Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-09 / 186. szám

8 Pénz, vállalkozás, piac 1994. augusztus 9., kedd Miért terjed nálunk nehezen a pénzhelyettesítő kártya? Hiába a vonzó reklám, a pi­acgazdaságok példája - csiga- lassúsággal terjednek hazánk­ban a pénzhelyettesítő eszkö­zök, a különféle kártyák. A ki­bocsátó bankok tiszteletre méltó következetességgel népszerűsí­tik, ajánlgatják, tömeges méretű elterjedésükre egyelőre még­sem látnak esélyt a szakembe­rek. Az idegenkedésnek gyakor­lati okai vannak. Ezek egyike, hogy ma még szinte ritkaságszámba mennek azok az üzletek, ahol fizetőesz­közként elfogadják az ügyfél- kártyákat. Ezek kiváltása pénz­intézetnél nyitott számlához kö­tődik, de az is feltétel, hogy a számlán több tízezer forintos összeg szerepeljen - ennek pe­dig napjainkban kevesen tudnak megfelelni. Gátja a jó „lapjárásnak” az is, hogy az igazán univerzális, bel­földön-külföldön, forintban, devizában, üzletben, étterem­ben, benzinkútnál vagy akár az újságosnál egyaránt fölhasznál­ható pénzkártya egyelőre hi­ányzik a hazai piacról. A hazai pénzforgalom mo­dernizálásában azonban az utóbbi időben mégis érzékel­hető némi előrelépés. Igaz, ez egy munkahelyi ésszerűsítés eredménye: mind több munka­adó alkalmazza azt a módszert, hogy a járandóságot - a helyi pénztári kifizetés helyett - a foglalkoztatottak bankszámlá­jára utalja át. A „szelíd kény­szer” révén számlatulajdonossá lett betétesek pedig megpróbál­koznak a fizetőkártyával. A legújabb adatok szerint az országban összesen 4000 he­lyen használható fel a számla kiegyenlítésére az újmódi esz­köz. A szakvélemények szerint most tehát az értékesítők, a ke­• Ez az automata kártyával működik, de nem kíméli a pénzt. reskedelem illetékesei körében kellene minél szélesebb körben tudatosítani: a kis boltok és az áruházak tulajdonosai egyaránt előnyét látnák, ha kevesebb pénzt és több kártyát kezelné­nek, s ha a napi bevételből mi­nél kevesebbet kellene estén­ként fémpénz- és bankjegykö­tegekben - nem is minden koc­kázat nélkül - a postára szállí­tani. Arra persze nem számítha­tunk, hogy a sarki árudákban hamarosan kártyával fizethe­tünk. Mert a használatához szükséges leolvasó terminál te­lepítésének magas az ára. Bánhegyi Zsuzsa A háztartások Forog az idegen Az idei év első öt hónapjában - a KSH jelentése szerint - 13 millió külföldi látogatott ha­zánkba, s számuk 2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának forgalmát. A leg­többen a jugoszláv utódálla­mokból és Romániából érkez­tek: a látogatók fele. A szovjet utódállamokból érkezők száma negyven százalékkal volt több. A magyarok közel 5 millió alkalommal látogattak kül­földre, ami 15 százalékos emel­kedést jelent. A szerb határsza­kasz forgalma háromszorosára nőtt, a többi határszakaszon csökkent a forgalom. Idegenforgalomból 1994. áp­rilis végéig 31 milliárd forint bevétel származott, a kiadások összege 22 milliárd volt. Az egyenleg 8,6 milliárd. A Központi Statisztikai Hiva­tal 1993-ban rétegződés-, vala­mint életkörülmény- és élet­módvizsgálatot végzett a népes­ség 0,5 százalékát kitevő min­tán. Az adatok jelentőségét nö­veli az a tény, hogy a vizsgálat sok tekintetben összehasonlít­ható az 1987. évi hasonlóakkal. A folyamatok szempontjából meghatározó, hogy a 80-as évek közepe óta tartó időszakot többnyire a válság és a gazda­sági visszaesés jellemzi és ért­hető, hogy ezzel összefüggés­ben az életszínvonal-statiszti­kák is a romlást jelzik. A tények azt mutatják, hogy 1986-ban a háztartások közel fele (47 szá­zalék) egyetlen modem fo­gyasztási eszközzel sem rendel­kezett, ugyanakkor 1993-ban csupán 18 százalék volt ez az arány. A modem eszközökkel nem rendelkező háztartások többségét joggal tekinthetjük a ~ EflBK F IBI — 1 MENNYIT ER A FORINT'? JL'Mk JL JL ♦ AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érv.: 1994. augusztus 8-án) Vételi Közép Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, Ft-ban angol font 167,35 168,85 170,35 ausztrál dollár 80,51 81,18 81,85 belga és lux. frank (100) 333,81 336,56 339.31 dán korona 17,46 17,61 17,76 finn márka 20,86 21,03 21,20 francia frank 20,08 20,25 20,42 görög drachma (100) 45,45 45,85 46,25 holland forint 61,15 61,67 62,19 ír font 165,75 167,15 168,55 japán yen (100) 107,81 108,74 109,67 kanadai dollár 78,33 79,09 79,85 kuvaiti dinár 363,18 366,51 369,84 német márka 68,67 69,48 69,87 norvég korona 15,72 15,86 16,00 olasz líra (1000) 68,87 69,48 70,09 osztrák schilling (100) 976,11 984,46 992,81 portugál escudo (100) 67,29 67,86 68,43 spanyol peseta (100) 83,56 84,29 85,02 svájci frank 81,43 82,09 82,75 svéd korona 14,03 14,15 14,27 USA-dollár 108,33 109,33 110,33 ECU (Közös Piac) 131,34 132,46 133,58 árnyalt képe szegény réteghez tartozónak, sőt ide sorolhatjuk a csupán egyetlen modem eszközzel ren­delkezőket is. E két kategória a háztartások egyharmadát je­lenti. A háztartások közül a leg­rosszabbul felszereltek a nyug­díjas családok. Elérik az 50 szá­zalékot, ezzel szemben a leg­jobban felszereltek között csu­pán 8 százalékot tesznek ki. Ismeretes, hogy a községek­ben és általában a kisebb telepü­léseken csak bizonyos idő után követik a modernizációs szintet. 1986-ban ilyen tekintetben hét­szeres különbség volt a buda­pesti és a községi háztartások között, ám 1993-ra ez három­szorosára mérséklődött. A má­sik póluson viszont - tehát a legrosszabbul felszereltek ará­nyát tekintve - a különbségek nem módosultak. A községben élő népesség tehát kezd felzár­kózni. A Malév új Boeingje Újabb, Boeing típusú repülő­géppel bővült a Magyar Légi­közlekedési Rt. gépparkja. A légitársaság tizedik Boeingje hétfőn landolt a Ferihegyi repü­lőtéren. Pákay András, a Malév Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy az új gépet az amerikai Interna­tional Lease Finance Corpora­tion társaságtól bérlik, a piaci árakhoz képest igen kedvező dí­jért. A bérlet időtartama három év, ami később öt évre hosszab­bítható meg. Évenként 2600 re­pülési órát figyelembe véve a 128 férőhelyes B-737-300-as jelentős üzemeltetésiköltség­megtakarítást tesz lehetővé. Az új géppel, mely augusztus 10-től már menetrend szerint közlekedik, a társaság két TU- 154-es típusú gépét tudják ki­váltani. A Malév a szovjet tí­pusú gépek lecserélését tűzte ki feladatul. Álláshelyek Bács-Kiskun megyében A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ munka­erő-közvetítő kirendeltségei 1994. augusztus 2-án az alábbi bejelentett betöltetlen álláshe­lyeket regisztrálták: Kecskemét: esztergályos 18, gépjárműszerelő 4, autófényező 3, asztalos 25, dísznövényter­mesztő 3, autódaru-kezelő (Tátra 25 t) 2, váltókezelő 5, kéményseprő 5, torony daru-ke­zelő 3, vasútforgalmi szolgálat- tevő 5, állattenyésztő telepve­zető 1, élelmiszerbolti eladó 12, könyvesbolti eladó 1, szakács 8, műtős szakasszisztens 3, gyógyszertári kisegítő 8, sza­kács 10, főkönyvelő 1, adóügyi előadó 1, bolti pénztáros 18, vendéglátó-ipari eladó 8, moso­dai munkás 1, könyvelő-gépíró 3, titkárnő 4, gyors- és gépíró 1 fő. Baja: autószerelő 1, asztalos 30, autóvillamossági szerelő 2, baromfifeldolgozó 2, bolti el­adó 4, bádogos 3, büfés 1, cipő­felsőrész-készítő 2, cémázó (be­tanított) 3, csomagoló 13, daru­kezelő 1, esztergályos 2, elekt­roműszerész 1, éjjeliőr 12, fel­szolgáló 5, festő és mázoló 1, gravírozó 2, gépjárműszerelő 2, gépi hímző 1, géplakatos 1, gyűrűsfonó 5, hajóvezető 2, ha­jógépész 2, húsipari szakmun­kás 10, inszeminátor 1, juhász 1, szerelő 1, kutyás járőr 4, köz- tisztasági segédmunkás 20, konyhai kisegítő 4, kovács 1, li­bagondozó 1, mezőgazdasági dolgozó 21, mirelit segédmun­kás 67, nyomdász 1, pék 7, bolti pénztáros 1, offszet gépmester 2, recepciós 2, takarító 4, tehe­nész 3, segédmunkás 20, sza­kács 5, szabó-varró 5, varrónő 220, táskavarró 3, tehergépko­csi-vezető 2, uszálykormányos 3, vendéglátó-ipari eladó 2, vendéglátó-ipari üzletvezető 1, villanyszerelő 1, zsugorító­gép-kezelő 4, adatszolgáltató 3, adminisztrátor 2, biztosítási üz- letköző 80, főkönyvelő 1, hirde­tésszervező 12, matematika-fi­zika szakos tanár 1, testnevelés szakos tanár 1, műszaki előadó 1, menedzser-üzletkötő 30, ma­gas vagy mélyépítő üzemmér­nök 1, németnyelv-tanár 1, ter­mékmenedzser 1, pénzügyi elő­adó 1, titkár-ügyintéző 1, tit­kárnő 1, titkámő-osztályadmi- nisztrátor 1, üzemfenntartási művezető 1, üzletkötő 4, üzleti irányító 1, hitelügyintéző-me­nedzser 8 fő. Kalocsa: betanított és szak­képzett varrónő 50, bolti eladó 2, esztergályos 2, portás-éjjeliőr 1, adminisztrátor 1, kőműves 1, építőipari segédmunkás 3, gép­lakatos 2, műszaki bolti eladó 1, vendéglátó-ipari eladó 1, üz­letkötő-menedzser 1 fő. Kiskőrös: asztalos 8, kőmű­ves 11, géplakatos 5, he­gesztő-lángvágó 3, segédmun­kás 8, konyhai kisegítő 4, laka­tos 5, szabó-varró 5, biztosítási üzletkötő 16, gépjárműszerelő 2, szakács 2, sütő- és tésztaipari munkás 5 fő. Kiskunfélegyháza: szabász (cipőipari) 2, állatgondozó 6, festő-mázoló 4 fő. Kiskunhalas: lakatos 1, számítógép-műszerész-szoft- ver-üzemeltető 1, redőnykészítő 1, varrónő 15, betanított var­rónő 5, gépi varró 15, kőműves 2, vízvezeték-szerelő 1, villany­szerelő 1, festő és mázoló 2, te­hergépkocsi-vezető 1, élelmi­szer-eladó (szerb nyelvismeret­tel) 1, hús-hentesáru eladó 3, kultúrcikkbolti eladó 1, eladó 1, felszolgáló 2, szakács 1, mo­sónő 3, zsákoló 1, segédmunkás 6, revizor 3, vendéglátó-ipari eladó 15, takarítónő 1, biztosí­tási üzletkötő 3, ügynök 6, ma­gyar-német szakos tanár 1, ma­gyar-angol szakos tanár 1, bio­lógia-kémia szakos tanár 1 fő. Bácsalmás: varró betanított munkás 20, varró szakmunkás 12, faipari segédmunkás 10, pa­píripari segédmunkás 10, aszta­los 5, esztergályos 5, ács-állvá­nyozó 2, hidegburkoló 2, vasbe­tonszerelő 2 fő. Kunszentmiklós: varrónő 25, kőműves 5, ács-állványozó 1, fuvardíj-számfejtő 4, kocsi- rendező 4, felszolgáló 8, cipő­felsőrész-készítő 8, segédmun­kás 2, szerszámkészítő 6, teher­gépkocsi-vezető 1, hegesztő­lángvágó 5, vas- és fémszerke­zeti lakatos 5 fő. Tiszakécske: hegesztő 5, la­katos 15, tehergépkocsi-vezető 2, varrónő 20, nyomdai kisegítő 1, mezőgazdasági erőgépvezető 1, központi fűtés, csőhálózat szerelő 4, adminisztrátor 1, gyógypedagógiai tanár 2, szám­viteli osztályvezető 2, biztosí­tási üzletkötő 10, cipőfelső­rész-készítő 5, vámügyintéző 2, gyártmánytechnológus 1 fő. Kiskunmajsa: cipőfelső­rész-készítő 3, varrónő 1, szárí­tóüzemi betanított munkás 6, tartósítóipari munkás 4, kőmű­ves 5, szobafestő 1, nehézgép­kezelő 1, kindertojás-csoma- goló 8 fő. Ikarus buszokat összeszerelő üzemet terveznek Moszkvában Ikarus buszokat összeszerelő üzem létesítését tervezi Moszk­vában az Ikarus - tájékoztatott Martin Ferenc, a mátyásföldi Ikarus Rt. marketingigazgatója. A terv az, hogy az Ikarusok oroszországi gyártására ma­gyar-orosz vegyes vállalatot hozzanak létre. A marketing- igazgató szerint amennyiben a moszkvai önkormányzat hivata­losan értesíti az Ikarust a pénz­ügyi garanciák meglétéről, il­letve a vegyes vállalat leendő orosz partnerei garantálni tud­ják a fizetőképességet, akkor magyar részről nem lesz akadá­lya annak, hogy az összeszere­lés még az idén megindulhas­son. Az elképzelések szerint évente 500 darab Ikarus 280-as típusú csuklós autóbuszt szerel­nek össze a magas technikai színvonalú tusinói gépgyárban. Martin Ferenc elmondta: a több mint egy éve kezdődött tárgya­lások nem túl egyszerűek, hi­szen a társaságban mind ma­gyar, mind orosz részről több cég is részt kíván venni. A tervek szerint a tusinói gépgyárban gyártják majd a bu­szokhoz a modernizált karosz- szériát, amit a környezetvé­delmi előírásoknak eleget tevő, Magyarországról érkező, a fő­egységekkel ellátott alvázakra szerelnek majd fel. A jövőben az orosz fél fokozatosan növeli saját beszállításait, s a buszok egyre nagyobb hányada lesz orosz eredetű. Összeszerelő üzem létesíté­séről az Ikarus másutt is folytat tárgyalásokat, például a szibé­riai Kurgánban, Kazahsztánban és Szentpéterváron. Minszkben már működik egy összeszerelő üzem, sőt az első, ott összeállí­tott buszok már közlekednek is a város utcáin. # A moszkvai üzemben is ilyen korszerű Ikarusokat szerelnek össze. (PN-archív) Meglepetés a mélykúti cukrászdában Az elmúlt hónap utolsó va­sárnapján kedves meglepetés­ben volt részük a mélykúti Doszpod-cukrászdába betérők­nek. A vendégeket ingyenes fagylaltkóstolóra invitálták, míg a kánikulában hiányos öltözet­ben betérők a cég reklámpólóját kapták ajándékba. A Mélykút határain túl is híres cukrászda tulajdonosát, Doszpod László cukrászmestert az akció apropó­járól kérdeztük.- A cukrászda megnyitásá­nak tizedik évfordulóját ünne­peltük, s úgy gondolom, hogy a régi és új vendégeink nélkül ezt nem tehettük volna meg az alka­lomhoz illő módon - válaszolt a cégvezető. Szavaiból az is kide­rült, hogy a vállalkozását állan­dóan fejleszti, így a cukrászda mellett már kávéház, pizzéria és pékség is működik. Vállalkozásának bővítése nem csak rajta múlik. Legutóbb egy helyi vendéglátóhely üze­meltetésére egyedül nyújtott be pályázatot, ennek ellenére nem ő nyert. Az viszont tény, hogy a vállalkozásai gondokkal küsz­ködnek. Prókai Károly

Next

/
Thumbnails
Contents