Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-28 / 150. szám
8 Pénz, mezőgazdaság, piac Hagyományos módon tartom • Minda Imre szerint hosszú távon megéri sertést hizlalni. Közel 30 esztendeje foglalkozik sertéshizlalással a keceli Minda Imre. Nem hagyta abba ezt a tevékenységet a nemrégen lezajlott sertésmizéria idején sem.- Az ember nem dobhatja el csak úgy mindazt, amibe beleölt egy csomó pénzt és munkát - mondja. - Aki másba kezd, ahhoz is pénz kell, és egyáltalán nem biztos, hogy nem kell abbahagyni azt a mást is pár év múlva. Én ugyan eddig még mindig eladtam, amit akartam, de volt olyan esztendő, amikor nullára vagy az alattira jött volna ki a munkánk eredménye, ha utána számolunk. De mi csak akkor számolunk, ha a gazdálkodás jól megy. Hosszú távon kifizetődő a sertéshizlalás.- Persze csak ésszerű körülmények között - teszi hozzá gyorsan. - Mindig nagyban vittem ezt a tevékenységet, mégsem építettem betonerődítményt a disznóknak. Hagyományos ólakban, hagyományos módon tartom az állatokat. Azért vettem tanyát is, mert ott a legkedvezőbb körülményeket tudjuk biztosítani számukra. Van legelő, homok és víz, egész nap legelnek és kedvükre hemperegnek, fürödnek. Azóta nincs lábfájás, csontlágyulás az állományban, viszont sokkal jobban fejlődnek.- A takarmány nagyobb részét magunk termeljük meg - folytatja Minda gazda -, ráfizetnénk, ha mindent a boltban vennénk. A munkák túlnyomó részét is magunk végezzük, persze jól gépesített a gazdaságunk. Az állományunk nagyságát mindig a kereslet-kínálat határozza meg, ugyanúgy azt is, hogy menynyit vigyek malacként a vásárra. Mindehhez még az állam segítsége kellene, hogy ne a termelőé legyen a legkisebb haszon a sertéshizlaláson.- almási Mi került magánkézbe az élelmiszeriparban? A Földművelésügyi Minisztérium kimutatása szerint 129 állami élelmiszeripari vállalatból 1993 végéig 117 alakult át, és 45-öt privatizáltak. Ebben a legnagyobb multinacionális befektetők mellett szép számmal vettek részt a külföldi kis- és közepes méretű szakmai cégek is. Az utóbbi időben a hazai befektetők körében is élénkült az érdeklődés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi tőke elsősorban az olyan élelmiszeripari ágazatok iránt érdeklődött, amelyekre kevésbé volt jellemző a piacvesztés, és a befektetett tőke gyors megtérülését ígérték az új tulajdonosoknak. Ilyen szempontból a legvonzóbbak a biztos belföldi piaccal rendelkező cukor- és növényolaj ipari, valamint az élvezeti cikkeket előállító dohány-, szesz-, sör- és édesipari vállalatok voltak. A 45 magánosításból 27 ezekben az ágazatokban jött létre. A szokásostól eltérően dolgozták ki a - jövedelemhelyzetük, tőkeellátottságuk révén a termelésben, az ellátásban, valamint az exportban meghatározóan fontos szerepet betöltő - tej-, hús- és gabonaipari vállalatok privatizációs koncepcióját. Az eladásra kijelölt 62 cégből eddig 5 húsipari, 2-2 tej- és gabonaipari vállalatnak találtak új gazdát. Márkavédelmi okokból két húsipari és két paprika- feldolgozó üzemnél fenntartották az 5 százalékos tartós állami tulajdont, egy gabonaipari vállalatnál a közraktározási tevékenység miatt tartós, háromnál pedig átmeneti többségi állami tulajdonrész megtartása mellett döntöttek. Növekszik a kisüzemek száma az élelmiszer-feldolgozásban. Arányuk a termelésben ma már 25-28 százalék. Ágazatonként azonban jelentős az eltérés: míg a cukoriparban szinte egyáltalán nincs kisüzemi termelés, addig a söriparban például már mintegy 250 kisebb serfőzde üzemel. Ferenczy Europress • Nemcsak ilyen nagy - igen sok kis serfőzde is működik már. HA SZÓLNI AKAR: ÍRATKOZZON FEL! Kamarai tagnévsor: szeptembertől Kárpótlási földárverések Az elmúlt héten az országban összesen 37 kárpótlási földárverést tartottak, melyeken 8300 aranykorona értékű földterület talált gazdára - tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal hétfőn a sajtót. Ebben az időszakban 9 megyében tartottak licitet, melyen 951 kárpótlásra jogosult vett részt. Közülük 768-an jutottak földtulajdonhoz. A legtöbb, 17 árverést Zala megyében tartották, a legnagyobb, 1350 aranykoronát is meghaladó értékű földterület azonban Somogy megyében talált gazdára. Áz 500 forintról induló licitár a legtöbb megyében nem vagy csak alig emelkedett. A legmagasabb értéket Somogy megyében érte el, volt olyan terület melynek egy aranykoronájáért megadták a 200 ezer forintot. Bácsalmáson két év alatt sorrendben a hetedik közgyűlésen mondták ki a helyi Petőfi Szövetkezet részvénytársasággá való átalakulását. A tagság közös akaratával történt a döntés, mely a szétválást szorgalmazók részére is megoldást hozott. Az utóbbi évek sok bizonytalansági tényezője, a kárpótlás, a szövetkezeti törvény után, a szervezeti kérdések letisztulását követően ismét csak a termelés kerülhet a középpontba. A BácsAgro Szövetkezeti Rt. elnök-igazgatója, Novák Attila nyilatkozott lapunknak az átalakulást kimondó közgyűlés után.-A bácsalmási Petőfi Szövetkezet jogutódja, a BácsAgro Szövetkezeti Rt. 815 taggal, 193 millió forintos vagyonnal jött létre. Stabilizálódott a vagyoni alap, így a következő évek is tervezhetők lesznek. Legutóbbi ülésén az időszerű tennivalókat vette számba a Bács-Kiskun megyében létrehozandó területi agrárkamara ideiglenes szervezőbizottsága. A bizottság társelnökénél, Bagi Bélánál az iránt érdeklődtünk, hogy melyek ezek a tennivalók.- Legfontosabb most az adatgyűjtés - mondja. - Ha a kamarát a megyében a törvényes határidőig, október 31-ig létre akarjuk hozni, akkor számításaink szerint augusztus 15-ig rendelkeznünk kell azok névsorával, akik a kamarai törvényben értelmezett módon mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak.- Bács-Kiskunban sokan foglalkoznak mezőgazdasági tevékenységgel?- Mindenki tagja lehet a kamarának, élvezheti az ezzel járó jogok előnyeit, beleszólhat a Rendeződött a földkérdés, így biztos, hogy a jövőben 3200 hektáros szántón gazdálkodunk. A termeltetési szerződésekkel, a kistermelőktől még további 1000-1200 hektárt is lekötünk. Részvényeseink, a közgyűlés határozatának megfelelően, bemutatóra szóló részvényt kaptak, ami szabadon adható, vehető. A részvénytársaságban maradt a nagyüzemi formában jól hasznosítható eszközök nagyrésze, míg a többi a szétválás mellett döntők magánvállalkozásaiban hasznosul. Lényeges, hogy a kivitt vagyontárgyak 59 millió forint értéke tiszta, tehermentes.- Az elkövetkezendő idők feladata lesz a 352 részjegy, illetve üzletrész-tulajdonosaival való elszámolás. Az elszámolás már ma is folyik, és az egyezség 250 fővel már létre is jött. Belső viszonyaink lehetővé tették, gazdasági önkormányzat ügyeibe, ha regisztráltatja magát. A kamara megalakításához a szervezőbizottság a cégnyilvántartásból, az adóhatóságtól és az önkormányzatoktól kaphat adatokat. Akinek tehát mondjuk van öt hektár földje, de nincs sehova bejelentkezve, az csak akkor szólhat bele a kamara megalakításába, ha az önkormányzatnál a közeli hetekben kiváltja a mezőgazdasági vállalkozói igazolványt.- Akkor sokan lesznek, akik kimaradnak...-Egyelőre. A kamara megalakulása után a tagságnak - az azonos versenyfeltételek miatt is - érdeke lesz, hogy komoly mezőgazdasági tevékenységet csak kamarai tag folytathasson...- S ha megvan a névsor?- Várhatóan szeptember első hogy a 175 fő dolgozón felül további 5-8 főnek biztosítsunk munkahelyet.- Hamarosan ismét megnyitjuk az autószervizünket, felfejlesztjük a megmaradt állatlétszámot: a tehénnél 180, a sertésnél 360 kocás állomány a cél. Jelentős feladatot jelent majd a vetőmag és a kalászos gabona feldolgozása. Az ősszel már a kalászos gabonára is kötünk termeltetési szerződést a kistermelőkkel, a már működő kukorica-, napraforgó- és cukorrépa-termeltetéshez hasonlóan. Ami ugyancsak nagyon fontos: az üzleti tevékenységünkben a „ritka forint” helyett a „sűrű fillér” üzletmenetet tartjuk szem előtt, amely egyformán és hosz- szú távon szolgálja a nagy- és kisüzem érdekeit. Ez a szemlélet a velünk együttműködőknek is tisztességes hasznot hozhat. Prókai Károly 1994. június 28., kedd felében minden településen - az ott szokásos módon - tíz napig közszemlére lesz téve az általunk összeállított névsor. Itt ki-ki megtalálhatja magát, s átírathatja magát akár egy másik kamarába is.- Erre miért lehet szükség?- Mert egy jogi-, vagy természetes személy csak egy kamarának lehet a tagja. Ha például egy községben valaki lakatosmester, de van tíz hektár földje is, akkor vagy a kézműveskamarához, vagy az agrárkamarához tartozhat.- Ha tisztázott a névsor, hogyan tovább?- Az agrárkamara helyi tagjai az úgynvezett helyi mezőgazda- sági bizottságot alkotják. Ezek küldötteiből kell október 31-ig létrehozni a területi agrárkamarát. Bálái F. István Hatszáz milliós fejlesztés Befejeződött a privatizációt követő első, nagyobb szabású fejlesztés a Kőbányai Sörgyárban. A palackfejtést 600 millió forintért korszerűsítették a cég budapesti 7. számú telepén - tájékoztatta Németh István vezérigazgató a sajtót. A Kőbányai Sörgyárat a múlt év végén privatizálták, és akkor a South African Breweries délafrikai cég mintegy 66 százalékos részesedést szerzett a legnagyobb magyar sörgyárban. Azóta az addig 1,87 milliárd forintos alaptőkét 4,050 milliárd forintra emelték, s így a SAB részesedése 84,2 százalékra emelkedett. Az alaptőke-emelésből azonnal új beruházásokat kezdtek, és rendezték a cég pénzügyi helyzetét is. A Kőbányai Sörgyár rövid távú hiteleit szinte teljes mértékben visszafizették. Árvereznek a Halasvinnél Nyilvános árverést rendez június 28-án délelőtt fél tízkor a privatizálás előtt álló Halasvin Rt. Kalapács alá kerül a cég üzletrészei közül a Komplett és a Patent kft., a balotaszállási, ta- jói, kunfehértói, Halason a Maj- sai út 18. szám alatti és a volt kertészeti telepen fekvő ingatlanok, valamint egy Paramix italkeverő és három konténer- szállító felépítmény. A kikiáltási árak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák, viszont magukban foglalják az építményekhez tartozó, illetve azokon kialakítandó földrészek árát. Az árverésre Kiskunhalason a Maj- sai út 18. szám alatt, a Halasvin Rt. Kereskedelmi Igazgatóságának tanácstermében kerül sor. Á.M. A HETEDIK KÖZGYŰLÉS DÖNTÖTT Bemutatóra szóló részvényt kaptak • Bálarakodás a volt bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezetben. (Fotó: PN-achív) FÉRGES ÜGY, SOK-SOK TANULSÁGGAL Meddig tekergődzik a biogiliszta? Tovább gyűrűzik a biohu- musz-ügy: a károsultak néhány érdekvédelmi szervezete június 28-tól, az új Parlament megalakulásának napjától két héten keresztül tüntetni hívja a biogiliszta tenyésztőket. A hír hallatán megkerestük Bereczki Vilmos volt kisgazda, és Lakos László szocialista országgyűlési képviselőt, valamint Tóth Istvánt, az érdekvédelmi szervezet, a MOSZ tanácsosát. — A biohumusz-ügy hátterét a törvényesség szellemében kell kivizsgálni - vélekedett Bereczki Vilmos korábbi képviselő, aki annak idején szót emelt a parlamentben a rászedett termelők érdekében. Határozati javaslatát az Országgyűlés elutasította. Ezt követően a legfőbb ügyészhez fordult. Mindezek ellenére most érthetetlennek, az adósok érdekeivel ellentétesnek nevezte, hogy "a károsultak a parlamenti demokrácia játékszabályainak megfelelő tárgyalás helyett demonstrációval próbálják érvényesíteni akaratukat". — Hogyan került most ismét szóba a giliszta-ügy? — A helyzet fonákja, hogy éppen a korábbi parlamenti ciklus MSZP-frakciója támogatta az adósság elengedésére szóló határozati javaslatot. Ebből következően sokan nyilvánvalónak tartják, hogy mint abszolút többséggel rendelkező párt, továbbra is nyitott lesz az ügy humánus rendezésére. Talán ez a demonstráció indítéka. De a magam részéről úgy vélem, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetében felelősséget vállaló hatalom nem engedhet semmilyen zsarolási kísérletnek. Az ilyen megmozdulások nem cél- ravezetőek, ezért tanácsolom a termelőknek, hogy ne vegyenek részt a demonstráción, inkább teremtsenek kapcsolatot az új kormánnyal, a parlamenttel és tárgyalások útján keressenek megoldást. — Hallottam, hogy a biohu- musz-termelők az új parlamenthez kívánnak fordulni panaszukkal, de a tervezett tüntetésről semmi konkrétumot nem tudok - mondja Lakos László szocialista országgyűlési képviselő, a földművelésügyi tárca várományosa. - A választások után sem az MSZP-t, sem az újonnan választott képviselőket nem keresték meg panaszukkal a károsultak. Érthető a termelők elkeseredettsége, de nem biztos, hogy így és ilyen nyomatékot kell adni kérésüknek. Ha hozzánk fordulnak sérelmükkel, meg fogjuk vizsgálni, mit tehetünk. Demonstráció nélkül is. — A MOSZ-nak biogiliszta ügyben semmilyen kapcsolata nincs a vállalkozókkal - mondta Tóth István tanácsos.- Pedig akkoriban a "kor embereinek" kiáltották ki ezeket a vállalkozókat, ők voltak a követendő példa. Indokoltnak tartjuk, hogy ha kivizsgálják a panaszukat, nézzenek utánuk a felelősöknek is, akik ezt a lehetetlen, abszurd helyzetet előidézték. Szerettük volna megszólaltatni a biohumusz termelők érdekvédelmi szervezetét is, sajnos azonban lapzártáig az irodában senki nem vette fel a telefont. Véleményüknek azonban szívesen helyt adunk. FEB
