Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-04 / 155. szám

6 PETŐFI NÉPE 1994. július 4., hétfő AZ UTAK MENTEN NE ARASSUNK! Itt a gyógynövények betakarítási ideje # A csalánmezők szélén érdemes gyűjteni, megfelelő öltözetben. A legtöbb hasznos virág már aratható. A forgalmas utakat, au­tópályákat szegélyező árokpar­tokon termő növényeket semmi­képp ne gyűjtsük be. Ezek ki- sebb-nagyobb mértékben ó- lommal szennyezettek, s így árthatnak az egészségünknek. Lehetőleg csak a lakott negye­dektől távol eső zöldterületek gyógynövénytermését arassuk le. Általános szabály, hogy a le­szedett hibátlan virágokat, leve­leket meleg, de árnyékos helyen, tiszta fehér papírra kiterítve ke­ményre kell szárítani. • A kamillát már gyűjthet- jük; legjobb napos időben, fő­ként a déli órákban aratni. Szárí­tásra azok a virágok a legalkal­masabbak, amelyeknek fehér szirmai kissé lefele hajlanak. • A mezei zsurló - amelynek teafőzete a vese- és hólyagpana­szokat enyhíti - szeptemberig szedhető. Hatóanyagát a teljesen hibátlan levelű, úgynevezett zöld meddő hajtások tartalmazzák a legbővebben. Ügyeljünk arra, hogy gyökérdarab ne kerüljön a szárítani való közé. • A csalán az egyik leguni- verzálisabb gyógynövény (for- rázata enyhíti a reumát, magas vastartalma okán kitűnő vér­képző is), ezekben a hetekben már gyűjtésre érett, de augusztu­sig bármikor aratható. „Csípős” orvosság, legjobb tehát gumi­kesztyűben szedni, méghozzá úgy, hogy a szárról lehúzzuk a leveleket. • A vérehulló fecskefü (görcsoldó, serkenti a vesemű­ködést, jó hatású bőrkiütésekre) virágzó hajtásait a következő 2-3 hétben kell leszedni, gyökértör­zsét szeptemberben, októberben érdemes begyűjteni. # A cickafark egész szep­temberig virágzik; napsütéses időben a teljes virágzásban levő növény szirmait kell leszedni. A belőle készített tea nemcsak kor­tyolva gyógyhatású, hanem für­dővíz adalékaként is: enyhíti a köszvényes, reumatikus bántal- makat, aranyérgyulladásokat. • A körömvirág nyáron fo­lyamatosan virágzik, legjobb a kora reggeli órákban gyűjteni. Teaként görcsoldó, idegnyug­tató, enyhíti a gyomorfekélyes panaszokat; kenőcsként hatásos visszér- és aranyérbántalmak el­len. Elefántok autóbalesete • A megpróbáltatások sora vár az afrikai elefántokra. Két elefánt megsérült, mi­közben a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkból néhány tár­sukkal együtt át akarták őket szállítani a Shamwani vadre­zervátumba. A költöztetés oka: kevés a területen az élelem. A balesetet az okozta, hogy az összesen nyolc elefántot utaz­tató kamion a kelet-transvaali Belfast város központjában fel- bori^ egy éles kanyarban. ___i.------------------------------------­A jármű sofőrje szerencsésen megúszta a kalandot. A balese­tet követően a nagytestű vada­kat elkábították, hogy feltusz­kolják őket egy újabb szállító- eszközre. A városka központját mindenesetre addig is kordon­nal vették körül. A rendőrségi szóvivő arról nem tudott tájé­koztatást adni, hogy milyen sú­lyos sérülést szenvedtek az ele­fántok. Nosztalgiavursli a bécsi Felbolydult az élet a bécsi Práterben, és ez nem csak a nyári főszezonnak tudható be. A kedélyeket a nevezetes Ron- calli-cirkusz tulajdonosa, Bern- hard Paul dúlta fel, aki tősgyö­keres bécsi lévén, időről időre valamit kitalál a remek cirku­szát kedvelő osztrákoknak. Amire most készül, az egye­lőre inkább csak vitát váltott ki: Paul a régi Prátert szeretné visz- szahozni a mai mellé, a Kaiser­wiesen területén, az óriáskerék tövében. Lenne ott mindenféle, ami vagy 200 évvel ezelőtt volt, ismerkedhetnének a maiak az egykor volt igazi, hamisítatlan vurslival. A kellékek egy része Paul szerint eredeti lenne, és ez a vita első pontja: hogyan is le­hetne, amikor 45-ben minden leégett. A másik: a Kaiserwiese - a császári mező - szent és sérthetetlen, hiszen a császári családra, vagy inkább Ferenc Józsefre emlékeztet, ezt eddig mindenki tiszteletben tartotta. Mit akar itt akkor a Roncalli fő­nöke? Valójában persze egészen más van a háttérben. A mutat­ványosok, körhintások, a Práter mai bérlői nem kémek a hivat- lan konkurenciából. Ha majd Paul felállítja az övékénél talán fantáziadúsabb vagy minden­estre nosztalgikus bódéit, ak­kor vajh’ hogyan alakul a régiek forgalma? A Práterben az idei szezon Paul nélkül is csupa újdonság. Az összesen 100 milliós beru­házások egyike, a „Tornado” már messziről látható: az 1. Mai utcán 25 méteres magasságban próbálható ki a repülési szimu­látor. Az új „Magic Dreamland” nem egyéb, mint az elvarázsolt kastély, a szokásos tükörszobá­val és sok beugratós trükkel. Új a magasvasút (Megablitz névre keresztelték) és a leginkább a cortinai bobpályára emlékeztet. Az „Imperator” percenként 17-szer megpördülő ringlispil, amely eközben a 36 métere ma­gasba kúszik (repül?) fel, hogy azután ott feje tetejére állítsa a mutatványra vágyót - mielőtt visszaviszi a földre. Nagyon kell vigyázni, ne­hogy a Práterből valamiféle technikai csodapark legyen, és persze szükséges a hagyomány- őrzés, a vurstliszerű vurstli, no de ehhez felesleges a Roncalli tudománya. Itt 45 után mindent magunk teremtettünk újjá, min­den segítség nélkül - mondja keserűen az egyik élő legenda, a 82 éves mutatványos, Eduard Szerelem filmen „Lara - éveim Pasztemakkal" címmel készített filmet Juraj Herz szlovák rendező a század nagy irodalmi szerelméről, a Nobel-díjas, de a díjat megta­gadni kénytelen Borisz Paszter­nák és Olga Ivinszkaja tizenhá­rom évig tartó kapcsolatáról. A ma 82 éves Ivinszkaja számára, mint vallja, több volt ez szere­lemnél: elrendeltetés, hogy a Gorkijról elnevezett irodalmi in­tézet egykori hallgatója 35 éves korában megismerkedett az 57 éves, családos Pasztemakkal. A kapcsolat Pasztemak haláláig tartott, anélkül, hogy az író, a „Doktor Zsivágó” szerzője ott­hagyta volna családját. Ivinsz­kaja volt a múzsa, őt örökítette meg Borisz Pasztemak a Zsi- vágó-regény Lara alakjában. Olga Ivinszkaja öt évet töltött kényszertáborban, közös gyer­meküket itt vesztette el, még mi­előtt megszületett volna. Pasz­temak szerelmét még az író ha­lála után is zaklatta a KGB, s a múzsa még mindig arra vár, hogy egyszer majd visszakapja az író leveleit. Práter ban? Lang, aki joggal használja a többes szám első személyt: ő akkor is itt volt. Érthető, ha nem kér az új jövevényből. A város­háza, konkrétan a Práter ügyei­ben illetékes Hans Mayr alpol­gármester nem viseltetik ekkora ellenszenvvel Bernhard Paul „nosztalgia Práteré” iránt - szó­val lehet, hogy lesz belőle va­lami. Az idei év sokféle jubileuma Bécs nevezetességének. 220 évvel ezelőtt volt itt az első tűzi­játék, 210 éve emelkedett a ma­gasba az első légballon, 120 éve nyitották meg a svájci házat. És még egy különös jubileum: 125 éve nyílt az első őrszoba ezen a környéken - mert nagy szükség volt rá. Ez utóbbi körülmény azóta sem változott: bűnözés tekintetében nem áll jól a Práter környéke. Ahol egykoron Li­liom volt a hintáslegény, ma több a zsebtolvaj és a prostitu­ált, mint bárhol másutt a város­ban - s megy is az „üzlet”, a Práter évi 7 milliós látogatóse­rege jóvoltából. Vajon Paul nosztalgia vurstlija feledtetné-e a kellemetlenségeket, a bűnö­zéstől való félelmet és vissza- csalogatná-e a családokat? Ké­sőbb talán kiderül. Szászi Júlia Jacky a síron túl is gondoskodó anya Jackie Kennedy-Onassis túl- világi gondoskodó szeretete élénken foglalkoztatja az ameri­kai közvéleményt. Nevezetesen is az, hogy mit tartalmaz a haj­dani First Lady végrendelete. Végsőakarat Mint kiderült, a dokumentu­mot nem is sokkal a halála előtt, március 22-én vetették papírra. A megfogalmazásban jelentős szerepe volt az utolsó hűséges élettársnak, Maurice Tempels- man gyémántkereskedőnek. Jól tájékozottak szerint mint­egy 200 millió dollár felett ren­delkezett az elhunyt, aki Onassis- tól 26 milliót örökölt. A teljes összeg egy jótékonysági alapít­vány számláján van. Mindenkiről megemlékezett A két Kennedy gyerek, John és Caroline, érthetően a legna­gyobb szeletet kapja a tortából: 250-250 ezer dollár készpénz il­leti őket azonnal, s övék a man­hattani lakás az értékes berende­zéssel, képekkel, ezüstökkel. Ők rendelkeznek a Marthais Vi­neyard szigeten lévő birtokkal, valamint a felbecsülhetetlen do­kumentációs értékűnek tartott Kennedy-archívummal, a leve­lekkel, a különféle kéziratokkal. „Mindent tehettek vele, az én le­veleimet azonban ne hozzátok nyilvánosságra. Ám ha mégis úgy adódna, a döntés joga csak ti­teket illet” - olvasható a végren­deletben. Nancy Tuckerman, a hűséges titkárnő szintén 250 ezer dollár­ban részesült. Az elhunyt külön is, utólag is megköszönte a mel­lette töltött éveket, a diszkrét magatartást. Jackie féltestvére, Hugh Auchincloss kapta a New- portban lévő farmot, melyet Ja­ckie is már a mamától örökölt. Megütközést keltett, hogy a • A kis Caroline-nak azóta három gyermeke van. húgára, Lee Radzwill asszonyra semmit sem hagyott a végren­delkező. íme a dokumentum ma­gyarázata: „Neki már korábban sokat adtam. De ő ettől függetle­nül is tudja, mennyire szeretem.” Nem feledkezett meg viszont az említett hölgy gyerekeiről, mindketten tekintélyes összeget vehetnek át az alapítványtól a 10. évük betöltése után. Szerencsés­nek mondhatja magát Forger ügyvéd, aki szolgálataiért meg­kapta Kennedy elnöki beiktatá­sakor mondott ünnepi beszédé­nek eredeti kéziratát. A 64 esztendős élettárs, Tem- pelsman voltaképpen jelképes ajándékot mondhat magáénak - bár a tárgy régészeti értéke ko­moly - egy klasszikus görög asz- szonyszobrot hagyott rá Jackie. De mivel őt jelölte meg a végren­delet kezelőjeként is, e megbíza­tásért külön fizetség illeti meg. Mi lesz a sorsa a többi pénz­nek, a fel nem sorolt vagyontár­gyaknak? Nos, a legszerencsésebbnek kétségkívül az unokák érezhetik magukat. Caroline három gyer­meke osztozik mindezen, elsőd­legesen is az alapítvány számlá­ján lévő összegen, melyet a 24. életévük betöltésekor vehetnek fel. Meg persze az, vagy azok a gyerekek, akik John Kennedy még ezután kötendő házasságá­ból születnek majd. Privatizálás előtt a kibucok? • Izraeli falu látképe. A fiatalok elvágyódnak a több lehetőséget nyújtó városokba. A kibucok gyökeres átalaku­lás előtt állnak. A régi szervezeti forma kereteit - azaz a hagyo­mányosan kommunisztikus el­veken nyugvó közösségeket - feszegeti az individualizmus, vagyis a magántulajdon. Ezt a véleményt több, a kibucokat jól ismerő izraelitől, köztük kibuc- lakóktól is hallhatták a magyar mezőgazdászok, akik tanul­mányúton jártak Izraelben. Győz az érdek? Jelenleg a közel-keleti ország zsidó lakossága mintegy 4 millió - az arabok 1 millióan élnek Izra­elben -, ennek hozzávetőlegesen 3 százaléka kibuclakó. Az utóbbi években a mozgalom vesztett népszerűségéből, nagyobb számban vándorolnak el az em­berek a kommunákból, mint ré­gebben. Főként a fiatalok nem térnek vissza a közösségekbe a katonaidő letöltése után. A gon­dokat tetézi, hogy sok kibuc gaz­dasági nehézségekkel küzd, a kommunák egy része túlzott mértékben eladósodott. Egyesek szerint a kibucok sorsa a lassú privatizáció, esetleg a szövetke- zetesedés lehet. 2500 dollár jut Például: a Magal Kibucban egy család „eltartása” havonta 2500 dollárba kerül. Itt 200 famí­lia él. A kibuc éves átlagban 10 millió dollárral gazdálkodik. A kibuc rendkívüli előnye: tagjai­nak nagyfokú szociális bizton­ságot nyújt. Ezt már a Sefajim kibucban hangoztatják, bár itt konkrét gazdasági adatokról nem beszélnek. Ám az kiderül, hogy a kibucban lakók átlagélet- kora 45 év körül lehet, s a kezde­tektől eltérően, amikor a mező- gazdasági tevékenység domi­nált, ma már ipari és szolgáltatási tevékenységgel is foglalkoznak. Sefajimban az idegenforgal­mat, egy autóbusz-vállalat üze­meltetését, valamint egy piro­technikai üzemet említenek. Magalban, ahol a Netafim cse­pegtető öntözőberendezéseket gyártó cég egy üzeme is műkö­dik, a gyár bevételének csupán 0,5 százalékát teszi ki a mező- gazdasági tevékenység. A kibu­cok állami támogatottsága is je­lentősen csökkent, most a vala­mikori állami pénzek fzedét kapják a kommunák. A legna­gyobb feszítő erő azonban, hogy az emberek magántulajdont sze­retnének szerezni, például autót. Lemondani nehéz Viszont az is tény, hogy a szo­ciális juttatásokról, az orvosi el­látásról és az oktatási költségek átvállalásáról nem akarnak le­mondani. Bár a kibucmozgalom átalakulóban van, Izraelben még mindig jelentős gazdasági erőt képvisel. A kibucok kezében van ugyanis a mezőgazdaságilag megművelt terület 40 százaléka, az ipari tevékenységnek pedig mintegy a harmada. Csávás Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents