Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-06 / 131. szám
2 PETŐFI NÉPE 1994. június 6., hétfő Horn a miniszterelnök-jelölt • Horn Gyula. Megtartotta rendkívüli kongresszusát szombaton a Magyar Szocialista Párt Budapesten, a Villányi úti konferenciaközpontban. A zárt ajtók mögött rendezett egész napos tanácskozáson elsőként Horn Gyula pártelnök mondott politikai helyzetértékelő beszédet, majd Szekeres Imre ügyvezető alel- nök tett javaslatot a miniszterelnök-jelölt személyére. A délutáni órákban a titkos szavazást követően az eredményhirdetésre megnyitották a tanácsterem ajtaját és a nagyközönség előtt jelentették be, hogy Horn Gyula pártelnököt 96 százalékos többséggel jelöli a kongresszus miniszterelnöknek, aki záróbeszédében itt köszönetét mondott a bizalomért és a támogatásért, azzal: nem ő jelentkezett erre a posztra, hanem a küldöttek javasolták. Hozzátette, számos dologtól függ, hogy miként tud megfelelni e feladatnak. Főként attól, hogy az MSZP hogyan fejlődik tovább. Kérte az egybegyűlteket: őrizzék meg a párt eddigi arculatát, maradjanak meg néppártnak. Horn Gyula nagy jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a kongresszus egyhangúlag közös kormányzást ajánlott az SZDSZ-nek. Teljes mértékben osztotta azt az igényt, hogy a szocialisták toleranciát és kompromisszumkészséget tanúsítsanak. Úgy vélte, ha kedvező választ kapnak a szabad- demokratáktól, akkor már jövő kedden megkezdődhetnek a koalíciós tárgyalások. Jelezte, hogy a szocialista párt kinyilvánítja kompromisszumkészségét minden lényeges kérdésben. Baloldali értékeikhez azonban ragaszkodni fognak. Az SZDSZ a koalícióról Az SZDSZ küldöttgyűlése vasárnap este megadta a felhatalmazást az Ügyvivői Testületnek, hogy kormányalakítási tárgyalásokat kezdjen a Magyar Szocialista Párttal. A koalíciós tárgyalások lezárása után az SZDSZ újabb küldöttgyűlésen dönt arról, hogy jóváhagyja-e az esetleg létrejövő koalíciós megállapodás-tervezetet. A döntést megelőző egész napos vita a nyilvánosság kizárásával, zárt ajtók mögött folyt a Nemzeti Sportcsarnokban. Az MTI munkatársának Fodor Gábor országgyűlési képviselő összegezte az érveket, amelyek a tárgyalások megkezdése mellett és ellene megfogalmazódtak. Ellenérvként vetődött fel az MSZP abszolút többsége, az 54 százalékos arány. Sokan azonban azt hangsúlyozták: a küldötteknek higgadt, racionális döntést kell hozniuk. A tárgyalás, illetve a közös kormányzás nem szimpátia kérdése, hanem azt kell mérlegelni, hogy mit kíván az ország érdeke, és mi következik az SZDSZ programjából. Mivel az SZDSZ egymilliónál több választópolgártól kapott támogatást programja megvalósításához, ezért meg kell próbálnia érvényesíteni felfogását. A szerteágazó vitában nagy hangsúlyt kapott a garanciák kérdése, vagyis az, hogy az SZDSZ-nek biztosítékokat kell kapnia arra, hogy a közös kormányzás során kellő mértékben érvényesíteni tudja elképzeléseit, és a koalícióban egyik partner se legyen kiszolgáltatva a másiknak. A vita személyeskedéstől mentesen, higgadt légkörben folyt - értékelte Fodor Gábor, aki hozzátette: a párt négyfős tárgyalódelegációjának széles felhatalmazást kell kapnia a koalíciós tárgyalások lefolytatására. Kedvező és szükséges a Szabad Demokraták Szövetségének döntése, amelynek nyomán lehetővé válik, hogy megkezdődjenek a koalíciós tárgyalások a két párt között. A 80 százalékos támogatási arány kifejezi az SZDSZ-en belüli politikai viszonyokat, ugyanakkor ez a mérték egyértelmű elkötelezettséget sugall a koalíció megkötésére, s rendkívül erős szándékot jelez a közös kormányzásra - mondotta Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke a szabaddemokraták állásfoglalásának ismeretében tegnap este az MTI-nek. A szocialista politikus teljesen természetes igénynek tartotta, hogy mindkét párt arra törekszik: érvényesíteni tudja majd álláspontját a koalícióban. A választást értékelte az MDF Az MDF Országos Választmánya szombati egynapos zárt ülésén részletesen megvitatta az országgyűlési választások tapasztalatait. Für Lajos elnök bejelentette, hogy a párt elnöksége a következő rendkívüli Országos Gyűlésén mond le. A kiadott közlemény leszögezi: „a választmány szükségesnek tartja részletes értékelés elvégzését mind a nem kielégítő választási eredmény, mind az MDF jövőbeli politikáját illetően”. Az értékelés elvégzésére öt bizottságot hoztak létre, ezek a tervek szerint a hónap végére készítik el jelentésüket, s ennek ismeretében a választmány legkésőbb július elején intézkedik arról, hogy mikorra hívják öszsze a rendkívüli Országos Gyűlést. Herényi Károly szóvivő elmondta, hogy a választmányi ülésen több mint 30-an értékelték a választási kudarc okait, legtöbben sorsszerűnek nevezve az MDF vereségét, megfogalmazták, hogy a választási eredmény történelmileg determinált volt. Azt is hangsúlyozták, hogy nem a kormány bukott meg, hiszen kitöltötte négyéves mandátumát, s az országot a körülményekhez képest rendben adta át. Lezsák Sándor, szerdán lemondott ügyvezető elnök azt hangsúlyozta, hogy az MDF 1990 óta kényszerpályán mozgott, s önnön érdekeit rendelte alá a kormány és a stabilitás érdekeinek. Bemutatkozott a KDNP új képviselőcsoportja Füzessy Tibor lett a KDNP új parlamenti frakciójának vezetője. Erről tegnap Semjén Zsolt frakciószóvivő tájékoztatta az MTI-t. A döntést a Keresztény- demokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja dobogókői alakuló ülésén hozta meg. Az ülésen bemutatkoztak az új képviselőcsoport tagjai és kifejtették véleményüket a frakció követendő politikai, stratégiai magatartásáról. Megválasztották a parlamenti tárgyalásokon a frakciót képviselő személyeket is. A frakciót ezeken a megbeszéléseken Isépy Tamás és Latorcai János képviseli. Torgyán a frakcióvezető A Független Kisgazdapárt képviselői Torgyán Józsefet, a párt elnökét választották a parlamenti képviselőcsoport vezetőjévé. A 26 tagú parlamenti frakció erről vasárnap Adylige- ten megkezdődött alakuló ülésén döntött. A frakció tagjai megvitatják, hogy a parlamenti bizottsági, illetve választott tisztségviselői helyek elosztása ügyében milyen álláspontra helyezkedjék a kisgazdapárt. Azzal kapcsolatban, hogy az MSZP Horn Gyula pártelnököt jelölte meg miniszterelnökként, Torgyán József úgy fogalmazott: nem lepte meg a rendkívüli kongresszus ebbéli döntése. Abban is szinte biztos, hogy az SZDSZ is igent mond a koalícióra. Az FKgP a maga részéről nagyon határozott ellenzéki szerepre készül a Parlamentben. Az FKgP ugyanis az egyetlen párt, amely már elejétől fogva leszögezte: az MSZP-vel semmiféle együttműködésre sem hajlandó. A frakcióvezető „drákói fegyelmet” ígért a 26 tagú FKgP-csoport szereplésében. Orbánék lemondtak Orbán Viktor pártelnökkel együtt szombaton benyújtotta lemondását az Országos Választmánynak a Fidesz elnökségét alkotó nyolc alelnök is - erősítette meg az MTI kérdésére Szájer József, az Országos Választmány elnöke, aki maga is lemondott a testület ülésén. Szájer József a részletekről elmondta, hogy a tanácskozás kezdete előtt Orbán Viktortól írásos nyilatkozatot kapott, amelyben bejelentette lemondását. A Fidesz elnöke nyilatkozatában egyebek között megállapította: „a Fidesz az 1994. évi országgyűlésiképviselő-válasz- tásokon várakozásaink alatt szerepelt. Ez kudarc. Kudarc a pártnak és kudarc személy szerint a párt elnökének is. A sikertelen választási szereplésért engem terhel a politikai felelősség. Meggyőződésem ugyanis, vereségünk oka abban keresendő, hogy olyan politikai irányvonalat választottunk, amellyel számottevően jobb eredményt nem érhettünk el”. A nyilatkozatot az Országos Választmány elnöke az ülés megkezdésekor ismertette a jelenlevőkkel. NEGYVENNYOLC ÉV UTÁN MEGOLDÓDOTT A REJTÉLY Hazahozták Bethlen maradványait Több mint másfél évi kutatás eredményeként sikerült fényt deríteni a Szovjetunióba hurcolt és 1946. október 5-én elhunyt Bethlen István magyar miniszterelnök életútjának utolsó állomására. Fény derült arra, hogy hol nyugszanak a hányatott sorsú politikus hamvai. A moszkvai magyar nagykövetség és az MTI moszkvai irodájának erőfeszítései nyomán az állambiztonsági és belügyi levéltárak, köztük az orosz büntetésvégrehajtás irattárából származó adatok alapján kiderült: a moszkvai Donszkoj kolostor mellett temették el a közeli krematóriumban elhamvasztott Bethlen István földi maradványait. Bethlen István sorsát csaknem fél évszázadon át homály fedte. A politikus 1921 és 1931 között mintegy tíz évig volt Magyarország miniszterelnöke, majd Horthy Miklós kormányzó tanácsadója. A Jelcin elnök által átadott egykorú szovjet dokumentumokból kiderült, hogy a németek elől bujkálva 1944. telén Bethlen a szovjeteknek felajánlotta, hogy kész kormányt • Bethlen István. alakítani a legtekintélyesebb magyar politikusok bevonásával, azonban nem volt hajlandó együttműködni a kommunistákkal. Ráadásul a szovjetek attól tartottak, hogy a szövetséges ellenőrző bizottság érkezésével a britek megpróbáltak volna kapcsolatba lépni a közismerten angolbarát politikussal. Mindez együtt elég volt ahhoz, hogy letartóztassák és a Szovjetunióba hurcolják. Egy Molotov külügyi népbiztos által aláírt dokumentumból kiderült, hogy néhány hónapra vitték el, amíg úgymond „véglegesem nem rendezik az ügyét”. A harmadik ukrán front mellett működő katonai elhárítás, a Szmers egysége 1945. március 26-án tartóztatta le, s ezután hadifogolyként kezelték. Az ekkor 72 éves gróf meglehetősen rossz egészségi állapotban volt, s emiatt 1945. április 1-től a moszkvai Butirka börtönének kórházában tartották haláláig, amely 1946. októberében következett be. A halál okaként szívelégtelenséget tüntettek fel az iratok, amelyekben viszont nem szerepelt a temetés helye és időpontja. Itt megfeneklett a kutatás. Végül kiderült, hogy nem temették, hanem elhamvasztották Bethlen Istvánt az 1591-ben alapított, moszkvai Donszkoj kolostor melletti krematóriumban, s földi maradványait közös sírba helyezték. Ilymódon jelképesen a hamvakat takaró földből visz majd haza a Katona Tamás által vezetett katonai küldöttség, s e jelképes hamvakat helyezik majd örök nyugalomra a Kerepesi temetőben. Bethlen István és Deseő László példájára utalva a miniszter hangoztatta: - Kis országba születtünk, amely időnként arra kényszerül, hogy tudomásul vegye, a múltját is átírják. De tartanunk kell magunkat a becsület, a tisztesség és a haza- szeretet örök értékeihez, azok változatlanságához. A megtért magyar miniszterelnök és a honvédtábornok az ország érdekeinek szolgálatában állt, élt, és halt. Ezért ad nekünk most megnyugvást, hogy hamvaikban hazatérhettek. És adjon nekünk erőt is, hogy végső nyugovóra térhetnek magyar földben, amelyből mindannyian vétettünk, és amelybe mindannyian visszatérünk majd. Kóti Lóránt EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Rakétatámadás a kőolajfinomító ellen Észak-jemeni vadászrepülőgépek rakétatámadása következtében hatalmas tűz keletkezett vasárnap a dél-jemeni Áden stratégiai fontosságú kőolajfinomítójában. Ez a napi 110 ezer hordó kapacitású létesítmény látta el üzemanyaggal a dél-jemeni hadsereget. Az ITAR-TASZSZ beszámolója szerint az elmúlt huszonnégy órában ismét fellángoltak a harcok az északi és a déli csapatok között Aden körzetében, és az ország más területein. Egyes jelentések szerint az északi csapatok 15 kilométerre megközelítették a dél-jemeni fővárost. Orosz-amerikai közös hadgyakorlat William Perry amerikai védelmi miniszter nagyon kívánatosnak nevezte közös amerikai-orosz békefenntartó hadgyakorlatok megrendezését. Az NBC televízió képernyőjén nyilatkozva tegnap délelőtt azt is kijelentette: a maga részéről nyitott annak megvitatására, hogy a manőverek első szakaszát az Egyesült Államokban tartsák meg. Az eredeti tervek szerint a közös békefenntartó hadgyakorlatoknak Oroszországban kellett volna lezajlaniuk, de Moszkva halasztást, illetve a helyszín megváltoztatását kezdeményezte. A szerbek mégsem vonultak ki A bosnyák kormány szombaton úgy nyilatkozott, hogy a szerb csapatok - ellentétben a városban levő ENSZ-forrá- sok korábbi közlésével - nem fejezték be visszavonulásukat a gorazdei tilalmi övezetből. Bár a bejelentéssel megfigyelők szerint kérdésessé vált a tűzszüneti tárgyalások megtartása, az AFP szerint tegnap mégis elkezdődött a szombatra tervezett genfi tanácskozás. Időközben szombaton délután befejeződött a nagyhatalmak összekötő csoportja és a boszniai szembenálló felek közötti tárgyalások újabb fordulója. Diplomáciai források szerint a párbeszéd újrafelvételének időpontját nem tűzték ki. E tanácskozássorozat középpontjában a Bosznia területi felosztásával kapcsolatos kérdések állnak. Halálra ítélt kuvaiti merénylők Kuvait állam állambiztonsági bírósága öt iraki és egy kuvaiti állampolgárt ítélt halálra a George Bush volt amerikai elnök ellen 1993 áprilisában elkövetett merényletkísérletben való részvétel miatt - jelentette a helyszínről az AFP francia hírügynökség. A többi vádlott közül a bíróság egy kuvaiti állampolgárt felmentett, hét másik személyt pedig hat hónaptól 12 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtott. Elkerülhetőek a szankciók Bili Clinton szerint még mindig elkerülhető, hogy szankciókat vezessenek be Észak-Korea ellen, amiért nem hajlandó ellenőrzésnek alávetni atomprogramját. Az amerikai elnök a nagy-britanniai Chequers-ben Major brit kormányfővel folytatott megbeszélése után nyilatkozott újságíróknak. Kijelentette, hogy Phenjannak nem kell háborús cselekedetnek tekintenie az ellene bevezetendő büntetőintézkedéseket. A szankciókkal az atomsorompó-egyezményt akarják megerősíteni, amelyhez Észak-Korea önként csatlakozott. Amennyiben Észak-Korea továbbra is elzárkózik az ellenőrzéstől, akkor gyakorlatilag szükségszerűvé válik, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa megfontolja a Phenjan elleni gazdasági szankciók kérdését - hangoztatta Bili Clinton. • Kíváncsi vagyok, meddig fogják még eltűrni ezeket a mély pesszimizmussal áthatott időjárás-előrejelzéseket!
