Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-22 / 196. szám
1994. augusztus 22., hétfő Megyei körkép 5 Szabályozásra vár a hazai bortermelés Kecelen az Alföldi Szüreti Fesztivál ’94 rendezvénysorozat első napján, pénteken Dr. Balogh László, a megyei közgyűlés alel- nöke nyitotta meg az Alföld borait, pezsgőket, borászati eszközöket bemutató kiállítást. Ugyanezen a napon 10 órakor Nagy András, az FM államtitkár-helyettese tartott előadást az ÁMK-ban a kormány agrárpolitikájáról. A tárca szeretné, ha még ebben az évben a parlament elé kerülne a hegyközségi törvény, mely szerint ez az önszerveződő közösség képviselné az egyes bortermő helyeken a termelők érdekeit. Valószínűleg a bortörvény 1995 végén kerül az országgyűlés elé, mely az Európai Közösség szabályaival összhangban készül, de nemzeti sajátosságokat is fog tartalmazni. Dr. Urbán András, a Magyar Szőlészek Borászok Szövetségének főtitkára az alföldi borkultúra jelenéről és jövőjéről tartott előadást. Ezután az alföldi borverseny eredményhirdetésére került sor. Összesen 54 arany-, 121 ezüst- és 67 bronzérmet osztottak ki. A legtöbb aranyérmes bora a Kiskőrösi Állami Gazdaságnak és a Szikrai Borászati Rt.-nek volt, őket követte a KEE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet 6, a Gi- lián Rt., a Kecskemétvin Rt., a Hajósvin Kft. 4-4 aranyéremmel. A magángazdálkodók közül aranyérmet kapott Rácz Lajos Csongrádról, Bohner József és Kubier István Hajósról, Laknár István Császártöltésről és Ézsiás Béla Kecskemétről. Délután a Szőlőfürt Mg. Szövetkezet borpincéjében borkóstolóval folytatódott a program. Itt az idei keceli borverseny díjnyertes borait ízlelhették meg a vendégek. Szombaton délelőtt kispályás labdarúgótorna, délután autók és motorok gyorsulási és ügyességi versenye szórakoztatta a közönséget. Az Ebtenyésztők Egyesülete pedig látványos kutyaügyességi bemutatót tartott. Este Haszilló Ferenc zongoraművész, valamint Antóni Anita és Szvetnyik Szilvia szabadtéri koncertjében gyönyörködött a hallgatóság. Búcsút tartottak Bajaszentistvánon Szombaton, Szent István király napján tartotta búcsúját a róla elnevezett, bajaszentistváni római katolikus plébánia. Az ünnepi nagymisét délelőtt 9 órakor (és az este 7 órási szentmisét is) Nagygyörgy László plébános úr celebrálta. A szertartáson égy átlagos vasárnapi misénél jóval több római katolikus hívő jelent meg. Szentbeszédében a plébános úr természetesen a magyar államalapítóról, Szent István királyról szólt. Az első magyar király történelmi szerepének méltatása mellett kiemelte szent voltát is. Hangsúlyozta, hogy amikor rá emlékezünk, akkor nem a halottat, hanem az élőt idézzük, hiszen így él bennünk. A Szent Jobb pedig nem holt ereklye, hiszen egy évezreden keresztül ez a szimbólum is része volt a magyar államiságnak, befolyásolta hazánk sorsának alakulását létünk jelképeként. A bajaszentistváni templom körül - ahogy ilyenkor évek óta már szokás - megjelentek a búcsúsok, vurstlisok, akik már a hét elején megkezdték kitelepülésüket. Jelenlétük azonban nem volt problémamentes, ugyanis helyenként annyira hangosan üvöltött a zene felőlük, hogy az esti mise alatt Nagygyörgy László plébános úrnak ki kellett üzennie, hogy zavarják az istentiszteletet. Ennek hatására elhallgatott a zene. Z. L. Ki fogta a legkisebb halat? • A hagyományos horgászverseny volt Tiszaalpáron a fő augusztus 20-i rendezvény, a helyi egyesület szervezésében. A gyermek kategóriában ifj. Kecskeméti Pál lett az első, az ifjúságiban ifj. Patai Ferenc, a felnőttben pedig Pencz Sándor nyert. Ki fogja ki a legkisebb halat? - ilyen címmel kellett volna meghirdetni a vetélkedést, ugyanis a legnagyobb zsákmány is mindössze 15 de- kás volt (ifjú Patai fogta). Képünkön a legügyesebb és legszerencsésebb horgászok egyike, Kerepesi András mutatja miniatűr fogását. Ezúttal az ő horgát is elkerülték a nagy halak. A gyergyóiakkal ünnepeltek a tompaiak • Tompán a vasárnap hajnalig tartó sokszínű ünnepi program egyik legsikeresebb része az erdélyi testvérközségből, Gyergyófaluból érkezett táncosok fellépése volt. (K.B.) ÚJ OBELISZKET KAPTAK A MÁRTÍROK Felkelők emlékműve Dunapatajon • Az énekkar és a református presbitérium az emlékmű felavatásánál. A községben is keveset tudnak arról, hogy mi történt a településen 1919 nyarán, de a kutatások tükrében ma már bizonyos, hogy a kommunista diktatúra elleni első magyar népfelkelés Dunapatajról indult ki - mondta augusztus 20-án a helyi református templomban dr. Salamon László, az Országgyűlés alelnöke. A mozgalom innen terjedt át Kalocsára, a Duna-Ti- sza köze jelentős területére, s részben a Dunántúlra is. Fő kiváltó oka - az általános elégedetlenség mellett - a parasztságnak súlyos károkat okozó rekvirálások sora, valamint a tanácskormány több, egymást követő katonai behívóparancsa volt. A felkelők több településen lefegyverezték a vörös őrséget, s kivették az irányítást a direktóriumok kezéből. A felkelést leverték, s - mint Schramm Gábor polgár- mester megállapította - a rákövetkező megtorlás véres eseményei mindmáig a legsötétebb napját jelentik Dunapataj történetének. Szamuely Tibor és terrorlegényei, a hírhedt Lenin fiúk egyetlen napon - 1919. június 23-án - 59 ismert nevű pataji és környékbeli polgárt, s további négy ismeretlent gyilkoltak meg. Az áldozatok között ugyanúgy akadt nyolcvanéves öregember, mint 16 éves fiú. A mártírok tiszteletére 1924-ben emlékoszlopot emeltek, amit 1955-ben az újabb kommunista diktatúra széttöretett. Többéves előkészület után - jelentős közadakozásból - elkészítették az obeliszk eredetijének másolatát, amit tegnap ünnepélyes külsőségek között avattak fel ismét Dunapatajon. A református templomban tartott megemlékezésen dr. Salamon László szólt a megbékélés szükségességéről is, hangsúlyozva, hogy felejteni viszont nem szabad. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, a Közép-Európai Intézet igazgatója azt tartotta fontosnak, hogy az események a pataji iskola történelemtanításában is helyet kapjanak. Hegedűs Lóránt református püspök és Bíró László katolikus segédpüspök a különböző, „megváltást” hirdető tanok ellentmondásaira és veszélyeire utalva a krisztusi tanítás mellett tettek hitet. Az emlékművet a régi, „közös temetőben” ökumenikus szertartás keretében Bán Béla helyi református lelkész és Szabó István pataji katolikus esperesplébános avatta fel. Bálái F. István • Az 1919-es dunapataji mártírok emlékműve. Kórházi fertőzés okozott halált? (Folytatás az 1. oldalról) A megyei tisztiorvosi szolgálat vizsgálatának - amiről lapunkban már beszámoltunk - most kettős célja van: egyrészt ki kell deríteni, hogy valóban kórházon belüli fertőzés volt-e a koraszülöttek halálának fő oka, másrészt a kórházhigiénés vizsgálatokat kiterjesztették a szülészetre, azért, hogy a fertőzés még véletlenül se ismétlődhessék meg. Az úgynevezett fágtipizá- lás elvégzése után a vizsgálat mai állása szerint öt koraszülött halálának volt egyik oka - az éretlenség, s más okok mellett - a kleb- siella pneumonia baktérium, tehát a kórházi fertőzés gyanúja fennáll. Hiszen nem mindennapi eset, hogy ez a veszélyes kórokozó többször egymás után, s az után, hogy gyógyszerrel megpróbálták megfogni, leküzdeni, mégis újra és újra előfordult. Egy baba véréből és szöveteiből pedig még életében, majd halála után is a klebsiella baktérium- törzs ugyanazon típusa tenyészett ki. Ez azt jelenti, hogy a klebsiella baktérium a halál fő oka lehetett. (Erre nézvést azonban a végső szót a kórboncnok mondja ki.) Nem mondhatjuk azt - véli dr. Molnár Ilona, megyei tiszti főorvos -, hogy emberi hanyagság, a higiénés szabályok be nem tartása felelős a gyermek haláláért, mert egy másik babától még életében és halála után vett mintákból egy más fajta klebsiella baktérium tenyészett ki. E két esetben tehát kizárt az a lehetőség, hogy egy nagyon súlyosan beteg, életveszélyes állapotban lévő szepszises koraszülöttől került volna át valamilyen emberi beavatkozás révén a másikra a baktérium. A részletesebb v izsgálatokat - tehát még a baba életében és halála után - csak két koraszülött esetében volt módja a tisztiorvosi szolgálatnak elvégezni, az igazság tehát csak részigazság. Ráadásul a klebsiella pneumonia baktérium egy típusa azóta a koraszülöttosztályon ismét felbukkant. A vizsgálatokat tehát folytatják, az eredményről beszáffio- lunk, s megkérdezzük a PIC bezárását kezdeményező dr. Tóth György professzort is, aki információink szerint ma tér vissza a szabadságról. Á.E. A WesteI 900 Kecskeméten! A Westel 900 GSM rendszere a leggyorsabban fejlődő mobiltelefon hálózat. Ön Budapesten, a Balaton környékén, az Ml-es és M7-es autópályák teljes hosszában, valamint valamennyi megyeszékhelyen, így Kecskeméten is igénybe veheti, illetve a kijelölt boltokban megvásárolhatja a Westel 900 Eurofon szolgáltatását és GSM mobiltelefon készülékét. Szeretettel várjuk hétfőtől péntekig 9-17.30 óráig , szombaton 9-14 óráig mintaboltunkban! Cím: Kossuth tér 3. Telefon: (06-30) 430-900 Westel 900. A kapcsolat.
