Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-27 / 201. szám

1994. augusztus 27., szombat Megyei körkép 5 ELHATÁROLÓDTAK A VÁROSATYÁK A bajai telekbotrány Újjászületik egy ipari műemlék • A majsai malom patinás épülete gondos kezek munkája eredményeként születik újjá. A hely­reállítás után varroda, mintaterem és egyéb, a gazdaságban és kereskedelemben hasznosítható helyiség otthona lesz az ipari műemlék. A környezeti törvényről Közel négy és fél órás zárt ülési vita után került sor csütör­tökön éjszaka arra a sajtótájé­koztatóra, ahol végre alaposabb információkat lehetett szerezni a Baján kirobbant telekbotrány hátteréről. Amint lapunkban is már többször tájékoztattunk, a Ma­gyar Honvédség pályázat nélkül értékesítette a Szegedi úti lakta­nya mellett lévő területet, mely városfejlesztési szempontból nagyon fontos hely. Az ügy pi­kantériája, hogy a tranzakciót a Gombás Péter képviselő által vezetett betéti társaság bonyolí­totta le. A képviselő, aki egyben a városfejlesztési bizottság el­nöke, sokáig elhallgatta a testü­let elől, hogy az exponált terüle­tet ő vásárolta fel. Gombás Pé­ter etikai vizsgálatot kért maga ellen. A sajtótájékoztatón elhang­zottak arra engednek következ­tetni, hogy heves vita dúlt a képviselők között, ugyanis a ba­jai önkormányzat már-már olyan bizalmi válsággal küzd, amely szinte megbénítja a konstruktív munkát. Gombás Péter képviselő még napirend előtt lemondott bizottsági el­nöki tisztéről és tagságáról, ám hiába győzködték a bizalom helyreállítása érdekében képvi­selői lemondásra, ettől elzárkó­zott. Ennek hatására Kelemen Márton (MDF-es listás) képvi­selő-szóvivő lemondott képvi­selőségéről. A sajtótájékoztatón Éber András polgármester el­mondta, hogy a név szerinti szavazás végeredményét a saj­tóban szeretnék közzétenni, mert a város lakosságának tud­nia kell, az egyes képviselők mi­lyen magatartást tanúsítottak. A testület 16:3 arányban (ketten nem szavaztak, az érintett Gom­bás Péter, valamint dr. Péterfi Tamás, aki jogi tanácsadója a felvásárló betéti társaságnak) elmarasztalta a volt bizottsági elnököt a telekügyben játszott szerepéért, és elhatárolódott az ilyenfajta politikusi magatartás­tól. Emellett az önkormányzat utasította a polgármestert, hogy az Állami Számvevőszék és a Honvédelmi Minisztérium ve­zérkaránál indítványozzon vizs­gálatot, melyben a telekeladás jogszerűségéről kémének véle­ményt. Azt is megszavazták, hogy perre viszik a dolgot, mert a város gazdasági és fejlesztési érdekeinek sérelme áll fenn. Gombás Péter a sajtó előtt úgy nyilatkozott, hogy még nem döntötte el véglegesen, megma­rad-e képviselőségében a man­dátum lejárta előtt, mert egyéni választókörzetében még nem valósult meg minden, amit fel­vállalt. Nem érzi magát sem fe­hérnek, sem feketének, bár le­het, hogy a telekvásárlási fo­lyamatban követett el hibát az összeférhetetlenség miatt. Nem ilyen döntést várt, és meglepte a pereskedés, mert véleménye szerint elég lett volna az állami számvevőszéki és honvédségi vizsgálat. Kijelentette, a követ­kező önkormányzati választá­sokon nem jelölteti magát, és nem igaz az, hogy 150 millió fo­rint körüli nyereséget könyvel­het majd el a telekértékesítésből. A reális esély 10 millió körül van, de csak akkor, ha az értékte­lenebb területek is elkelnek. Cá­folta, hogy más képviselők is részt vettek volna a telekvásár­lásban. Eddig még nem hozott hasznot a dolog, és legjobb tu­domása szerint a telekspekulá­ció Magyarországon sem tilos. Semmilyen információval nem élt vissza. A lemondott képviselő, Ke­lemen Márton arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy nagy elvárás fogalmazódott meg a mostani képviselő-testülettel szemben, de a gyenge gazdasági környezet miatt, és az ilyen ügyek kapcsán, árnyék vetődik az önkormányzati munkára, ezért szólította fel Gombás Pé­tert lemondásra. Más képviselők is így éreznek, ezért jelzésértékű az ő döntése. A név szerinti szavazás során az etikai vétség megállapítására igennel szavazott: dr. Ábrahám György, dr. Csőke István, Dan- csa Bálint, Éber András, dr. Harkai Gergely, Kabdebó Péter, Katymári László, Kelemen Már­ton, Kővágó József, dr. Michna Ottóné, Nemes Gábor, Schmidt Antal, Simor József, Sörös László, Széli Péter és Tóth Béla. Nemmel szavazott: Ágfalvi György, Deák Mihály, és Sákán Antal. A szavazásban nem vett részt Gombás Péter és dr. Péterfi Tamás. A szavazás nyilvános­ságra kerülése ellen csak Ág­falvi György képviselő szava­zott nemmel. Papp Zoltán Vad-e a kender? A napokban állítólag bejelen­tés érkezett Baján a városhá­zára, miszerint az egyik kertben vadkendert termesztenek. A polgármesteri hivatal illetékes főtanácsosa és a falugazdász azonnal a helyszínre sietett, ám nem tudták megállapítani, hogy a kábítószer-készítéshez ter­mesztett indiai vadkender, vagy csupán ártalmatlan rokona a ta­lált növénynek. Ugyanakkor a városházáról - hivatalosan - úgy nyilatkoztak, nincs tudomásuk ilyen bejelen­tésről, így a növény vizsgálatá­ról sincs szó. Sajnos a falugaz­dászt nem sikerült elérni, ám a hétfői sajtótájékoztatón remé­nyeink szerint sikerül tiszta vi­zet önteni a pohárba. G. Zs. Várhatóan még az idén a par­lament elé kerül az új környe­zetvédelmi törvény. Megalkotá­sát időszerűvé teszi egyrészt az, hogy az elmúlt négy évben egyetlen, ezzel a fontos témával foglalkozó, legmagasabb szintű jogszabály sem született. Másrészt pedig azért várják már jó ideje a szakemberek, mert a mostani, gyakran ellent­mondásos helyzeten csak új törvénnyel lehet segíteni - han­goztatta a tatabányai Vértes expo pénteki környezetvédelmi szakmai napja megnyitásakor Szili Katalin, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium politikai államtit­kára. A tanácskozáson - ame­lyen mintegy kétszáz hazai, va­lamint angol és osztrák szak­ember vett részt - elhangzott: idejét múlta az eddigi gyakorlat, amely a büntetésre helyezte a fő hangsúlyt. A szabályok megsér­tőit természetesen ezután is fe­lelősségre kell vonni, de a fi­gyelem középpontjába a meg­előzést kell helyezni. A környezetvédelmen belül elsődleges fontosságú a hulla­dékok kezelése és újrahasznosí­tása. Dicséretes, hogy külföldi segítséggel több üzemben kez­dődtek olyan programok, ame­lyekkel csökkenteni lehet a ke­letkező hulladék mennyiségét, ám mint mindenütt, itt is a pénzhiány az igazi akadály. Kunbaja: egy falunak két iskolája Mi indokolta Kunbaján az 1991-es, két iskolát létrehozó döntést? Miért nem nyugodtak meg azóta sem az emberek? Meddig lehet 180 gyereket két iskolában tanítani? Megéri-e a falunak a többletkiadás? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Kunbaján. A törvény? Vagy a rendelet? Krizsán István polgármester­től arra kaptunk választ, hogy miért döntött a testület a két is­kola létrehozása mellett.- A nyolcvanas évek végén Ollmann Józsefné igazgatta az iskolát. Az országban zajló fo­lyamatok Kunbaján is éreztet­ték hatásukat, többen az igaz­gatónő szemére hányták párt­múltját, korábbi magatartását. Ezért ő idő előtt lemondott, mégpedig az önkormányzati választások előtt, de már a par­lamenti választások után. A ta­nácsi vezetés már nem akarta a végleges döntés felelősségét vállalni, ezért egy évre megbí­zott igazgatót nevezett ki, Reszler Istvánná személyében. Azt gondoltuk akkoriban, hogy az egy év alatt a tantestület is el tudja dönteni, kit ajánl az igazgatói székbe. Sajnos téved­tünk, a tantestület két pártra szakadt. Az 1991-ben kiírt pá­lyázaton a két helyi pedagógus közül a tantestület 11 tagja Si­monná Nógrádi Máriát, 9 tagja Nemes Lászlónét támogatta. A képv'selő-testület viszont Ne- mesné pályázatát találta jobb­nak. Patthelyzet állt elő. Elsza­badultak az indulatok Kunba­ján, nem volt igazgató, vésze­sen közeledett a tanévkezdés. Az egyházi tulajdonokról szóló törvény megjelenése hozta a megoldást. Az iskola két épü­letben működött, egyik az egy­ház tulajdona volt korábban. Innen jött az ötlet, hogy csinál­junk két iskolát.- Megindult a szervezkedés, botrányos szülői értekezlet, par­lamenti interpelláció, megyei szakszervezeti tiltakozás, volt itt minden. Augusztusban létre­hoztuk a két iskolát, az egyik­ben Simonnét, a másikban - amit egyházi jelleggel alapítot­tunk - Nemesnét neveztük ki igazgatónak.- Jól értem, hogy a tantestü­letben kialakult két csoport számára alapítottak egy-egy is­kolát?- Tulajdonképpen igen. A lakosság nagyobb része nem értett egyet ezzel a megoldás­sal, sokak szerint minden pe­dagógust el kellett volna za­varni, újakat felvenni. A testü­let döntését talán az is moti­válta, hogy kialakul egy ver­seny a két iskola között, ja­vulni fog az oktatás színvonala, és nem kerül több pénzbe. A közalkalmazotti és az oktatási törvény bevezetése viszont ala­posan megemelte a költsége­ket, rengeteg a túlóra, a vezetői pótlék. A többletköltség óvatos számítások szerint hárommillió forint. A kedélyek ma sem nyugodtak meg a faluban, minden beiratkozás egy újabb harc. Nem alakult ki egészsé­ges verseny az iskolák között, inkább rivalizálásnak nevez­ném. Bizonyos színvonaljavu­lást látok ugyan, de kérdés, hogy megéri-e.- Tehát ön a két iskola ösz- szevonása mellett döntene?- Mondjuk úgy, hogy az in­tézményrendszer ésszerűsítésé­nek híve vagyok. A két iskola, az óvoda, a művelődési ház, és esetleg a könyvtár összevoná­sával létrehozandó ÁMK talán jó megoldás lehetne. Előre siratom Nemes Lászlóné, az egyházi jellegű, Kossuth utcai általános iskola igazgatója egyértelműen a két iskola híve.- Előre siratom az iskolán­kat, mert az egy iskola nem hozhat jobbat. Véleményem szerint nagyon jó lépés volt a két iskola létrehozása, és a mi tantestületünk nagyon szomorú lesz, ha a pénz miatt kerül sor összevonásra. Ha két gyerekkel több lesz, aki megtalálja a bol­dogulását, akkor már megérte. Más helyeken csak álmodnak a szülők a választási lehető­ségről, Kunbaján ez megada­tott. Az összevonás minden­képpen visszalépés lenne.- Úgy tudom, beiratkozás­kor egyfajta harc dúl a gyerme­kekért. Ön hogy látja ezt?- Mi erősnek és elfogadott­nak érezzük magunkat. Csak egy dologgal harcolunk a gyermekekért, azzal, hogy töb­bet adunk, mint a másik iskola. Tantestületünk nem akar konf­liktust, csak azt szeretnénk, ha nyugodtan dolgozhatnánk.- Ön az egyházi jellegű is­kola vezetője. Miben nyilvánul meg az egyházi jelleg? Anyagi­lag jelent ez valamit?- Sajnos anyagi támogatást nem kapunk. Ilyen kis faluban • A Szabadság úti iskola nyitva, a szülök, gyerekek a könyvekért térnek most be. nem veszi át az egyház az isko­lát. A helyi plébános segít ne­künk, imakönyveket kaptunk tőle. Egyházi jellegünk annyi­ban nyilvánul meg, hogy maga­sabb óraszámban tanítjuk a hit­tant, az egyházi ünnepeket meg­tartjuk. Minden hónap első pén­tekjén a kalocsai iskolanővé­rek látogatnak meg bennünket, együtt veszünk részt a szentmi­sén. A három év tapasztalata alapján bizton állíthatom, hogy gyermekeink neveltségben óri­ásit léptek előre.- A másik tantestülettel együtt ma sem tudnának dol­gozni?- Nem tudom. Annyit azon­ban tudok, hogy az összevonás után a szintet biztosan nem si­kerülne tartani. Simonná Nógrádi Mária, a Szabadság úti iskola igazgatója szerint elkerülhető lett volna a falut évekig megosztó vita, ha a testület határozott és következe­tes. Kunbajai vagyok- Oktatási szempontból ide­ális létszámokkal dolgozunk, 8-14 fős osztályokban könnyű a tanítás. A pedagógusok között is egyetértés van, összefogva, csak a gyerekekért dolgozunk. De az iskolamegosztás hátrá­nyait is megéltük.- Összevonás esetén önök együtt is el tudják képzelni a ta­nítást?- Természetesen. A másik iskola néhány pedagógusával nagyon jó maradt a kapcsola­tunk. Kunbajai lévén én is egy kicsit luxusnak tartom a két is­kola fenntartását. Ötvenmilliós költségvetés mellett ezt sokáig már nem bírja el ez a falu. Mit mondanak a képviselők? Wettstein György, volt kép­viselő, aki 1991-ben a két is­kola létrehozása ellen szava­zott.- A testület döntése volt az iskola megosztása. Ellene sza­vaztam akkor, és úgy látom, az idő engem igazol. Ä faluban a kedélyek csak akkor nyugsza­nak meg, ha ez az ügy már a múlté lesz. Juhász József:- Úgy gondolom, hogy ha ezt a hibát elkövettük, helyre is kell hoznunk, vagy legalábbis az első lépéseket meg kell tenni az összevonásra. Ilyen kis falu­ban, ahol nap mint nap egy­másra vannak utalva az embe­rek, nincs szükség a megosz­tottságra. Már odáig fajult a helyzet, hogy utcabeliek nem beszélnek egymással, a gyere­kek köpködik a másik iskolába valót. Engem már szakmai szempontokkal sem tudnak meggyőzni a tanárok. Nem hi­szem el, hogy 180 gyereket húsz pedagógus nem tud egy iskolában tanítani. Lengyel László, akinek a fe­jében megszületett a két iskola létrehozásának ötlete:- A lehető legjobb megoldás volt a két iskola az akkori hely­zetben. A gyerekek sokat nyer­tek vele. Színházba, táborozni viszik őket, jobbak a tanulmá­nyi eredmények. Én nem sajná­lom ezt a pénzt, szívesebben megszavazom az iskolának, mint a munkanélkülieknek. Azt viszont, hogy ötös osztálylét­szám mellett felzárkóztató órák szerepelnek az iskolai költség- vetésben, nem tudom elfogadni. Ollmann József, aki 1991- ben a név szerinti szavazást kezdeményezte:- Abszurd dolog ez itt, Kun­baján. Most az összevonás ellen szavaztam, de csak azért, mert nagyon rövid időnk maradt. Novemberben az új testületnek meg kell kezdenie az előkészü­leteket a két iskola egyesítésére. Kunbaján hamarosan két év­nyitót tartanak. Nehéz dolga lesz az új képviselő-testületnek, mert egy nullán álló költségve­tést és két iskolát kapnak majd örökül. - pásztor ­A Westel 900 Kecskeméten! A Westel 900 GSM rendszere a leggyorsabban fejlődő mobiltelefon hálózat. Ön Budapesten, a Balaton környékén, az Ml-es és M7-es autópá­lyák teljes hosszában, valamint valamennyi megyeszékhelyen, így Kecskeméten is igénybe veheti, illetve a kijelölt boltok­ban megvásárolhatja a Westel 900 Eurofon szolgáltatását és GSM mobiltelefon készülékét. Szeretettel várjuk hétfőtől 9-17.30 óráig , szombaton 9-14 óráig mintaboltunkban! Cím: Kossuth tér 3. Telefon: (06-30) 430-900 Westel 900. A kapcsolat. i j l

Next

/
Thumbnails
Contents