kereskedők szerint a borexport már a közeljövőben 100 millió dollár fölé emelked­het. Ezt segíti a kormány által életre hívott kereskedelemfej­lesztési alap is, több száz millió forinttal. De ebbe az irányba hat az is, hogy az Európai Unió már idén 20 százalékkal csökken­> A mi kereskedőink hektónként csak 120 dollárt kapnak. tette a borra kiszabott vámokat és ezzel párhuzamosan emelte a bevihető mennyiséget. Az in­tézkedések hatására idén várha­tóan minden eddiginél többet, 202 ezer hektoliter bort, illetve pezsgőt szállítunk Nyugat-Eu- rópába. Azt már csak remélhet­jük. hogy a szárazság ellenére lesz annyi a termés, amennyivel ezt a tervet teljesíteni tudjuk... Ferenc/.y Europress ATALAKULAS UTÁN JAKABSZALLASON Föld nélküli gazdálkodás A Jakabszállási Népfront Szakszövetkezetben óriási fel­adatot jelentett a vagyonnevesí­tés: 604 millió forint értéknek kellett megnevezni a gazdáját. Az átalakulás ennek ellenére csendben zajlott le, 1992-ben. Az 1770 tagból mindössze 13-an váltak ki, igaz, nem cse­kély: 24 millió forint értékű va­gyont vittek magukkal. Termőföldből semennyi nem maradt a szövetkezetnek, így, nem alapozhatva a mezőgazda- sági termelésre, más egyéb te­vékenységekben kellett megta­láltok fennmaradásuk forrá­sát. Műanyagüzemükben to­vább folytatják a termelést, itt 60 embert foglalkoztatnak, szál­lítórészlegükben 30-at. Megma­radt a több évtizedes múltra visszatekintő pálinkapalackozá­suk, amely főleg asszonyoknak ad kereseti lehetőséget. A haj­dan jó hírű baromfitelepüket bérbe adták - tízegynéhány dolgozót ott is foglalkoztatnak. Tojóüzemüket korábban egy svájci vállalkozó működtette, de ráfizetett a tevékenységre. Azóta új gazdára vagy bérlőre vár a telep. A mezőgazdaságtól sem sza­kadtak el teljes egészében. Mint Nagy Béla, a szövetkezet el­nöke mondja, munkagépeiket megtartották, így tudják a ma­gángazdálkodókat segíteni. De nemcsak a termelés gépi mun­káit végzik el igény szerint, ha­nem az anyagbeszerzést is vál­lalják, a termést felvásárolják. Gazdálkodásuk eredményes, a nyereség 80 százalékát kioszt­ják tagjaiknak üzletrészük, va­gyonrészük arányában. így a volt Népfront - mai nevén: Ipari Termelő és Mezőgazdasági Szövetkezet - az egyetlen olyan gazdasági szervezet Jakabszál- láson, amely több helybélinek ad munkát és vagyona alapján jövedelmet. A. M. Aranyérem Első ízben kapta magyar gazda, a tépei családi vállal­kozó, Szöllősi Imre személyé­ben az Európai Mezőgazdasági Szövetség (CEA) aranyérmét a hétfőn Budapesten kezdődött CEA-közgyűlésen. Az elismerés - mint azt Szöl­lősi Imre elmondta - többeket illet: egyrészt családját, akikkel együtt működtetik a tépei ba­romfikeltető és -tenyésztő vál­lalkozást, másrészt minden al­földi gazdát, akik munkájukkal bizonyítják nap mint nap, hogy a szegényebb keleti országrész­ben is lehet jól gazdálkodni. Szöllősi Imre - felnőtt fejjel - agráregyetemet is végzett. 1973-ban lett végleg önálló gazda. Gazdaságlajstrom készül A magyar mezőgazdaságban az elmúlt években bekövetke­zett mélyreható változások (kárpótlás, privatizáció, stb.) elodázhatatlanul szükségessé teszik a mezőgazdasági statisz­tika megújítását. Az új agrárstatisztikai rend­szert 1995-től kezdődően szán­dékozik a KSH bevezetni. A bevezetés elengedhetetlen felté­tele a mezőgazdasági tevékeny­séget folytató gazdaságok leg­fontosabb jellemzőit tartalmazó - az adatszolgáltatói körök kije­löléséhez alapot adó - gazda­ságlajstrom (gazdaságregiszter) felállítása. A Központi Statisztikai Hiva­tal a Földművelésügyi Minisz­tériummal közösen, az 1994. szeptember 30-ai eszmei idő­pontnak megfelelően, mező- gazdasági gazdaságszerke-' zet-összeírást hajt végre. A be­gyűjtött adatok kizárólag sta­tisztikai célra kerülnek felhasz­nálásra. Az összeírás során ada­tokat gyűjtenek a kistermelők haszonállományáról, a kister­melők használatában lévő föl­dterületről, valamint a gazdasá­gokhoz tartozók néhány jellem­zőjéről és a gazdaságok egyéb adatairól. Az összeírás végrehajtását a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának irányí­tásával a számlálóbiztosok vég­zik. Az összeírás teljeskörű lesz: kiterjed a megye vala­mennyi községére és a városok azon övezeteire, ahol a haszon­állattartás megengedett. Eze­ken a területeken az igazol­vánnyal ellátott számlálóbizto­sok házról házra járva töltik ki a kérdőíveket. A Központi Sta­tisztikai Hivatal a lakosság tá­mogatását kéri. Kukorica: rövid tenyészidejűeké a jövő?

Next

/
Thumbnails
Contents