Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-19 / 195. szám
10 Szent István ünnepén 1994. augusztus 19., péntek Ezeréves tisztelet a magyar Szent Koronának • Díszítés a fejéken. Az 1867-ből fennmaradt beszámoló szerint a királydomb földje szent. Az ország minden megyéje és szabad királyi városa megküldte hozzá saját történelmi emlékműhelyeiről a maga földrészét. Ezért ez a haza, kicsinyben. Mint tudjuk, István uralkodásának szinte emberfeletti próbatételei voltak. Fiának, Imrének a halála, a pogánysághoz húzó törzsek megfékezése, országa függetlenségének védelme. Mindezek fokozzák a hálánkat, hogy ilyen jellemszilárd, igazi királyi erényekkel rendelkező első királyunk adatott. Csak erre a szellemi nagyságra épülve jöhetett létre a magyar Szent Korona ezer éve fennálló tisztelete.- izs • A Szent Korona István koronakérését a Hart- vik-legenda mondja el legszínesebben. Közérthető hangon fogalmazza meg az utókor számára Szent István életében, cselekedeteiben Isten gondviselő szándékát. Mint ahogy azt már annyiszor hallottuk, István Asztrikot küldte koronáért és áldásért Rómába. Egyidejűleg a lengyelek fejedelme is hasonló kéréssel fordult a pápához, így a koronát az ő számára készítették elő. Az Úr angyala azonban megjelent Szilveszter pápának és azt mondta, az érkező ismeretlen nép vezérének - küldöttjei által - ajándékozza a koronát apostoli áldásával, mert a királyi név dicsőségével élete érdemeiért őt illeti. így is történt. A pápa keresztet is küldött, hogy István apostolsága jeléül a király előtt vigyék. Szilveszter azt mondta, hogy ő apostoli ugyan, de István méltán Krisztus apostola. Ezért adott neki hatalmat, hogy Isten magyar egyházát az égi és emberi jog szerint rendezze. A koronázási szertartás lényegében a püspökszenteléssel megegyezik, ezért nemcsak szentelmény, hanem szentségi karizma is. Amikor koronázás közben a királyt karddal felövezték, előre, jobbra, balra vágott vele. Hátra nem, mert ott mögötte már az oltalmazó Isten vigyáz a királyi szolgájára, de a hazájára is. Középkori hagyomány szerint a király véres kardot hordoztatott körül az országban, hogy a nemzetet hazafiságtudatára figyelmeztesse. Ősi pogány szokás szerint véres karddal szólítottak hadba, ez a hunok és a magyarok között egészen a fejedelem idejéig élt, de később sem enyészett teljesen el. A megkoronázott király az egyházi szertartás után a fehérvári templomban kardjával lovaggá, aranysarkantyús vitézzé avatta az arra érdemeseket. Majd néhány, régóta húzódó poros ügyben föllebbezhetetlen ítéletet hozott, mellyel kifejezésre juttatta, a király a legfőbb bíró, az igazság és az igazságosság forrása. Miután az Úr Evangéliumára már megesküdött, a következő esküjét a nemzetnek tette. Ezután a koronázási dombon megismétlődött a kardvágás, most már a négy világtáj irányában, jelképezve azt, hogy a király meg fogja kardjával állítani az ellenséget, akárhonnan is törjön az országra. A koronázási domb - királydomb - az ország vármegyéinek és szabad királyi városainak földjéről összehordott mesterséges halom, a- melyre a megkoronázott király fellovagolt, hogy a négy égtáj felé történő vágását - a népvágást - megtegye. • Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. Katolikus közösségteremtés a lakótelepen Nemrég hírként közöltük a Hit és Elet rovatban, hogy Kecskeméten, a széchenyivárosi lakótelepen templom épül, melynek gondjaival és a plébánosi teendők ellátásával Jávorka Lajost, a Czollner téri Szent Erzsébet templom igazgatóját bízta meg dr. Dankó László érsek úr.- Mi teszi szükségessé, hogy egy templommal gyarapodjon a város? - kérdeztük az atyát.- Vallásszociológiai tény, hogy minél nagyobb egy plébánia, annál kevésbé vesznek részt a hívők a közösségi munkában. Magyarország legnagyobb plébániája a kecskeméti főplébánia. Ez magával vonzza, hogy itt van a legtöbb hittanos gyerek, ide tartozik a legtöbb hitoktató és így tovább. Régóta időszerű már a megosztása. Másrészt a Széchenyiváros, mint lakótelep, jellegében és problémáiban egészen más, mint a belváros. A lakótelepi emberek a legmagányosabbak. Nagyon fontos, hogy saját közösségi életük legyen. Egyházunk szándéka nem csak az, hogy itt egy templom épüljön és így egy- gyel többet számlálhassunk Kecskeméten, hanem a hívek vallási életén kívül Jézus szándéka szerinti közösséget is formáljon. Az eklézsia szó ezt jelenti. Az érsek úr nem is az azonnali templomépítésre gondolt, hanem inkább a közösség megszervezésére.- Ez akkor egy egyházi döntés?- Nem. A sorrend más. Az ott- lakók keresték meg előbb az érsek urat problémáikkal. Ők elmondták, hogy szeretnék, ha adna egy papot az ő szolgálatukra, ha lenne ott egy templom, ahová gyakran be tudnának térni. • Jávorka Lajos a közösség megteremtésén munkálkodik. Egyben vállalták, ha ez megvalósul, az odaérkező lelkipásztornak mindenben segítségére lesznek. A kérés szimpátiára talált és a gondolatok mind az egyház, mind a hívek részéről találkoztak. A döntés azonban a körülmények részletesebb tisztázása után csak a múlt napokban lett kimondva.- Mikor épül a templom? Van már tervük, vagy csak elképzelésük az új létesítményről?- A plébániai élet szeptember 1 -jén indul. Ennek az előkészületei zajlanak a napokban. Egy alkalmas lakást vásárolunk a Szé- chenyivárosban, ahol már sok minden helyet kapna. Például a megbeszélések, a csoportos foglalkozások, a hétköznapi szentmisék. Folynak a tárgyalások a hitoktatásról. A vasárnapi szentmiséket és a nagyobb közösségi összejöveteleket egy iskolában szeretnénk tartani. A lakótelepek, sajnos, mindenütt közösségi ház nélkül épültek. így más lehetőség nem nagyon adódik.- Van már kiszemelt telek az épületnek?- Rövidesen tárgyalni fogunk erről az illetékesekkel, de csak a következő években kezdünk hozzá a templomépítéshez. Ez nem baj, sőt, így a legjobb, mert nem is akarunk egy kész tervet elfogadtatni az ittlakókkal, hanem velük együtt szeretnénk megtervezni, hogy olyan közösségi ház legyen, amiben jól érzik magukat és az ő igényeik szerint legyen kialakítva. A megújult Kecskemétnek nagyon jó építészei vannak. Biztosak vagyunk abban, hogy a legjobb munka lesz ez, ami az ő kezükből fog kikerülni. A közösségi élet pedig hamarosan beindul. Ha egyeztetünk az iskolákkal, meglesznek a különböző helyszínek, ahol már vasárnapi szentmisét is tudunk tartani, akkor hamarosan az újságon keresztül is közöljük a hívekkel.- Egy pap életében ez egy újabb állomás. Mi lesz a Czollner téri hívekkel?- Dr. Ipoly Ottó személyében egy rendkívül szimpatikus atyát fognak kapni, aki 1957-ben kénytelen volt elhagyni az országot és most települ vissza. Németországban és Hollandiában különböző egyetemeken tanított szentírástudományt. Ő veszi át a szolgálatot. Nagy nemzetközi tapasztalatát és biblikus tudását a lelkipásztori munkán túl a hitoktatók továbbképzésében és az egyházmegyei szinó- duson is szeretnénk hasznosítani. Nem mindennpai személyiségében rejlő kincseit viszont itt, a Czollner téren biztos nagy örömmel fogják a hívek kamatoztatni. Ivanics Zsuzsa A Helvéciái Református Népfőiskolán A nyáron már 50 napon át 340 résztvevő tanult a helvéciai népfőiskola fülöpházi telepén. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő népfőiskola az ország minden tájáról fogadja az Alfölddel, a tanyasi életformával ismerkedni vágyó fiatalokat. De a táborozások hármas célja is nagyon fontos, hogy megvalósuljon: a hitre, a hazaszeretetre és a hivatástudatra való nevelés. Bebizonyosodott, hogy a puszta, az Alföld is nyújthat ezernyi szépséget, sokféle örömet azoknak, akik nem igazán ismerik a Duna— Tisza közének csodálatos, bár az utóbbi időben pusztulásnak indult vidékét. A népfőiskolái oktatás azt célozza, hogy gyakorlatias, a mindennapi élethez szükséges ismereteket valóságközeli módon ismertesse meg a hallgatósággal. Ezt a célt szolgálja a tábor napirendje is, és a különböző foglalkozások. Az előadásokon egyházakról, szektákról, gyülekezetekhez való viszonyról, magán- és közös lelki életről szólnak. A hallottakat csoportos megbeszéléseken dolgozzák fel. Délutánonként a mezőgazdasággal kapcsolatos előadások, bemutatók következnek. Vacsora után lelkitanítás, 9 órakor tábortűz, közös éneklés, énektanulás, né- pitánc-tanulás zárja a programot. Volt idő a közeli Ma- gony-tanya lovasbemutatójának megtekintésére, valamint a tanyasi egyéni gazdálkodások tanulmányozására. Mintegy 3 km gyalogtúra vezet a „házgyár”, vagyis a vályogvetés színhelyére. De útba esik a Székely-tanya is, ahol múzeumot rendezett be a gazdálkodó, hogy bemutassa a régi és az új gazdálkodás eszközeit. A népfőiskolát felkereső tanárok előadása maradandó élményt jelent. Dugár Sándor úr ízes előadásai és dr. Kálmán Lajos zenetanár énektanítása is élénk érdeklődést váltott ki a tábor lakói között. Végezetül illesse hálás köszönet a táborokat vezető tanárokat, lelkipásztorokat, a patronáló üzemek vezetőit, fafaragó mestereket, sok-sok segítségükért és fáradságukért. Papp Gábor lelkipásztor Dóra megtalálta az utat Istenhez Dóra 17 éves, vidám, kedves és divatos lány, a kecskeméti Katona József Gimnáziumba jár. Rendes, jó családban nevelkedik, de a családtagok különböző álláspontjának eredményeként, amikor megszületett, nem ke- reszteltették meg. Ennek hiányát - tudatosan - nem is tapasztalta. A múlt évben barátnője meghívta a Gyerekek az egyesült világért mozgalom egy országos rendezvényére. Amellett, hogy nagyon tetszett, úgy érezte, ez egy olyan jó kezdeményezés, hogy közöttük kell lennie. Miután hazajöttek, gyakran meglátogatta a helyi közösség találkozóit. Befogadták minden fenntartás nélkül, pedig tudták, hogy ő nem keresztény.- Ez a mozgalom nem kéri számon senkitől, hogy megke- resztelkedjen, vagy világnézetileg azonosuljon a többséggel. Mégis mi indította arra, hogy a saját keresztelését kérje?- Tudtam, hogy a barátnőm járt hittanra is - meséli Dóra. Kértem, hogy vigyen el oda is egyszer magával. Az első benyomásom az volt: ez egy igazán jó közösség, mert érezhető, Jézus ott van közöttünk. Ezenajelenléten keresztül éreztem és értettem meg sok mindent, amit egyébként az ember csak úgy magában gondolkozva úgysem tapasztalhat meg. Ez az, amikor hallja a benne levő hangon keresztül, Jézus hozzá is szól. Régóta keresgéltem már társaságot, hisz szüksége van mindenkinek barátokra. Mindig szerettem volna valahova tartozni, de akármit is megnéztem, úgy éreztem, nem az, ami nekem igazán érdekes lenne. Itt viszont az elejétől kezdve úgy éreztem, ide tartozom és befogadtak. Istennel itt alakult ki a kapcsolatom, mondhatom azt is, itt találtam meg, a társaimon keresztül. Persze az utólagos megfogalmazás egyszerűbb, mint ahogy előbb töpreng, kontrollál és megért az ember. Az elején nem fogalmazódott meg bennem, miért járok ide, mit vagy kit keresek, csak valami hiányzott. Hogy ide jöttem és itt megtaláltam, akiről azt sem tudtam, hogy őt keresem, az a társaimnak és a hittant vezető atyának nagyon sokban köszönhető. Az eltelt idő és ez az elém tárult új világ arra ösztönöz, hogy én is megkeresztelkedjem. Keresztanyámnak a barátnőmet # Dóra megkeresztelkedik. választom - mondja cinkos mosolyát alig leplezve Dóra. Ő is 17 éves, de mégis általa ismertem meg Istent. O is ezt a kereszténységet éli, és így utólag már látom, ez vonzott benne, ezért volt jó mindiga barátságában lenni. Egy olyan ember, aki igazán lelki társ, ma már tudom, hogy több, mint barátnő, mert testvér is. Ilyenkor meg szokták kérdezni, hogy példaképének tartja talán, akire fel tud nézni?- Ilyent nem mondanék. A- mellett, hogy az ő élete vonzott ide, mégsem vagyunk és nem lehetünk egyformák. Más az ő útja - amit Isten a tervében róla alkotott -, és más az enyém. Ez így csodálatos. Olyan, mint Isten teremtett világa. • Asztrik érsek emléktáblája Kalocsán.
