Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-18 / 167. szám
1994. július 18., hétfő Megyei körkép 3 A TISZAALPÁRI VÍZELLÁTÁSRÓL Önálló legyen-e a vízmű? A tiszaalpári önkormányzat mai ülésén a képviselőknek többek között arról kell dönteniük, hogy a község vízellátását hosszú távon a Bácsvíz Rt. kistérségi rendszeréről, vagy egy 40 milliós beruházással épülő, önálló vízműről lehetne korszerűbben és olcsóbban biztosítani. Tiszaalpár jelenleg Lakitelekkel és Tiszakécskével együtt a Tisza menti kistérségi vízhálózatról nyeri a belterületen és a külterület nagyobb részén élő emberek számára szükséges i- vóvizet. A nyári időszakban az üdülőterület benépesedésével a fogyasztás mindhárom településen többszörösére emelkedik a téli hónapokban felhasznált vízmennyiségnek. Az igények kielégítésénél a csúcsidőszakban felhasznált értékeket kell figyelembe venni, amelyhez komoly vízbázisra van szükség, s a tárolókapacitásnak is megfelelőnek kell lenni. Ugyanakkor a kihasználtság átlagos mértéke igen alacsony: kizárólag a nyári szezonban teljes. A kistérségi vízmű 13 kút- jából kettő Alpáron üzemel. Az innen kiemelt víz összetételét tekintve lényegesen jobb minőségű, mint akár a tiszakécskei, akár a lakiteleki kutaké. A rendszer üzembiztonsága az utóbbi években a tiszaalpári nyomóvezeték megépítésével, a tiszakécskei víztorony és víztisztító üzembe helyezésével lényegesen megnőtt. Az elmúlt időszakban nem voltak jelentősebb problémák Alpár vízellátásában, ellentétben Lakitelekével. A Bácsvíz Rt. további fejlesztéseket is szeretne kivitelezni a vízmű ezen szakaszán, amennyiben az önkormányzat az 1994. decemberi határidő után is kezelésében hagyja a rendszerből ráeső vagyonát. Tervezik többek között - újabb kutak fúrásával - a vízbázis növelését, tisztítómű és tározó létesítését is Alpáron. Ez tehát az egyik lehetőség a község vízellátásának hosszú távú biztosítására. A tiszaalpáriak azonban e mellett készítettek egy tanulmánytervet is önálló vízellátó rendszer kiépítésének lehetőségeiről. A tervezet szerint a más településtől függyetlenül működő vízszolgáltatás biztosításának nincs akadálya, az anyagi feltételek hiánya miatt azonban várhatóan a Bácsvíz Rt.-ben maradás mellett döntenek majd a képviselők. Az önálló vízmű létesítése ugyanis a víztisztítás biztosítása nélkül 24, víztisztítással együtt pedig 39 millió forintba kerülne. Ilyen beruházás elindítását a tiszaalpári önkormányzat pénzügyi tartalékai nem tesznek lehetővé. Tóth Katalin HIÁNYZIK A PARKOLÓŐR! Káosz a bajai piacparkolóban • A rendet a parkolóőrnek is nehéz volt fenntartani. A szombati piacon vita, veszekedés, tumultuózus jelenetek játszódtak le Baján.- Szétverem a fejedet, ha nem állsz el előlem - így fenyegette egy fiatalember az éleme- dett korú urat, aki nem találván más helyet, elsáncolta járművével a fiatalember kocsiját. Aki ismeri a bajai piacparkoló bejáratát, az tudja, hogy itt - ahol a forgalmas Bajcsy-Zsilinszky ú- ton amúgy is balesetveszélyes a közlekedés -, még a parkolóőrök irányításával is nehéz volt mozogni. Most bementek a járművek, a vezetők körülnéztek, és meglátva, hogy nincs hely, mindjárt indultak is visz- sza. Ez volt a jobbik eset. A rosszabbik, amikor mégis megpróbáltak valami helyet találni, és ezzel mások kijárását akadályozták. Ilyenkor ádáz vitába kezdtek, mely néha tettlegessé- gig fajult. Néhány esetben, amikor a tulajdonos nem volt a helyszínen, és az újonnan érkező elzárta a kivezető utat, a felháborodott ember a gumik leeresztésével büntette parkolóbeli társát. Mondván, hogy legközelebb ki is szúrja a kerekeket, vagy kiveri a szélvédőt. Remélhetőleg, a tanulságokat levonták az illetékessek, és szerdán már ismét ott teljesítenek szolgálatot a parkolóőrök a kapuban, a szokott helyükön. (lyuricza Zsolt Nyári diákmunka-kínálat Már csak nosztalgiával gondolhatunk vissza azokra az időkre, amikor nyáron számos vállalat hirdetett munkahelyeket diákok számára. Bár az ilyen munkák iránti igény hatalmas, a munkaügyi központ az idén szinte semmit sem tud ajánlani. A kecskeméti, Erkel utcai Helpi-iroda segítségével, hosszas kutatás után, mégis sikerült néhány, diákok számára meghirdetett munkalehetőségre akadnunk. A mezőgazdasági szövetkezetek általában szívesen fogadják a diákokat gyümölcsszedésre, teljesítménybérezésben. A kecskeméti konzervgyárban csomagolási és raktározási munkát lehet végezni, a felnőttekével azonos fizetésért. Budapesten és a Balatonnál is lehet dolgozni, itt viszonylag alacsony fizetést kapnak a diákok, mivel a munkaadók a bérből levonják a szállás és az ellátás költségeit. Ha valaki külföldön szeretne dolgozni, arra is van lehetőség: szinte minden európai országba el lehet menni építőtáborozni. Helyreállítási, régészeti, környezetvédelmi munkát kell végezni, s ezért a diákok minimális bért és szállást, ellátást kapnak. A külföldi építőtáborokba csak 18 év fölöttiek jelentkezhetnek. R. J. KOCSÉR IGEN, SZENTKIRÁLY NEM! A községek szócseréje milliókba került! • Kocsér hátrányos helyzetű település. Az év elején készült felvételünk nem mutatja, de talán érzékelteti azt az infrastrukturális elmaradottságot, ami indokolná az állami támogatást. Szentkirály-Kocsér vagy Kocsér-Szentkirály között é- püljön az út? Teljesen mindegy - mondaná a törvényi előírásokban és a pályázatok elkészítésében járatlan ember. A probléma az, hogy a szentkirályi és a kocséri önkormányzatnál is így gondolták, amikor elkészítették és benyújtották a két település összekötésére tervezett út támogatási pályázatát. A kiírás szerint ugyanis a 70 százalékos állami támogatást igényelni annak a településnek van lehetősége, amely az országban hátrányos helyzetűnek számít. Kocsér ezek közé a települések közé tartozik, míg Szentkirály nem. Mégis, a pályázatban Szentkirály nevét tüntették fel elsőként, ami alapján az illetékes minisztérium azonnal elutasította a kérelmet. Még egy lehetősége van a két településnek a támogatás elnyerésére. A különbség csupán csak az, hogy a 800 milliós összkeret helyett már csak 250 millió áll rendelkezésre ilyen támogatásokra az állam pénztárcájában. így sokkal kisebb az esélye, hogy a Kocsért és Szentkirályt összekötő út állami segítséggel megépülhessen. T. K. Kagylópusztulás a Kígyóson • A festői szépségű üdülőterületen is kevés a vízben az oxigén. A károsultak megsegítésére Kedves segítői akadtak a napokban Kiskunhalason, a múlt keddi erdőtűz következtében szerencsétlenül járt jakabszál- lási családoknak. A milliós károkat okozó katasztrófáról lapunkból értesült Nagy Józsefné és leányai: Ágnes és Magdolna. Azon melegében összeállítottak egy ruhacsomagot a lányok kinőtt, még jó állapotban lévő ruháiból, s adományukat személyesen vitték be lapunk halasi szerkesztőségébe.-Négy gyermekem van, elváltam; éppen ezért tudom, milyen az, amikor az ember minden nélkül marad - mondja Nagy Józsefné.- Olvastuk a Petőfi Népében megjelent írásokat, amelyek a tűzesetről tudósítottak. Láttuk a szerencsétlenül jártak fényképeit, s nagyon megrázott bennünket, hogy jó néhány családnak mindene a lángok martalékává vált. Ezért döntöttünk úgy, hogy a lányok régi, téli-nyári ruháiból összeállítunk egy csomagot, s valami módon elküldjük a rászorulóknak. A család adományát Kämmerer Károly, lapunk halasi terjesztési ügynökségvezetője vitte el a jakabszállási polgár- mesteri hivatalba. A segítséget Szabó Mihály polgármester telefonon köszönte meg, s elmondta, hogy az ötgyermekes család már meg is kaptafa ruhákat. Á. M. Olyan tömeges kagylópusztulást észleltek a vízügyi és környezetvédelmi szakemberek a kiskunsági főcsatornán és a Kígyós-ér mellékágon, Szalk- szentmárton térségében, amely a vizsgálati eredmények szerint a nyár folyamán még megismétlődhet. Az adatok nem utalnak olyan kömyezetszennyezésie, amely ezt okozhatta volna. A vízkémiai eredmények, a Kígyós-ér pangó vize, nagymértékű növényborítottsága, és a hajnali órákban tapasztalt hal- pipálás azonban arra utal, hogy reggelente oxigénhiányos órák is kialakulhatnak. Kizárólag egyetlen kagylófaj, a tavi kagyló pusztulása figyelhető meg, a többi vízi élőlény - beleértve a csigákat és a vándorkagylót is - nem károsodott. Az Országos Állategészségügyi Intézetben elvégzett vizsgálatok szerint a pusztulás a kagylók szaporodási ciklusával és a kialakult oxigénhiányos állapottal magyarázható, s a nyár folyamán még többször is megismétlődhet. Derekas László EURORÉGIÓ A DÉLI HATÁRVIDÉKEN? Továbbra is együttműködünk a Vajdasággal Az utóbbi hónapok történései rámutattak arra, hogy a Vajdaságban élő magyarság nem mindenben ért egyet a VMDK minden politikai megnyilvánulásával, aminek következményeként egy új érdekvédelmi szervezet alakult, Vajdasági Magyar Szövetség néven. Megkérdeztük dr. Balogh Lászlót, megyénk közgyűlésének alel- nökét, hogy a Vajdaságban a magyar szervezet közötti nézet- különbség hogyan hat az eddig problémamentes együttműködésre.- A két régió partnerkapcsolata lassan már több mint 40 éves, és természetes, hogy az egész területre értendő. Eddig is, és ezután is a Vajdaságban található magyar települések önkormányzataival tartottuk fenn a szoros együttműködést, függetlenül attól, hogy hány szervezete van, vagy lesz a kinti magyarságnak. Természetesen azért azt szeretnénk, ha a dolgok mindenkivel egyformán alakulnának.-A következő lépésként azt tervezzük - bár még nem tudom, meddig fog eljutni -, hogy a ’92-ben felvetődött ötletet megvalósítjuk, és létrehozzuk az úgynevezett eurorégiót. Ha a határokat átjárhatóvá tudjuk tenni, három ország kapcsolódhatna ehhez a programhoz. Magyarországról az Alföld déli része, a Vajdaság, és Romániából Arad és Temesvár körzete jöhet szóba. A tárgyalások felgyorsulhatnak, de úgy gondolom, eredményt csak akkor tudunk elérni, ha a kis-jugoszláviai embargót feloldják.- Az eurorégióra már vannak tapasztalatok; például a holland-belga viszonyban, s jól oldja a nyitott határokkal az ellentéteket. Egyébként az ilyen jellegű együttműködésre a Közös Piac külön alapból fordít pénzt, amiből ezek a régiók közös érdekek alapján fejleszthe- tőek. A harmadik fontos dolog, hogy óhatatlanul munkalehetőséget jelent a régióban élő embereknek. Papp Zoltán Miske községet hiába perelték Miske község önkormányzata pert nyert egy esztergomi bankkal szemben. A bank hitelezte azt a káeftét, amely a községi sportcsarnokot diszkóvá alakította át, majd fizetésképtelenné vált. A hitelezők - állításuk szerint - annak idején abban a hiszemben folyósították a káeftének a pénzt, hogy a sp< rt- csamokra jelzálogot jegyeztethetnek be. A község azonban ettől elzárkózott, s a bank most sem tudta bizonyítani, hogy a miskeiek valaha is erre utaló magatartást tanúsítottak voll . Zeneiskola-vezetői pályázat Tiszakécske képviselő-testü- lete a napokban tárgyalt a városi zeneiskola intézményvezetői állásának betöltéséről. Kiss László igazgatónak ez év július 31 -ével lejár a szerződése, ezért új pályázatot kell kiírni. A pályázati eljárás befejezéséig a testület ideiglenesen megbízta Kiss Lászlót a vezetői teendők ellátásával. A pályázati feltételeket az érvényes jogszabályok alapján írják ki, változatlan alapbérrel és 200 százalékos vezetői pótlékkal. A képviselők azt is megállapították, hogy a kiírás késésben van. Gondozzák a zsidó temetőt A Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetsége a tiszakécskei zsidó temető gondozásával kapcsolatos kérelemmel fordult az önkormányzathoz. A városban egy izraelita temető található, amely erősen elhanyagolt állapotban van, rendbehozataláról mielőbb gondoskodni kell. A temető a hitközösség tulajdonát képezi, akik együttműködési szerződést kívánnak kötni az önkormányzattal. A testület megszavazta, hogy a városgondnokság a szociális otthon tervezési díjából fennmaradt 50 ezer forinttal járuljon hozzá a temető egyszeri rendbetételéhez. A továbbiakban megbíznak egy közhasznú munkást, aki folyamatosan elvégzi a munkát és ügyel a temető rendjére. Bérfedezetéről a közösség gondoskodik. Miskei táncosok Edirnében A törökországi Edirnében vendégszerepei a Miske-Drág- szél népi együttes, ahol egy birkózóversenyt kísérő műsorban lépnek fel. Az együttes - amely még a közös tanács idejében, kalocsai táncokkal, drágszéli néven alakult - ma már kizárólag Miske község támogatásából él, s irányt vett a szlovák táncok felé. Utóbbiakból a közeljövőben minősíttetni is kívánják magukat. Gázvezeték Tiszabögnek A tiszakécskei képviselők a napokban igent mondtak a ti- szabögi lakosok kérelmére, s támogatni kívánják a gázközmű építési költségeit. A kérelmezők ingatlanonként nettó 20 ezer forint befizetésével járulnak hozzá a gázépítéshez, amihez 15 százalékos állami fejlesztési támogatást is kapnak. Áz összköltség 640 ezer forintot tesz ki, aminek hiányzó részét - 240 ezer forintot - az önkormányzat vállalta magára.
