Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-20 / 221. szám

1994. szeptember 20., kedd Megyei körkép 5 ORGOVÁNYON NEM CSILLAPODNAK A KEDÉLYEK Nemcsak a földünket veszik el, de a balhét is ránk kenik! Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Orgoványon. Amióta megjelent az elmaradt árverés­ről szóló cikkünk, felerősödött azoknak a hangja, akik a szö­vetkezetét hibáztatják a kiala­kult helyzetért. írásunk ugyanis tartalmazta Kristóf Lajos pol­gármesternek és Virág Lajos­nak, a megyei kárpótlási hivatal osztályvezetőjének a nyilatko­zatát (aminek lényege meg­egyezett az üggyel kapcsolatos akkori állásponttal). Szerintük a törvény hibájából eredő igaz­ságtalanság nem 900, hanem ta­lán ha 100 embert érint. Ez megoldható lenne (az volt eddig is), ha a szövetkezet együttmű­ködne az árverésben, s egyálta­lán nem alakult volna így a helyzet, ha annakidején, amikor erre lehetőség volt, a részarány­tulajdonosok megvették volna az aranykorona-különbözetet a szövetkezettől. Bár a cikk Flóra István szö­vetkezeti földügyi előadó cáfo­latát is tartalmazta, az orgová- nyiak közül sokan a polgármes­ter és az osztályvezető vélemé­nyét osztják. Azóta az érintettek közül is többen jelentkeztek már a szövetkezetben azzal a követeléssel, hogy azonnal cse­réljék el a részaránytulajdonu­kat, mert a „tanácsházán” megmondták, hogy ez a megol­dás. Balogh Sándor, a szövetke­zet földügyi előadója azért ke­reste fel szerkesztőségünket, hogy elmondja: lehetetlent kö­vetelnek tőlük, és valótlanságo­kat állítanak róluk. írásbeli do­kumentumokat is hozott magá­val igaza alátámasztására.- Az, hogy a probléma 900 embert érint, nem lehet vita tár­gya - magyarázta, az üggyel kapcsolatos bármelyik iratból kiderül. A Parlament mezőgaz­dasági bizottságának és a Föl­dművelésügyi Minisztériumnak elküldött kérvényünket már ed­dig is 350-en írták alá. Másik vád ellenünk, hogy mi akadá­lyozzuk a megoldást. Ezekből a hivatalos dokumentumokból - mutatta -, kiderül, hogy sem az első, sem a második, sem a harmadik földalap-kijelölésün­ket nem foadták el. Hivatalból azt a kijelölést hagyták jóvá, amivel mi nem értettünk egyet, mert 900 részaránytulajdonos földjének megkurtításával jár.- Mondják, hogy módunk­ban állt volna megváltani az aranykorona-értéknövekményt. Az érintettek hajlandók is lettek volna megvásárolni azt az ér­tékkülönbözetet, ami azért ke­letkezett, mert szőlőt telepítet­tek a birtokukban levő földön...- Pedig az is igazságtalan­ság, hiszen a gazdák a saját pénzükön, a saját erejükből te­lepítettek!- Igen, de a törvény hibája miatt és a megoldás érdekében belementünk a kompromisz- szumba. Az érintettek számára úgy tudtuk elfogadhatóvá tenni a dolgot, hogy a szövetkezet szinte csak jelképes összeget ál­lapított meg. Meg is csináltuk a tervezetet, de a kárpótlási hiva­tal visszaadta, hogy tételesen dolgozzuk ki. Megtettük, vá­laszt azonban fél évig nem kap­tunk rá. Akkorra pedig megvál­tozott a törvény, megszűnt az aranykorona-különbözet meg­vásárlásának lehetősége.- Ha az aranykorona-érték­növekményt sikerült volna a részaránytulajdonosoknak megváltaniok - folytatta Balogh Sándor akkor vita nélkül ki kellett volna adni földjüket. Csakhogy ebben az esetben kár­pótlásra az igényeknél jóval ke­vesebb föld jutott volna. De hát éppen ez az, amit a kárpótlásban érintettek, illetve a kárrendezési hivatal sem fogadott el!- A kárpótlási oldal szereplői csak akkor juthatnak hozzá az igényüknek megfelelő mennyi­ségű földhöz, ha a részaránytu­lajdonosoktól elveszik földjük kétharmadát?- Igen, erről van szó. Ezért megy a huzavona évek óta.- A földcsere miért nem megoldás?- Mert ahhoz két félre van szükség. Az egyik aki cserélni akar, a másik, aki cserélni haj­landó. Ehhez tudni kell: a föl­dek aranykorona-értéke terüle­tenként változó. A részaránytu­lajdon területében levő X-aranykoronaérték kisebb, vagy nagyobb darab földet ta­karhat a kárpótlási részen levő területen. Ha egy gazda prob­lémáját megoldjuk a cserével, másik tíz szenved sérelmet mi­atta. Az pedig, amit a kárrende­zési hivatal osztályvezetője mondott, hogy tudniillik: a vi­déki szőlőtelepítők területének kárpótlásba vonása Orgová­nyon felszabadít részarányt, szakmai melléfogás.- A szövetkezetiek szerint tehát mi lehet a megoldás?- Vagy a törvénymódosítás, vagy az, hogy a kárpótlásra jo­gosultak elfogadják, hogy a részaránytulajdonosok megkap­ják az őket illető földet. Ebben az esetben 2500 aranyko­rona-értéket vásárolhatnának az árverésen, a jelenleg hivatalból kijelölt 7200 aranykorona he­lyett. Megoldás lehetne az is, ha a nemzeeti park lemondana az Orgoványon védetté nyilvání­tott területe egy részéről. Jelen­leg semmi jelét nem látjuk an­nak, hogy az igazságos megol­dás lenne kibontakozóban. El­lenkezőleg: még a balhét is ránk akarják kenni! Hogyan is nyu­godnának meg így a kedélyek Orgoványon?! Aimási Márta OKTÓBERBEN DÖNT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Mit kell tudni a nyugdíjemelésről? • November végén postázzák az emelt nyugdíjakat. Köztudott, hogy a nyugdíja­sok szeptemberi nyugdíjukat már emelt összegben kapják kézhez. Arról, hogy a saját jogú és a baleseti, valamint az 1994. szeptember elseje előtti időponttól megállapított nyu­gellátásokat miként emelik, il­letve hogy a visszamenőlege­sen januártól augusztusig járó nyugdíjakat mikor fizetik, dr. Mészáros Tamás, a Nyugdíj- biztosítási Önkormányzat el­nöke adott részletes felvilágosí­tást.- A 8 százalékos emelés összegét abból a nyugdíjalap­ból számítjuk ki, amely az érin­tetteknek szeptemberben eme­lés nélkül járna. Ez az összeg a legtöbb esetben megegyezik az augusztusi nyugdíj összegével, kivéve, ha szeptembertől a nyugellátás mértéke valami­lyen okból - például a rokkant­sági nyugdíj valamilyen álla­potváltozás miatt - csökken vagy emelkedik.-Az 1994-ben megállapított nyugdíjak is emelkednek?- Igen, sőt azoknak az ellá­tása, pontosabban a járandó­sága, nyugdíjának az összege is növekszik, akiknek a nyugdíját az átmeneti vagy rendszeres szociális járadék megszünteté­sét követően állították le.-Mekkora az emelés mini­mális, illetve maximális ősz- szege?- Az öregségi és a rokkant­sági teljes nyugdíjban részesü­lők ellátásának 8 százalékos emelése nem lehet kevesebb havi 800 forintnál, de nem ha­ladhatja meg a havi 2400 forin­tot. Azok, akik ebben a kategó­riában csak résznyugdíjasok, továbbá azok, akik özvegyi vagy szülői nyugdíjban része­sülnek, legfeljebb havi 1500 forint emelést kaphatnak. Nem lehet az emelés összege több havi 1000 forintnál, ha az az árvaellátás, a baleseti járadék, a mezőgazdasági szövetkezeti já­radék vagy a szakszövetkezeti tagokat megillető járadék eme­lését érinti.- Tudomásom szerint ez év szeptember elsejétől emelkedik az az összeghatár is, ameddig a saját jogú nyugdíj az özvegyi nyugdíjjal kiegészíthető...- Valóban, mégpedig havi 1000 forinttal, vagyis a korábbi 12 000 forintról 13 000 forintra emelkedik az összeghatár. An­nak a saját jogú nyugdíjban ré­szesülő özvegynek, akinek a házastársa halálát követő egy évig folyósítják az özvegyi nyugdíjat is, csak az egyik ellá­tása emelkedhet, s ez rendsze­rint a saját jogú nyugdíj. Az emelés ugyanis mindenkinek csak egy jogcímen jár, kivéve, ha a nyugdíj mellett házastársi pótlékot, vagy házastárs utáni jövedelempótlékot is folyósíta­nak. Ebben az esetben emelke­dik a nyugdíj is, valamint havi 300 forinttal a házastársi pót­lékhoz járó kiegészítés és ugyancsak a házastárs utáni jö­vedelempótlék összege is.- Mennyivel emelkedik az öregségi nyugdíj a jelenleg legalacsonyabb havi 7 480 fo­rintos, illetve a legmagasabb, havi 30 ezer forintos kategóri­ákban?- A legalacsonyabb nyugdí­jat élvezők havonta 800, a legmagasabb nyugdíjban része­sülő mintegy harmincezer sze­mély pedig legfeljebb havi 2400 Ft-tal kap ezentúl többet.- Várhatóan mikor kapják meg az érintettek a megígért, visszamenőlegesen egy összeg­ben kifizetésre kerülő járandó­ságukat?- Az Országgyűlés erről a kérdésről várhatóan október közepéig dönt. Ha elfogadják a képviselők javaslatunkat, akkor az egy összegű kifizetést már november végéig postázzák is a nyugdíjfolyósító szervek a címzetteknek. R. Papp Ágnes MIÉRT DUGULTAK EL A DÉLI KAPUK? Húsz forduló motorkerékpárral • Pakolászás a tompái magánboltok egyike előtt. Ha jól megtömik, a szatyrokban tízesével férnek el a hajsamponok, élesztőcsomagok, dezodorok, margarinok és sajtok. Minden csoda három napig tart. A déli határátkelőkön még addig sem. Két nappal a múlt heti szigorú ellenőrzés beveze­tése után ismét felszaporodtak a kilépésre várakozók. A hosszú sorok ugyanis hétfőtől szerdáig azért csökkentek, a korábbiak­hoz képest egy harmadra, mert az APEH és a vámhatóság nyil­vántartásba vette a benzint szál­lító honfitársainkat.- Kezdetben sok időt vett igénybe minden egyes gépkocsi adatainak a feljegyzése. Szerdá­tól a déli határátkelőkön már adatlapokat osztottunk ki, amit azóta is maguk a kiutazók tölte­nek ki. Az adatlapon feltüntetik a határállomást, a kilépés, il­letve a belépés napját, a gépko­csi tulajdonosának a nevét és címét, a gépkocsivezető szemé­lyes adatait, mert ez a kettő sok­szor nem azonos.- Továbbá feljegyezzük a forgalmi engedély számát és keltezését, azt, hogy mennyi üzemanyag volt a tartályban, mit mutatott a kilométeróra, és milyen célból történt a kilépés. Ezek az adatlapok számot kap­nak és belépéskor egyeztetjük az adatokat. Pontos kimutatá­sunk van minden ki- és belépés­ről, attól függetlenül, hogy azo­nos vagy más helyen történt a ki- és a belépés - magyarázza Horváth Zoltán százados, a déli határátkelők vámparancsnoka. A felvett adatokat az APEH dolgozza fel. Az a cél, hogy ki­derítsék, kik azok akik üzletsze­rűen foglalkoznak üzemanyag­szállítással, hiszen az a jog­szabályok értelmében adóköte­lezettséggel jár.- Hogy maguk, újságírók, mi mindent összehordanak. Miért nem írják meg az igazságot? Azt, hogy a kisembernek, aki elvesztette az állását, másikat pedig nem képes találni, nincs más kereseti forrása - méltat­lankodnak a benzinesek. Már­mint a vállalkozók és a szállí­tók. (Az utóbbiak, talán érthető okokból, egyáltalán nem szere­tik, ha seftelőknek vagy csem­pészeknek nevezik őket). Még hogy elzárják a csapokat? Ki tilthatja meg egy demokratikus országban a ki-be utazgatást? Ez a mozgásszabadság korláto­zásának minősül! Van érvényes útlevelünk. Akkor lépjük át a határt és annyiszor, ahányszor jónak látjuk. Bizonyítsa be va­laki, hogy a benzint nem a vaj­dasági rokonoknak, barátoknak vittük ajándékba! De végső so­ron el is adhatjuk. Nem loptuk. Az árával együtt kifizettük az adót is, tehát az államnak hasz­not hozunk. Szemét, mocsok, irigy népség, aki ekkora felhaj­tást csinál ebből a dologból, és rendőrt, határőrt és mindenkit a nyakunkra küld. Annyit írtak már rólunk, hogy ide csődítet- ték a fél országot. Ezért vannak a sorok, mert bebeszélték, hogy ebből meg lehet gazdagodni.- Nehezen tudom elhinni, hogy valaki naponta hússzor lá­togatja a nagymamáját odaát. Mert bizony két hónapja az át­alakított 25-40 literes tartályok­kal a motorkerékpárosok húsz fordulót is megtesznek. Annyi­szor fordulnak naponta, ameny- nyi hely van az útlevélben. Azonkívül az sem igaz, hogy az államnak haszna van a benzin­ből, mert a szállítók általában ismeretlen eredetű, festett mo­sóbenzint, vagy kenőolajjal ke­vert petróleumot töltenek a pót­tartályokba, elrejtett kannákba. Hetente több száz ilyen kannát kobozunk el. Az a mód, ahogyan megszervezik a déli határ men­tén az üzemanyag-beszerzést, a sorok megkerülését, az autóron­csok behozatalát és bérbe­adását, ahogyan megkörnyé­kezik a vámtiszteket és a határő­röket, az már kimeríti a bűnözés fogalmát. Nekünk, a sorompó­kon belül, az a dolgunk, hogy betartsuk a vámszabályokat és az ENSZ-misszió embargóval kapcsolatos tanácsait. Nincs rossz szándékunk, de a rend és törvényesség érdekében össze kell fognunk a rendőrséggel és az APEH-el, mert különben el­uralkodik a káosz, a korrupció, a feketézés — fejti ki a vámpa­rancsnok, aki mindezt a szakma megcsúfolásának nevezi. Ez ugyanaz az igazság, amit a benzinesek emlegetnek, csak más szemszögből. Afféle szem- behunyósdiról van szó, hisz’ mindenki tudja, hogy az átlé­pésre várakozók 90 százaléka seftel. Vagy benzinnel, vagy egyéb olyan cikkel, ami odaát keresettnek számít és minden pénzt megadnak érte. Király László BEMUTATKOZNAK TERJESZTŐINK Szelindekek és címketépkedők A szabadon kószáló szelin­dekekkel is meg kell küzde­niük a zöldövezeti részen dol­gozó kézbesítőinknek - kezdi a beszélgetést Fórián Szabó András, a kecskeméti 2-es számú terjesztési ügynökség vezetője. Ez a panasz, mármint a kutyáktól való, nem is alap­talan félelem. Nem kizárólag a kézbesítők „sajátossága”. Bár, mint korábbi, hasonló írásunk­ban említettük, elsősorban őket fenyegetik az ebek, hiszen amikor munkájukat kezdik, még jóformán az egész város alszik. A kettes számú terjesztési csoport tizenkilenc tagja gon­doskodik arról, hogy Kecske­mét belvárosában, és a Kecs­keméttől délkeletre fekvő terü­leten időben, pontosan meg­kapják előfizetőink a Petőfi Népét.- A terjesztői munka sokak számára nagyon vonzónak tű­nik: a munkaidő mindössze há­rom óra. Ha valaki ezt ledol­gozta, utána szabad az egész napja.- Kívülről nézve valóban úgy tűnhet, hogy a terjesztők reggel hipp-hopp elvégzik a dolgukat, és az egész napjuk szabad. De először is a reggel nálunk hajnali 3 órát jelent. Ek­kor kezdődik a munka. Késés kizárt dolog, mert ha valaki el­késik, akkor az egész rendszer • Fórián Szabó András fejre áll. Márpedig az újságot a' hét hat napján ki kell vinni. Akár mínusz húsz fok van, akár zuhog az eső, akár havazik, menni kell. És a terjesztés mel­lett még ott a díjbeszedés, il­letve az új előfizetők szervezé­sének feladata. Ezt is a kézbesí­tőknek kell elvégezni.- Hogyan lehet megszokni az éjszakai-hajnali életmódot?- Vannak, akik könnyen át- állnak. Az egyik kolléga pél­dául már fél 1 -kor jön az újsá­gért. Azonban sokan sohasem tudják megszokni ezt a munkát. Hiszen a hajnali három órás kezdés derékba töri az éjszakát. Előtte még nem, utána már nem tudnak aludni. Ezért is nagy a cserélődés kézbesítőinknél.- Önök szerint elégedettek az előfizetők a munkájukkal.- A többség igen. Sőt, né­hány előfizető éppen azért pa­naszkodik, mert szerintük túl korán visszük hozzájuk a lapot. A kertvárosi részen lakók ugyanis felébrednek arra, hogy hajnalban a kutyák megugatják a kézbesítőt.- A belvárosban ilyen prob­léma nincs.- Nincs, de van más jellegű. A kézbesítőink munkájának megkönnyítésére Petőfi Népe feliratú címkéket ragasztottunk ki előfizetőink postaládájára. Ezekkel a címkékkel mindig történik valami. Vagy letépke­dik őket, vagy másik postalá­dára ragasztgatják. S ezért a kézbesítő időnként rossz helyre dobja be az újságot. A rekla­mációk viszont - természetesen - bennünket tesznek felelőssé. De ha reggelenként minden címkét le kellene ellenőriz­nünk, hogy vajon jó helyen vannak-e, akkor a kihordási idő legalább háromszorosára nőne. Tehát hatalmas pluszmunkát je­lentene, amit nem tudunk vál­lalni. Rákász Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents