Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-13 / 190. szám
Fiatal vagy a szerelemben? • Időnként nem árt szembenézni azzal, hogy hogyan szeretünk. Az ajakrúzs: Erosz varázsszere Kezdetben vala a céklalé, majd a női ivarú pajzstetvek- ből kotyvasztott kenőcs, majd a henna, a kis-ázsiai cserje leveléből készült festék, az 1883. évi amszterdami világ- kiállítás óta pedig a hölgyek legkívánatosabb kozmetikuma, az ajakrúzs. Már a sumérok is használtak háromezer-ötszáz éve ajakpirosító kenőcsöt, s a Krisztus előtti tizennegyedik században élt Nofretete egyiptomi királynénak, IV. Amenhotep (Ehna- ton) fáraó feleségének bódító sminkje is fennmaradt az utókorra világhírű mellszobra révén. A középkor asszonyai hennával színezték az érzékiség és szépség szimbólumát és szenvedtek érte a nyálkahártyát bántó hatása miatt. A száztizenegy évvel ezelőtt rendezett világkiállításon állt elő egy párizsi illatszerész a mai ajakrúzshoz hasonló, selyempapírba göngyölt piros zsírrudacskával, „Erosz varázsszeré- vel”. A száj érzéki szépségének kihangsúlyozására alkalmazott módszerek sokat változtak az idők folyamán. Nagyanyáink még ajkukat ha- rapdálták titokban, hogy a csábító piros színt előcsalogassák, mivel a hőn áhított rúzst még csak kevesek engedhették meg maguknak. Nofretete „kozmetikusok” egész csapatát foglalkoztatta arcának ápolására. A görögöknél viszont a piros ajak a férfiak és a kéjnők körében volt leginkább elterjedt. A huszadik században e piperecikk népszerűsítéséhez olyan egyéniségek járultak hozzá, mint Greta Garbo vagy Marlene Dietrich. Szinte hihetetlen: az ajakrúzs csak 1950-ben nyerte el mai külsejét - a tokot, amelyből a rúzs csavarással bújik elő, Amerikában találták fel. Bármit is változott a forma, az összetevők azonban szinte ugyanazok maradtak: méhviasz, olajok, színezőanyagok és - új vívmányként - ajaknedvesítő szubsztanciák. A TARTALOMBÓL Jaj nekem, leégtem! 10. oldal Horoszkóp 10. oldal Keresztrejtvény 11. oldal / Apoltan a nyári melegben is 11. oldal Csipkés nosztalgia 11. oldal Frissítő a kánikulában 11. oldal Slágerlista 12. oldal A magazint szerkesztette: Rákász Judit Király Ernő Válaszd ki a szerinted logikus választ és írd fel a pontértékét. A végén add össze s olvasd el, hogy serdülő, felnőtt, vagy öreg vagy-e a szerelemben, a kapcsolatteremtésben, a munkában. 1. „Sohase veszítsd el a fejedet!” Ki mondhatta először? a) Egy ostoba... 3 pont b) Egy bölcs... 1 c) Egy felületes ember 2 2. Ha egy gyerek törvénybe ütközőt követ el... a) Az a szülők hibája 3 b) Nyilván rossz társaságba keveredett 2 c) Ilyen a sorsa 1 3. Melyik kifejezés tetszik az alábbiak közül? a) Hold 3 b) Napnyugta 2 c) Csodálatos 1 4. A krimi - akár könyv, akár film - hatása... a) Félrenevelő 1 b) Szórakoztató 3 c) Közömbös 1 5. A környezet megóvása a) Üzlet 2 b) Szükség 3 c) Illúzió 1 6. Egy szerelem kibontakozásának a tanúja vagy. Hogyan reagálsz? a) Titokban figyeled a fejleményeket 2 b) Ha módodban áll, segítesz 3 c) Közömbös vagy 1 7. A neked tetszőhöz melyik jelzőt választanád? a) Szép 1 b) Fantasztikus 3 c) Rendkívüli 2 8. Egyszavas véleményed lányokról, fiúkról. a) Parancsolgatnak 1 b) Engedelmesek 2 c) Fárasztóak 3 9. Az „elegancia”, szerinted: a) Nagyon fontos 2 b) Másodrendű 3 c) Nem fontos 10. A hazugság: 1 a) Veszélyes 2 b) Szükséges 1 c) Becstelen 3 Serdülő vagy, ha 10-16 pontot értél el. Ez azt is jelzi, hogy válaszúton vagy a bölcsesség és a kishitűség között. Attól függően döntesz, hogy melyik tulajdonságot érzed nagyobb hatásúnak, oldod meg a problémáidat megfontoltan, cselekedsz konstruktív módon, vagy inkább elmenekülsz. Az utóbbi esetben megkíméled magad néhány csalódástól, de az esetleges nagy lehetőséget is elsza- lasztod munkában, szerelemben egyaránt. Ha szerencséd van, kifoghatod a legjobbat, ám ha hibázol, azt fájdalmasan éled meg, mert készületlen vagy a váratlan vereség elviselésére. Felnőtt vagy, ha a pontjaid 17-23 közöttiek. Kiegyensúlyozottság, valóságérzék jellemző rád, ez határozza meg döntéseidet is a bizonytalan helyzetben. Az a körülmény, hogy képes • vagy higgadtan mérlegelni, kész vagy kompromisszumot kötni, ha erre van szükség, hogy el tudod különíteni a magánélet problémáit a munkádtól, nos ez ugyan fáradságot is jelent, de biztonságérzetet is kelt; megalapozza a későbbi életet. Nem könnyen dőlsz be a látszatnak, szilárdan állsz a talajon. De ez azt is jelenti, hogy a szerelem terén sem vagy könnyen meghódítható, ha viszont te akarsz hódítani, azt állhatatosan teszed. Öregnek érezheti magát sok szempontból, aki 24—30 pontot teljesített. Bizonyára azért is, mert képtelen élvezni az örömöket, amelyeket az élet kínál - vagy amelyekért meg kellene küzdeni. Az elégedetlenség érzése, sajnos, szinte minden döntése után nyomot hagy. Talán azért is, mert akkor is erőlteti az elképzelését, amikor nagyobb diplomáciai érzék volna célravezető. Nagy elánnal indul a szerelmi kalandba és ha elbizonytalanodik, ugyanolyan erővel menekül is. Aki megszereti, annak készen kell állnia a váratlan helyzetekre, mert a kapcsolatot a rögtönzések jellemzik. Ugyanez mondható el a munkáról is: ha megelégedne a rutinnal és nem engedne a változtatás kényszeres érzésének, könnyebb lenne az élete. Az isteni Garbo és a világbotrány A most felemlegetett szerelmes szereposztás voltaképpen megerősíti az amerikai filmipar korábbi fölfedezését: az igazi házaspárok élethűb- ben és őszintébben szeretnek munka közben a filmvásznon, mint azok a színészek, akiket csak a szerep hoz össze egy- egy alkalomra. A filmkrónikák emlékeztetnek például Gréta Garbo egyik ezerkilenc- százharminchatban forgatott szerelmi jelenetére, amiben akkori élettársával, John Gil- berttel olyan tökéletesen szerették egymást, hogy ez a kis epizód szinte világbotrányt kavart. Noha az „isteni Garbót” többnyire a visszafogott érzékiségéről ismerte a közönség, a Hús és az ördög című film bemutatója után ezt írta lapjában egy kritikus: „Meglepő, hogy két, tetőtől talpig felöltözött színész milyen meztelennek tud látszani. Nyilván, Greta és John ugyanazt ismétlik a mozivásznon, amit az életben csinálnak.” • Az isteni (vagy istentelen?) Greta Garbo. Erzsébet királynő is tetováltatta magát • A nők körében is egyre divatosabb a tetoválás. Fájdalommentes tetoválást ígér az apróhirdetés. Egy másik mester a választható rajzok, figurák bőségével csalogatná, aki úgy érzi: semmitmondó bőrt örökölt. Kevin Costner, filmjében - Rapa Nui - a hús- vét-szigeti Rómeó és Júlia-tör- ténet minden szereplőjét tetováltatta, igaz, lemosható festékkel. A tetoválás - bár az első bőrrajzok a múlt ködébe vesznek - egyaránt volt sorsjel és a valahová tartozás kifejezése. Tény, hogy a 18. században, a polinéz szigetvilágban vitorlázó holland, francia és angol tengerészeket elbűvölte a bennszülöttek testfestészete. A híres Cook kapitány például ezt jegyezte fel Tahiti lakóiról, 1769-ben: „A férfiak és a nők egyaránt festik a testüket, ezt az ő nyelvükön tatunak hívják. Fekete színt fecskendeznek a bőrük alá, így a rajz kitörölhetetlen marad. Változatosak, úgy tűnik, csak az egyén fantáziájától függ, hogy milyen ábrát visel. Egyben azonban megegyeznek, az ülepüket feketére festik. Kicsit feljebb, sokan nyilat is viselnek, az első bordákra rajzolva. Igen büszkék az ábrákra, szívesen mutogatják nekünk.” Cook azt is észrevette, hogy nem egyszerű díszként szolgálnak ezek a rajzok, valamiféle jelentést is hordoznak, mint ahogy ezt a bennszülöttek viselkedése igazolta is. A tetoválás kezdetét nehéz lenne pontosan meghatározni, de a similauni ember - az időszámítás előtt 5000-5500 között élhetett - megtalálása jelzi, hogy már az ősember idejében is létezett. A jégben konzervált testen ugyanis két tetoválást is leltek: rövid, párhuzamos vonalakat a hát egyik felén, valamint egy keresztet a térd belső területén. Ez az egyik tetoválásminta, de nem az egyetlen, ami fennmaradt. Szibériában, ugyancsak a Krisztus előtti 5. századból egy harcos teste vall a tetoválásról: karján és a hátán különféle állatképeket viselt, a rajzok kidolgozottsága, vélhetően, a magas rangjára is utal. Figyelemre méltó, hogy a török hódítás idején, a Balkánon, aló. században, az anyák megjelölték, „tetoválták” a gyermekeiket, azért, hogy felismerjék, ha a megszállók elrabolják őket. Azt is tudjuk, hogy Horthy Miklós ifjú korában tetováltatta magát, de hogy a legendás szépségű Erzsébet királynőt mi késztette erre... A mamutok éhen haltak? A mamutok kipusztulása táplálkozási problémára vezethető vissza, ezt pedig a Föld éghajlatának megváltozása idézte elő. Erre a következtetésre jutott Hervé Bocherens francia tudós, aki a napokban közölte kutatásainak első eredményét. Bocherens, aki a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetemen dolgozik, hetek óta tanulmányozza a szibériai Jakutföldön jégbefagyva talált óriáselefántok lágyszöveti maradványait. A mumifikált elefántokat a franciaországi Autun múzeumában állították ki. Az elvégzett vizsgálatok eredménye ennyiben foglalható össze: az utolsó mamutok mintegy tízezer évvel ezelőtt éhen haltak teli gyomorral. Az elvégzett izotópkísérletek tanúsága szerint az állatok által fogyasztott növényfélének magas volt a nitrogéntartalma, aminek következtében csökkent az elfogyasztott élelem tápértéke. A kiszáradt táplálék kalóriaértéke messze elmaradt a mamutok által a táplálék megszerzésére fordított energia mennyiségétől. A táplálék tápértékének drasztikus csökkenése viszont - Bocherens szerint - Eurázsia és az észak-amerikai kontinens éghajlatának megváltozására vezethető vissza. Hófehérke is szőke volt? Bőre fehér, mint a hó, ajkai vörösek, mint a vér, haja ébenfekete - ilyennek álmodták a Grimm testvérek Hófehérkét. Egy német mesekutató, Eckhardt Sándor régi dokumentumokat tanulmányozva arra a megállapításra jutott, hogy Hófehérke valós személy volt, csak éppen szőke. Hessentől nem messze uralkodott IV. Fülöp, Wildungen grófja, akit felesége 1553-ban leánygyermekkel ajándékozott meg. A mama gyermekágyi lázban meghalt, a gróf pedig új asz- szonyt vitt a házhoz, aki gyűlölte szépséges mostohalányát.