Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-19 / 195. szám

1994. augusztus 19., péntek Szent István ünnepén 9 Tűzvarázsos éjszaka • Aki csak teheti, egyszer megnézi a fővárosban a tűzijátékot. Guy Fawkes protestáns családban, az angliai Yorkban szüle­tett. Később áttért a katolikus hitre és Hollandiában, a spanyol hadseregben szolgált. Hívásra mégis visszatért Angliába és ré­szese lett a Gunpowder Plotnak, a történelembe puskapor-ösz- szeesküvés néven bevonult eseményeknek. 1605. november 5-én megkísérelte felrobbantani a parlamentet. Tetten érték, elítél­ték, felakasztották. Nagy-Britanniában jó ideje hagyományosan minden év november 5-én rendezik a legnagyobb tűzijátékokat. Ám már jóval Guy Fawkes előtt is volt tűzijáték. A kínai biro­dalomban, mint annyi mindent, ezt is évezredekkel az európa­iak előtt feltalálták. A pontos dátumról nincsenek hitelt ér­demlő adatok, de a Krisztus előtti 3-1. évszázadra teszik az első tűzijáték idejét. Hiteles írás azonban csak a Szung-dinasztia ko­rából - Kr. u. 960-1279 között - áll a kutatók rendelkezésére. A színes fény, szikra és robba­nás, azaz a tűzijáték Kínán kívül is elterjedt. Indiában, majd Per­zsiában hódított, aztán megis­merték az arabok is. Az ő révü­kön jutott Európába, pontosab­ban Velencébe, ahol vészjelzésre használták a bajbajutott hajósok. Az ünnepek tűzijátékkal való színesítése kontinensünkön a XVI. századtól terjedt el. Magyarországon a tűzijáték története szorosan összeforrt a hadviselés történetével. Például az egri vár kitűnő konstruktőr védője, Bornemissza Gergely rengeteg kellemetlen meglepe­tésben részesítette a támadókat elmés szerkezeteivel. Bem tá­bornoknak az 1848-49-es sza­badságharcban már voltak raké- taosztagai! Angliában az említett parla- mentrobbantóra emlékezve dur- rognak a petárdák és a különféle pirotechnikai eszközök, az USA-ban a függetlenség napján van nagy népi tűzijáték a keleti partól a nyugatiig, a legkisebb te­lepüléstől a legnagyobbig. Las Vegasban, a Mirage Hotel előtt például sötétedéstől hajnalha- sadtáig, óránként van tűzijáték, amit egyébként könnyen égő és robbanó anyagokból állítanak elő. Libaláb, legyező, nap, csil­lagszóró, röppentyű a legnépsze­rűbb formációk, és roppant lát­ványos a görög- és a bengáli tűz. Amint Kreuzer Andreától, a Hadtörténeti Múzeum kutatójá­tól megtudtuk: „Az augusztus 20-ai tűzijáték hagyománya 1938-ra nyúlik vissza. Akkor volt a Szent István-év és a 30-as törvénycikkben tették nemzeti ünneppé Szent István napját. Augusztus 20. addig csak egyházi ünnep volt”. Te­hát az 1938. évi volt az első Szent István-napi tűzijáték. A következő években is kigyúltak a tűzfények a Gellért-hegy fel­ett, 1941-ig. Aztán 1966-ban volt újra tűzijáték. Augusztus 20. szombatra esett, és a 23-ai Népszabadság ezt írta: „Feke- téllett a Duna-part az emberek­től. A rendezők nagyszerű re­kordot javítottak. Már az is nagyszerű volt, hogy az eredeti­leg húszpercesre tervezett prog­ram több mint félórás lett, és mintegy ezeregyszáz csőből rö­pítették az ég felé a röppentyű­ket. Az eddgi legnagyobb tűzi­játék 400 csöves volt. (...) És nem hiányzott a hagyományos piros-fehér-zöld bengáli tűz sem.” Hol készültek a pirotech­nikai eszközök? A nitrokémiai gyár egyik részlegében „ame­lyet találóan tűzijátékgyár névre kereszteltek.” Némi vita után (honnan kerítsenek pénzt) idén augusztus 20-án este újra kigyúlnak a tüzes fények a bu­dapesti Gellért-hegy és a Duna felett. Ne feledjünk ekkor egy hálás gondolatot küldeni az ókori Kína és Anglia irányába... / Eber szemek, berendezések vigyázzák • A Szent Jobb védelmére a korszerű technikát alkalmazzák. A Szent Jobb a magyarság egyik legfontosabb ereklyéje. Vajon nincs-e veszélyben ma­napság, amikor három törté­nelmi emlékünk ellen is esztelen robbantásos merényleteket kö­vettek el? A Szent Jobbot is, a Bazilikát is olyan biztonsági rendszer védi, amelynek „szemeit” egyenesen a Budapesti Rendőr-főkapitány­ság ügyeletére kötötték be. Éber szemek figyelik, amikor nyit- ják-zárják a templomot. Bonyo­lult kódrendszer ismeretében le­het csak bejutni a Szent Jobb-ká­polnába, ha pedig valaki illeték­telenül megkísérelné kinyitni az ajtót, rajtavesztene. A Nemzet- biztonsági Szolgálat, a Bazilika helyi restaurációs bizottsága, és a műszaki szakértők a közelmúlt­ban úgy döntöttek, hogy még ezt a kitűnően működő biztonsági rendszert is korszerűsítik. A rendőrség éjjel-nappal szemmel tartja magát a Bazilikát is. Elsősorban a robbantásos me­rényletek miatt minden érintettet kiképeztek, hogyan kell bezárni a kapukat, mire kell különösen odafigyelni. Ha gyanús, vagy gazdátlan csomagot találnak, ne­tán bármi más szokatlant tapasz­talnak, azonnal értesítik az ille­tékes hatóságokat. A Szent Jobb-körmenetet is különleges biztonsági intézke­dések védik. A mindmáig érvé­nyes, hagyományos „besorolási rendet” még József nádor állí­totta össze a múlt században, s most is igyekeznek ezt követni. Nem titok, hogy kijelölték már a Szent Jobb közvetlen környeze­tében azt, aki a kellő pillanatban, ha ne adj ’ Isten, szükség lenne rá, magához venné az ereklyét. A kristályhengeren és a gótikus ereklyeházon van egy alig észre­vehető kis ajtó, amelyen át gyor­san ki lehet venni a Szent Jobbot és az ereklye villámgyorsan biz­tonságba helyezhető. A TÖRTÉNÉSZ VÉLEMÉNYE / Évszázadok során vált jelképpé Istvánt a magyarság egyik legkiemelkedőbb államférfi­jaként tartja számon a történe­lem. Neki tulajdonítják, hogy népünk gyökeret eresztett a Kárpát-medencében, hogy ál­lamot alapított és betagolódott a keresztény népek közössé­gébe. Nevéhez fűződik tíz püs­pökség, egy érsekség és öt ben­césrendi apátság megalapí­tása. Országépítő tevékenysé­gének eredményeként kiala­kult a megyerendszer, kiépül­tek a központosított igazgatási és birtokszervezetek, a tisztvi­selői, gazdasági, katonai, bírói, és rendfenntartó szervezetek. István alakja az elmúlt évszá­zadok során nem halványult.- Változott-e történelmi meg­ítélése az elmúlt, közel ezer év folyamán? - tettük fel a kérdést a történész Kolba Juditnak, aki a Nemzeti Múzeum munkatársa.- Szentté avatása óta még job­ban tiszteljük - erősíti meg Kolba Judit a bevezetésben ösz- szegzetteket.- Az Anjouk uralkodása ide­jén kissé háttérbe szorult az Ist- ván-kultusz. A lovagkorban ugyanis a nagy lovagideál, Szent László személye került erősebb megvilágításba. Közismert, hogy István, meg- keresztelkedése után, Szűz Má­ria oltalmába ajánlotta Magyar- országot. A „Magyarország vé­dőszentje, oltalmazója Szűz Má­ria" gondolat és a Mária-kultusz - érthető okokból - különösen a török hódoltság idején elevene­dett meg. Ebben a korban István keresztény mivoltát hangsúlyoz­ták jobban. Később, a XVIII. században, a török háború, a tö­rökök kiűzése után. amikor az or­szágban rendet kellett teremteni, a rendteremtő, kemény, állama­lapító király mítosza vált uralko­dóvá. A XIX. században, amikor Magyarország el akar szakadni Ausztriától, a magyarságtudat válik hangsúlyosabbá: egyre sű­rűbben hivatkoznak a magyar ál­lam szentistváni gyökereire. Ist­ván, az országépítő jelenik meg ebben a történelmi korban. Különösen felerősödik kultu­sza a múlt század végén, amikor millenniumra készül az ország. 1938: Szent István éve. Halálá­nak 900 évfordulóját ünnepel­tük, szinte az egész esztendőt át­itatta az istváni gondolat. Szent István az évszázadok során szimbólummá vált. Esz­meiségéből, államiságából a kormányok mindig szívesen me­• Kolba Judit történész. rítettek és szívesen nyúltak visz- sza személyéhez az uralkodók is, hogy rá hivatkozással igazolják jogfolytonosságukat. Minél ke­vésbé volt népszerű egy-egy kormány, annál inkább fordult Szent István emlékéhez, öniga­zolást, erőt meríteni kultuszából. Egy közkeletű tévedés • Mindennapi kenyeréért évszázadokon át imádkozott a nép, ünnepelni pár évtizede kellett. A fiatalabb nemzedékek tuda­tában Szent István király ünne­péhez természetes módon kap­csolódik az új kenyérről való megemlékezés. Ha azonban fel­lapozzuk a régi falusi élet króni­káit, akkor azokban nyomát sem találjuk legfontosabb eledelünk és államalapítónk közös ünnep­lésének. A középkortól Pedig, mint minden nép életé­ben, úgy nálunk is mindig igen nagy becsben állt a mindennapi kenyér. A középkor végétől - ahogyan a húsfogyasztás megha­tározó szerepét egyre inkább a gabonafélékből készült ételek veszik át -, a történeti források mind gyakrabban emlékeznek meg a kenyérről mint adóköteles áruról, a végvári katonaság fon­tos táplálékáról. Korábban csak főúri asztalokon volt megtalál­ható, a köznép kásaféléket - mint amilyen például a ma is kedvelt puliszka - fogyasztott kenyér gyanánt. Nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen bonyolult ismereteket, sokféle - és drága - eszközt igé­nyelt a kenyér készítése, nem is beszélve a kemencéről, amely a mai értelemben vett kenyér süté­sére is alkalmas formájában vi­szonylag újkeletű. A 17. század­ban, amikor már fogyasztott a magyar köznép is erjesztett bú­zakenyeret, egyszeriben kultu­sza is megélénkült, de még min­dig nem Szent Istvánhoz kapcso­lódóan: a karácsonykor, húsvét- kor megáldott kenyér morzsája óvott rontás és betegség ellen, megszegése előtt keresztet raj­zoltak rá a protestáns magyarok is, elejtett darabját megfújták, megcsókolták. Baj, ha elveszik a kenyered Rontás és varázslás övezi a hétköznapi kenyér életét is: ha valakinek kenyeréből sikerült el­lopni egy darabot, és arra rávi­zelni, akkor a következő sütéskor folyós lett a vekni belseje, a ko­vászt pedig a hozzákevert disz­nótrágya védte a rontástól. Ebből kölcsön nem szívesen adtak, ahogy a tészta dicséretének sem örültek, nehogy ez a kenyér ár­talmára legyen. Mivel a kenyér a család gazdagságát, egészségét jelentő szimbolikus értelmét is már korán elnyerte, ezért kapott helyet varázscselekményekben. Az új házba vitt kenyér és só a majdani lakók jólétét biztosí­totta. Szórványos adatok szerint az első szántáskor az ekevas alá is tettek belőle a jó termés érde­kében. Fiatalasszonyok - termékeny­ségüket előmozdítandó - a kö­vetkező szavak kíséretében kap­tak belőle: „A farából adok, hogy gyerek legyen, meg is hámozom, hogy piros legyen (már tudniillik a születendő gyerek arca), s meg is vagdalom, hogy bodor le­gyen". E Hódmezővásárhelyről származó mondóka gyűjtője je­gyezte fel azt is, hogy aki utazás­hoz kenyérrel, sóval és papriká­val is felszerelkezik, annak min­dig ád az Isten a legfontosabb eleségekből. Bekerült a naptárba Túl a nyár derekán, amikor a cséplés fáradalmain is túljutott a parasztnép, valóban régóta sütnek sok helyütt kenyeret először az új búzából. Ezen a címen kötötték néhány évtizede az államalapító emlékéhez az új kenyeret, s lett augusztus 20-a az egyes naptárakban az új kenyér ünnepévé is.

Next

/
Thumbnails
Contents