Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-06 / 131. szám

1994. június 6., hétfő Megyei körkép 3 Meg kell ismerni az embereket, hogy megfoghassuk egymás kezét • Sokan vettek részt a kultúrházban rendezett programon is. (Fotó: Walter Péter) A császártöltési családoknál az elmúlt hét végén négy napon át vendégeskedett az a nyolcvan tagú csoport, amely az osztrák Krenglbachból érkezett. Mint arról már beszámol­tunk, több közös programot szerveztek, mint például a park­erdőben a madarak és fák nap­ját. Minden bizonnyal ez is so­kaknak emlékezetes marad, de hosszú távra vonatkozóan a két település életében meghatározó esemény volt a szombati. A vendégeket a kultúrház előtt a fúvószenekar fogadta, majd a bevonulási induló után felhangzott az osztrák és a ma­gyar Himnusz. Szavalat, s kö­szöntő szavak következtek, majd a két polgármester, Egon Maurerberger és Wiedner Ist­ván ellátta kézjegyével a test­vértelepülési együttműködést dokumentáló oklevelet. Ezután a zsúfolásig megtelt terem közönsége előtt Császár- töltés háromgenerációs táncs- csoportja több mint egyórás műsort adott. A szombati program vasár­napig tartó bállal fejeződött be. Időközben rövid nyilatkozatra kértem Krenglbach polgármes­terét. Maurerberger úr el­mondta, hogy Magyarországon ez az első testvérkapcsolatuk, amit már évek óta megelőznek a családok között kialakult barát­ságok. Ezt szeretnék a képvi­selő-testületek és az iskolák vo­natkozásában is továbbfejlesz­teni az elkövetkező években.- Meg kell ismerni az embe­reket, hogy megfoghassuk egy­más kezét, ezzel is elősegítve a nemzetek közötti kapcsolatot - mondotta a polgármester. Az osztrák csoport tegnap hazautazott. P. S. Fogyókúrára fogható-e a közigazgatás szervezete? A pártok választási ígéretei kö­zött kiemelten szerepelt a köz- szolgálati apparátus karcsúsítá­sának igénye. Mi erről az állás­pontja a Közszolgálati Szak- szervezetek Szövetségének? A 29 szakszervezetet, mintegy 80 ezer közalkalmazottat tömörítő szövetség elnöke, dr. Szabó Endre erről a kérdésről így vé­lekedik: — Az olcsó államigazgatás illúzió. Ha kulturált, színvona­las közigazgatást akarunk, ak­kor tudomásul kell venni, hogy az pénzbe kerül. Lehet az ellen­kezőjét követelni, s ez hatásos választási jelszó is, de szerin­tünk nélkülözi a realitásokat. — Ön szerint tehát nem „túlhizlaltak" a közintézmé­nyeink, hivatalaink, önkor­mányzati apparátusaink? — Ennek mérésére az adott település lakóinak számát és a település struktúráját szokták összevetni. Ha a hozzánk ha­sonló országok közigazgatását e két paraméter alapján összemér­jük a mienkkel, kiderül, hogy a hazai közigazgatás egyáltalán nem túlméretezett. Nem egy­szer az olcsóbb közigazgatást követelő parlament bővítette a létszámot, például amikor az egészség- és a nyugdíjbiztosítás intézményeit különválasztották. Új, nagy apparátusokat hoztak létre, amikor megalakították a Kárpótlási Hivatalt, a Vagyon­ügynökséget, hogy tovább ne is soroljam a különböző címek­kel, rangokkal járó hivatali víz­fejeket. — Minden megyében önálló műemlék-felügyelőség, vízügyi igazgatóság, és vagy 25 féle ha­sonló szervezet működik. E té­ren sem lehetne soványítani? — A megyei önkormányza­tok hatásköre - s ezzel együtt a létszáma is - nagy mértékben csökkent. Ha ezeket a szerveket a megyéhez tennénk át, akkor ott kellene létszámot növelni. A karcsúsítás mindig érdekekbe ütközik, s ezek bizony csaknem mindig egymás ellen hatnak. Mi állampolgárbarát, jól működő és megfelelően finanszírozott közigazgatás mellett kardosko­dunk. Költséges a kárelhárítás Amint már a napokban arról beszámoltunk, Mélykút közelé­ben baleset ért egy festéket szál­lító horvát teherautót. Az ilyen balesetek után bizony költséges a kárelhárítás. Mintegy két ton­nányi mérgező festékanyag folyt szét az ütközés után, me­lyet az út mellől maradéktalanul el kell távolítani. A kecskeméti Design Kör­nyezetvédelmi Kft. munkatár­sait a helyszínen látogattuk meg, amint serényen rakták a szennyező anyagokat a maguk­kal hozott hordókba. A mély­kúti polgármesteri hivatalhoz szállítják be a rakományt, ahol felügyelet alatt megőrzik, amíg további sorsáról intézkedés nem történik. Ez két-három hetet is igénybe vehet, megvizsgáltatják például a dorogi vállalattal, hogy vállalja-e a festékek elége­tését. A rakomány mintegy 50 ezer márka értéke csak egy ré­szét képezi a kárnak. Az elhárí­tás, a talajcserével és az égetés­sel együtt még alaposan meg­növeli majd a kár összegét. Gál Zoltán A cserkészmozgalom megújításáért Közel negyvenéves elszige­teltség után, a 80-as évek végén újraszerveződött Magyarorszá­gon a cserkészmozgalom. Fon­tos feladatának tekintette a régi értékek felelevenítését, s a mai fiatalság bevonását a mozga­lomba. Az országban sorra ala­kultak az őrsök, a tehetségeseb­beket vezetőképző táborokban képezték ki. Az eddig elért eredményekről, valamint a cserkészet előtt álló feladatok­ról rendeztek vezetői konferen­ciát a hét végén Soltvadkerten. Az ország minden tájáról érke­zett vezetőket, küldötteket a megyében legeredményesebben működő, 884. számú Hunyadi János cserkészcsapat látta ven­dégül. A kétnapos cserkészkon­ferencián öregcserkészek ele­venítették fel a hajdani cser­készéletet, előadások hang­zottak el a vezetőképzésről, a cserkészpedagógiáról. Feszült figyelemmel hallgatták a je­lenlegi őrsvezetők beszámolóit a teendőkről, a feladatokról. Az előadások után lehetőség volt vitára, egymás munkájának még teljesebb megismerésére. • Előadások és gyakorlati foglalkozások váltották egymást. A kétnapos rendezvényt cser­készkémiai bemutató, nyilazás, tábortűz melletti közös éneklés színesítette. A jól sikerült veze­tői konferencia után ki-ki a saját csapatában, őrsében próbálja meg hasznosítani az itt hallotta­kat. Mester B. László KALOCSAI DIÁKFARM Gyarapodó állatállomány Amint erről már korábban beszámoltunk lapunkban, a jö­vőben az elméleti ismeretek mellett gyakorlati jártasságot is szerezhetnek a kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Szak- középiskola tanulói az intéz­mény legújabb létesítményé­ben, a napokban átadott diák­farmon. A iskola két esztendeje állt át arra az új oktatási for­mára, amely a tanulókat nem a nagyüzemi speciális szakterüle­tekre, hanem a kisgazdaságok­ban hasznosítható, a váltást is megkönnyítő általános ismere­tekre készít fel, az érettségi, sőt technikusi képesítés mellett. Százhektáros területen az álta­lános növénytermesztési és ker­tészeti termelés gyakorlati okta­tása már korábban beindult, most megteremtődtek a hasonló feltételek az állattenyésztő diá­kok számára is. A szarvasmarhák már meg­érkeztek, szeptemberig, a kö­vetkező tanév kezdetéig pedig sertésekkel, baromfiakkal és várhatóan lovakkal is gyarapo­dik az állatállomány. Az állatok tartása, továbbtenyésztése - gyakorlati szakemberek irányí­tása mellett - a diákok óra­rendbe iktatott feladatai közé fog tartozni. A jószágszaporulat átmeneti ideig a farm gyarapítását szol­gálja, a későbbiekben pedig a kalocsai középiskolák közös konyháját látja majd el. A jó­szágok gondozásán kívül a ta­nulók a farmhoz vásárolt ki­lenc- hektáros területen a szá­las- és szemestakarmányokat is megtermelik. Holocaust-gy ászün népség • A gyászünnepségre a felújított mártírcsarnokban került sor. Fél évszázad múltán Kecs­keméten is megemlékeztek a vidéki zsidóság deportálásának és megsemmisítésének szomorú évfordulójáról. A Kecskeméti Zsidó Hitközség által a Budai úti temetőben felújíttatott már- tírcsamok előtt délután kettőkor találkoztak a túlélők, a család­tagok, az ifjabb nemzedékek képviselői, és a gyászukban osztozó kecskemétiek. Dr. Grósz Andor, a hitközség el­nöke köszöntötte a város képvi­seletében megjelenő Merász Jó- szef polgármestert, Hideg Antal alpolgármestert, és a megyei közgyűlés elnökét, dr. Kőtörő Miklóst. A megemlékezők fi­gyelmeztettek az ötven évvel ezelőtti tragédia eleven sebeire, és arra, hogy nem ismétlődhet meg a náci embertelenség által okozott népirtás. A gyászün­nepségen jelen volt dr. Feldmá- jer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségé­nek elnöke is. Kézműves alkotótábor Bácsalmáson Legkésőbb július 15-éig fo­gadják a jelentkezéseket a har­madízben megrendezésre kerülő Nemzetiségi Kézműves Alkotó­táborra Bácsalmáson. Szénásiné Harton Edit, a közművelődési in­tézmény igazgatója, egyben a tá­bor szervezője, a minap ismer­tette az idei programot. Eszerint augusztus második felében 30 iskoláskorú (10-14 éves) ismer­kedhet majd meg a népi, nemze­tiségi hagyományokkal és a kézművesség mesterfogásaival. Országos, megyei és önkor­mányzati pályázati támogatás­ból 90 000 forintot sikerült biz­tosítani a költségekre. Ez lehe­tővé teszi a napi 4 órás megfelelő szakfelügyelet melletti foglal­kozást, a bajai Türr István Mú­zeum néprajzi kiállításának és a kecskeméti Szórakaténusz Já­tékmúzeum megtekintését, va­lamint a dal- és játéktanulást, táncházi estek, kirándulások, gyalogtúrák megszervezését. A költségvetésből futja három vaj­dasági (bajmoki) tanuló ingye­nes részvételére és ellátására is. Befejeződött a megyei természetismereti vetélkedő A Városföldi Klubkönyvtár az elmúlt év szeptemberében hetedik alkalommal hirdette meg az általános iskolás diákok körében már népszerű megyei természetismereti vetélkedőt, a- mi lassan már országos méretű lesz, hiszen most jelentkeztek megyén kívüliek is. Nyolc hó­napon át több mint kétezer diák írásban versengett. A szóbeli döntő a közelmúltban volt, s korcsoportonként a következő rangsort állította fel a zsűri: a 3-4. osztályosok közül első lett a kiskunfélegyházi Darvas Jó­zsef Általános Iskola 4/b. osztá­lya, második a 3/c. Harmadikak a fülöpjakabiak, negyedikek a szentkirályi diákok 3/b. osztá­lya, ötödik a 3/a., hatodik a Vaskúti Piros Iskola csapata. Az 5-6. osztályosok között kia­lakult sorrend: Kalocsa E- nek-Zenei, kiskunfélegyházi Bajcsy Zs., szegedi Ságvári Endre, kecskeméti Zrínyi Ilona, kiskunfélegyházi Batthyány, s hatodikak a szentkirályiak. A legnagyobbak versenyében első lett az algyői iskola, s a további rangsor: kiskunfélegyházi Baj­csy Zs., Dózsa György-isko- la, fülöpjakabiak, tiszaalpá- riak, kecskeméti bányaisok. Az egyéni megmérettetésben a 3-4. osztályosok közül első lett Simonyi István (Kecskemét, Vörösmarty), az 5-6. osztályo­sok kategóriájában Lippai Mel­inda (Kiskunfélegyháza, Dar­vas), a legnagyobbak közül Ko­csis András (Kiskunfélegyháza, Bajcsy Zs.) jeleskedett. Terítéken lesz a zárszámadás A kecskeméti képviselő-tes­tület ma délután 13 órakor kez­dődő közgyűlésén a legfonto­sabb témának a város 1993-as zárszámadása ígérkezik. Ezzel kapcsolatban több képviselői kérdés is várható, s a polgár- mester válaszát várja a Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság is. A tervek szerint ismét szó lesz a Liberté Kávéházról, az előter­jesztés szerint a patinás épület ideiglenesen a református egy­ház használatába kerülne. Eh­hez a témához is kapcsolódik a Kodály-iskola tanteremszük­ségletének ügye is. A napiren­dek között szerepel a Ferenc Jó­zsef laktanya térségének részle­tes rendezési terve és a díszpol­gári cím adományozásáról szóló rendelet módosítása. Iskolajubileum Kiskőrösön A kiskőrösi Bem József Álta­lános Iskola idén ünnepli fenn­állásának 90. évfordulóját. En­nek tiszteletére tegnap rajz- és iskolatörténeti kiállítást nyitot­tak a helyi művelődési házban. Ezt követően nagy sikerű gála­műsor következett. A múltról a régi diákok, a jelenről a mai ta­nítványok, a jövőről az óvodá­sok adtak képet, persze tele öt­lettel és színvonalas előadás­ban. Tekepályából üzlethelyiségek A tiszakécskei képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén külön na­pirendi pontként tárgyalt az üdülőterületen lévő volt tekepá­lya átalakítási tervéről. A vál­lalkozók által beadott pályáza­tokat már elbírálták, és a testü­let meg is szavazta, hogy üzlet- helyiségeket hozzanak létre az épületből. Megkezdődtek az át­alakítások, de a vállalkozók és az önkormányzat között még nincs aláírva a bérleti szerző­dés. Mindez némi nézetkülönb­séget váltott ki a polgármester és a vagyonhasznosító bizottság között, de az ügy feltehetően el­intéződik a napokban. A felújí­tási költségek számláival au­gusztus elsejéig kell elszámol­niuk a vállalkozóknak. Színházrongáló szolnoki színészek A sajtó kirekesztésével tartot­ták meg pénteken a szolnoki Szigligeti Színház évadzáró tár­sulati ülését. Az évadzárón fel­forrósodott hangulatot a társulat néhány tagjának korábbi visel­kedése idézte elő. Május 22-én ugyanis a színészek egy cso­portja komoly károkat okozott a színház épületében: cserepeket törtek össze, színes spray-vel fújták be a klubhoz vezető fo­lyosó fehér mennyezetét. Az or­szág egyik legszebb vidéki színházaként számon tartott in­tézmény igazgatója, Spiró György a felelőtlen károkozók fizetéséből meghatározott ösz- szeget visszatartott, és ez volt a méltatlankodás kiváltója. KERGE-juniális Kecelen A Keceli Emberek Ricsajos Gladiátori Erőpróbájának, a KERGE-juniálisnak nem ked­vezett a tegnapi időjárás, de így is több mint ezer ember gyűlt össze a helyi major parkjában. Délutánra már a sportcsarnokba vonult a népes társaság. A kü­lönféle ötletes, vidám hangulatú megmérettetésekre, az eredmé­nyekre a keddi lapban visszaté­rünk.

Next

/
Thumbnails
Contents