Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-31 / 204. szám
Olvasói családunk / Évente legalább egyszer - együtt • Együtt a veterán ejtőernyősök nagy családja. Háttérben a jó öreg AN-2. (Fotó: Szász András) Küldjön egy fényképet! • Nagy Krisztina - a család szeme fénye - július 15-én volt egyéves. A fontos eseményt illő módon megünnepelték a hozzátartozói. A felvétel ekkor készült, melyen a főszereplők láthatók: az ünnepelt a tortával, valamint Jutka asszony, a „családfő” és Nagy Attila, az apuka. Gondoskodás a Platánban A család nem minden esetben jelent vér szerinti összetartozást. Sőt! Hogy mennyire igaz ez a megállapítás, bizonyítja a megyei veterán ejtőernyősök kis közössége. A közel százötven tagot számláló „család” minden évben redszeresen ösz- szejár. Legtöbbször Félegyházán találkoznak. Kétnapos e- gyüttlétük során felidézik a Köszöntjük dr. Gszelmann Ádám nyugdíjas halasi iskola- igazgatót, akinek ez az első szeptembere, amely nem csengőszóval köszönt rá. Egy híján negyven év a pedagóguspályán, ebből két évtized a felsővárosi iskola élén. Munkája némelyekből irigységet váltott ki, másokból elismerést a követendő példa iránt. 6 maga az iskola évkönyvében búcsúzva, így tekint vissza, s régi idők emlékeit, elmesélik sorsuk alakulását. S mivel e találkozókra valamennyien családjukat is elhozzák, alkalom nyílik az időközben naggyá cseperedett gyerekek, unokák dicséretére is. Természetesen mindkét nap, a reggeli órákban, ugranak is, hiszen életük része az ejtőernyőssport. Majd összehajtogatelőre: - Boldog embernek tudhatom magam. Azt csináltam, amit szerettem. Nekem megadatott az, ami kevés embernek: húsz éven át értelmes, munkáját szerető, ambiciózus munkatársakkal dolgozhattam, akiktől emberileg is sokat kaptam. Elmondhatom azt is, hogy mindig örömmel, szorongások nélkül jöttem be munkahelyemre. Ez kollégáim érdeme. ják az ernyőket és a reptér gyepén, vagy a hangárok árnyékában üldögélve élvezik egymás jelenlétét. Délben, este jóízűe- ket főznek, esznek és minden alkalommal „hangárdiszkóban” elevenítik fel tánctudásukat. Aztán eljön a búcsú ideje, amikor - immár ki tudja, hányadszor -elismétlik: „Akkor jövőre ismét, ugyanitt!” (-ász) Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy jó munkahelyem volt ez az iskola. Az sem másodlagos persze, hogy jó néhány elképzelésemet sikerült elfogadtatnom és valóra váltanom. Jó érzésekkel, szép emlékekkel megyek nyugdíjba. Nagy Miklóstól kölcsönzött gondolatokkal üzenem mindenkinek, szemeknek és szíveknek: hazafelé megyek. Kedves Olvasóink! Az elmúlt hetekben számos levelet és fényképet kaptam önöktől. Bizonyára mindany- nyian izgalommal várják a megjelenésüket, ami természetesen nem is marad el, csak egy kicsit késik. A fényképeket ugyanis mind közölni szeretnénk, egyszerre azonban - az oldal terjedelme miatt - lehetetlen. Némely fotót a szokottnál is nagyobb formában adunk közre, hogy a rajta lévő emberek kivehetők legyenek. Erre a mostani családi oldalon is láthatnak példát. Köszönöm a leveleiket, továbbra is türelmüket kérem. Benke Márta szerkesztő Aranka néni születésnapja • Hernádi Vilmosné Hernádi Vilmosné, született Strohm Aranka május 22-én ünnepelte 95. születésnapját a ti- szaalpári „PAX” Szeretetotthonban. Arankanéni 1993-ótaaz otthon lakója, és mint a fényképet beküldő Győri Lászlóné vezető elmondta, korához képest ma is nagyon jó egészségnek örvend. Még jó néhány békességben és nyugalomban eltöltött évet kívánunk Aranka néninek! Én pozitív tapasztalataimat szeretném elmondani a Platán Otthonról, mert meggyőződésem, hogy az ott élő gondozottak hozzátartozói közül nagyon sokan köszönettel tartozunk. Édesanyám több mint 3 éve ott él, súlyos agykárosodás miatt. Tapasztalataim szerint az otthon dolgozói igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a gondozottak otthonosan érezzék magukat. Mindezt mi, hozzátartozók érezzük elsősorban, akik elfoglaltságunk miatt nem tudnánk úgy ellátni beteg hozzátartozóinkat. Napi orvosi ellátásban részesülnek, melyet lelkiismeretes kezelés követ. Édesanyám alapbetegsége miatt nyár elején combcsonttörést szenvedett, majd kórházban megműtötték, s az ottani, kevésbé figyelmes gondozás miatt súlyos, felfekvés nevezetű betegséget kapott, amiért én szomorú vagyok, de nem hibáztatok senkit, mert ehhez bizonyára az alapbetegségei is hozzájárultak. Amikor visszakerült az otthonba, a B-osztály orvosa és nővérei emberségből, lelkiismeretességből ismét jelesre vizsgáztak. S ki merem jelenteni, hogy más, ott élő embereket ugyanilyen lelkiismeretesen gondoznak. Velem, édesanyámon keresztül, igazán csak jót tettek, s ezért a legkevesebb, amit tehetek, hogy megköszönöm segítségüket. Külön köszönet illeti az önkormányzati népjóléti iroda segítségét és az intézmény vezetőségének támogatását. Farkas Antal Egy halasi pedagógus köszöntése Háromszáz tagú család az ősi birtokon Az orgoványi illetőségű Fi- csor család, amelyhez tartozom, 1993. szeptember 5-én találkozott ott, a határútnál. Ezen a találkozón, közel az ősi tanyához, földhöz, emlékeztünk eleinkre. Mintegy 300-an jöttünk össze, pici babától, 85 évesig. Fi- csor István dédapánk 60 évesen vette ezt a birtokot 100 éve, felnőttgyermekeivel (8-ból 7 átjött) költöztek Kiskunfélegyházáról. Orgovány akkor még Kun- szentmiklós pusztája volt, nem volt a közelben templom. Vándorprédikátorok jártak a házakhoz, beszéltek az Evangéliumról, Jézus Krisztusról, a családból 3 testvér és családjaik beme- rítkeztek, „hívők” lettek, baptista hitre tértek. Elfogadták a gazdag gyermekáldást. Jászkun szokásokhoz híven közösen gazdálkodtak még 10 évig. Nagyapám, F. Ferenc megmaradt az ősök római katolikus hitén, 2 házassága révén 12 gyermeket nevelt. Az ősök keresése, kutatása során 1668-ig, I. Lipót császár koráig tudtunk visszamenni. Éltek Nógrád, majd Heves megyében és a redemptió idején, 1743-ban költözött ősapánk, F. Pál Kiskunfélegyházára. A találkozón és a fényképen azok a rokonok voltak jelen, akik fent nevezett dédapánk leszármazottai. A mezőgazdaságban és a hozzátartozó ágazatokban dolgoznak ma is sokan. Szívesen keresnek olyan pályákat is, melyek az ember, a közösség érdekeit szolgálja, mint az egészségügy, pedagógia. Mesznéder Klára ANYAKÖNYVI HÍREK Baja Születtek (augusztus 19. és 27. között): Szöllősi Gabriella (Borbás Tímea Éva) Katymár, Pokomi Nikolett (Csiki Érzsé- bet) Gara, Nemes Rita (Farkas Marianna Zsuzsanna) Sükösd, Tóth Bence Zoltán (Pillér Margit) Katymár, Daruka Éva (Malatinszki Éva) Bácsalmás, Berkó Anikó (Antal Anikó) Bácsalmás, Babella Nárcisz (Laki Irén) Baja, Varga Robin (Schnádenberger Katalin) Bácsbokod, Varjas László (Me- iszter Zita) Pécs, Tronicsek Viktória (Szűcs Csilla) Vaskút, Farkas Nikoletta (Besze Annamária) Bácsalmás, Svraka Szilvia (Mihalicza Anna) Baja, Pohner Dóra (Pintér Zsuzsanna) Baja, Szabó Réka (Komáromi Andrea) Baja, Ódor Tamás Attila (Ikotity Gabriella) Baja, Márton Dávid (Szilaski Izabella) Baja. Házasságot kötöttek: Kocsis László és Dékán Ibolya, Hédi Zoltán és Égi Brigitta, Simonies István és Földvári Mónika Márta. Meghaltak: Beck Gáspámé Égi Mária (Bácsbokod), Szer- laut István (Baja), Balinkov Jó- zsefné Varga Erzsébet (Madaras), Lángos Dezső Pál (Baja), Vojtek Sándor János (Baja), Kovács Józsefné Böbék Ilona (Baja), Szilaski Mária Márta Kasadácz Mária Márta (Baja), Kubatov Árpád Kálmán (Baja), Frányó Teréz (Alsónyék) Horváth Lászlóné Palotás Erzsébet Olga (Baja), Zilinszki Mihályné Likár Ágnes (Baja), Csontos Imréné Cserepes Erzsébet (Csávoly). Farkas István (Kunbaja), Sírok György (Baja), Mayer Sebestyénné Sziptner Mária (Baja), Révi János Béla (Baja). Kiskunhalas Születtek (augusztus 18. és 25. között): Torma Dorina (Bulyovcsics Erzsébet), Ábrahám Gergő (Szalonnás Tímea), Pi- varcsi Mónika (Sánta Erzsébet), Paprika Anikó (Kovács Anikó), Lódri Krisztián (Pimbor Ibolya), Vinek Kristóf Tibor (Szél- pál Irén), Koligyer Bence (Rádi Ágnes), P. Nagy Bálint (Sza- szák Zsuzsanna), Doszpod Martin (Huszár Adrienn), Doszpod Gergő (Huszár Adrienn), Kis Adrián Benjámin (Légrády Tünde), Vadkerti-Tóth Nikolett (Torma Edit), Agócs Noémi Kincső (Ádám Márta Mária), Horváth Tamás (Jójárt Ildikó), Kajdocsi Adrián (Farkas Andrea), Bogdán Imre (Sztarovits Anikó), Szloboda Jennifer (Szabó Katalin). Házasságot kötöttek: Szabó László és Király Szilvia, Nagy Tibor és Pősz Éva, Tóth Tibor és Kakuja Anikó. Meghaltak (augusztus 23. és 29. között): Novák Jánosné Csima Julianna (Jánoshalma). Sallai Vince (Kiskunhalas), Farkas Józsefné Németh Sára (Kecel), Majorosi Józsefné Gutái Franciska (Kecel), Kovács Sándor (Kiskunhalas), Dabis Imre (Kiskunmajsa), Halász Istvánná Farkas Erzsébet (Kiskunmajsa), Geri István (Kecel), Szűcs János (Jánoshalma), Magyar Mária (Jánoshalma), Szi- kora János Gábor (Kiskunmajsa), Gyurászovics Jánosné Sándor Irén Etelka (Kiskunhalas), Rózsa Kálmán (Kunfe- hértó), Simon Julianna (Kiskőrös), Elek Vendelné Uzsák Anna (Kiskunhalas), Szanyi László (Kiskunhalas), Pigniczki István (Csólyospálos), Széli Dezső (Jánoshalma), Gáspár Pál (Soltvadkert), Haász Ádám (Kiskunhalas), Kovács Lajosné Sőregi Jusztina (Kiskunhalas), Vigh Lajosné Müller Erzsébet (Kiskunhalas), Németh Balázs Dezsőné László Irén Julianna (Kiskunhalas).
