Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-20 / 221. szám
12 Pénz, vállalkozás, piac 1994. szeptember 20., kedd Jubileumi Claas-kombájn • A németországi mezőgazdasági Claas-gépgyár a közelmúltban elkészítette tízezredik Claas-kombá,jnját. A jubileumi gépről ez alkalomból készült e felvétel. Magyar és amerikai mérnökök együttműködése Együttműködési szerződést kötött a világ legnagyobb műszaki-szakmai szervezete, az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) négy magyar szakmai tömörüléssel, így a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel, a Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal, a Méréstechnkai és Automatizálási Tudományos Egyesülettel és a Híradástechnikai Tudományos Egyesülettel - jelentették be hétfő az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón. Az egyezmény révén a magyar mérnökök intenzívebben kapcsolódhatnak be a tudományos életbe, olyan szakmai információkhoz juthatnak, amelyhez korábban nem volt lehetőségük, illetve eredményeiket az IEEE több irányadó kiadványában publikálhatják. Különösen a számítástechnikában, a villamos és elektronikai iparban dolgozó mérnökök szakmai kultúrájának fejlődését és támogatását várják az amerikai szervezettel való együttműködéstől. Az IEEE elnöke, Troy Nagle J elmondta, hogy szervezetük j jellegzetes tevékenysége a szabványosítás, s eddig hétszáz ipari világszabadalmat dolgoztak ki. A szabványos termék ma már a versenyképesség egyik feltétele, s remélhetőleg ezekhez az információkhoz az J együttműködés révén a magyar mérnökök is hozzájuthatnak. Emlékeztetett arra, hogy az IEEE háromszázhúszezer taggal rendelkezik, hetvenöt százalékuk amerikai. Forgalomnövekedést tervez a Samsung Több mint 50 százalékkal növeli belföldi eladásait az idén a Samsung Elektronic Magyar Rt. A vállalat tavaly 2,7 milliárd forint, az idén pedig 4,2 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, illetve szándékozik lebonyolítani. Az Orion és a koreai Samsung által 1989-ben alapított vegyes vállalat ma már teljesen koreai tulajdonban van. A kezdeti évek induló forgalmát két és félszeresére növelték, a szí- nestelevízió-gyártást pedig a duplájára emelték. Híradás- technikai cikkek mellett irodai Az Indiai Export-Import Bank budapesti irodája nemcsak a magyar-indiai kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését szolgálja majd, hanem az egész kelet-európai térségben bővíteni kívánja India gazdasági lehetőségeit. Ezt hangsúlyozták az indiai pénzintézet vezetői azon az ünnepélyes megnyitón, melyen hivatalosan is átadták az indiai Eximbank budapesti irodáját. mítástechnikai cikkeket forgalmaznak. A forgalom tervezett bővülésében fontos szerepe lesz a jászfényszarui gyárnak is, ahol az idén 150 ezer készüléket gyártanak. Ezek közüí90 ezret exportálnak, 60 ezret pedig belföldön adnak el. A Budapesti Nemzetközi Vásáron a Samsung két újdonsággal, a biotévével, illetve egy speciális televíziós programmal, az úgynevezett karaoke-val jelent meg. Az antisztatikus képcsővel gyártott televíziót a Samsung szakemberei nemrégiben fejlesztették ki. A készüléket jelenleg Amerikában tesztelik. Az 1982-ben alapított pénzintézet teljes egészében az indiai állam tulajdona. Fő feladata az ázsiai ország kereskedelmi kapcsolatainak finanszírozása, előmozdítása. A képviseleti irodára jelentős feladatok hárulnak, mivel az indiai-magyar kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok igen szerény szinten állnak a képviseleti iroda vezetői szerint. Zeiss-gyár épül Esztergomban Elsősorban szemüvegkereteket, kisebb részben pedig optikai finommechanikai eszközöket gyártó üzemet kezdett építeni Esztergomban a világ egyik legismertebb optikai cége, a német Carl Zeiss-csoport által létrehozott Hungária Optikai Kft. A beruházásra eddig mintegy 200 millió forintot fordítottak, s jelenleg 120, zömében olyan dolgozónak adnak mun- | kát, akik eddig rövidebb-hosz- I szabb ideje munkanélküliek I voltak. A kft. az üzem további fejlesztésére még százmillió forintot költ, s mintegy ötven főve! növeli a foglalkoztatottak számát. Az Esztergomban készülő termékek piaca biztos, hiszen a Zeiss-csoport eladási hálózatán keresztül a világ minden pontjára eljutnak. A Zeiss-cég 1945-ig a budapesti Magyar Optikai Művek társtulajdonosa volt. 1991-ben J alapította meg a már említett Hungária Optikai Kft.-t, amely azóta Mátészalkán, Budapesten és Esztergomban ruházott be több száz millió forintot, s jelenleg immár félezernél több embernek ad munkát. és távközlési termékeket, száIndiai bank nyílt Pesten SZERETNÉK SZÁNTANI... De hogyan lesz traktorom? Magyarországon 4 és fél millió hektár a megművelhető termőföldek területe. Ehhez gépek kellenek. Csakhogy a termelő- szövetkezetek és az egyéni gazdálkodók egyre kevésbé képesek megvásárolni a traktorokat, kombájnokat. A gazdák úgy érzékelik, az elmúlt 4 évben a korábbihoz képest visszafejlődött a mező- gazdasági termelés központi támogatása. Egyre kevesebb pénz jut így az új gépek beszerzésére is: a fejlesztés az egyti- zedére esett vissza! A régi gépek pedig egyrészt kiöregedtek, másrészt - mivel a hagyományos nagyüzemi gazdaságok méreteihez igazodtak - a Családi farmokon, kis parcellákon eleve használhatatlanok. Akik az adott nehéz körülmények között mégis vásárolnak egy-egy traktort, azok vagy részletre teszik, vagy a lízingmegoldást választják. Gyakran az utolsó tartalékaikat áldozzák fel a földtulajdonosok az új munkaeszköz megszerzésére. Ilyenkor azonban nagyon körültekintően kell kiválasztani a gépet, mert nemegyszer megesett már, hogy a rossz választás miatt csődbe jutott az egész gazdaság. A gyenge minőségű gépek ugyanis több bosszúságot, s ezzel együtt több kárt okoznak tulajdonosaiknak, mint amennyi hasznot hoznak. Sokakban felvetődött már, ha nem fejlesztették volna vissza a hazai gépgyártást, most nem kellene drága külföldi gépekkel pótolni a kieső hazai termelést. Csakhogy a magyar gyárak zömmel azelőtt sem a belföldi piacra dolgoztak, hanem a KGST-n belüli munkamegosztásban vállaltak szerepet. A gépgyártás 10-15 ezer darabos sorozatgyártásnál válik gazdaságossá, a hazai piac viszont túl kicsi ahhoz, hogy nyereséggel lehessen traktorokat termelni - belföldre. S míg a külföldi piacokat a jól ismert nyugati márkák uralják, addig keleten a pénzhiány szab határt a megrendeléseknek. Tehát a külföldi piacokra képtelenség lenne betömi a magyar termékekkel. Pillanatnyilag így nincs igazi megoldás a gépínség csökkentésére. A gazdák egyedüli reménységei továbbra is a központi vállalkozás-fejlesztési alapok által meghirdetett pályázatok maradnak, amelyek révén szert tehetnek a gépek megvásárlásához szükséges pénznek legalább egy részére. Magyarország a ranglista 39. helyén A genfi világgazdasági fórum és a Lausanne-i Nemzetközi Menedzsment és Fejlesztési Intézet versenyképességi világ- ranglistáján az idén Magyarország a 39. helyen szerepel. Brazília és Venezuela között állunk, két természettől áldottan versenyképes ország között. Ha ez vigasztalás: két hellyel Lengyelország előtt, s három hely- lyel az ugyancsak szocializ- mus-sújtotta Csehország után vagyunk. A tábla eredményeiben semmi drámailag megrázót, szívdobogtatóan meglepőt nem tapasztalunk. Ráadásul maga a fogalom, a versenyképesség fogalma, s annak összehasonlíthatósága aligha egyértelmű köz- gazdasági kategória. Inkább a műkorcsolyázás, semmint a 100 méteres síkfutás eredményeire hasonlít: nem kevés benne a szubjektív elem. Mert mi is az, amire a ranglistán szereplők különböző mértékben képesek? Ez a verseny a listán szereplő országok egymástól független gazdaságainak a szereplése a számukra hozzáférhető külföldi piacokon. Miben állnak egymással versenyben? Abban, miként tudják megvalósítani céljaikat az ugyanott fellépő más országbeli cégek rovására. Ez a cél többféle is lehet: mondjuk a piaci részesedés növelése, vagy az adott országokban igénybevehető tőkeforrások bővítése. A versenyben elért siker eszköze lehet a másokénál alacsonyabb ár, a jobb minőség, a korszerűség, a rövidebb szállítási határidő, a jobb szervizellátás, a kedvezőbb fizetési feltételek és így tovább. Ugye mennyire nem a mi pályánkon folyik ez a verseny? Hazánkban nem jelentős az innováció, nem vagyunk képesek másoknál kedvezőbb fizetési feltételeket, szervizhálózatot biztosítani. Igazában csak néhány dologgal tudunk labdába rúgni: a munkaerő olcsóságával, a termelés jórészt ebből fakadó jobb hatékonyságával, az ország földrajzi helyzetéből következő alacsonyabb szállítási költségekkel. Ehhez társulnia kell a valuta enyhe alulértékeltségének, hogy külföldi pénzben versenytársainknál olcsóbbak legyünk. Ami a tőkebehozatali versenyképességet illeti? Talán valamit javít a pozíciónkon a politikai stabilitás és az ország - mint adós - jó fizetési morálja. De hiába olcsó és termelékeny a magyar munkaerő, ha versenytársaiénál (és az ország teherbíró képességénél) súlyosabb adóterhek sújtják a munkaerő közvetlen költségeit; ha az egységnyi kölcsöntőke kamatterhe lényegesen nagyobb a versenytársakénál: ha évekig tart s nagy költséggel jár a követelések behajtása; s ha a mező- gazdaság nálunk fajlagosan lényegesen kevesebb támogatást kap, mint idegen földön a versenytárs. Ha az állam csökkenti a magyar vállalkozók terheit, egészen biztosan sikeresebbek lesznek a versenyben is és máris jobb pozícióba kerülünk az országok ranglistáján. Nem vagyunk senkinél sem rosszabb futók, csak a lábunkra kötött ólomterhek túl nehezek. Bácskai Tamás Szerződés német magánvállalkozókkal A Német Magánvállalkozók Szövetsége-Német Iparszövetség delegációja megkapta a magyar kormány támogatását ahhoz, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki a magyar vállalkozókkal - tájékoztatták a sajtót a Hóm Gyula miniszterelnökkel folytatott megbeszélésük után a közelmúltban hazánkban járt küldöttség vezetői. A német kis- és középvállalkozók egyesített érdekvédelmi szervezetének küldöttsége a kapcsolatteremtés formáinak kiépítése érdekében jött hazánkba. Felvették a kapcsolatot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal, a privatizációs szervezetekkel, valamint a Vállalkozók Országos Szövetségével és az Ipartestületek Országos Szövetségével. A delegációban német vállalatok 10-2200 főt foglalkoztató cégek vezetői vesznek részt, akik a legkülönbözőbb ágazatokban, a reklám, marketing, haditechnika, menedzserképzés területén tevékenykednek. A delegáció vezetői itt-tar- tózkodásuk során együttműködési szerződést kötöttek a VOSZ-szal. Ebben megállapodnak arról, hogy konkrét projektekben együttműködnek, melyeknek célja Magyarország európai unióbeli tagsága. A Német Szövetségi Köztársaság és az EU külön pénzalapokat nyitott a kelet-európai országok támogatására, ezeket pályázatok útján lehet elnyerni. A projektek gondozására a német szövetség szeretné, ha a VOSZ-t jelölné ki a kormány. Az együttműködés keretében tanácsadó szolgáltatást, tapasztalatcseréket szerveznek a vállalkozók számára. Sor kerül továbbá mindkét országban egy-egy iroda megnyitására, amely a vállalkozói partnerkeresésben nyújt segítséget. A delegáció találkozott Bartha Ferenc privatizációs biztossal és az Állami Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatójával, akikkel konkrét privatizációs ügyekben való részvételről tárgyaltak. Új kitörésvédelmi berendezés Elmés ötlettel újszerű, nagy teljesítményű „vizes” kitörésvédelmi berendezést alkottak a nagykanizsai Rotary Fúrási Kft. szakemberei. Meglévő, de viszonylag szerény kapacitású vízágyúik mellé vásároltak egy magyar gyártmányú centrifugális szivattyút, s ezt összeépítették egy 1000 lóerős Ganz-motorral. Az így kialakított új szivattyúrendszer percenként 18-19 ezer liter vizet képes továbbítani, 15 bar nyomással és egyszerre hat vízágyút szolgálhat ki. Ehhez a műszaki megoldáshoz a néhány évvel ezelőtti kuvaiti olajkúttüzek oltásakor szerzett tapasztalatok adták az alapötletet. A gyakorlati főpróbán jól vizsgázott a kanizsaiak új kitörésvédelmi eszköze, amit - a szakmai világhírt szerzett „kuvaiti” turbóval együtt-bemutatnak az októberben rendezendő nemzetközi kitörésvédelmi találkozón és szimpóziumon. Gondban a hazai divatkereskedök • A divatbemutatók kifutóin nem érzékelhetőek a honi textilipar nehézségei. A magyar textilipar „rongyokban" hever; a hajdan nagy kapacitású honi textilgyárak, konfekcióüzemek nem termelnek; a ruházati kereskedelemben pedig teljes anarchia uralkodik. így foglalható össze annak a sajtótájékoztatónak a mondanivalója, amelyet az újonnan megnyitott Fenomén Áruház tulajdonosai, a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület szakértői és Pécsi Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő tartottak az áruház megnyitása alkalmából a napokban Budapesten, a Nagy Lajos király úti új üzletházban. A textilipar jövőjéért aggódó szakemberek és kereskedők úgy vélik, hogy a gondok egyik forrása a Magyarországra géprongyként érkező kínai pólók dömpingje, továbbá az, hogy e termékeket szakképzetlen eladók értékesítik. Védővámot követelnek a hazai textilruházati ipar számára, és azon munkálkodnak, hogy a textilipar, a ruhaipar és a kereskedelem között megteremtődjék a hosszú távú együttműködés. A most megnyílt áruház 850 négyzetméter alapterületen szolgálja ki a viszonteladókat, s 50 milliós árukészlettel nyitott. Ezek 80 százaléka magyar varrodákban készült, az alapanyag zöme külföldi, s nemritkán a minőség is hagy kívánnivalókat maga után. A sajtótájékoztatón elhangzott: a textilruházati iparnak a bérmunka jelenleg a túlélést jelenti, azonban hosszú távon nem segíti atalpon maradást, mivel ehhez meg kellene teremteni a háttéripart és a pénzügyi, gazdasági feltételeket.
