Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-09 / 186. szám
1994. augusztus 9., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 9 A TÁMOGATÁS ALANYI JOGON JÁRJON? Több hitelre van szükség JOGI SZEMÉLYEK IS SZEREZHETNEK FÖLDTULAJDONT? Szövetkezni sokszínűén lehet A szövetkezés gondolata több mint száz éve megfogant már Európában. Magyarországon az elmúlt negyven évben kialakult egy sajátos formája, a termelőszövetkezeti. A téesz egy-egy falu, nagyobb vidéki város koordinátori szerepét is betöltötte, hiszen a fő mezőgazdasági tevékenységen kívül melléküzemágaival, a háztáji segítésével munkahelyeket teremtett, kenyeret adott a helyi lakosságnak. Kétségtelen, hogy a 80-as évek közepére a közel másfél ezer téesz fele gazdálkodási nehézségekkel küzdött, ami csak azért nem vezetett látványos összeomláshoz, mert az állam mögöttük állt a támogatással, a promptinkasszóval, a keleti piacok biztosításával. A rendszerváltás után a szövetkezeteket mint gazdasági formát mindenképpen megváltoztatan- dónak ítélték. E célt az 1992-ben hozott két szövetkezeti, valamint a kárpótlási törvény is segítette. Lakos László földművelésügyi minisztert arról kérdeztük, az új kormány hogyan látja a szövetkezetek jelenét, jövőjét?-Milyen hatással volt a két szövetkezeti törvény a tée- szekre?- Részben pozitívan, részben negatívan érintette a szövetkezeteket. Pozitív volt abból a szempontból, hogy lehetővé tette a vagyon nevesítését, vagyis azt, hogy a szövetkezeti tagok gyakorolhatják tulajdonosi jogaikat. Az eddigi oszthatatlan közös vagyonnak név szerinti gazdái lettek. Ám azzal, hogy a vagyont száz százalékban fel kellett osztani, „elszaladt” annak a lehetősége, hogy nyugati, számunkra új típusú szövetkezetek jöjjenek létre. Ugyanis nem maradtak egyben azok az objektumok (szántók, magtárak, borospincék, burgonyatárolók stb.), amelyekkel egy-egy közösségben - a szövetkezeti tagoknak éppúgy, mint a magángazdáknak - az integrátori szerepkört betölthetnék. A kívülálló üzletrész-tulajdonosok kategóriájának megteremtésével pedig gyakorlatilag a kárpótlási, tehát az igazságtételi elemek jelentek meg a tulajdonosi struktúrában. Ezzel egy olyan tulajdonosi kör is kialakult, amely elsősorban nem a sikeres termelésben érdekelt. Ezt a kérdést másképpen kellett volna megoldani - állítja a miniszter. — Ön szerint hogyan? Működőképes átalakulást-Nem lett volna szabad a törvénykezéssel megkérdőjelezni a szövetkezetek alapvető működését, versenyképességét, hatékonyságát, alkalmazkodóképességét. Miután ilyen szem• Lakos László pontok vezérelték a törvényhozókat, működési és átalakulási zavarok keletkeztek, s a kialakult folyamatokkal nem az elképzelt modell létrejöttét segítették elő. Óriási károk, feszültségek keletkeztek, amelyek aztán magukkal hozták a létbizonytalanságot, a bizalmatlan légkör kialakulását. Mindezzel azt hangsúlyoznám, hogy a törvénykezésnek a működőképes átalakulást kellett volna ösztönöznie, nem pedig a szétverést. Ennek már persze utána vagyunk...- A kormányprogram szerint módosítani kell a legutóbbi szövetkezetitörvény-módosí- tást. Miért?- Mert a yóban forgó módosítással a szövetkezetek további feldarabolását célozták. Mi pedig a szövetkezeti tagok tulajdonosi és döntési jogait csak a nemzetközi szövetkezeti elvekkel összhangban tudjuk elfogadni. A szövetkezetek életét érintő, minden fontos kérdésben az „egy tag - egy szavazat” elve alapján a szövetkezeti tagság, a szövetkezeti közgyűlés többségének kell dönteni. Azzal sem értünk egyet, hogy olyan diszkriminatív szabályok jelenjenek meg a szövetkezeti törvénykezésben, amelyek csak a mező- gazdasági szövetkezetekre vonatkoznak. Mi azt szeretnénk, ha az átalakult szövetkezetek a klasszikus elvek szerint működnének.- Mi jelentheti tehát a szövetkezetek jövőjét?- Az a jó szövetkezet, amelyik jól szolgálja tagjai érdekeit. Politikailag ennél jobbat nem mondhatunk, s nem is kívánunk ebbe a kérdésbe beavatkozni. Az, hogy melyik szövetkezet mikor képviseli legjobban a tagok érdekeit, sok mindentől függ. Például attól, hogy az ország mely térségében fekszik, milyenek az adottságai, milyen az üzem-, illetve a termelési struktúrája, a likviditási helyzete. Ilyen alapon minden bizonnyal lesznek közös tulajdonú szövetkezetek, vagy beszerzéssel, értékesítéssel foglalkozó szervezetek, s lesznek olyanok is, amelyek a magán- gazdaságokat támogatják. Tehát sokszínű modellek alakulhatnak ki, amennyiben a közgazdasági környezet is segíti őket.-Milyen kormányzati intézkedések várhatók a szövetkezetek stabilizálására? Tulajdonrendezés kedvezményekkel- Külön a szövetkezetek pénzügyi, közgazdasági, piacszabályozási stabilizálására nem gondoltunk, mivel alapvetően szektorsemleges politikát kívánunk folytatni. De a szövetkezetek működésével kapcsolatos - főként az elmúlt időszak átalakulásából adódó - speciális nehézségek megoldására gondolunk, tehát segíteni akarunk.- A szövetkezeti üzletrészforgalom megoldatlan, s mindenképpen állami beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy ez a probléma megoldódjon...- Áz aktív szövetkezeti tagokat kell segíteni abban, hogy ezeket az üzletrészeket megvásárolhassák. Ehhez például kamatkedvezmény vehető majd igénybe. Ugyancsak megoldatlan a nyugdíjasok üzletrésze, akik nyilván értékesíteni szeretnék a tulajdonukat, mivel osztalékra nem számíthatnak. Ez a kérdés is megoldható kedvezmények biztosításával. Hogy ehhez mennyi pénzre van szükség, az majd csak a jövő évi költségvetés összeállításakor derül ki. Itt természetesen nem készpénzről, hanem elengedett adóról van szó. Becslésem szerint 25-30 milliárd forinttal megoldható a probléma.- A másik nagy kérdés a földtulajdoni viszonyok rendezetlensége. Van is földtörvényünk, meg nincs is, hiszen az Alkotmánybíróság vizsgálja a törvényt. Mi az új kormány álláspontja a földről?- A földtörvényt úgy kell átdolgozni, hogy a tulajdonszerzési korlátozások fenntartása mellett megengedő szabályozás érvényesüljön a helyi termelők elővásárlási jogának biztosításával. A közös földhasználat szabályozásának egyértelműsítését és közgazdasági ösztönzését szorgalmazzuk, miként a birtokkoncentráció kialakulását kedvezményes hitelek folyósításával kívánjuk elősegíteni, bizonyos területnagyságig. Újra kell szabályozni a földhaszonbérletet, különös tekintettel a haszonbérlet időtartamára és a terület nagyságára. S lehetővé kell tenni, hogy a jogi személyek is szerezhessenek földtulajdont. Itt említeném még meg, hogy a földjelzálog- és földhitelintézetek működésére vonatkozó szabályozást is előkészítjük a tulajdonviszonyok egyértelmű, végleges rendezésével párhuzamosan. H.Gy. A kormány legfontosabb teendői között emlegeti az agrárágazat támogatási rendszerének átalakítását. A termelők preferálását illetően a Magyar Agrárkamarának is van elképzelése, a közelmúltban pedig elkészült a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) is a programhoz kapcsolódó javaslata. Az Agrárkamara kétféle - átmeneti és tartós - mezőgazda- sági támogatást látna szívesen. A rövid távú, egy-két évre szóló szubvenciók az átmenet negatív hatásainak felszámolását segítenék elő, bevezetésük elsősorban a növénytermesztésben lenne célszerű, ahol például a termelőknek nincs forgótőkéjük ahhoz, hogy a műtrágyát, a növényvédő szereket megvegyék. A tartós támogatás bevezetését ott tartanák indokoltnak, ahol hosszabb a termelési ciklus: ültetvények esetében, az állattenyésztésben, a biológiai alapok megújításakor. Ilyenkor hosz- szabb a befektetések megtérülése, tartós támogatásra szorulnak a vállalkozók. Hosszú lejáratú hitelekre, adó- és illeték- kedvezményekre, kamattámogatásra volna szükség ahhoz, hogy a mintegy 600 ezer kívülálló üzletrész-tulajdonost „kivásárolhassák” azok, akik valóban a földből kívánnak megélni. A termelők érdekvédelmi szervezete fontosnak tartaná az agrárágazatban a támogatás mértékének növelését, de legalábbis azok reálértékének A Központi Statisztikai Hivatal által végzett reprezentatív vizsgálat a mezőgazdasági vállalkozók és a nagyobb paraszti gazdaságok társadalmi és gazdasági jellemzőit mutatja. E vizsgálat arra kereste a választ, hogy kikből kerülnek ki a paraszti jellegű gazdaságot fenntartók, illetve milyen források tették lehetővé e gazdaságok kialakítását. Emellett fontos szempont volt a gazdálkodási jellemzők bemutatása is. A származást, a szülői hátteret tekintve az utóbbi években jelentős változások következtek be. Megállapítható, hogy a szülők korábbi (1983. és 1948. évi) földterülete nem befolyásolta számottevően a gyermekek vállalkozóvá válását. E téren tehát a nemzedéki átörökítésnek nincs komolyabb szerepe. A gazdaság mérete (évi bruttó termelési értéke) és a gazdaság típusa között viszonylag szoros összefüggést lehet kimutatni. Minél nagyobb a gazdaság, annál inkább megfigyelhető a szakosodásra való törekvés. Ennek köszönhetően a legnagyobb gazdaságok az állattartók, azon belül is a baromfitartók csoportjában jöttek létre. Egyértelműen megállapítható, hogy minél nagyobb a megőrzését. Ezért javasolja a többi között, hogy a termelést szolgáló hitelekre 50-60 százalékos kamatpreferenciát adjanak. Ellensúlyozni, kiegyenlíteni kell azoknak a hátrányát is, akik gyengébb minőségű termőföldet művelnek, ezeket a gazdákat alanyi jogon illesse meg a támogatás. Az alanyi jogosultság bevezetésével egyidejűleg a kormánynak meg kellene szüntetnie a támogatások mai, bürokratikus rendszerét. Változtatni kellene azon a rendelkezésen is, hogy hitelt és kamattámogatást csak a rendeletben megjelölt mezőgazda- sági tevékenységek anyagköltségeinek fedezetére és csak pénzintézettől, kizárólag egyéves lejáratra lehessen igénybe venni. A MOSZ szerint növelni kellene a kedvezményes kamatozású és garanciális hitelek ösz- szegének felső határát. Szívesen vennék, ha a versenysemlegesség jegyében a kormány a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai által felvett termelési hitelekre is biztosítaná a kamatpreferenciát. De mindennél fontosabbnak tartják, hogy az agrártárca vezetői végre hozzanak döntést a földjelzálog bevezetésére és teremtsenek jogi lehetőséget arra is, hogy e zálogjogra hosszú lejártatú hiteleket lehessen felvenni, a hiteleket pedig állami garancia és kamattámogatás egészítse ki, mert csak ez segíthetné a bajba került gazdaságok anyagi talpra állását. gazdaság, annál kisebb a gazdaság bővítésével és modernizálásával kapcsolatos költségek hányada. Ügy véljük, hogy az e mögött meghúzódó gazdálkodói magatartást az átmeneti viszonyokhoz való alkalmazkodás tipikus megnyilvánulásának tekinthetjük. E magatartásra a rövid távú racionális gazdálkodás a jellemző, ahol a befektetett tőke hasznosulását tekintve a gyors megtérülés jelenti az elsődleges szempontot. A vállalkozói gazdaságok meggyökerezése és további elterjedése szempontjából meghatározó körülmény, hogy miként alakul a jövedelmezőségük. Kiderült, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen piaci viszonyai ellenére is az állattartás sokkal nyereségesebb tevékenység, mint a növénytermesztés. Azt lehet tehát mondani, hogy miközben a mezőgazda- sági nagyüzemek az utóbbi években összeomlottak, ez időszak alatt a vállalkozói gazdaságok bizonyos csoportjai viszonylag kedvező jövedelmezőség mellett tudták termelésüket folytatni, és a romló jövedelmezőség ellenére - ha viszonylag szerény mértékben is - a magánszférában folytatódik a tőkebefektetés. • A gazdák szárnyalnának, de sokaknak egyelőre nincs miből. A paraszti gazdaságokról Szövetkezet vetett, rt. aratott Az állomány tovább csökkent A jelentés az 1994. június 30-i állatállomány fontosabb.' adatait tartalmazza. A vállalatok, a gazdasági társaságok és a szövetkezetek adatai teljeskö- rűek. Az egyéb gazdálkodók körében reprezentatív állat- számlálásra most nem került sor, ezért az adatokat - az elmúlt évek átlagos állományváltozásaira alapozva - matematikai módszerrel számítottuk ki. Az 1994. június 30-i adatok alapján megállapítható, hogy az ország állatállományának csökkenése tovább folytatódott. Elsősorban a szövetkezeteknél tapasztalható jelentős állomány- csökkenés, de a vállalatoknál és a gazdasági társaságoknál is - különösen a sertésállomány esetében - kevesebb állat van, mint egy évvel korábban. Az országos szarvasmarha-állomány 1 millió darab alá került, a sertés- állomány alig haladja meg az 5 milliós darabszámot. Ne gondoljon senki valami jogsértésre, ilyenről szó sincs. Annyi történt, hogy a bácsalmási Petőfi-szövetkezet a vetés és aratás ideje között gazdasági társasággá alakult. így a jövőben azon ritka szövetkezetek közé tartozik, amely részvény- társasági formában működik tovább. Jó példát mutatva a kis- és nagyüzem eredményes együttműködésére is. A BácsÁgro Szövetkezeti Rt. július 27-én végzett a kalászos gabona betakarításával. Ezt követően kérdeztük Novák Attila elnök igazgatót az aratás eredményeiről, feladataikról.- Több mint 1300 hektár volt a vetésterületünk búzából és árpából. Ezen felül 240 egyéni gazdának 400 hektárról takarítottuk be a kalászos gabonáját. Árpából 4, búzából 5,1 tonna termést értünk el hektáronként, amit jó eredménynek tartok. A termés tárolására a gabonaipartól béreltünk 320 vagonos tárolóhelyet. Felvásárlást nem terveztünk, ennek ellenére azoktól a magángazdáktól, akik nem tudták betárolni gabonájukat, 440 tonna kalászost vásároltunk. Az idén összesen 7500 tonna gabona ment át a tisztítón és a szárítón. A búza egy része például vetőmagnak lesz feldolgozva. A kalászosok betakarítása után sincs szünet, hiszen a gépeket a napraforgó és cukorrépa betakarításához készítjük fel. Az rt. az 1994/95. évi termelési ciklusban is sokoldalúan segíti a földtulajdonosokat, a földhasználókat. Most köthetnek velünk termelési és termékértékesítési szerződéseket az őszi vetésű kalászosokra. A kedvező felvásárlási árak mellett, szükség esetén, gépi munka, műtrágya, növényvédő szeres vetőmag finanszírozását is vállaljuk. Igénybejelentésre kukorica, napraforgó és cukorrépa termelésére is kötünk szerződést. Prókai Károly • Nincs szünet. A részvénytársaság már a napraforgó betakarításához készül.
