Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-20 / 169. szám
6 Hol kereskedik a külföldi tőke a belkereskedelemben? A hazai kereskedelmi infrastruktúra bővítésének, a színvonal emelésének meghatározó forrása a külföldi működő tőke. Ma már Magyarországon is egyre több cégben érdekeltek külföldi tulajdonosok, s ennek kedvező hatása tükröződik a boltok küllemén, áruválasztékán és nem utolsó sorban az eladók udvariasságán is. 1993-ban az újonnan alakult külföldi érdekeltségű cégek közül minden második a kereskedelemben „vert tanyát”. Az idegen befektetések az elmúlt év végén a kereskedelemben és a vendéglátásban együttesen meghaladták a 116 milliárd forintot. Átlagon felüli - 202 százalékos - tőkenövekedést regisztráltak az üzemanyag kereskedelemben, 194 százalékos emelkedést a szálláshely szolgáltatások és a vendéglátás területén. A tőkebevonás mértéke kiugróan magas volt a nagykereskedelemben, míg a kiskereskedelmi befektetések aránya jóval kevesebb, csupán egyötödére tehető. A külföldi tőke egyre nagyobb arányban a már régóta működő, külföldi érdekeltségű vállalatok tőkeemeléseként jelentkezik. Ez azt mutatja, hogy a komolyabb, gazdasági szempontból jelentősebb befektetők a hosszabb távon megtérülő fejlesztéseket sem tekintik kockázatosnak. A külföldi tőke részesedésének növekedése annak ellenére bekövetkezett, hogy a piaci kereslet visszaesésével és a befektetések bizonytalanabb megtérülésével kellett számolniuk. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi pénzek beáramlásával párhuzamosan a nagyobb szakmai befektetők jelentős fejlesztéseket valósítanak meg a kereskedelmi technikában és technológiában, valamint a hálózatok bővítésében. A külföldi többségi tulajdonba került nagyobb cégek szinte kivétel nélkül rekonstrukciós programba kezdtek, azzal a céllal, hogy a kereskedelmi hálózat színvonalas és egységes arculatot tükrözzön. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vizsgálatai ugyanakkor nem igazolták azt a fel- tételezést, hogy a külföldi többségű kereskedelmi szervezetek szinte kizárólag az import cikkek értékesítésében lennének érdekeltek. FEB Metanya: a gyémántváros A világ nyersgyémánt-terme- lésének 81 százalékát Izrael vásárolja meg. Ez azt jelenti, hogy a gyémántipar az izraeli gazdaság egyik legjelentősebb tényezőjévé vált. Helyi szakáitok szerint húsz éve a csiszolt gyémánt kiviteléből származik az ország legnagyobb exportbevétele, átlagosan évente 3 - szerényebb becslések szerint valamivel több, mint 2 - billió (milliárd) dollár. Tízezer munkás A gyémántfeldolgozás központja a Tel Avivtól mintegy 30 kilométerre északra fekvő dinamikusan fejlődő üdülőcentrum, Netanya. A városban a gyémántipar 10 ezer embernek ad munkát. Netanyában működik Izrael legjelentősebb gyémántcsiszoló vállalkozása, a ne- tanyai Nemzeti Gyémánt Központ, az NDC. Az üzemben tett látogatás során a cég képviselője a központ gazdasági tevékenységéről érdemi információt nem volt hajlandó adni. Annyit mondott csupán: megéri gyémántcsiszolással foglalkozni, és ezzel a munkával az NDC fél évszázad alatt rangot vívott ki magának e szakmában. Ez azt jelenti, hogy a netanyai gyémánt központ nem divatkövető, hanem divatformáló. A gyári szakember azt viszont már készségesen elmagyarázta, miért és mitől értékes a gyémánt. Egy karát - azaz 0,2 gramm - gyémánt kitermeléséhez általában 50 tonna meddő kőzetet kell megmozgatni. A gyémánt értékét alapvetően négy tényező befolyásolja: a hasflfes módja, azaz mennyire sikerült az ideális formát megtalálni; a kő színe, azaz minél világosabb, annál értékesebb; a gyémánt áttetszősége; s emellett döntő szerepet játszik még a ka- rátsúly is. Természetesen, hogy a drágakő elnyerje végső formáját, azaz hogy brilliánssá váljon, a gyémántcsiszoló mesternek rendkívül aprólékos munkát kell végezni. Mivel az 58 lap csiszolása - ennyiből áll ugyanis egy gyémánttá csiszolt drágakő - rendkívüli figyelmet és pontosságot követel, így általában egy kő megmunkálását nem is egy, hanem több ember végzi. Vám- és adómentes Netanyában a gyémánt központ bémutatótermében a vevőknek 50 (ötven) és 150.000 (százötvenezer) dollár közötti árban kínálnak brilliánsokat. így a gyémánt birtoklása - az NDC alkalmazottja szerint ma már nemcsak a gazdagok kiváltsága lehet. Egyébként a gyémánt forgalmazása Izraelben vám- és adómentes, így a helyiek szerint itt a legolcsóbb a világon. Cs. S. Green9 a kém Graham Greene irodalmi hírnevét és tekintélyét, valamint azt kihasználva, hogy utazási szenvedélye előtt minden határ megnyílt, szinte egész életében kémkedett a brit Intelligence Service-nek - ezt leplezte le a napokban a The Daily Telegraph című brit lap. Vadászterülete Latin-Amerikán és Délke- let-Ázsián kívül Kína és Ke- let-Európa volt. Az 1991-ben, 86 éves korában elhunyt Graham Greene soha nem tagadta, sőt, büszkén vállalta, hogy a brit hírszerzés ügynöke volt, ám azt állította, hogy ez a kapcsolat 1944-ben véget ért. A brit kormány minisztertanácsi hivatala azonban most megerősítette, hogy az író alkalmi jelleggel tovább is folytatta kémtevékenységét és még a nyolcvanas években is a „szabadúszó informátorok” listáján volt - jelentette a lap. Greene nem kapott fizetést az Intelligence Service-tői, hanem a szolgálat utazási költségeit fedezte. Az író harsány antiimpe- rialista és nemzetközi szocialista hírében állt a világszínpadon, ezért érzékeny területekre is beengedték, például Vietnamba és Kubába, ahol Ho Si Minh és Fidel Castro is fogadta. Greene fő feladata az volt, hogy felmérje a fejlődő világbeli szocialista országok erejét, és fölbecsülje Moszkvához és Pe- kinghez fűződő kapcsolataik szintjét. Szó sincs róla, hogy a brit hírszerzés maradéktalanul megbízott volna Greene-ben. A szolgálat kérdésesnek tartotta mind elkötelezettségét, mind szorgalmát, különösen azért, mert nem vetette meg az alkoholt. - Dilettáns volt, de mégis olyan érdekes és mindenhová bejáratos figura, hogy a szolgálat nem szívesen nélkülözte színes beszámolóit - mondta a brit lapnak egy szakértő. PETŐFI NÉPE, 1994. július 20., szerda Az érdekegyeztető tanács munkaügyi bizottsági ülése Százezrek állás nélkül Tavaly 309 ezer munkanélküli merítette ki munkanélküli ellátását - állapítja meg az Országos Munkaügyi Központ vizsgálata. A második alkalommal elvégzett kutatás eredményeiről hétfőn tartottak sajtótájékoztatót. Kiderült, hogy tavaly 1992-höz képest jelentősen megnőtt a munkaerőpiacon elhelyezkedettek aránya: 14,5 százalékról 20,3 százalékra. Az elemzés megállapítja: megnőtt a foglalkoztatottság aránya és csökkent a munka- nélküliség, azonban még mindig komoly feszültség van a munkaerőpiacon. Az OMK becslése szerint 1994. közepére a regisztrált, a nem regisztrált és a nem regisztrált passzív munkanélküliek száma összesen körülbelül 780 ezer lesz. Délegyházán lehet fürödni Bár a Munka Törvénykönyve előírja a Munkaügyi Bíróság eljárásai előtt az egyeztetést, ezek elmaradnak vagy formálisak. Az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának kormányzati és munkavállalói oldala megbeszélésén ezért szükségesnek tartotta egy konfliktuskezelő intézmény mielőbbi felállítását. A munkavállalók már jövő év január 1-jére javasolják a megalakítást. Szerintük kezdetben a költségvetés, majd később a munkaadók és munkavállalók is részt vállalhatnának a szervezet fenntartásának költségeiből. A munkaadói oldal nem képviseltette magát a tárgyaláson, szerintük erről a témáról a társadalmi-gazdasági megállapodást követően lehet majd egyeztetni. A tapasztalatok szerint a Munkaügyi Bíróságok által tárgyalt ügyek 2-3 százalékában egyeztetnek előzetesen a vitában álló felek. Kétoldalú tárgyalásaikat nem helyettesítve, csak kiegészítve működne az elképzelések szerint a felektől független, békéltető, közvetítő, döntőbírói intézmény. Ezzel csökkene a munkaügyi jogviták száma, a bíróságok terheltsége. Az ülésen vita volt arról, hogy miként biztosítható az intézmény függetlensége. Kormányzati vélemény szerint erre lehetőséget adna a háromoldalú, tehát a kormányzat, a munkavállalók és a munkaadók részvételével megalakított elnökség felügyelete. Ezt az elnökséget pedig az Érdekegyeztető Tanács ellenőrizhetné. Az új intézmény segíthetne a kollektív szerződések tárgyalása, módosítása vagy a kollektív szerződés és más jogszabályok által nem rendezett kérdésekben kialakult vitáknál is. Most csak egyéni jogorvoslatot lehet kezdeményezni a munkaügyi bíróságon. Ez kollektívákat érintő jogviták esetén hosszadalmas eljárás. Az egyéni, de azonos tartalmú keresetek feleslegesen terhelik a bíróságot. A kollektív megoldásra a békéltetők, közvetítők, döntőbírók lennének alkalmasak. Közreműködésüket a helyi szakszervezet vagy üzemi tanács is igényelhetné. A döntőbírók a vitázóktól felhatalmazást kaphatnának azzal, hogy elfogadják döntésüket és nem fordulnak munkaügyi bírósághoz. A Budapest környéki bányatavak többségénél a vízminőséget elemző rendszeres tisztiorvosi vizsgálatok alapján eddig nem tiltották be a fürdést, ám a helyzet mégsem megnyugtató. Vass Csaba, a Pest megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat orvosa elmondta, a helyzet több tónál, az Omszki-tóban, illetve a délegyházai 4-es, 5-ös számú tavakban „csupán 20 százalék körüli egészségügyi kockázat” vállalásával célszerű megmártózni: ez a mutatószám egyénenként és napszakonként változhat. Ugyanakkor viszonylag jó a vize a dunaharaszti, a Taksony melletti, a pócsmegyeri és a délegyházai 1-es számú tavaknak, itt minimális kockázattal fürödhetnek az emberek. A sokak által látogatott budakalászi bányatavakban viszont tilos a fürdés, itt a tisztiorvosi szolgálat már nem is folytat vizsgálatot, mert hosszabb ideje a megengedett értékeken aluli eredményeket mutattak ki __ a laboratóriumi elemzések. Általános tanácsként az orvos azt javasolta: a fürdőzök óvakodjanak attól, hogy a szájukba kerüljön a víz, mert ez fokozza a fertőzés veszélyét. Ugyancsak célszerű fürdés után zuhanyozni. A fertőzéssel járó panaszok közül a leggyakoribbak a bőrkiütések és a gyomorbántalmak. A 450-es Westel mobiltelefonok mostantól 30% előleg befizetésével 18 havi OTP-részletre is kaphatók. Érdeklődjön a legközelebbi Westel irodában. (((f)))))))) MNIESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. m Balatomdlágos: M7-es enyingi elágazás Tel: (88)380-644 Rádiótelefon: (0660)327100 • Békéscsaba: 5600 Gyóni G.u.21. Tel: (66) 447-111 Rádiótelefon :(0660)384000 • Budapest 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel: 265-8023 Rádiótelefon: (06 60)327088 • Debrecen: 4026Kálvin tér 2JA. Tel: (52) 318-038 Rádiótelefon: (0660)327800 • Győr 9022Páljjy Dénes u. 1. Tel: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 327400 • Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Tel: (46) 411-550 Rádiótelefon: (0660) 351000 •Nagykanizsa: 8800Deák lér 12. Tel: (93) 316460 Rádiótelefon: (06 60) 327408 • Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 327900 “ Szeged': 6720TiszaLajoskrt. 2-4.Tel.: (62)421-575 Rádiótelefon: (0660)327600 • Székesfehérvár 8000Prohászka út 17 Tel: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 327200 • Szolnok SOOOBarossu. 1. Tel: (56)422-232 Rádiótelefon: (0660)386001 • Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel: (94) 324-420 Rádiótelefon: (0660) 377000 WTesíeí /or»trn2«í." Kecskemét RATIO BT. 6000 Széchenyi tér 14. Tel: (76) 482446 Rádiótelefon: 06 60389-153 - Kiskunhalas: RIPORTERFOTO GMK. 6400 Széchenyi u. 2. Rádiótelefon: 06 60325-425, 06 60380498 Mozgásban az üzlet. > t
