Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-09 / 186. szám

1994. augusztus 9., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 9 A TÁMOGATÁS ALANYI JOGON JÁRJON? Több hitelre van szükség JOGI SZEMÉLYEK IS SZEREZHETNEK FÖLDTULAJDONT? Szövetkezni sokszínűén lehet A szövetkezés gondolata több mint száz éve megfogant már Európában. Magyarorszá­gon az elmúlt negyven évben kialakult egy sajátos formája, a termelőszövetkezeti. A téesz egy-egy falu, nagyobb vidéki város koordinátori szerepét is betöltötte, hiszen a fő mezőgaz­dasági tevékenységen kívül melléküzemágaival, a háztáji segítésével munkahelyeket te­remtett, kenyeret adott a helyi lakosságnak. Kétségtelen, hogy a 80-as évek közepére a közel másfél ezer téesz fele gazdálko­dási nehézségekkel küzdött, ami csak azért nem vezetett lát­ványos összeomláshoz, mert az állam mögöttük állt a támoga­tással, a promptinkasszóval, a keleti piacok biztosításával. A rendszerváltás után a szövetke­zeteket mint gazdasági formát mindenképpen megváltoztatan- dónak ítélték. E célt az 1992-ben hozott két szövetke­zeti, valamint a kárpótlási tör­vény is segítette. Lakos László földművelésügyi minisztert ar­ról kérdeztük, az új kormány hogyan látja a szövetkezetek je­lenét, jövőjét?-Milyen hatással volt a két szövetkezeti törvény a tée- szekre?- Részben pozitívan, részben negatívan érintette a szövetke­zeteket. Pozitív volt abból a szempontból, hogy lehetővé tette a vagyon nevesítését, va­gyis azt, hogy a szövetkezeti ta­gok gyakorolhatják tulajdonosi jogaikat. Az eddigi oszthatatlan közös vagyonnak név szerinti gazdái lettek. Ám azzal, hogy a vagyont száz százalékban fel kellett osztani, „elszaladt” an­nak a lehetősége, hogy nyugati, számunkra új típusú szövetke­zetek jöjjenek létre. Ugyanis nem maradtak egyben azok az objektumok (szántók, magtá­rak, borospincék, burgonyatáro­lók stb.), amelyekkel egy-egy közösségben - a szövetkezeti tagoknak éppúgy, mint a ma­gángazdáknak - az integrátori szerepkört betölthetnék. A kívülálló üzletrész-tulajdono­sok kategóriájának megterem­tésével pedig gyakorlatilag a kárpótlási, tehát az igazságtételi elemek jelentek meg a tulajdo­nosi struktúrában. Ezzel egy olyan tulajdonosi kör is kiala­kult, amely elsősorban nem a sikeres termelésben érdekelt. Ezt a kérdést másképpen kellett volna megoldani - állítja a mi­niszter. — Ön szerint hogyan? Működőképes átalakulást-Nem lett volna szabad a törvénykezéssel megkérdője­lezni a szövetkezetek alapvető működését, versenyképességét, hatékonyságát, alkalmazkodó­képességét. Miután ilyen szem­• Lakos László pontok vezérelték a törvényho­zókat, működési és átalakulási zavarok keletkeztek, s a kiala­kult folyamatokkal nem az el­képzelt modell létrejöttét segí­tették elő. Óriási károk, feszült­ségek keletkeztek, amelyek az­tán magukkal hozták a létbi­zonytalanságot, a bizalmatlan légkör kialakulását. Mindezzel azt hangsúlyoznám, hogy a tör­vénykezésnek a működőképes átalakulást kellett volna ösztö­nöznie, nem pedig a szétverést. Ennek már persze utána va­gyunk...- A kormányprogram szerint módosítani kell a legutóbbi szövetkezetitörvény-módosí- tást. Miért?- Mert a yóban forgó módo­sítással a szövetkezetek további feldarabolását célozták. Mi pe­dig a szövetkezeti tagok tulaj­donosi és döntési jogait csak a nemzetközi szövetkezeti elvek­kel összhangban tudjuk elfo­gadni. A szövetkezetek életét érintő, minden fontos kérdésben az „egy tag - egy szavazat” elve alapján a szövetkezeti tagság, a szövetkezeti közgyűlés többsé­gének kell dönteni. Azzal sem értünk egyet, hogy olyan diszk­riminatív szabályok jelenjenek meg a szövetkezeti törvényke­zésben, amelyek csak a mező- gazdasági szövetkezetekre vo­natkoznak. Mi azt szeretnénk, ha az átalakult szövetkezetek a klasszikus elvek szerint mű­ködnének.- Mi jelentheti tehát a szö­vetkezetek jövőjét?- Az a jó szövetkezet, ame­lyik jól szolgálja tagjai érdekeit. Politikailag ennél jobbat nem mondhatunk, s nem is kívánunk ebbe a kérdésbe beavatkozni. Az, hogy melyik szövetkezet mikor képviseli legjobban a ta­gok érdekeit, sok mindentől függ. Például attól, hogy az or­szág mely térségében fekszik, milyenek az adottságai, milyen az üzem-, illetve a termelési struktúrája, a likviditási hely­zete. Ilyen alapon minden bi­zonnyal lesznek közös tulaj­donú szövetkezetek, vagy be­szerzéssel, értékesítéssel fog­lalkozó szervezetek, s lesznek olyanok is, amelyek a magán- gazdaságokat támogatják. Tehát sokszínű modellek alakulhatnak ki, amennyiben a közgazdasági környezet is segíti őket.-Milyen kormányzati intéz­kedések várhatók a szövetkeze­tek stabilizálására? Tulajdonrendezés kedvezményekkel- Külön a szövetkezetek pénzügyi, közgazdasági, piac­szabályozási stabilizálására nem gondoltunk, mivel alapve­tően szektorsemleges politikát kívánunk folytatni. De a szövet­kezetek működésével kapcsola­tos - főként az elmúlt időszak átalakulásából adódó - speciális nehézségek megoldására gon­dolunk, tehát segíteni akarunk.- A szövetkezeti üzletrész­forgalom megoldatlan, s min­denképpen állami beavatko­zásra van szükség ahhoz, hogy ez a probléma megoldódjon...- Áz aktív szövetkezeti tago­kat kell segíteni abban, hogy ezeket az üzletrészeket megvá­sárolhassák. Ehhez például ka­matkedvezmény vehető majd igénybe. Ugyancsak megoldat­lan a nyugdíjasok üzletrésze, akik nyilván értékesíteni szeret­nék a tulajdonukat, mivel oszta­lékra nem számíthatnak. Ez a kérdés is megoldható kedvez­mények biztosításával. Hogy ehhez mennyi pénzre van szük­ség, az majd csak a jövő évi költségvetés összeállításakor derül ki. Itt természetesen nem készpénzről, hanem elengedett adóról van szó. Becslésem sze­rint 25-30 milliárd forinttal megoldható a probléma.- A másik nagy kérdés a földtulajdoni viszonyok rende­zetlensége. Van is földtörvé­nyünk, meg nincs is, hiszen az Alkotmánybíróság vizsgálja a törvényt. Mi az új kormány ál­láspontja a földről?- A földtörvényt úgy kell át­dolgozni, hogy a tulajdonszer­zési korlátozások fenntartása mellett megengedő szabályozás érvényesüljön a helyi termelők elővásárlási jogának biztosítá­sával. A közös földhasználat szabályozásának egyértelműsí­tését és közgazdasági ösztönzé­sét szorgalmazzuk, miként a bir­tokkoncentráció kialakulását kedvezményes hitelek folyósí­tásával kívánjuk elősegíteni, bi­zonyos területnagyságig. Újra kell szabályozni a földhaszon­bérletet, különös tekintettel a haszonbérlet időtartamára és a terület nagyságára. S lehetővé kell tenni, hogy a jogi szemé­lyek is szerezhessenek földtu­lajdont. Itt említeném még meg, hogy a földjelzálog- és földhi­telintézetek működésére vonat­kozó szabályozást is előkészít­jük a tulajdonviszonyok egyér­telmű, végleges rendezésével párhuzamosan. H.Gy. A kormány legfontosabb te­endői között emlegeti az agrár­ágazat támogatási rendszerének átalakítását. A termelők preferá­lását illetően a Magyar Agrár­kamarának is van elképzelése, a közelmúltban pedig elkészült a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­gének (MOSZ) is a programhoz kapcsolódó javaslata. Az Agrárkamara kétféle - átmeneti és tartós - mezőgazda- sági támogatást látna szívesen. A rövid távú, egy-két évre szóló szubvenciók az átmenet negatív hatásainak felszámolását segí­tenék elő, bevezetésük elsősor­ban a növénytermesztésben lenne célszerű, ahol például a termelőknek nincs forgótőkéjük ahhoz, hogy a műtrágyát, a nö­vényvédő szereket megvegyék. A tartós támogatás bevezetését ott tartanák indokoltnak, ahol hosszabb a termelési ciklus: ül­tetvények esetében, az állatte­nyésztésben, a biológiai alapok megújításakor. Ilyenkor hosz- szabb a befektetések megtérü­lése, tartós támogatásra szorul­nak a vállalkozók. Hosszú lejá­ratú hitelekre, adó- és illeték- kedvezményekre, kamattámo­gatásra volna szükség ahhoz, hogy a mintegy 600 ezer kívü­lálló üzletrész-tulajdonost „ki­vásárolhassák” azok, akik való­ban a földből kívánnak megélni. A termelők érdekvédelmi szervezete fontosnak tartaná az agrárágazatban a támogatás mértékének növelését, de leg­alábbis azok reálértékének A Központi Statisztikai Hiva­tal által végzett reprezentatív vizsgálat a mezőgazdasági vál­lalkozók és a nagyobb paraszti gazdaságok társadalmi és gaz­dasági jellemzőit mutatja. E vizsgálat arra kereste a választ, hogy kikből kerülnek ki a pa­raszti jellegű gazdaságot fenn­tartók, illetve milyen források tették lehetővé e gazdaságok ki­alakítását. Emellett fontos szempont volt a gazdálkodási jellemzők bemutatása is. A származást, a szülői hátte­ret tekintve az utóbbi években jelentős változások következtek be. Megállapítható, hogy a szü­lők korábbi (1983. és 1948. évi) földterülete nem befolyásolta számottevően a gyermekek vál­lalkozóvá válását. E téren tehát a nemzedéki átörökítésnek nincs komolyabb szerepe. A gazdaság mérete (évi bruttó termelési értéke) és a gazdaság típusa között viszony­lag szoros összefüggést lehet kimutatni. Minél nagyobb a gazdaság, annál inkább megfi­gyelhető a szakosodásra való törekvés. Ennek köszönhetően a legnagyobb gazdaságok az ál­lattartók, azon belül is a barom­fitartók csoportjában jöttek létre. Egyértelműen megállapít­ható, hogy minél nagyobb a megőrzését. Ezért javasolja a többi között, hogy a termelést szolgáló hitelekre 50-60 száza­lékos kamatpreferenciát adja­nak. Ellensúlyozni, kiegyenlí­teni kell azoknak a hátrányát is, akik gyengébb minőségű ter­mőföldet művelnek, ezeket a gazdákat alanyi jogon illesse meg a támogatás. Az alanyi jo­gosultság bevezetésével egyide­jűleg a kormánynak meg kel­lene szüntetnie a támogatások mai, bürokratikus rendszerét. Változtatni kellene azon a ren­delkezésen is, hogy hitelt és kamattámogatást csak a rende­letben megjelölt mezőgazda- sági tevékenységek anyagkölt­ségeinek fedezetére és csak pénzintézettől, kizárólag egy­éves lejáratra lehessen igénybe venni. A MOSZ szerint növelni kel­lene a kedvezményes kamato­zású és garanciális hitelek ösz- szegének felső határát. Szíve­sen vennék, ha a versenysem­legesség jegyében a kormány a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai által felvett termelési hi­telekre is biztosítaná a kamatp­referenciát. De mindennél fon­tosabbnak tartják, hogy az ag­rártárca vezetői végre hozzanak döntést a földjelzálog bevezeté­sére és teremtsenek jogi lehető­séget arra is, hogy e zálogjogra hosszú lejártatú hiteleket lehes­sen felvenni, a hiteleket pedig állami garancia és kamattámo­gatás egészítse ki, mert csak ez segíthetné a bajba került gazda­ságok anyagi talpra állását. gazdaság, annál kisebb a gazda­ság bővítésével és modernizálá­sával kapcsolatos költségek há­nyada. Ügy véljük, hogy az e mögött meghúzódó gazdálko­dói magatartást az átmeneti vi­szonyokhoz való alkalmazko­dás tipikus megnyilvánulásának tekinthetjük. E magatartásra a rövid távú racionális gazdálko­dás a jellemző, ahol a befekte­tett tőke hasznosulását tekintve a gyors megtérülés jelenti az el­sődleges szempontot. A vállalkozói gazdaságok meggyökerezése és további el­terjedése szempontjából megha­tározó körülmény, hogy miként alakul a jövedelmezőségük. Ki­derült, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen piaci viszonyai el­lenére is az állattartás sokkal nyereségesebb tevékenység, mint a növénytermesztés. Azt lehet tehát mondani, hogy miközben a mezőgazda- sági nagyüzemek az utóbbi években összeomlottak, ez idő­szak alatt a vállalkozói gazda­ságok bizonyos csoportjai vi­szonylag kedvező jövedelme­zőség mellett tudták termelésü­ket folytatni, és a romló jöve­delmezőség ellenére - ha vi­szonylag szerény mértékben is - a magánszférában folytatódik a tőkebefektetés. • A gazdák szárnyalnának, de sokaknak egyelőre nincs miből. A paraszti gazdaságokról Szövetkezet vetett, rt. aratott Az állomány tovább csökkent A jelentés az 1994. június 30-i állatállomány fontosabb.' adatait tartalmazza. A vállala­tok, a gazdasági társaságok és a szövetkezetek adatai teljeskö- rűek. Az egyéb gazdálkodók körében reprezentatív állat- számlálásra most nem került sor, ezért az adatokat - az el­múlt évek átlagos állományvál­tozásaira alapozva - matemati­kai módszerrel számítottuk ki. Az 1994. június 30-i adatok alapján megállapítható, hogy az ország állatállományának csök­kenése tovább folytatódott. El­sősorban a szövetkezeteknél ta­pasztalható jelentős állomány- csökkenés, de a vállalatoknál és a gazdasági társaságoknál is - különösen a sertésállomány ese­tében - kevesebb állat van, mint egy évvel korábban. Az orszá­gos szarvasmarha-állomány 1 millió darab alá került, a sertés- állomány alig haladja meg az 5 milliós darabszámot. Ne gondoljon senki valami jogsértésre, ilyenről szó sincs. Annyi történt, hogy a bácsal­mási Petőfi-szövetkezet a vetés és aratás ideje között gazdasági társasággá alakult. így a jövő­ben azon ritka szövetkezetek közé tartozik, amely részvény- társasági formában működik to­vább. Jó példát mutatva a kis- és nagyüzem eredményes együtt­működésére is. A BácsÁgro Szövetkezeti Rt. július 27-én végzett a kalászos gabona beta­karításával. Ezt követően kér­deztük Novák Attila elnök igazgatót az aratás eredményei­ről, feladataikról.- Több mint 1300 hektár volt a vetésterületünk búzából és ár­pából. Ezen felül 240 egyéni gazdának 400 hektárról takarí­tottuk be a kalászos gabonáját. Árpából 4, búzából 5,1 tonna termést értünk el hektáronként, amit jó eredménynek tartok. A termés tárolására a gabonaipar­tól béreltünk 320 vagonos táro­lóhelyet. Felvásárlást nem ter­veztünk, ennek ellenére azoktól a magángazdáktól, akik nem tudták betárolni gabonájukat, 440 tonna kalászost vásárol­tunk. Az idén összesen 7500 tonna gabona ment át a tisztítón és a szárítón. A búza egy része például vetőmagnak lesz fel­dolgozva. A kalászosok betaka­rítása után sincs szünet, hiszen a gépeket a napraforgó és cukor­répa betakarításához készítjük fel. Az rt. az 1994/95. évi terme­lési ciklusban is sokoldalúan segíti a földtulajdonosokat, a földhasználókat. Most köthet­nek velünk termelési és termék­értékesítési szerződéseket az őszi vetésű kalászosokra. A kedvező felvásárlási árak mel­lett, szükség esetén, gépi munka, műtrágya, növényvédő szeres vetőmag finanszírozását is vállaljuk. Igénybejelentésre kukorica, napraforgó és cukor­répa termelésére is kötünk szer­ződést. Prókai Károly • Nincs szünet. A részvénytársaság már a napraforgó betakarításához készül.

Next

/
Thumbnails
Contents