Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-15 / 191. szám

1994. augusztus 15., hétfő Megyei körkép 3 Esőmosta diákvíkend Vasárnap hajnalban elmosta az eső az amúgy is végéhez kö­zeledő EFOTT-ot, az Egyete­misták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóját. A csü­törtök estétől vasárnap hajnalig tartó programokon közel tízezer fiatal próbálta jól érezni magát, ami a rendezők szerint többnyire sikerült is. Szombaton este, a zá­róprogramok előtt Gallasz Jó­zsefet, a szervezőbizottság tag­ját, kulturális programfelelőst kértük rövid értékelésre. El­mondta, hogy az idei rendez­vény mindenben felülmúlta az előzőket. Ebben nagy szerepe van annak, hogy végre sikerült egy ideális területet találni, ahol egész napos programot tudtak biztosítani és senki sem járt ki a városba csak azért, hogy unal­mában randalírozzon. A régebbi találkozókhoz képest jóval ke­vesebb volt a rendbontás és nem az alkohol volt a főszereplő a há­rom nap alatt. Természetesen volt olyan, aki nem tudott pa­rancsolni magának, de súlyos eset csak kevés volt. A rend megőrzése minden tekintetben sikerült, amire az előző évek ta­pasztalataiból okulva kibővített rendezőgárda felügyelt. Gallasz József fontosnak tartotta azt is, hogy a találkozóra külföldről is jöttek, ezzel nemzetközivé vált a tábor, ahová még beszélgeté­sünk alatt is érkeztek fiatalok. Körülbelül ötezren váltottak tel­jes jegyet, naponta mintegy ezerötszáz napijegy fogyott el. Az infrastrukturális rendszer is megállta a helyét, az idén nem spóroltak a mellékhelyiségek és fürdők felállításával sem. A szervező Műegyetemi Hallgatók Diákszövetkezete há­rom évre kapta meg a rendezés jogát. Elsődleges céljuknak azt tekintették, hogy az előző évek­ben rendezett, színvonalában le­• A vidám hangulatot még az eső sem tudta elmosni. züllesztett EFOTT-ot sikerüljön visszahelyezni régi nívójába, ami az induláskor jellemezte. Ezért nem spóroltak semmivel, az idei rendezvényt inkább ven­dégcsalogatónak szánták, mint­sem extraprofitot hozó üzleti vállalkozásnak. A veszteség te­hát tervezve volt, amit a diák- szövetkezet fizet és az elkövet­kezendő két évben szeretne ki­gazdálkodni. A következő évek találkozóit is Kecskeméten sze­retnék megrendezni. A város vezetésétől ígéretet kaptak arra, hogy 1995-ben és ’96-ban ismét rendelkezésükre áll a szabad­időpark. Kérdés, mit szólnak ehhez a petőfi- és széchenyivá- rosi polgárok, akiknek többsége napokig nem aludt a hangzavar miatt. (kire) HÁROMEZREN A MÉLYKÚTI NAPOKON Egy szép hagyomány küszöbén Emlékezetesek voltak a teg­nap és tegnapelőtt lezajlott mélykúti rendezvények. Végül is a nagy lehűlés és a felfrissü­lést hozó kiadós éjjeli eső is be­segített abba, hogy a Mélykúti napok és a nagyszabású lovas- verseny egy szép hagyomány kezdeteként marad majd meg a közel háromezer látogató emlé­kezetében. Mindkét rendezvény két napig tartott, tehát volt idő és alkalom bőven a kiállítá­sokra, versenyekre. A művelődési házban a hó­nap végéig még megtekinthető a Szvetnik-féle helytörténeti fényképkiállítás, amelyen a századelő és a múlt század vé­gének néhány jellegzetes ese­ménye, épülete, valamint a je­lentősebb egyházi és világi ün­nepek. családi összejövetelek, bálák láthatók. Az események megnyitóján ott volt Dr. Tabajdi Csaba ál­lamtitkár, számos megyei ve­zető és vendég, közöttük a vaj­dasági Moravics elöljárói is. Kiss Csepregi Ákos polgármes­ter üdvözlő szavaiból szintén az csengett ki, hogy a Mélykúti napokat a jövőben, minden év­ben gazdagabbá, vonzóbbá kí­vánják tenni. Puskás Jenő Olaszországban élő mélykúti festőművész 18 olajképe közül valamennyi a he­lyén marad szeptember végéig (a polgármesteri hivatal tanács­termében), bár a színvonalas ki­állítás anyagának javát már el­adták. Piaci vonzata volt elsősorban a termékbemutatónak, amely néhány ritkaságot és érdekessé­get is a felszínre hozott. Egye­dülálló volt a mélykúti polgár- mester gyűjteményét képező őshonos magyar nemes állatfa­jok trófeáiból álló pannó. A mélykúti és a környékbeli kis­iparosok; pékek, méhészek, vi­rágtermesztők, cukrászok, csizmadiák, kötődések, ruhaké­szítők, borászok, szőlészek, gyümölcs- és zöldségtermesz­tők sem szégyenkezhetnek, ha a piacra ugyanolyan minőségű és csomagolású árut szállítanak, • Cselgáncsbemutató. mint amelyet kiállítottak. Két éve újjászerveződött a mélykúti lovasegylet. A délutáni progra­mokon a lovasmúltat és a ver­senyzés iránti nagy érdeklődést igazolta a több mint 50 részt­vevő és a háromezer látogató. A fogathajtás vonzotta a legin­kább a közönséget. Sajnos a fű­szerezésnek szánt szamárver­seny ezúttal nem sikerült, mert csak egy fogat érkezett meg. Ennek kárpótlásául ott voltak a Magony-tanyai virtuóz csikó­sok. Bravúros volt a mélykútiak karatebemutatója. Igazán látvá­nyosra sikeredett a jánoshalmi rendőrök kutyás akciója, amelyhez hasonlót a legjobb krimifilmekben is csak elvétve lehet látni. Szépen szerepeltek és parádéztak a díjugratók, az egyes, a kettes és a négyes foga­tok. A népművészeti vásárba a gölöncséreken, mézeskalácso­kon, lószerszámkészítőkön kí­vül eljött Simmer Sándor fel- győi faszobrász is. Marha- és birkapörköltből a legízletesebbet Kovács Imre főzte Jánoshalmáról. Övé lett a főzőverseny nyertesének járó köcsög. Király László Kunszentmiklós 200 éves város Kunszentmiklós mezőváros­sá nyilvánításának 200 éves évfordulóját ünnepli augusztus 20-án. Az évfordulót ünnepi testületi ülésen és szentmiklósi napok ünnepségsorozattal kí­vánják emlékezetessé tenni. Augusztus 19-én, pénteken a képviselő-testület ünnepi ülést tart az ÁMK nagytermében. Ünnepi beszédet dr. Bórák Ákos képviselő mond. A rendezvényen sor kerül a városi rangot tartalmazó ok­iratmásolat átadására. A dísz­polgári címet és az emlékér­meket is itt kapják meg az érintettek. Az egyházak is ké­szülnek az ünnepségre. 18 órakor, az ünnepi ülést köve­tően ökumenikus istentisztelet megtartására kerül sor a re­formátus templomban. Legnagyobb nemzeti ünne­pünk és a város évfordulójá­nak eseményeire mindenkit várnak, számítanak a Kun- szentmiklósról elszármazott polgárok hazajövetelére is. Menekültek, üzletelők Nagyon leegyszerűsítve nap- magyar utasarányt honfitársaink jainkban ezzel a két kategóriá­val - menekültek, üzletelők - jellemezhetnénk leginkább déli határaink forgalmát. A legálisan érkező menekültek többsége jú­liusban is átutazó volt hazánk­ban, továbbmentek Ausztriába, Angliába, Kanadába, sőt Auszt­ráliába. A zöldhatáron egyetlen ember érkezett, ideiglenes véde­lemmel Nagyatádra került. Az utasforgalom általunk em­lített másik kategóriája az üzlete­lők köre. Az utóbbi időben egyre növekvő százalékú magyar uta­zók jó része vélhetően ezek kö­rébe sorolható. A határ­őrigazgatóság július havi ösz- szesítése is a 41,6 százalékos vállalkozó kedvével magya­rázza, amely megfogalmazásban tagadhatatlanul érezhető némi malícia, ha a hatalmas benzintar- tályú Audik és Mercedesek megnövekedett forgalmára gon­dolunk. Van, aki megunta a foly­tonos utazgatást, s úgy gondolta, egy maszek Barátság-vezetékkel elégíti ki a túloldalon fellépő ke­resletet. Mórahalom térségében egy hétszáz méteres gumicsövet fektettek le magyar benzincsem­pészek a gyors meggazdagodás reményében, velük szemben hi­vatalos eljárást is kezdeményez­tek határőreink a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése címén. Félbemaradt templom Örömmel adtunk hírt annak idején lapunkban a majsai re­formátus templom alapkőletéte­léről. Mint azt a Szank-Móric- gát-Kiskunmajsa református gyülekezet fiatal lelkésze, Kosa István elmondta, egy majsai templom megépítése régóta dé­delgetett vágya volt ennek a gyülekezetnek. Mi akkor úgy láttuk - s valószínű a gyüleke­zet is -, hogy ennek a fiatal­embernek a bátorsága, lendü­lete kellett ahhoz, hogy valóban testet is öltsön az elképzelés. A szép szó, a biztatás nem hiány­zott a kezdéskor. Borúlátásra inkább az adott okot, hogy anyagiak terén szűkében volt a maroknyi közösség. Ennek el­lenére rengeteget áldoztak a gyülekezeti tagok, az átlagos adomány tízezer forintra rúg, meséli a lelkész úr. Akinek pénze nem volt, munkával segí­tett. Hamar elkészültek a tervek, a majsai önkormányzat telket adott, kezdődhetett az építke­zés. Most állnak a falak, de ahogy láttuk, áll a munka is.- Elfogytak a támogatások, április óta semmit nem halad­tunk - tájékoztat érdeklődé­sünkre Kosa lelkész úr. - Saj­nos nem tervezhettük be a költ­ségeinkbe például, hogy ide két körzet esővize folyik össze, ép­pen a mi telkünk a vízgyűjtő. Félmillióba került a csatorná­zás, de közel annyit a terület fel­töltésére kellett fordítani. Na­gyon rosszul érintett bennünket, hogy több mint hétszázezer fo­rint forgalmi adót nem kapunk vissza. Gyakorlatilag ennyi rá­fordítással már el is készülhetett volna az épületegyüttes.- Reménykednek valami tá­mogatásban?-Reményünk van, de nem sok jóval biztatnak a körülmé­nyek bennünket. Engem sze­mély szerint eléggé elkeserít, hogy ezen a maroknyi, ötven­fős, áldozatkész közönségen több mint hétszázezer forintnyi adót hajt be az állam.- Láttuk a felhalmozott épí­tőanyagot. Nem tesznek kárt benne és a félig kész épületben?- Sajnos, most 60-70 ezer fo­rintot kell kerítésre előteremte­nünk - bólint rá a pap -, mert a csellengő kamaszok már így is igen sok kárt okoztak nekünk. Törtek-zúztak zsalukat, téglá­kat, a kárunk csaknem százezer forintra rúg már. Az tehát az első teendőnk, hogy a már megvásárolt anyagot mentsük, aztán mielőbb tetőt húzzunk a falakra, még a rossz idő beállta előtt. Szurkolunk, hogy a nemes szándék, a templomépítés ne csak gesztus maradjon. Mind­azok számára, akik anyagiakkal is segítenék a református temp­lom építését, közöljük: adomá­nyaikat A Kiskunmajsai Re­formátus Gyülekezetért Alapít­vány részére az MHB 255-98324-20125 számlaszá­mon tehetik meg. Egyéb tájé­koztatást a szanki parókián kapnak Kosa István lelkésztől. 1 Gaz veri fel az épülő templom környékét. Hatmilliós fogás a tompái határon (Folytatás az 1. oldalról) A rakomány összértéke meg­közelíti a hatmillió forintot.- Kihallgatták már a kamion vezetőjét? - kérdeztük Horváth Zoltán parancsnokot.- Igen, ám azt állítja, hogy a szállítmány összetételéről nem volt tudomása, ő csak sofőr, ilyesmivel nem foglalkozik. Annyit sikerült kideríteni, hogy egy Párizsban élő jugoszláv származású nő a feladó. Az ő vállalatáé a kamion is. A vizs­gálat befejeztével egyébként - természetesen a lefoglalt áruk kivételével - a segély folytat­hatja az útját Belgrádba. • A vezető azt állítja, hogy fogalma se volt a kamion tartalmáról. Önállósodási tervek A legutóbbi tiszakécskei ülé­sen felmerült az egészségügyi központ önálló intézménnyé alakítása. A képviselők megál­lapították, hogy a központ pol­gármesteri hivataltól történő le­válása nincs kellően előké­szítve. Az intézmény működé­sének feltételeit számításokkal, kalkulációkkal is alá kell tá­masztani, ami nem történt meg. Dr. Károssy Gúla képviselő el­mondta, hogy a magánosítás miatt nem tartja aktuálisnak ép­pen most az önállósodást. A tes­tület elnapolta az ügyet. A kö­vetkező ülésen ezzel együtt az egészségügyi központ vezetői pályázatának kiírási feltételeit is napirendre tűzik. Testületi ülés Kecskeméten A nyári szünet után ma 13 órától ülésezik először Kecs­kemét képviselő-testülete. A városháza dísztermében - sok egyéb mellett - szó lesz az Er­dei Ferenc Művelődési Központ igazgatói állására kiírt pályázat elbírálásáról, a Lánchíd Utcai Általános Iskola sporttagozatá­nak felülvizsgálatáról és a volt munkásőrlaktanya felújításáról, ahová az Állami Zeneiskola fog kiköltözni, mivel a Művelődési Minisztérium határozata szerint 1996. augusztus 31-éig az Új­kollégiumot át kell adni a re­formátus egyháznak. Papszentelés A kecskeméti Nagytemp­lomban ma 17 órakor Bíró László, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye segédpüspöke szenteli pappá Bárkányi Ernőt. A felszentelt pap első szentmi­séjét is a Nagytemplomban ce­lebrálja augusztus 21-én 10 óra 30 perckor. Határhelyzet A Határőrség Országos Pa­rancsnokságának tájékoztatása szerint vasárnap délelőtt a ha­tárátkelőhelyeknél a gépkocsi­val utazóknak kilépésre He­gyeshalomnál és Hercegszántó­nál 2-2 órát, Tompánál 1 órát, Szegednél és Nagylaknál 4-4 órát kell várakozniuk. Az or­szágba való belépés Tompánál és Nagylaknál 8-8 órát vesz igénybe. Minilakótelep Befejező szakaszához érke­zett Veresegyházon az állami gondozott fiatalok részére terve­zett tizenegy ház építése. Jelen­leg - a műszaki átadás után - a környezet parkosításán és az ott­honok bebútorozásán dolgoz­nak. A 400 millió forintos beru­házás előzménye, hogy eredeti­leg Nagymarosra tervezték köl­tözésüket, ám az ottani polgári tiltakozás miatt nem kerülhetett oda az intézmény. A májusban megkezdődött munkálatok az ütemterv szerint hamarosan be­fejeződnek és százhúsz nehéz sorsú gyerek juthat otthonhoz. Egy-egy épületben 12 gyerek és a nevelőjük kap helyet. Kapucinusok jubileuma Rövidesen jubilál a római ka­tolikus egyház kapucinus rendje Tatán: VII. Kelemen pápa 1528-ban kiadott bullájában el­ismert reformág tagjai ugyanis kereken 250 évvel ezelőtt tele­pedtek le ebben Tatán. Az év­fordulóról - a rendhez méltóan - szerény ünnepséggel emlé­keznek meg szeptember 3-án.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents