Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-20 / 221. szám
10 Pénz, vállalkozás, piac 1994. szeptember 20., kedd Mi van a gázár mögött? KÉT ÉVVEL A PRIVATIZÁCIÓ UTÁN Francia lett a nagykőrösi konzerv • A szakemberek attól tartanak, hogy nem lesz miből fedezni a gázellátás fejlesztését és a már meglévő hálózat fejlesztését. Első konferenciáját tartja az átalakulóban lévő gazdaságok gáziparának fejlesztésére, az ENSZ kezdeményezésére idén alakult Gáz Központ. A 13 ország pénzügyi támogatásával az. ENSZ energia szekcióján belül létrejött központ hétfőn a szi- ráki Kastély Szállóban kezdődött háromnapos összejövetelén 21 ország gázipari szakemberei vitatják meg a nyugat-európai országok a földgáz árrendszerének képzését és gyakorlati alkalmazását - felkészítendő a közép-kelet-európai országok gáziparát a piaci viszonyokra. Asztalos József, a MÓL Rt. kutatási-termelési ágazatának tervezési-gazdálkodási igazgatója elmondta: a hazai gázipar a jelenlegi helyzetben ugyancsak rászorul a bevált külföldi árképzési gyakorlatok megismerésére. A jelenlegi hazai gáz-árrendszer ugyanis több szempontból antiszociális, ugyanakkor alapjaiban ingatja meg a gázellátás jövőbeni biztonságát. A részvénytársaság számára-függetlenül attól, hogy kinek adja el a gázt - veszteséges az ellátás. A mostani árrendszer ugyanakkor nem a rászoruló fogyasztót, hanem magát a fogyasztást támogatja - félrevezetve egyúttal a különféle energiahordozók között választó fogyasztót. A földgáz alacsonyan tartott árának következtében az idén veszteséges lesz a Mól Rt.; s ez „mellesleg” keményen lenyomja a cég privatizációs árát. A 20 mil- liárd forintra tehető veszteség azonban egyben azt is jelenti, hogy nem lesz miből fedezni a gázellátás fejlesztését, illetve a meglévő hálózat költségeit. A szakemberek azt az álláspontot képviselik, hogy a halAz ipar és mezőgazdaság növekvő termelői árai Ez év júliusában az ipari termelői árak 0,8 százalékkal haladták meg a júniusi és 11,4 százalékkal az egy évvel ezelőtti szintet - tájékoztatta közleményben a sajtót a Központi Statisztikai Hivatal. A dokumentum szerint a belföldi eladási árak 0,7 százalékkal, az exportárak pedig 1,1 százalékkal emelkedtek. A belföldi értékesítés árszínvonala 10,7 százalékkal, az exportértékesítések forintban mért árai pedig 13,8 százalékkal magasabbak az egy évvel ezelőttinél. A mező- gazdasági termelők közvetlen értékesítési árai júliusban az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 20 százalékkal emelkedtek. Legmagasabb az árindex a gyümölcsöknél (148,5 százalék) és az élő állatoknál (113,7 százalék), ugyanakkor a borszőlő, a must és a bor esetében csökkent az ár, csupán a tavalyi érték 98,4 százalékát éri el. Ez év januárjától júliusig a mezőgazdasági termékeket 23,1 százalékkal magasabb áron vásárolták fel, mint egy évvel korábban. A forintban számított külkereskedelmi árindex ez év első félévében a kivitelben 13 százalékkal, a behozatalban pedig 11 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A forintban számított árszint alakulását alapvetően a devizák forintárfolyamának változása határozta meg, amely átlagosan 14 százalékkal növekedett. A kivitel forint-árszintje a volt szocialista országok esetében az átlagosnál jobban, 17 százalékkal, míg a piacgazdaságok esetében csak 12 százalékkal emelkedett. A behozatal a kelet-európai országokból 8 százalékkal, a fejlett piacgazdaságokkal pedig 12 százalékkal magasabb átlagos forint-árszínvonalon bonyolódott, mint egy évvel korábban. Javuló hazai bútorellátás Javult a bútorellátás, bővült a választék, ám a minőség vonatkozásában sok a kedvezőtlen tapasztalat. Számos esetben megsértik a fogyasztók érdekeit, s ezek érvényesítése érdekében a gyártóknak, a forgalmazóknak és a fogyasztóvédelemnek közösen kell fellépnie. így summáz- hatóak a bútoripar gyártóinak, forgalmazóinak és a fogyasztóknak a fórumán elhangzottak. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség sajtófőnöke elmondta: a BNV-n az általuk rendezett fórumon elsősorban a bútorforgalmazás feltételeivel, a termékek minőségével, a minőségtanúsítással és a fogyasztók védelmével foglalkoztak. Megállapították: az adásvételi szerződések nem adnak megfelelő tájékoztatást a vevőnek a vásárlói jogokról. Sok esetben az importőrök, a kereskedők, a gyártók nem végeztetik el a forgalomba hozatal előtti kötelező minőség- tanúsítást, vagy használtnak minősítik a forgalmazott terméket, amire nincs garancia, jótállás. Azonban minderről nem tájékoztatják a vásárlókat. A fórumon behatóan foglalkoztak a garanciális javításokkal is. Megoldatlanságáról többen szóltak, kirívó példákkal illusztrálva azt. Szóvá tették: különösen sérti a fogyasztók érdekeit, hogy mintegy 200 millió forint értékű, illegálisan behozott bútort értékesítettek a hazai piacon garanciális kötelezettség nélkül. mozódó bajokon csak egy igen határozott gázáremelés segíthet - hozzákapcsolva természetesen a rászorulók megfelelő dotációját. Úgy vélik, hogy az áremelésből származó többletbevétel költségvetésbe áramló része bőséges fedezetet nyújt az indokolt kompenzációra. A hazai gázipari szakemberek a jelenleg 8-9 forintos köbméterenkénti árak 250 százalékos emelését tartják indokoltnak, eszerint dolgozták ki a költségeken alapuló árképzésüket. Nézetük szerint azonban az áremelés első lépcsőjében most kilátásba helyezett, a 40 százalékot sem elérő mértékkel a hazai gáziparnak három év elteltével sem lesznek piaci árai. Lapunk első oldalán tételesen közöljük, hogy melyik energiahordozó hány százalékkal emelkedik. Tendert nyert a Transelektro Nemzetközi konzorcium vezetőjeként 265 millió dollár összértékű tendert nyert a Transelektro Törökországban - jelentették be a cég vezetői pénteki budapesti sajtótájékoztatójukon. A Török Villamosművekkel Ankarában aláírt szerződés értelmében neves külföldi szakmai partnerek közreműködésével újabb 150 megawattos erőművi egységet szállít a Transelektro a törökországi kangali erőműhöz. A berendezések szállításában a Transelektro partnerei többek közt a német Siemens, a japán Mitsubishi. A projektben magyar szállítók is részt vesznek. Amikor 1992-ben a francia Bonduelle megvásárolta a Nagykőrösi Konzervgyár 2. számú telepét, sokan bíztak abban, hogy könnyebben sikerül piacot találni termékeikre, mint közvetlenül a keleti piac látványos ösz- szeomlása után. A múlt héten ünnepélyesen felavatták acég felújított üzemét, s ez kiváló alkalmat nyújtott a számvetésre is. Mi minden történt a két év alatt? Sikerült-e mindaz, amiben a nagykőrösiek és a franciák is reménykedtek? Az üzemavató előtti sajtótájékoztatón dr. Abrahám Tibor vezérigazgató - aki egyébként országgyűlési képviselői is-röviden ismertetett néhány adatot. Ezek szerint két év alatt háromszorosára nőtt a Bonduelle Nagykőrös Kft. termelése: biztos piacot találtak; nemcsak nyugaton. de itthon, s egyre inkább újra keleten.- A termeltetési filozófiánk azon a felismerésen alapszik, hogy a konzervgyárba beszállított nyersárú minőségét a feldolgozás során legfeljebb csak megtartani lehet, javítani nem - mondta Abrahám Tibor. - Éppen ezért mezőgazdasági partnereinket garantált minőségű és fajtájú vetőmagvakkal látjuk el, vetéstervet is adunk, termelési technológiát: s biztosítjuk az ehhez szükséges kulcsgépeket, például vetőgépet, betakarító kombájnt.- Többnyire egyéves szerződéseket kötünk termelőinkkel, de arra törekszünk, hogy legfontosabb pamereinkkel hosszabb távú együttműködést alakíthassunk ki. Eszerint a megfelelő minőségű terményekre felvásárlási garanciát adnánk. Amikor a franciák 75 százalékos részesedést szereztek az üzemben, a termékskála meglehetősen tarka volt. Első lépésként ezt szűkítettük le a legjobPartra került a gázturbina Partra került az a gázturbina, amelyet az amerikai General Electric szállított a Kelenföldi Erőmű számára. A 240 tonna súlyú berendezést daruval emelték ki a teherhajóról a Lágymányosi-öbölben, a Kopaszi gátnál. A turbinát éjszaka szállítják át a Kelenföldi Érőműbe. A 136 megawatt teljesítményű gázturbina az erőmű korszerűsítésének egyik legfontosabb eleme. Az összesen 10 milliárd forint értékű beruházás keretében ezenkívül generátor, villamos transzformátor és hőhasznosító építésére is sor kerül. A Budapesti Erőmű Rt. a kelenföldi beruházás kivitelezésével az. osztrák Elin céget bízta meg. A beruházásban megrendeléshez jutott a GE mellett az Austrian Energy and Environment, a Ganz Ansaldo, a Hídépítő Rt., a Vcgyépszer Rt. és az Olajterv. A Budapesti Erőmű rekonstrukciója az idén márciusban kezdődött és 27 hónapig tart. Ennek során kombinált ciklusú gázturbinás blokkal egészítik ki az erőművet, amely lehetővé teszi a villamosenergia-termelés és a gőz fűtési célú felhasználásának kombinálását. A beruházást a Budapesti Erőmű tulajdonosa, a Magyar Villamos Művek Rt. finanszírozza saját forrásból és felveszi hozzá a Világbank és az Európai Beruházási Bank 67 millió dolláros hitelét. ban eladható termékekre, mint a csemegekukorica-, zöldborsó-, zöldbab-, finomfőzelék-konzer- vek. Csak vákuumos csemege- kukoricából évi 25 millió dobozt gyártunk. Most már alkalom nyílhat arra, hogy termékskálánkat újra szélesíthessük. A tájékoztatón részt vett a cég francia kereskedelmi vezetője, aki a keleti piacért felelős. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy néha nehéz döntés elé állítja őket az Európai Unió szigorú normatíva-rendszere. Nyugaton ugyanis nem mindenki nézi jó szemmel, hogy keletről egyre több mezőgazdasági termék érkezik a francia, német piacokra. Ennek ellenére a nagykőrösi konzervgyár üzemének privatizációja sikeresnek mondható - mondta -, éppen ezért ha mindenjói megy, októberben 75 százalékról 100 százalékra emeljük részesedésünket benne. Bán János Ipari formatervezők találkozója 1996-ban megrendezik hazánkban az. ipari formatervezők nemzetközi seregszemléjét - jelentette be hétfőn Hegedűs József, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság mellett működő Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanács irodavezetője a Vas megyei Zsennyén, ahol hétfőn ipari formatervezők műhelytalálkozója kezdődött. Az immár tizennyolcadik nemzetközi találkozón Dél-Afriká- tól Hollandiáig nyolc ország formatervezői vesznek részt, akik áttekintik a helyzetüket, külföldi kapcsolataik alakulását, s felkészülnek az 1996-os seregszemlére. Az első félév a számok tükrében Az első félévben 10 százalék körüli arányban nőtt a jogi személyiségű, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek, az egyéni vállalkozások, illetve a nem nyereség-érdekeltségű szervezetek száma - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb eljuttatott jelentéséből. Az első félévben 8833 jogi személyiségű gazdasági szervezet alapítását regisztrálta a KSH, ebből 8236 volt az új szervezet, 597 pedig átalakulással jött létre. Tovább növekedett s félév végén a gazdasági társaságok aránya elérte a 89 százalékot. (Ezek 96 százaléka kft.) A szövetkezetek aránya 9 százalék, a vállalatoké pedig alig valamivel több mint 1 százalék. A jogi személyiségű gazdasági szervezeteken belül nőtt a legfeljebb tíz főt foglalkoztatók aránya, június végére elérve az 55 százalékot. E cégek 28 százaléka 11-20 főt, 9 százaléka 21-50 főt, 7 százaléka 51-300 főt, 1 százaléka ennél többet foglalkoztatott. Többségük - 35 százalék - a kereskedelem és a javítás ágazatában, 20 százalékuk az ipar, 18 százalékuk az ingatlanügyletek és egyéb szolgáltatások területén tevékenykedett. Júniusban négy jogi személyiségű gazdasági szervezet csődeljárás alá helyezését tették közzé, s ezzel 3.123-ra nőtt az 1992 eleje óta csődbe jutott szervezetek száma. Ezek 32 százaléka az ipar, 26 százaléka a kereskedelem, javítás, 14 százaléka az építőipar és 12 százaléka a mezőgazdaság és az erdőgazdaság ágazatában működött. A múlt hónap végéig 2.642 csődeljárás fejeződött be, ebből 1.298 ért véget felszámolással. A felszámolás alá került jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma június végére 5.749-re emelkedett. Harminc százalékuk az ipar, 25 százalék a kereskedelem, javítás, 20 százalék az építőipar, 12 százalékuk az ingatlanügyletek és egyéb szolgáltatások területén tevékenykedett. Az APEH adatai alapján június végén 109.002 jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet működött, 11 százalékkal több, mint az év elején. Ezek 72 százaléka betéti társaság, 13 százaléka gazdasági munkaközösség, 11 százaléka lakásépítő közösség, illetve hasonló szervezet, 3 százaléka közkereseti társaság volt. E szervezetek 98 százaléka legfeljebb tíz főt foglalkoztatott, 32 százalékuk a kereskedelem és javítás, 29 százalékuk az ingatlanügyletek és egyéb szolgáltatások, 14 százaléka az ipar ágazatában működött. Tódulnak az orosz gazdagok Ausztriába Azt a káprázatos forgalmat és bevételt, amit egykor Bahrein, Brunei vagy Kuvait olajsejkjei biztosítottak nagyvonalú költekezésükkel az előkelő osztrák üzletek, szállodák és vendéglők tulajdonosainak, most dúsgazdag oroszok teszik lehetővé számukra. Csupán annyi a különbség, hogy a Moszkva- Szentpétervár-Krasznodar háromszögből érkező pénzes turisták dollárjainak jelzője „olaj” helyett inkább „KGB” vagy „maffia” lehetne - jegyzi meg a bécsi Wirtsaftswoche. Az ötcsillagos bécsi Marriott Szállónak immár minden huszadik vendége Oroszországból érkezik, de nincs ez másként a Hiltonban és a többi luxusszállodában sem. „Az orosz vendég szemrebbenés nélkül a legjobb és legdrágább után nyúl”- idézi a gazdasági hetilap Stefan Kocsit, a Marriott szálloda főnökét. A bécsbe látogató orosz vendégek száma erősen növekszik. Idén 31 százalékkal több orosz szállt meg az osztrák fővárosban, mint egy évvel korábban. Turisztikai szakemberek számításai szerint 1993-ban összesen 207 ezer éjszakát töltöttek orosz vendégek Ausztriában. Összehasonlításul: ugyanez az adat 1991-ben még 149 ezer volt. Az idei év első felében további 10 százalékos növekedés volt tapasztalható. A keletről érkező luxusturisták legkedvesebb szabadidőtöltése a vásárlás. Ar luxusminőséget keresik, az ár általában mellékes. Egy főre eső 4670 schillinges költésével az orosz átlagvendég több pénzt ad ki vásárlásra, mint bármely más nemzetiségű turista. Mögöttük a második helyre szorulnak 4559 schillinges átlagköltésükkel a németek. Szinte varázslatos vonzerőt gyakorolnak az egykori szovjet polgárokra az ékszerek, órák és ruházati cikkek. A bécsi belváros szívében az előkelő Haban ékszerüzlet forgalmának immár 30 százalékát bonyolítja velük. „Élete üzletét ugyancsak oroszokkal bonyolította le néhány hete a bécs-schwechati repülőtér egyik vámmentes boltjának elárusítója. Nagy hatást gyakorolt rá, amikor egy harmincas évei végét taposó orosz férfi nem egész öt perc alatt 75 ezer schilling értékben vásárolt nála különféle ruhaneműket, majd százdollárosokkal, készpénzben fizetett. A gazdag oroszok nemcsak Ausztriát árasztják el - Eu- rópa-szerte is ezrével vannak jelen az előkelő szállodák, éjszakai mulatók vendégei és a luxusüzletek vásárlói között. Oroszország összesen 150 millió állampolgára közül tavaly 8.5 millió engedett meg magának külföldi utazást. Egyedül a brit nagykövetségi alkalmazottak az idei év első hat hónapjában 53 ezer vízumot állítottak ki, 63 százalékkal többet, mint az előző évben. Hasonló rekordszámokat jelentenek az olaszok, spanyolok, németek és a görögök is. A moszkvai francia nagykövetség nemrégiben már 700 beutazási kérelmet vett át egyetlen napon. A vasfüggöny leomlása előtt. 1988-ban egész évben összesen 2700 francia vízumért folyamodtak a szovjet fővárosban. A Bilanz című svájci gazdasági magazin röviddel ezelőtt arról számolt be, hogy Tessin kantonban minden olyan villa, amely 1993-ban több mint 2 millió svájci frankért cserélt gazdát, oroszok tulajdonába került. Készpénben - úgy rémlik - nem szenved hiányt az orosz társadalom új felső rétege. Egyes becslések szerint Moszkvában több dollármilliomos él, mint ahány frankmilliomosa egész Svájcnak van. Számláik azonban nyugati bankokban vannak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintegy 100 milliárd dollárra teszi a Szovjetunió megszűnte után az országból kivitt pénz értékét.
