Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-27 / 201. szám

4 Kultúra-művelődés 1994. augusztus 27., szombat Naptár Augusztus 27., szombat. Névnap: Gáspár. Névnapozóknak Gáspár: Ószövet­ségi név, többféle eredeztetése van, a legvalószínűbb a perzsa vál­tozat. E szerint jelentése kin­csét megőrző. Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Cézár, Gazsó, Gibárt, József, Káldor és Vilja nevű olvasóinkat is! Évforduló Ma van a Moldovai G) Köztársaság nemzeti 'W ünnepe. A Moldovai Fejedelemség keleti része 1812-ben került orosz uralom alá, Besszarábia né­ven. Az I. világháború vé­gén a román hadsereg fog­lalta el, egyesítette Románi­ával. 1924-ben a Dnveszter keleti partján az oroszok létrehozták az Autonóm Moldovai SzSzK-t, 1940- ben Románia átadta Besz- szarábiát, így jött létre a Moldovai SzSzK. A román, ill. német megszállás után, 1944-ben Moldova a Szov­jetunió egyik tagköztársa­sága lett. 1991. aug. 27-én kiáltották ki fügetlenségü- ket, tagjai a FÁK-nak. Ökumenikus naptár A katolikusok ma Szent Mónikára em­lékeznek, aki 332- ben Ostiában hunyt el. Pogány férjét ő térítette meg, példás anyai szeretettel nevelte három gyermekét. Mónika a keresztény anyák példaképe, a férjes asszonyok és anyák védőszentje. Mi, hol, mikor? • A Magyar Népi Iparművé­szeti Múzeum fennállásának ti­zedik évfordulójára ünnepséget rendeznek szeptember 2-án 14 órai kezdettel. Ekkor nyílik a Népművészet mesterei Bács- Kiskun megyében című kiállí­tás, amelyen nyitóbeszédet Ha­lász Péter, a Magyar Művelő­dési Intézet igazgatója mond. A helyszín: Serfőző u. 19. A JELENÉS IGAZ TÖRTÉNETE A Fatimái Szűz szobra Bács-Kiskunban • A Fatimái Szűz kegvszobra és II. János Pál pápa. Portugáliában, egy kopár, sziklás fennsíkon, Fatima köze­lében, a Cov.a da Iria völgyben három kisgyermek juhnyájat le­geltetett. Lucia Santos tíz, uno­katestvérei. Francisco Mártó ki­lenc, Jacinta Mártó pedig hét esz­tendős volt. Ajelenés 1917. május 13-án fény villant az égen, és a következő pillanat­ban egy hófehérbe öltözött, cso­daszép nőt láttak egy tölgyfabo­kor felett, aki a napnál is fénye­sebb volt. Aztán a megdöbbent gyermekek hangot hallottak:- Ne féljetek, nem bántalak benneteket! Lucia ocsúdott először, s né­hány kérdést tett fel, amire szabá­lyos válaszokat kapott. A gyer­mekekkel közölte a jelenség, hogy az égből jött, és arra kérte őket, hogy a következő hat hó­napban is jöjjenek erre a helyre, ugyanezen a napon, ugyanebben az órában. Majd feltette nekik a kérdést:- Fel akarjátok magatokat ajánlani Istennek? Elfogadjátok kezéből a szenvedést, jóvátételül minden bűnért, amivel őt meg­bántják? A gyermekek önkéntelen igenjére így szólt:- Imádkozzátok minden nap arózsafüzért. hogy kieszközöljé­tek a világ számára a békét, és hogy a háború hamarosan befe­jeződjék. Ezzel a Szent Szűz - hiszen ő volt az égi jelenés - el­tűnt. Hetvenezer szemtanú Október 13-án, a hatodik Má- ria-jelenéskor a Szent Szűz így szólt: „Szeretném, ha itt kápolnát építenének tiszteletemre. A Ró­zsafüzér Királynője vagyok. Imádkozzátok továbbra is na­ponta a rózsafüzért... Ne bántsá­tok meg többé Istent, hiszen már annyira megbántották!” Ezt kö­vetően a Boldogasszony kitárta karját, s ekkor kezdődött a tíz percen át tartó, úgynevezett nap­csoda. A napcsodáról valameny- nyi portugál újság megemléke­zett, többen fényképet is közöl­tek róla. Legalább hetvenezren voltak tanúi a jelenségnek. A nap forgása, színváltozása, zuhanása mindenkit megdöbbentett. A ha­talmas tömeg térdre esett, és hangosan imádkozott... 1918-ban a jelenések helyén elkezdték építeni a kis kápolnát, s 1920-ban került bele a kegy­szobor, meglehetősen kalandos körülmények között. Megindul­tak a zarándoklatok Fatimába, a Rózsafüzér Királynőjéhez, aki számtalan imát hallgatott meg. Az egyházi hatóságoknak állást kellett foglalniuk. XV. Benedek pápa visszaállította a régi leriai püspökséget, amelyhez a fatimai plébánia került. 1921-től meg­engedte, hogy búcsújáró napo­kon - minden hónap 13-án - a kápolnában csendes szentmisét mondjanak. Ám közben hatal­masan megnőtt a fatimai Szűz­anya tisztelete, s zarándokok tízezrei keresték fel a jelenések helyét. Egyházi vizsgálat Az egyházi vizsgálóbizottság 1929-ben fejezte be munkáját, s a jelenések hiteles voltát a fatimai püspök 1930. október 13-án, százezres tömeg előtt hirdette ki Fatimában. Ekkor már állt a fa­timai bazilika, Portugália legna­gyobb temploma, amelyet Silva püspök emeltetett. Luciának még többször megjelent a Szű­zanya (unokatestvérei korán meghaltak). Az 1925. december 10-i jelenés a Szent Szűz Szeplő­telen Szívének tiszteletével volt kapcsolatban. Az 1929. június 13-i jelenésben a Nagyboldo­gasszony kérte a világ és Orosz­ország felajánlását Szeplőtelen Szívének. Magyar keresztút Nekünk, magyaroknak is so­kat jelent Fatima. Ez abból is kitűnik, hogy itt áll a magyar keresztút, amely összeköti a je- lenési helyeket a kis pásztorok szülőházával. A keresztút vé­gén álló Golgota később a Szent István-kápolna nevet kapta. Ablakait Prokop Péter Rómában élő magyar festőmű­vész alkotásai, tizenegy magyar szent és boldog ábrázolása dí­szíti. De van itt még egy ma­gyar építmény, a stáció VII. és VIII. állomása közötti kis ká­polna a Szűzanya szobrával, talpazatán a felirattal: „Hogy minél előbb diadalmaskodjék Szeplőtelen Szíved, e szobor­ban Neked szenteli magát Szent István országa. Fatima, 1965. június 23.” BERTHA BULCSU: Pisztácia mm Órákig mozdulatlanul . feküdt az ágy tetején. Néha megszólalt:- Nincs ilyen... Nincs ilyen... Ez az aljasság már nem léte­zik... Eszter elhatározta, hogy fel­keres egy pszichológust. Gyű­lölte Annát, s attól félt, hogy megöli. De a hallucinációi is nyugtalanították. Az ágyán fekve, időnként úgy hallotta, hogy valahol, a padláson, a fal­ban vagy a padló alatt fémtár­gyak vagy fémpénzek hullanak le valahová. Talán egy alsóbb szintre. Néha csörömpölésszerű zajokat vélt hallani. Ä fő szen­vedést Anna okozta. Nem ér­tette, miért tiport bele az éle­tébe, a férje után miért lopta el a Pisztácia üzletet is. Füzy And­rást még a felfedezés napján felhívta. - „Asszonyom, mi a probléma, a férjével minden meg van beszélve... Keresz­tes...? Hát ezt én nem tudom, de egy üzlet, ilyen forgalmas he­lyen nem állhat hónapokig üre­sen... Viszem majd a belégeket és a számláimat...” - mondta. - Eszter egész nap arra tréninge­zett agyilag, hogy ne gondoljon Annára, Anna piszkosságaira. De ha nem gondolt Annára, újra és újra hallotta, hogy valahol fémpénzek esnek le. Talán arany... Aranypénzek. - „Átok ül ezen a házon” - gondolta, s a párnák közé temette a fejét, hogy ne halljon semmit. Májusban, Gergely napjára virradó hajnalon a fémes pendü- lések ismét felriasztották. De ekkor sűrűbben érkeztek vala­honnan a pendülő neszek, majd az volt az érzése, hogy valakik a közelben egy egész tarisznya pénz öntöttek a földre. Felült az ágyban. - „Lehet, hogy én tényleg hallom ezeket a hangokat? Nem hallucinálok, és nem vagyok őrült?” - kérdezte magától. A falhoz nyomta a fü­lét, és hosszan várakozott. A fémes neszekbe egércincogás vegyült. Elhúzta az ágyat a faltól, az­tán a belső szélére ült, s egy olló hegyével lekaparta a tapétát. A vakolatban kis lyukakat fúrt. A lyukakat vonalakkal kötötte össze, s lassan kaparászva eltá­volította a kötőanyagot. Reggel letette a magnót a parkettra, s csupa olyan kazettát forgatott le, amiben doboltak, ordítottak, cintányérokat vertek össze. A hangfal mögött a kenyérvágó késsel dolgozott, majd egy hosszú csavarhúzóval, amit Ja­kab Laci korábban a kocsijához használt. Kivett egy téglát, aztán még egyet. Ekkor látta, hogy mögöttük újabb téglasor van. Alig evett és aludt. Napokig dolgozott. Halkan, óvatosan emelte ki a téglákat. Május ti­zenharmadikán hajnalban elérte az üreget, a résen aranypénzek ömlöttek be az ágya alá, majd egerek bújtak elő, és szétfutot­tak a lakásban.- Még három napig tartott, amíg az egész rejtekhelyei fel­tárta. Az üreg fala ugyanolyan vastag volt, mint a fal általában. A túloldalon, a másik szobában egy kiszögellés tüntette el a szintbeli különbséget. A szúette polcokon, kis bőrzacskókban állt az aranypénz és az ékszer. A zacskókat, mivel a kéményekkel két szellőzőnyílás is összekö­tötte a rejtekhelyét, lassan kirág­ták az egerek. A kilyukadt bőr­zacskókból a pénz lehullott az alsóbb polcokra, vagy a téglaa­lapzatra. Innen származtak a pendülő neszek. Eszter megbabonázva ült az aranyhalmok felett. Meztelen lábát a parkett fölött mozgatta, megmerítette az aranypénzek között. - „Gazdag vagyok... Gazdag vagyok...” - mondo­gatta. Egyik nap elindult a tele­fonhoz, mert örömét meg akarta osztani Jakab Lászlóval. De visszatette a kagylót, mert eszébe jutott, hogy Lacit elvet­ték tőle. Visszaült az aranyai fölé, s néha suttogva megszólalt: - „Megveszem magamnak a fér­jemet... Visszavásárolom... Vagy vegyek magamnak valaki mást? Egy másik férfit?” A sok arany szinte elvette az eszét. A pénzek rajzolatát, ábrá­zolásait látva, azonnal tudta, hogy ennek a kincsnek semmi köze sincs Incédi Géza csúcs­miniszterhez vagy a németek­hez. Ez örmény arany volt. A szakadt bőrzsákokból csodála­tos láncok és karperecek kerül­tek elő. A drágakőberakások Bi­zánc kultúráját sejtették. Eszter eleinte arra gondolt, hogy eladogat a kincsből, s Anna üzletével szemben meg­nyit egy másik ugyanolyan üzle­tet. Az eredetit, amit eltervezett. Kiírja rá, hogy „Pisztácia”. Vesz egy fehér Mercedest, s azt egész nap a fagylaltozó előtt tartja. De aztán ahogy az ékszereket és drágaköveket nézegette, elment a kedve a fagylaltozótól. Az ék­szerekből olyan végleges, meg- rendíthetetlen nemesség sugár­zott, hogy ő is hozzájuk idomult. Szerette az aranyat, nem akart megválni tőlük. Pár hónap múlva már elképzelni sem tudta, hogy egy évszázadokon át megmaradó értéket átcseréljen huszadik századi értékekre, me­lyek elkopnak, tönkremennek, divatjukat vesztik. Az aranyat és az ékszereket lassan visszara­kosgatta a falba, s csak egy ru- binberakásos karperecét tartott magánál, amiről úgy érezte, hogy az őt hercegnővé teszi. Ezt az arany ékszert a párnája alatt őrizte, ahogy Bujdosó úr a pisz­tolyát. (Vége) Tisztelettévők Kalocsán A fatimai Mária-szobor or­szágjáró zarándokúján a Kalo- csa-Kecskeméti Főegyházme­gyében szeptember 1-8. között lesz. Kalocsán szeptember 1- 2-án, csütörtökön és pénteken róhatják le tiszteletüket a kalo­csai, a keceli és a hajósi esperes­kerületek hívei, akik közös en- gesztelésre elmennek. Kováts Géza nagyprépost, a kalocsai főszékesegyház kano­nok plébánosa elmondta: szep­tember 1-jén, délután három óra­kor érkezik a szobor a Szenthá­romság térre, a főszékesegyház elé, ahol az érsek úr, a püspök úr, a papság és a hívek fogadják. A templomban öt órakor dr. Dankó László érsek pontifikái misét, amelynek végén körmenet lesz a székesegyház körül. Hat órától az iskolások köszöntője, fél nyolckor pedig a nemzetközi családév alkalmából konferen­cia a családról. Este kilenc órától Menyhárt Sándor érseki titkár vezetésével a fiatalok imádkoz­nak. Tizenegy órakor Bíró püs­pök szentségimádási órát tart, éj­félkor Róna Gábor jezsuita ce­lebrál szentmisét, amelynek vé­gén a székesegyház körül gyer- tyás körmenet. Ä templom egész éjjel nyitva lesz. Reggel 7-korés 8-korelsőpén- teki szentmise, kilenc órától a za­rándokcsoportok imaórái. Fél háromkor Bíró László püspök mond misét, ezt követően a kegyszobor ünnepélyes búcsúz­tatása a székesegyház előtt. A fa­timai Mária-szobor a tervek sze­rint négy órakor indul Kecske­métre, ahol főegyházmegyénk társszékesegyházának, a Nagy­templomnak vendége. Kováts Géza kanonok plébá­nos bízik abban, hogy a hétköz­napok ellenére szép számmú résztvevő lesz a kalocsai áhítato­kon. Ha felkérnek, szívesen Kecskeméten élő, de a szín­házban nem játszó színészeket kérdeztünk arról, hogy ha rajtuk múlna, visszatérné­nek-e a kecskeméti Katona József Színházba? Kiss Jenő után ezúttal Szir­mai Péter válaszol, aki 1978-^ 1980-ig, majd 1987—1992-ig volt a hírős város teátrumának a tagja. Sok darabban játszott, legszívesebben a Bánk bán, Az ember tragédiája és a Gellérthe­gyi álmok című darabokban alakított szerepeire emlékezik vissza.- Miért vált meg 1992-ben a kecskeméti színháztól?- A társulat véleményét képviseltem előtte a direktori pályázaton. Emlékezetes, hogy a döntő többség nem Illés Ist­vánt támogatta, mégis ő lett az igazgató. A kinevezése után konfliktusaink voltak, majd mennem kellett.- A színészettel felhagyott és Kecskeméten maradt. Miért?- Aki egyszer színész lesz, az nagyon nehezen tud attól el­szakadni. A jelenlegi helyzete­met csak átmeneti állapotnak tekintem. Kecskeméten létre­hoztuk a Közép-európai Nem­zetközi Egyetem Alapítványt, s most az intézmény megvalósí­tásán dolgozunk. • Szirmai Péter- Figyelembe véve, hogy az 1995/96-os évadtól nagy való­színűséggel Csiszár Imre lesz a kecskeméti színház igazgatója, játszana-e a hírős városban?- Csiszár Imre nagyon jó ba­rátom és nagyszerű rendezőnek tartom. Ha össze tudnám egyez­tetni a mostani munkámmal, akkor nagyon szívesen játsza­nék mint vendég, vagy akár mint állandó társulati tag. Kisprumik Adám Szótárak kellenének A Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi pénzügyi feltételei mellett a magyar nyelv új nagyszótárának elkészítésé­hez mintegy 30 évre lenne szükség, ezért elengedhetetlen az állam fokozottabb segítsége - mondta Keifer Ferenc, az MTA Nyelvtudományi Intéze­tének igazgatója a magyar nyel­vészek Egerben megrendezett, VI. kongresszusának zárónap­ján. A lexikológia és a lexikog­ráfia címmel, kedden kezdődött tanácskozáson mintegy 300 olyan magyar és külföldi nyelv­tudós és pedagógus vett részt, aki magyar nyelvészettel, a nyelv kutatásával, oktatásával foglalkozik. A magyar nyelvet feldolgozó kétnyelvű és értel­mező szótárak több évtizede­sek, a nyelv rohamos változása pedig szükségessé teszi új szó­tárak elkészítését, ami tudomá­nyos egyeztető munkát igényel a nyelvészektől. A konferencián hangsúlyozták: a politikai-gaz­dasági változások hatására igen sok idegen, illetve eddig nem használt, vagy más értelemben használt szó áramlott be nyel­vünkbe, ám ez önmagában nem okozna gondot, csupán akkor, ha a szó nem illeszkedik a befo­gadó nyelv szerkezetébe. A je­lenlévőknek nem volt feladata - mint mondták - és nem is állt hatalmában, hogy meghatároz­zák, mely szavak integrálhatóak és melyek nem a magyar nyelv­be, ám javaslataik be fognak épülni a kiadásra kerülő új szó­tárakba. SZÍNHÁZ, MOZI, VÁROSI TÉVÉK Augusztus 27., szombat. KECSKEMÉT. Város­házudvari játékok ’94. 21 óra: RUZANTE: CSAPO- DÁR MADÁRKA. A mozik műsora. Városi: 5, 7 és 9 órakor: FÉKTELENÜL. Szí­nes, magyarul beszélő ameri­kai akciófilm. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: VÉGZETES ÖSZ­TÖN. Színes, magyarul be­szélő amerikai filmvígjáték. Stúdió: 7 órakor: A HÁROM TESTŐR. Színes, amerikai filmvígjáték. Otthon: 8 óra­kor: KUROSZAVA: RAN - KÁOSZ. Színes, magyarul beszélő amerikai film. KTV: 9.00: Képújság. 9.30: Képúj­ság. 9.30: Clipperc (ism.). 10.00: Kulturális magazin (ism.). 11.00: Happy End TV. 15.00: Műsorzárás. Telemozi Kft.: 19.00-20.00: Képújság. Reklám. 20.00-24.00. ATV. 24.00-24.15: Képújság. Rek­lám. Augusztus 28., vasárnap. KECSKEMÉT. Város­házudvari Játékok ’94. 21 óra: A CSAPODÁR MA­DÁRKA. A mozik műsora azonos a szombatiéval. Ki­véve Városi: 5 6 és 9 órakor. PALIRA VETTEM A PA­PÁT. Színes, magyarul be­szélő amerikai filmvígjáték. KTV: 8.00: TV 4 produkció. 11.15: Képújság. 12.00: Mű­sorzárás. I

Next

/
Thumbnails
Contents