Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-06 / 131. szám

6 Égés zségmagazin 1994. június 6., hétfő A VILÁG ÚJRA RETTEG, S TALÁLGAT Nálunk is vannak emberevő baktériumok? • Hazánkban nincs veszély, de az tény: a túlzott gyógyszerfo­gyasztás, az antibiotikum-kúra többet árt, mint használ. Kellemetlen, zavaró ártalom: az allergia A különböző híradásokból ismert „emberevő” baktérium tartja rettegésben Angliát, az Egyesült Államokat és néhány európai államot. A streptococ­cus baktériumok népes család­jának ez az „A” változata, amely a híradások szerint a be­tegről lerágja a bőrt, majd a húst, felfalja a zsír és izomszö­veteket is. Fenyegetheti-e jár­vány a kontinenst? Találtak-e már nálunk is ilyen betegeket? - kérdeztük a fertőző megbetege­désekre specializálódott buda­pesti Szent László Kórház osz­tályvezető főorvosát, dr. Szalka Andrást.- A híradásokban „ember­evőnek” nevezett baktérium­variánst a 70-es évek második fele óta ismeri az orvostudo­mány. Valóban szörnyű pusztí­tást tud végezni, de ismereteink szerint antibiotikumokkal, első­sorban penicillinnel megfékez­hető. A kórokozó baktérium fel­ismerése hosszadalmas, hazai adottságaink között 24-48 órát is igénybe vehet. Pontosan meg nem állapítható kórban szen­vedő, magas lázzal és bőrfertő­zéssel küszködő betegeket már mi is kezeltünk, s azokat, akik idejében kerültek osztályunkra, sikerült meggyógyítani. Sajnos a súlyos, elhanyagolt állapotban lévőkön már nem tudtunk mi sem segíteni.- Ezek a betegek netán a most „felfedezett” kórban szen­vedtek?- Elképzelhető. Ami az Ang­liából érkező híreket illeti, na­gyon remélem, hogy nem jár­ványról. hanem egymástól füg­getlen, de halmozottan jelent­kező megbetegedésekről van szó. A Péterffy Sándor Kórház osztályvezető főorvosa, dr. Ludwig Endre kandidátus az emberevő baktériumokkal kap­Brit kutatók olyan új vizsgá­lati módszert fejlesztettek ki. amellyel 24 óra alatt kimutat­ható a magzati kromo­szóma-rendellenesség, a rette­gett Down-kór. A londoni Szent Tamás-kór­ház kutatóinak a Lancetben is közzétett kutatási eredményei szerint a korábban alkalmazott magzatvízvizsgálat háromhetes időtartamát sikerült 24 órára csökkenteni. Bár a Down-kór szűrésére rendelkezésre áll még az úgy­nevezett magzati boholy vizsgá­csolatos kérdésre nem tud egyértelmű választ adni: - Va­lóban súlyos helyzetről szólnak az angliai híradások, de ezeket újságírók készítették. Magám csak akkor tudok érdemben vé­leményt mondani, ha orvosi szaklapban olvasok róla. A streptococcus toxikus shock szindróma néven ismert beteg­séget egyébként az orvostudo­mány másfél évtizede ismeri.- A külföldi híradások sze­rint a gyógyszeres kezelések ha­tástalanok. Miért?- A baktériumok hozzá­szoknak az antibiotikumhoz, és orvosi szakkifejezéssel mondva, rezisztenssé válnak, vagyis megtanulják, hogy kell küzdeni a gyógyszer ellen. Erre lata is, amely a terhesség ko­rábbi szakaszában ad választ az esetleges kromoszóma-rendel­lenességre, ez utóbbi egyes ku­tatók szerint nem teljesen ve­szélytelen. Éppen ezért nagy je­lentőségű, hogy a veszélytele­nebb módszernek számító mag­zatvízvizsgálat idejét sikerült lerövidíteni. Ezzel ugyanis a korábbiak­hoz képest előbb kiderül a kro­moszóma-rendellenesség, és ha a szülők az abortusz mellett döntenek, ez az anyára nézve kevésbé veszélyes. az ellenálló-képességre maguk az emberek készítették fel a baktériumokat azzal, hogy to­rokfájásra, náthára is azonnal bekaptak néhányat az előző be­tegségből megmaradt antibioti­kumokból. Ezeknek a gyógy­szereknek a fölösleges és túlzott szedése a civilizált országok mindegyikére jellemző, Ma­gyarországon sajnos kiemelke­dően sok fogy belőlük. A britek által bemutatott megbetegedé­sekhez hasonlót már mi is ész­leltünk, de a bakteriológiai vizsgálatok nem igazolták a gyanúnkat, miszerint valami új és legyőzhetetlen kórral állnánk szemben. Jól kiválasztott s ada­golt gyógyszeres kezeléssel a betegek rendbe jöttek, szabó Csontritkulás elleni gyógyszer Hamarosan Magyarországon is megkezdik az új, csontritku­lás elleni gyógyszer forgalma­zását, amely lehetőséget nyújt e súlyos betegség kezelésére. Ezt jelentették be a napokban egy szakmai szimpóziumon. A ta­nácskozáson egy izraeli cég mu­tatta be a csontritkulás kezelé­sére ajánlott Alpha D-3 elneve­zésű készítményét hazai orvo­soknak. A szert a világban már sikerrel alkalmazzák csontritku­lás, csontvesztés lassítására. Kellemetlen, s már-már nép­betegségnek számító ártalom az allergia, amellyel szemben so­kan azért védtelenek, mert nem tudják, hogy mitől kapják meg.- Sokféle közvetlen oka le­het, pedig közös tőről, a túlér­zékenységből, a szervezet meg­változott reakciókészségéből fakad - magyarázza dr. Fehér Mária bőrgyógyász. Sokféle külső, belső hatás ér bennünket, s szervezetünk immunrendszere a számára idegen anyagokkal szemben védekezik. A túlérzé­kenységre hajlamosak esetében azonban ez a védekezés a nor­málistól eltérő, erős reagálást jelent. Az allergiás túlérzékeny­séget gyakorlatilag szinte min­den kiválthatja: tojás, eper, a Mennyi az a 32? - fordult Mátyás király egy csavaros eszű öreghez, aki elértve a kérdést, hogy fogai számáról kérdezi a király, azt felelte: az bizony, csak 12. A statisztikák szerint ma már sok középkorú is ha­sonló választ adhatna, mert a 30-40-eseknek is 15 foguk hi­ányzik. Még lehangolóbb, hogy a 12 éves gyerekeknek átlag 3 foguk beteg, tehát a következő generációk kilátásai is kedve­zőtlenek. Pedig a fog- és száj­ápolás nem másodrendű higié­niai kérdés, mert hazánkban ug­rásszerűen nő a szájüregi rákos betegek száma, ami összefügg a rágószervek elhanyagoltságá­val. Már csak ezért is fontos fi­gyelemmel kísérni azt a sajátos párkányfű, vadkender virág­pora, a primula, az ősziba­rackfa, a kukorica levele, rovar­csípés, kutya, macska, tengeri malac szőre, toll, házi por, gyógyszer, mosópor, kozmeti­kai készítmény, haj- vagy ruha­festék, fémgomb, óraszíj -, s a felsorolás korántsem teljes. A következmény pedig a széna­náthától kezdve szintén sokféle lehet, leggyakoribb azonban a csalánkiütés és az ekcéma. Az allergiás eredetű bőrki­ütés mellett előfordul, hogy egyes testrészek, az ajkak, a szemhéjak erősen megduzzad­nak, az arc eltorzul. A „bűnös” többnyire valamilyen étel: tojás, hal, rák, tejföl, sajtféle, füstölt hús vagy eper. Az ezek iránti „vegyi háborút”, amelynek a szájüreg a színtere. Normális körülmények kö­zött a szájban levő nedvek lúgos vegyhatásúak. A táplálkozás so­rán bizonyos mikroorganizmu­sok az ételekből, kivált a cuk­rokból olyan szénhidrátokat ál­lítanak elő, amelyek a fogazatra tapadnak. Más mikrobák pedig a fennmaradásukhoz szükséges energiát a cukor erjesztésével biztosítják. Az e folyamat köz­ben képződő savak kioldják a fogban levő kalciumot, meszet. A fogápoló szerekkel kapcso­latban sokat emlegetett „pH-ér- ték” nagyon fontos: azt mutatja, hogy milyen a szájüregben a savak és lúgok egymáshoz vi­szonyított aránya. A savak túl­túlérzékenység okán a szerve­zetben egyebek közt hisztamin keletkezik, amely bőrkiütést, az orr nyálkahártyájában fokozott váladéktermelést, a hörgőkben duzzanatot okoz. A csalánkiütés és az ekcéma gyógyításának alapfeltétele an­nak földerítése, hogy mi vál­totta ki a tüneteket. Ä „nyomo­zás” egyik módja, hogy a gya­nús anyag kis mennyiségét ta­passzal a hát egészséges felüle­tére ragasztják. Ha a bőr gyulla­dásba jön, azt jelzi, hogy arra érzékeny a szervezet, s allergiás tünetekkel próbál védekezni el­lene. Ha az ok ismert, adott a gyógymód is: következetesen tartsuk távol magunkat az ilyen anyagoktól. súlyba jutva tönkreteszik a fog­zománcot, behatolnak a fog bel­sejébe, a fogidegbe, sőt a vérál­lományba is. E savak evés után mintegy fél óra alatt alakulnak ki, ezért fon­tos az étkezések utáni szájápo­lás, amellyel helyreállítható a szájüreg lúgos „egyensúlya”. Ha a reggeli fogmosás után dé­lig nem eszünk, a pH-érték nem változik. Délben többnyire nincs alkalom vagy csak ritkán a szájápolásra - ezért lehetőleg ne édességgel fejezzük be az ebédet -, így a mikrobák nem tudnak hatásos akcióba lépni. Ha mégis cukros étek a zárófo­gás, egy darab sajtot együnk rá­adásul, ez valamelyest semlege­síti a savak ártó hatását. Teszt a Down-kór szűrésére Vegyi háború zajlik a fogak között • Pezsgőzés után sem árt, sőt használ a fogaknak, s a szájnak a sajtevés! A legyengült szervezet védtelen AZ ESŐEMBERKÉK A VILÁGON MINDENÜTT SEGÍTSÉGRE SZORULNAK Hogyan törődnek Amerikában az autistákkal? Szinte alig hihető, de fél év­századdal azután, hogy két gyermekpszichiáter, Kanner (USA) és Asperger (Ausztria) egy időben, de egymástól füg­getlenül először írta le az autista szindrómát 1943-ban, az autisz- tikus gyermekek szüleinek a vi­lág számos pontján - így nálunk is - még mindig önsegélyező szövetségekbe kell ahhoz tömö­rülniük, hogy gyerekük külön­leges szükségleteire felhívják a figyelmet. Az okot talán abban kereshetjük, hogy ez a fogyaté­kosság viszonylag ritkán jelent­kezik - különböző országokban végzett vizsgálatok eredményei alapján 10 000 gyerek közül 4-5-re tehető az autisztikus gyermekek száma - és egyes gyerekorvosok praxisuk során sohasem látnak ilyen gyereket. Azonban nem ritkán az is előfordul, hogy az orvos nem ismeri fel az autista szindrómát, amikor ilyen gyereket mutatnak neki. Hiszen a gyermekorvosok képzésében csak igen csekély részt tesz ki a pszichiátria - kü­lönösen a gyermekpszichiátria - és így kevés információt kapnak a kora gyermekkori autizmus- ról. Az USA-ban 1975 óta min­den olyan iskolai körzet, ahol több mint 8000 tanuló van, kö­teles már legalább 3 autisztikus gyermek számára egy speciális osztályt létrehozni. Amennyi­ben egy körzet az autisztikus gyermekek jogát a fogyatékos­ságukhoz mért megfelelő beis­kolázására nem tudja biztosí­tani. úgy más iskolai körzetekbe vagy speciális magániskolákba kell a gyermekeket irányítani. Az autisztikus gyermekek szá­mára létrehozott osztályokban nem lehet több 6 gyereknél. Egy speciálisan kiképzett gyógypedagógus, valamint az asszisztens foglalkozik velük. A beiskolázás, valamint az utaztatás költségeit az állam vi­seli. A privátiskolák állami tá­mogatásban is részesülnek, de a fejlődési lemaradásokkal fog­lalkozó helyi központoktól is kapnak pénzt. A gyermek élet­korának és a fogyatékosság mértékének megfelelően diffe­renciált iskola-előkészítő és is­kolatípusok állnak rendelke­zésre. Ez lehetővé teszi a kü­lönböző speciális iskolatípu­sokba, illetve a normál isko­lákba a fokozatos integrációt. 1980 óta arra is lehetőség van, hogy egy gyerek egynél több osztályközösségbe is tar­tozzon. Ez az ún. „dual place­ment”, egy autisztikus gyerme­kek számára létrehozott magán­iskola és egy rendes, nyilvános iskola között is megvalósítható. Egyszer egy évben minden gyerek fejlődésében való előre­haladását egy szakemberekből, szülőkből és az iskola képvise­lőiből álló bizottság vizsgálja meg, azzal a céllal, hogy megvi­tassa az esetleges áthelyezést más iskolatípusokba, illetve hogy a nevelési célokat megha­tározza a következő fél évre. Az itt javasolt egyéni fejlesztési tervet („vezérfonalat”) a szü­lőknek el kell fogadniuk, és alá kell írniuk. A tanmenet egyes részeinél konkrét célokat állapí­tanak meg, és emellett a fejlesz­tés feltételeit és az eredmény kritériumait is meghatározzák. 1975-ben mutatkozott meg először a programnak az ered­ménye, de még mind a mai na­pig sok okot is ad a vitákra. A kritizálok arra hívják fel a fi­gyelmet, hogy a modell eredeti szándéka, tudniillik, hogy a fo­gyatékos gyermek és szülei az érdeklődés középpontjába ke­rüljenek, a specialisták, a bü­rokrácia és a törvények dzsun­gelében gyakran meghiúsul! Nem ritkán a jogban nem jára­tos szülők tiltakoznak egyes is­kolák és specialistateamek el­len, hogy példának okáért gyermeküket egy bevált prog­ramban hagyják, vagy éppen­séggel más programba (pl. egy magániskolába) helyezzék. Másrészről azonban világo­san látható előnyei is vannak a modellnek: a nevelés felülvizs­gálandó folyamattá válik, ami­ről nyílt vitát kell folytami. A speciális nevelést nem tekintik többé zsákutcának, hanem a gyengék és hiányosak kompen­zációs lehetőségének. A merev, csoporthoz kötődő tanmenete­ket az egyéni nevelési tervek váltották fel, amelyek hosszú és rövid távú céljainak meghatáro­zásában nagy szerepe van a gyermekhez mért tanítási tervek kialakulásának. Az autisztikus gyermekek és ifjak otthonban való elhelyezé­sét illetően is pozitív irányvona­lak mutatkoznak. A 70-es évek közepe óta a családhoz hasonló, terápiás, bentlakásos csoporto­kat hoztak létre. Ezek fontos előrelépést jelentenek a közös­ségbe való normális beilleszke­désben, integrációban. Súlyos értelmi fogyatékos autista gyermekeket is el tudnak itt he­lyezni. Ez az együttélési forma lényegesen jobb rehabilitációs lehetőségeket nyújt és részben olcsóbb is, mint a nagy intéz­ményekben való ellátás. Szabó Klára Immungyengeségben szen­vedő betegek egyre jobban vál­nak olyan parazitás megbetege­dések áldozatául, melyeknél a kutatók sem a fertőzés útját, sem a hatásos gyógykezelés módját nem ismerik. Robba­násnak minősítik a kutatók pél­dául a hasmenéses megbetege­dések számának drasztikus emelkedését a HIV-vírussal fer­tőzött páciensek körében, amit egy mikroszkopikus méretű, pa­razita életmódot folytató egy­sejtű okoz. Ennek a széles kör­ben elterjedt élősdinek, amely számos gerinces állat és rovar­fajta szervezetébe befészkelő- dik, mintegy 300 változata is­A kiotói egyetem kutatócso­portja kísérletekkel bizonyí­totta, hogy a sejtek leukémiás megbetegedését okozó gének bizonyos körülmények között „öngyilkosságra” késztetik a be­teg sejtet. Ez a módszer esetleg a leu­kémia gyógyításánál is alkal­mazható lesz - mondják a tudó­sok, akik felfigyeltek arra, hogy a fertőzött sejt a testen kívül életképtelen. Sejtkultúrából izo­lálták a sejtek leukémiás meg­betegedéséért felelős gént. Ha a mert. Közülük tíz fajta azonban időközben új „gazdára” talált: olyan emberekre, akik immun­gyengeségben szenvednek. Az erőt rabló megbetegedés a páci­ensek 8-30 százalékát sújtja. Figyelik a kutatók az ugyancsak parazita egysejtűek által okozott betegségek erőteljes terjedését is. Az agyvelő- és gerinc­velő-gyulladás fertőző kóroko­zói környezetünkben gyakorla­tilag mindenütt ott leselkednek. Míg azonban a stabil immun- rendszerrel bíró embereknél a fertőzés könnyebben leküzd­hető, addig a legyengült véde­kezőképességű betegeknél a be­tegség lefolyása súlyosabb. sejtkultúra nem tartalmazott vérszérumot, a beteg sejt hat órán belül elpusztult. Az egyetemi laboratórium vezetője elmondta, hogy ha a beteg sejt környezetét az emberi szervezeten belül is meg tudják változtatni, úgy ott is beindulhat az „apoptosisnak” nevezett ön­pusztítás, ami új kezelési eljárás lehetőségét teremti meg. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter Önpusztító leukémiás sejtek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents