Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-09 / 160. szám
Mosolyodat hagyd a francia határon! Navratilova anyaszerepben? A TARTALOMBÓL Divatvilág: a SEHM 11. oldal Recept: a mángold 11. oldal / Agybabújás! 11. oldal Kézbe- és lábravalók 11. oldal Keresztrejtvény 11. oldal Horoszkóp 12. oldal Slágerlista 12. oldal A magazint szerkeszti: Nagy Mária A skrizofrénia és a vírusok Amerikában mintegy másfél millió ember szenved skizofréniában, ebben a nagyon súlyos, nehezen elmulasz- ható idegbetegségben. Az orvostudomány azt tudja, hogy valamilyen idegrendszeri elváltozás okozza a bajt, amely többé-kevésbé örökölhető. De legalábbis hajlamosít a betegségre a családban korábban már előfordult eset. Eddig főleg genetikusok és pszichiáterek kutatták e betegséget, most azonban az amerikai John Hopkins klinikán egy új koncepció nyomozásába fogtak - a virológia szakemberei. Az új elmélet szerint ugyanis valamilyen vírus válthatja ki a skizofrénia elhatalmasodását. Milyen vírus? Hogyan indítja be a lappangó betegséget? Nos, ezek a nem könnyen megválaszolható kérdések. Az igazat megvallva, a kutatásban részt vevő orvosok nem is számítanak gyors eredményre. De sok-sok millió betegnek legalább egy enyhe reménysugár jelent meg. Sokat gondolkodtam a jövőn: gyermeket akarok. Mert nem akarom, hogy egyszercsak magányos asszonynak érezzem magam. Ez a nyilatkozat nagy port vert fel a világsajtóban, hiszen aki adta, korábban egészen más felhangokkal hívta fel a figyelmet magára. Teljes életet szeretnék élni, olyant, amiről minden asszony álmodik. Mit is jelenthet ez a „más élet”? Navratilova mesterségesen megtermé- kenyítteti magát? Ami persze orvosilag lehetséges, ám jogilag kényes program... Csak egy kisfiú vagy élő Buddha? A fényképír „Bármi újba fogtunk is, biztos volt, hogy Kertész már előttünk kipróbálta azt” - mondta André Kertészről barátja, Henri Cartier-Bresson. Nem véletlen hát, hogy halálakor a világsajtó a fotóművészet XX. századi legnagyobb megújítójaként búcsúzott tőle. André Kertész 100 évvel ezelőtt, 1894. július 2-án született Budapesten, s kezdetben tőzsdei hivatalnokként kereste kenyerét. Kevéske fizetéséből vette első fényképezőgépét, amellyel - miután bevonult katonának - az első világháború harcterein fényképezte bajtársait, azok legnagyobb megrökönyödésére. A háború után az Érdekes Újság ugyan közölt néhányat harctéri képei közül, de ez a megélhetéshez kevés volt, így visszament a tőzsdére. 1925-ben költözött Párizsba, s hamar feltűnést keltett, mint a francia főváros művész- és csavargóvilágának megörökí- tője. Már ekkor készült képein betartotta az általa támasztott feltételt, miszerint „legyen a fotó valósághű”, így azután felvételei igencsak megdöbbentették a közönséget, s már első kiállítása elismerő kritikákat kapott. Csakhamar a leghíresebb fotósok egyike lett, kéás művésze peiért szinte versengtek a korabeli lapok, s 1936-ban már elismert, tekintélyes művészként érkezett meg az Egyesült Államokba, ahol élete elkövetkező fél évszázadát leélte. Amerika azonban csak igen lassan értette meg és fogadta be művészetét. A Life kritikusa például a szemére hányta: „André, ön túl sokat akar mondani a képeivel”. Két évtizeden át küzdött a meg nem értéssel, mígnem a hatvanas évek közepén ismét felfedezték művészetét. Sorra rendezte kiállításait, egymás után jelentek meg albumai, díjakkal, kitüntetésekkel halmozták el. Ekkor azonban már túl volt a hetvenedik életévén; még szerencse, hogy további két évtizedet adott neki a sors az alkotásra. Ezt persze nem tudhatta előre, így azután - kihasználva az általános érdeklődést - ösz- szegyűjtötte és albumba rendezte hat évtizedes munkásságának legjavát, s a könyv a fotóművészet történetének egyik legszínvonalasabb kötete lett. Ha csak portréit vesszük számba, modelljeinek, s egyben barátainak névsorából - Károlyi Mihály, Chagall, René Clair, Ferenczy Noémi - kikerekedik a század kultúrtörtészági elismerése még többet váratott magára. A haza, amelynek annyi dicsőséget szerzett, sokáig nem vett róla tudomást. 90 évesen, 1984-ben a Budapesti Tavaszi Fesztivál díszvendégeként járt itthon, amikor kiállítása volt a Vigadóban, és magas kitüntetést is kapott. Pedig magyarságát mindvégig féltőn őrizte, hat évtizednyi távoliét után is jó kiejtéssel beszélt magyarul, bár némely fogalom jelentésével nem volt tisztában. A „tanácsi előadó” terminust például képtelen volt felfogni. A fotózás minden titkát ismerte, ezért a technikát teljesen alárendelte a művészetnek, így azt nem lehetett látványosan tetten érni. S bár a fotóművészet legkiemelkedőbb alkotói között tartják számon, a bravúrokat túlértékelő korunk mégsem tudta igazán becsülni életművét, amint azt a Metropolitan Múzeum kurátora is jól állapította meg: „Amikor a modem európai fotográfia történetét megírják, Kertész kissé olyan, mint Kolumbusz Kristóf, aki olyan új világot fedezett fel, amelyet másról neveztek el.” A Magyar Fotográfiai Múzeumban (Kecskemét, Katona tér 12.) szeptember közepéig látható az André Kertész-kiállítás. # A francia vámosok azért nem büntetik a mosolygó turistákat. Párizs nagyszerű hely franciák nélkül - hangzik a régi amerikai mondás. Ezt a mondást megcáfolja egy most megjelent könyv, amelynek címe: Franciák vagy ellenségek? A szerző, az amerikai Polly Platt megállapítja könyvében: Ä franciák csodálatosak, de idegenek számára bonyolultak. Ne mosolyogj! Flörtölj! Rázz kezet! - hangzik néhány tanács a látogatók számára. Idegenekre mosolyogni, ez nem szokás Franciaországban, s ezért nem is értékelik - írja a szerző, egy Párizsban élő 25 éves amerikai tanárnő. Platt humoros, de komolyan veendő különbségeket ír le a franciák és a külföldiek között. „Miért haragszik a pék, ha papír- zacskótkérszakenyérhez? Miért közli veled, hogy soha többé nem akar látni?” „Miért nem viszonozza a vámtisztviselő mosolyodat?”. A szerző a franciák magatartását azzal magyarázza, hogy a történelem nevelte őket. Nagy Károlytól XIV. Lajosig és Napóleonig mindig történelmük befolyásolta őket. A franciaországi családi nevelés ugyanúgy, mint az iskolai oktatás, a legszigorúbb és legtöbbet követelő Európában. Miért dobja ki a pék a papírt reklamáló vevőt? „Azért, mert a vevőről mindig a legrosszabbat tételezzük fel.” Polly Platt leírja azt a szigorú tekintetet, amelyet franciák az idegenekre szegeznek. A turisták ezt rossz néven veszik, pedig a franciák részéről ez tulajdonképpen bóknak számít. A legjobb tanács, ami a Franciaországot látogatóknak adható, az, hogy a következőt kell mondani: „Bocsásson meg, hogy zavarom Monsieur (vagy Madame), de van egy problémám...” • A templomok világában nő fel a kiválasztott fiúcska. Romantikus esküvő kicsiny násznéppel Hetven meghívott körében listája főszereplője) és Natasha esküdött meg az amerikai szí- Richardson. Vanessa Redgrave nész, Liam Neeson (a Schindler azóta az anyósa. Nem rossz! Egy titokzatos madár: a kakukk Csonterősítő alkohol? Az átlagon felüli alkoholfogyasztás megakadályozza, hogy öregkorban a csontok törékennyé váljanak. Ahogy Troy Holbrook professzor, a kaliforniai egyetemen működő kutatócsoport vezetője a „British Medical Journal” szakfolyóiratban közölte, az alkoholnak ezt a meglepő hatását mind a nőknél, mind a férfiaknál tapasztalták. Ezzel együtt az orvosok figyelmeztetnek: bár a masszívan ivóknak erősebbek a csontjai, mégis nagyobb a kockázat, hogy csontjuk törik: mert hajlamosabbak a botladozásra. II. Kalu Rinpocse éppen olyan, mint bármelyik más, három és fél éves kisfiú. Kíváncsi, csintalan, és neki is tejfogai vannak. A tibeti buddhisták hite szerint azonban „élő Buddha”, az I. Kalu Rinpocse reinkarnációja. Ez a szent láma 1989-ben indiai száműzetésben halt meg, 84 éves korában. A szent lámák meditáció közben jöttek rá arra, hol kell keresniük I. Rinpocse reinkarnációját, és így találtak rá az akkor tizennyolc hónapos kisfiúra. Apja - Gyaltsen láma - mondta el ezt Tajvanon a Reuter tudósítójának. Arról azonban, hogy milyen jelek alapján azonosították I. Rinpocse újramegtestesült lelkét, semmit nem árult el. Ez titok. Elmondta, hogy fia külsőleg nem különbözik más gyermekektől, ő is szereti a cukrot, a süteményt, a fagylaltot és a játékokat, benső- leg azonban nagyon bölcs és könyörületes szent láma, aki már elérte a megvilágosodást. II. Kalu Rinpocsét már szerzetessé avatták. Tibet vallási vezetője, az indiai száműzetésben élő dalai láma nyilvánította I. Rinpocse reinkarnációjának, és 1993 februárjában iktatta be őt. Szüleivel és három nővérével Indiában, a nyugat-bengáliai Dardzsilingben él a kiskifú. Öt tibeti láma- mind I. Rinpocse tanítványa - áll a szolgálatára. Most még játszadozhat, hatéves korától azonban már a szutrákat, a buddhista tanok magyarázatait kell tanulmányoznia, tanítói felügyeletével. Nem könnyű feladat egy olyan gyermek felnevelése, akit egy egész nép szent lámaként tisztel. • André Kertész nete. Az album előszavát Paul Dermée dadaista költő írta, egyebek mellett ily szavakkal: „A vakok ispotályában / Kertész a látnok pap”. A kritika is meghajolt nagysága előtt, még a The New York Times akkortájt rettegett műkritikusa is így írt róla: „Mr. Kertész munkájában a reális világgal foglalkozik, de igen sajátosan kifejezi benne a maga belső költőiségét, rejtett iróniáját”. A Le Figaro pedig nemes egyszerűséggel szögezte le, hogy „ha valaha megillet egy fotográfust a géniusz megjelölés, ez a fotográfus André Kertész”. Művészetének magyaror• A hatalmasra nőtt kakukkfiókát eteti a szerencsétlen poszáta. A felvétel az Állatbarát magazin júliusi számában jelent meg. Huszonhét évi kutatómunkájának eredményét foglalja össze most megjelent, Kakukkmegfigyelések a Zagyva forrásvidékén KOZMETIKA Értesítjük Tisztelt Vendégeinket, hogy július 11-ától ÚJ ÜZLETÜNKBEN Kecskeméten, a Szabadság tér 3. alatt (Luther-udvar) várjuk Önöket, számos nyitási kedvezménnyel:- új vendégeinknek ajándék Rosa Graf krém,- kozmetikai kúrához ajándék szoláriumbérlet,- kezelőcsomaghoz ajándék kozmetikai kezelés,- testformáló-fogyasztó kúrához ajándék gyantázás. Tel.: 76/328-024 (19231) I v ...........—‘J c ímű könyvében Varga Ferenc salgótarjáni amatőr ornitológus. A Karancs és Medves tájain 40 négyzetkilométeres körzetben gyűjtötte adatait a különös madárról a most 64 esztendős szerző, mégsem állíthatja, hogy sikerült a madár minden titkát megfejtenie. A rendkívül óvatos, rejtőzködő madár meglehetősen ellenszenves tulajdonságokkal bír: nem elég, hogy tojásait más madár, leggyakrabban a vörösbegy fészkébe pottyantja, áthárítva ezzel az utódnevelés minden fáradságát, ráadásul a tojásból alighogy kikelt kakukkfióka kilökdösi a fészekből mostohatestvéreit, hogy egyedül élvezhesse az anyai gondoskodást. Van kitől örökölnie a rafinériát, a kakukkhímnek sem esik ugyanis nehezére túljárni más madarak eszén. Leshelyéről figyeli, míg a kiszemelt gazdamadár fészket épít, s amint kész a lakás, kakukkolva hívja párját, a tojót, hogy megmutathassa neki a „bölcsődét”.
