Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-19 / 195. szám
1994. augusztus 19., péntek Szent István ünnepén 9 Tűzvarázsos éjszaka • Aki csak teheti, egyszer megnézi a fővárosban a tűzijátékot. Guy Fawkes protestáns családban, az angliai Yorkban született. Később áttért a katolikus hitre és Hollandiában, a spanyol hadseregben szolgált. Hívásra mégis visszatért Angliába és részese lett a Gunpowder Plotnak, a történelembe puskapor-ösz- szeesküvés néven bevonult eseményeknek. 1605. november 5-én megkísérelte felrobbantani a parlamentet. Tetten érték, elítélték, felakasztották. Nagy-Britanniában jó ideje hagyományosan minden év november 5-én rendezik a legnagyobb tűzijátékokat. Ám már jóval Guy Fawkes előtt is volt tűzijáték. A kínai birodalomban, mint annyi mindent, ezt is évezredekkel az európaiak előtt feltalálták. A pontos dátumról nincsenek hitelt érdemlő adatok, de a Krisztus előtti 3-1. évszázadra teszik az első tűzijáték idejét. Hiteles írás azonban csak a Szung-dinasztia korából - Kr. u. 960-1279 között - áll a kutatók rendelkezésére. A színes fény, szikra és robbanás, azaz a tűzijáték Kínán kívül is elterjedt. Indiában, majd Perzsiában hódított, aztán megismerték az arabok is. Az ő révükön jutott Európába, pontosabban Velencébe, ahol vészjelzésre használták a bajbajutott hajósok. Az ünnepek tűzijátékkal való színesítése kontinensünkön a XVI. századtól terjedt el. Magyarországon a tűzijáték története szorosan összeforrt a hadviselés történetével. Például az egri vár kitűnő konstruktőr védője, Bornemissza Gergely rengeteg kellemetlen meglepetésben részesítette a támadókat elmés szerkezeteivel. Bem tábornoknak az 1848-49-es szabadságharcban már voltak raké- taosztagai! Angliában az említett parla- mentrobbantóra emlékezve dur- rognak a petárdák és a különféle pirotechnikai eszközök, az USA-ban a függetlenség napján van nagy népi tűzijáték a keleti partól a nyugatiig, a legkisebb településtől a legnagyobbig. Las Vegasban, a Mirage Hotel előtt például sötétedéstől hajnalha- sadtáig, óránként van tűzijáték, amit egyébként könnyen égő és robbanó anyagokból állítanak elő. Libaláb, legyező, nap, csillagszóró, röppentyű a legnépszerűbb formációk, és roppant látványos a görög- és a bengáli tűz. Amint Kreuzer Andreától, a Hadtörténeti Múzeum kutatójától megtudtuk: „Az augusztus 20-ai tűzijáték hagyománya 1938-ra nyúlik vissza. Akkor volt a Szent István-év és a 30-as törvénycikkben tették nemzeti ünneppé Szent István napját. Augusztus 20. addig csak egyházi ünnep volt”. Tehát az 1938. évi volt az első Szent István-napi tűzijáték. A következő években is kigyúltak a tűzfények a Gellért-hegy felett, 1941-ig. Aztán 1966-ban volt újra tűzijáték. Augusztus 20. szombatra esett, és a 23-ai Népszabadság ezt írta: „Feke- téllett a Duna-part az emberektől. A rendezők nagyszerű rekordot javítottak. Már az is nagyszerű volt, hogy az eredetileg húszpercesre tervezett program több mint félórás lett, és mintegy ezeregyszáz csőből röpítették az ég felé a röppentyűket. Az eddgi legnagyobb tűzijáték 400 csöves volt. (...) És nem hiányzott a hagyományos piros-fehér-zöld bengáli tűz sem.” Hol készültek a pirotechnikai eszközök? A nitrokémiai gyár egyik részlegében „amelyet találóan tűzijátékgyár névre kereszteltek.” Némi vita után (honnan kerítsenek pénzt) idén augusztus 20-án este újra kigyúlnak a tüzes fények a budapesti Gellért-hegy és a Duna felett. Ne feledjünk ekkor egy hálás gondolatot küldeni az ókori Kína és Anglia irányába... / Eber szemek, berendezések vigyázzák • A Szent Jobb védelmére a korszerű technikát alkalmazzák. A Szent Jobb a magyarság egyik legfontosabb ereklyéje. Vajon nincs-e veszélyben manapság, amikor három történelmi emlékünk ellen is esztelen robbantásos merényleteket követtek el? A Szent Jobbot is, a Bazilikát is olyan biztonsági rendszer védi, amelynek „szemeit” egyenesen a Budapesti Rendőr-főkapitányság ügyeletére kötötték be. Éber szemek figyelik, amikor nyit- ják-zárják a templomot. Bonyolult kódrendszer ismeretében lehet csak bejutni a Szent Jobb-kápolnába, ha pedig valaki illetéktelenül megkísérelné kinyitni az ajtót, rajtavesztene. A Nemzet- biztonsági Szolgálat, a Bazilika helyi restaurációs bizottsága, és a műszaki szakértők a közelmúltban úgy döntöttek, hogy még ezt a kitűnően működő biztonsági rendszert is korszerűsítik. A rendőrség éjjel-nappal szemmel tartja magát a Bazilikát is. Elsősorban a robbantásos merényletek miatt minden érintettet kiképeztek, hogyan kell bezárni a kapukat, mire kell különösen odafigyelni. Ha gyanús, vagy gazdátlan csomagot találnak, netán bármi más szokatlant tapasztalnak, azonnal értesítik az illetékes hatóságokat. A Szent Jobb-körmenetet is különleges biztonsági intézkedések védik. A mindmáig érvényes, hagyományos „besorolási rendet” még József nádor állította össze a múlt században, s most is igyekeznek ezt követni. Nem titok, hogy kijelölték már a Szent Jobb közvetlen környezetében azt, aki a kellő pillanatban, ha ne adj ’ Isten, szükség lenne rá, magához venné az ereklyét. A kristályhengeren és a gótikus ereklyeházon van egy alig észrevehető kis ajtó, amelyen át gyorsan ki lehet venni a Szent Jobbot és az ereklye villámgyorsan biztonságba helyezhető. A TÖRTÉNÉSZ VÉLEMÉNYE / Évszázadok során vált jelképpé Istvánt a magyarság egyik legkiemelkedőbb államférfijaként tartja számon a történelem. Neki tulajdonítják, hogy népünk gyökeret eresztett a Kárpát-medencében, hogy államot alapított és betagolódott a keresztény népek közösségébe. Nevéhez fűződik tíz püspökség, egy érsekség és öt bencésrendi apátság megalapítása. Országépítő tevékenységének eredményeként kialakult a megyerendszer, kiépültek a központosított igazgatási és birtokszervezetek, a tisztviselői, gazdasági, katonai, bírói, és rendfenntartó szervezetek. István alakja az elmúlt évszázadok során nem halványult.- Változott-e történelmi megítélése az elmúlt, közel ezer év folyamán? - tettük fel a kérdést a történész Kolba Juditnak, aki a Nemzeti Múzeum munkatársa.- Szentté avatása óta még jobban tiszteljük - erősíti meg Kolba Judit a bevezetésben ösz- szegzetteket.- Az Anjouk uralkodása idején kissé háttérbe szorult az Ist- ván-kultusz. A lovagkorban ugyanis a nagy lovagideál, Szent László személye került erősebb megvilágításba. Közismert, hogy István, meg- keresztelkedése után, Szűz Mária oltalmába ajánlotta Magyar- országot. A „Magyarország védőszentje, oltalmazója Szűz Mária" gondolat és a Mária-kultusz - érthető okokból - különösen a török hódoltság idején elevenedett meg. Ebben a korban István keresztény mivoltát hangsúlyozták jobban. Később, a XVIII. században, a török háború, a törökök kiűzése után. amikor az országban rendet kellett teremteni, a rendteremtő, kemény, államalapító király mítosza vált uralkodóvá. A XIX. században, amikor Magyarország el akar szakadni Ausztriától, a magyarságtudat válik hangsúlyosabbá: egyre sűrűbben hivatkoznak a magyar állam szentistváni gyökereire. István, az országépítő jelenik meg ebben a történelmi korban. Különösen felerősödik kultusza a múlt század végén, amikor millenniumra készül az ország. 1938: Szent István éve. Halálának 900 évfordulóját ünnepeltük, szinte az egész esztendőt átitatta az istváni gondolat. Szent István az évszázadok során szimbólummá vált. Eszmeiségéből, államiságából a kormányok mindig szívesen me• Kolba Judit történész. rítettek és szívesen nyúltak visz- sza személyéhez az uralkodók is, hogy rá hivatkozással igazolják jogfolytonosságukat. Minél kevésbé volt népszerű egy-egy kormány, annál inkább fordult Szent István emlékéhez, önigazolást, erőt meríteni kultuszából. Egy közkeletű tévedés • Mindennapi kenyeréért évszázadokon át imádkozott a nép, ünnepelni pár évtizede kellett. A fiatalabb nemzedékek tudatában Szent István király ünnepéhez természetes módon kapcsolódik az új kenyérről való megemlékezés. Ha azonban fellapozzuk a régi falusi élet krónikáit, akkor azokban nyomát sem találjuk legfontosabb eledelünk és államalapítónk közös ünneplésének. A középkortól Pedig, mint minden nép életében, úgy nálunk is mindig igen nagy becsben állt a mindennapi kenyér. A középkor végétől - ahogyan a húsfogyasztás meghatározó szerepét egyre inkább a gabonafélékből készült ételek veszik át -, a történeti források mind gyakrabban emlékeznek meg a kenyérről mint adóköteles áruról, a végvári katonaság fontos táplálékáról. Korábban csak főúri asztalokon volt megtalálható, a köznép kásaféléket - mint amilyen például a ma is kedvelt puliszka - fogyasztott kenyér gyanánt. Nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen bonyolult ismereteket, sokféle - és drága - eszközt igényelt a kenyér készítése, nem is beszélve a kemencéről, amely a mai értelemben vett kenyér sütésére is alkalmas formájában viszonylag újkeletű. A 17. században, amikor már fogyasztott a magyar köznép is erjesztett búzakenyeret, egyszeriben kultusza is megélénkült, de még mindig nem Szent Istvánhoz kapcsolódóan: a karácsonykor, húsvét- kor megáldott kenyér morzsája óvott rontás és betegség ellen, megszegése előtt keresztet rajzoltak rá a protestáns magyarok is, elejtett darabját megfújták, megcsókolták. Baj, ha elveszik a kenyered Rontás és varázslás övezi a hétköznapi kenyér életét is: ha valakinek kenyeréből sikerült ellopni egy darabot, és arra rávizelni, akkor a következő sütéskor folyós lett a vekni belseje, a kovászt pedig a hozzákevert disznótrágya védte a rontástól. Ebből kölcsön nem szívesen adtak, ahogy a tészta dicséretének sem örültek, nehogy ez a kenyér ártalmára legyen. Mivel a kenyér a család gazdagságát, egészségét jelentő szimbolikus értelmét is már korán elnyerte, ezért kapott helyet varázscselekményekben. Az új házba vitt kenyér és só a majdani lakók jólétét biztosította. Szórványos adatok szerint az első szántáskor az ekevas alá is tettek belőle a jó termés érdekében. Fiatalasszonyok - termékenységüket előmozdítandó - a következő szavak kíséretében kaptak belőle: „A farából adok, hogy gyerek legyen, meg is hámozom, hogy piros legyen (már tudniillik a születendő gyerek arca), s meg is vagdalom, hogy bodor legyen". E Hódmezővásárhelyről származó mondóka gyűjtője jegyezte fel azt is, hogy aki utazáshoz kenyérrel, sóval és paprikával is felszerelkezik, annak mindig ád az Isten a legfontosabb eleségekből. Bekerült a naptárba Túl a nyár derekán, amikor a cséplés fáradalmain is túljutott a parasztnép, valóban régóta sütnek sok helyütt kenyeret először az új búzából. Ezen a címen kötötték néhány évtizede az államalapító emlékéhez az új kenyeret, s lett augusztus 20-a az egyes naptárakban az új kenyér ünnepévé is.
