Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-21 / 144. szám

1994. június 21., kedd Megyei körkép 5 ÉLETET AZ ÉVEKNEK A nyugdíjasokért tesz és dolgozik AZ UTÓBBI ÉVTIZEDEK LEGSÚLYOSABB BŰNÜGYE A számla: négy gyilkosság, hat kísérlet Özvegy Szabó Mihálynét, a félegyházi Vöröskereszt Nyug­díjas Klubjának helyi vezetőjét, mindenki szeretett Rózsika né­nijét „Eletet az éveknek” emlékéremmel tüntette ki a Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége. A zsűri értékelésében így folgalmazta meg jellemzését: „közel 10 éve a Nyugdíjas Klub kiváló vezetője. Különösen művészi tevékenysége kiemel­kedő, ami szervezői képessége­inek, a szép iránti érdeklődését serkentő módszerének is kö­szönhető.” Mit takarnak e sza­vak, milyen az az asszony, akit így lehet jellemezni? Ahogy beléptem a vöröske­reszt irodájába, egy kedves hangú, szikár, kicsi nénit látok magam előtt, aki hol a telefon­hoz siet, hol pedig a közeljö­vőre tervezett nyugdíjas talál­kozó részleteit szervezi. Moso­lyogva indul felém, és boldogan mutatja az emlékérmet, melyet a közelmúltban kapott önzetlen munkájáért. Kérdésemre Ró­zsika néni elmondta, hogy a • Özvegy Szabó Mihályné. Vöröskeresztben 1968-ban kez­dett dolgozni, 1972-ben tit­kárrá választották, és az addig 40 főből álló szervezetnek egy év alatt 268 tagja lett. A Nyug­díjas Klubot is ő alakította meg, mely 30 fővel indult, jelenleg pedig 158-an tartoznak a közös­séghez. Jövő áprilisban jubilál­nak, hiszen 10 éve alakultak. A nyugdíjasok összetartozásának ez a formája újabbnál-újabb le­hetőségeket hordozott magá­ban, amelyekre Rózsika néni felfigyelt, és ennek köszönhető, hogy 1987-ben már a Nyugdíjas Kórus is megalakult. Számtalan meghívást kapnak vendégsze­replésre is, és ma már egész es­tét betöltő műsorral tudnak fel­lépni. A kórus mellett 18 tagú népdalcsoport, 2 szólista és humorista is van. Rózsika néni évente nyugdí­jas találkozókat is szervez melyre az egész ország területé­ről érkeznek vendégek, érdek­lődők. Szombaton is a Szakma­közi Művelődési Ház adott he­lyet egy találkozónak, melynek előkészületeit és a szervezés problámáit szeretettel, odaadás­sal vállalta fel. Nem csoda tehát, hanem az odaadó munkának az elismerése ez az emlékérem, amelyhez gra­tulálunk és örömteli, munkában eltöltött sok szép évet kívá­nunk. Bakos Aranka Befejeződött a rendőrségi vizsgálat az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb bűncselek­mény-sorozata ügyében: Doná- szi Aladár és Bene László bu­dapesti lakosokat bizonyítottan négy emberöléssel, hat emberö­lési kísérlettel és négy fegyve­res rablással gyanúsítja a rend­őrség. Erről Kacziba Antal ve­zérőrnagy, az Országos Ren­dőr-főkapitányság bűnügyi fő­igazgatója számolt be hétfőn sajtótájékoztatón, azt követően, hogy megjutalmazta a sikeres nyomozásban részt vett rend­őröket. Mint a főigazgató elmondta: Donászi és Bene a szegedi bör­tönben ismerkedett meg. Doná­szi még 1991-ben Győrött úgy rabolt el a helyi vízmű vállalat­tól 870 ezer forintot, hogy köz­ben rálőtt Ősz Zsigmond rendőr törzsőrmesterre, majd a tehetet­len embert agyonrugdosta. Egy pénzszállítót pedig fegyverrel súlyosan megsebesített. Egy évvel később Donászi és Bene már együtt támadta meg Buda­pesten a Skála pénzszállító au­tóját. Donászi agyonlőtte Sádt Győző pénzkísérőt, Bene pedig a gépkocsivezetőre adott le lö­véseket. A két elvetemült bűn- böző 1992 novemberében egy Fejér megyei erdőben próbálta ki fegyvereit. A lövések zajára felfigyelő két vadászt Izsó Lász­lót és Tóth Tamást ugyancsak agyonlőtték. A kettős vadász­gyilkosság azonban fordulatot hozott a nyomozásban: a tette­sek ugyanazt a két fegyvert használták, mint a korábbi gyil­kosságoknál. Kacziba Antal elmondta, hogy a beismerő vallomást tett tettesek valamennyi bűncse­lekményüket rendkívüli alapos­sággal tervezték meg. Rádiót használtak, sminkelték magu­kat. tudatosan félrevezették a rendőröket. Érdekesség, hogy Donászi pedagógus-jogász, Be­ne pedig pedagógus-hegedű­művész családból származik, tehát egyáltalán nem tartoztak az úgynevezett hátrányos hely­zetűek közé. A rendkívül bo­nyolult. szövevényes bűncse­lekmény-sorozatnak további tíz gyanúsítottja van. Egy sebész­orvost pedig orvosetikai vét­séggel vádolnak, mert az egyik pénzrablási kísérletnél megsé­rült Bene Lászlót titokban meg­operálta. Donászi és Bene ösz- szesen 17 millió forintot gyűj­tött össze pénzrablásból. Az összeg egy részéből fegyvereket vásároltak, valamint cigarettát, hogy tisztára mossák a pénzt. Elhangzott még, hogy a min­denre elszánt bűnözőpáros elfo­gásával újabb, súlyos bűncse­lekmények elkövetését sikerült megakadályozni. MAGYAR-MAGYAR KAPCSOLAT Nagybaracskaiak Kis-Jugoszláviában Tömegjelenet a bankok előtt Csaknem botrányba fulladt a hétfő reggelre meghirdetett Egis-részvényakció a megye bankjai előtt. Sokan már péntek délután letáboroztak az OTP-k, bankok bejárata előtt, biztosítva helyüket a hétfő reggeli nyi­tásra. A gyógyszergyár-részvé­nyekből 515 ezret kínáltak fel a kárpótlási jegyekkel rendelke­zőknek. Arra viszont úgy látszik nem számítottak, hogy néhányan mi­lyen agyafúrtan készülnek fel a részvények megkaparintására. Kecskemétre 3 busszal érkeztek Országos Körlánc-konferen­ciát tartanak Kecskeméten jú­nius 23. és 24. között. A ren­dezvényen a Körlánc amerikai­magyar környezeti nevelési pro­jekt résztvevői, pedagógusok, hivatásos és nem hivatásos kör­nyezetvédők vesznek részt. A konferenciát beharangozó sajtó- tájékoztatón hétfőn bemutatták a két évvel ezelőtt indított pro­jekt eddigi eredményeit. Havas Péter, az ELTE adjunktusa, a Körlánc-mozgalom irányítója elmondta: ma már 400 helyszí­nen - óvodákban, iskolákban, Miskolcról a hirdetésre jelent­kező bérsorbanállók, és már hétfő reggel megszerezték az OTP által kiosztott 100 sorszám­jegyet. Ez természetesen nem tetszett a vasárnap gyülekező kecskemétieknek, akik közül néhányan meg is fenyegették a miskolciakat. Volt, aki 8000 Ft-ért vette meg tőlük a sorszá­mát. Az OTP vezetői úgy oldot­ták meg a feszült helyzetet, hogy kiadtak plusz 50 sorszámot. Délután négy körül már szinte izzott a levegő Szabadság téren. A 150 sorszámtulajdonos közül művelődési házakban - folyik a program keretében környezet­tudatos életre nevelés. A Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériumban talál­ható Körlánc-iroda öt tanító­képző főiskolán hozott létre munkacsoportokat, amelyek jegyzetek, tantervek, progra­mok kidolgozását, pedagógus továbbképzések szervezését végzik. A Körlánc-program a Washingtoni Kömyetvédelmi Hivatal támogatásával indult, amely tavaly 33 ezer, az idén 45 ezer dollárt bocsátott az iroda délután 4-ig mindössze 20-30 igénylőt jegyeztek be. Mivel hi­vatalosan csak tegnap lehetett kárpótlási jegyért részvényt je­gyezni, a péntek óta sorban állók nehezményezték a lassú ügy­menetet. Négy óra körül a fel­dühödött sorbanállók valóság­gal ostromzárat alakítottak ki a sajtóház előtt, mivel arra gyana­kodtak, hogy néhányan ott jutot­tak be az OTP hátsó bejáratához. Lapzártánkkor bejelentették, hogy este 10-ig folytatják a részvények jegyzését. Az ügyre lapunkban még visszatérünk. rendelkezésére. A KTM infrast­ruktúra biztosításával támogatja a programot. A projektben a részt vevő oktatási intézmények nem részesülnek közvetlenül pénzügyi támogatásban, speciá­lis helyi igényekre kidolgozott programokat, tanterveket kap­nak. A programba való bekap­csolódás díjtalan. A sajtótájé­koztatón elhangzott: a Körlánc­iroda célja, hogy a programba integrálja a környezetvédelem­ben szerepet vállaló intézmé­nyeket, szervezeteket, vállala­tokat is. Szilágyi Dezső földművelés- ügyi miniszter a monarchia idején a magyarság erősítésére határozta el, hogy tervszerűen létrehoznak a Vajdaságban egy községet, mely ma a Svilojevo (Szilágyi) nevet viseli, 36, zömmel bácskai településről 400 család költözött ide, lélek­számúk az 1950-es évek végén 2600, mostanra 1400-ra csök­kent. A szilágyiak kiváló kerté­szek, állattenyésztők hírében állnak, akik olyan emberek, akik a világon mindenütt felta­lálták magukat, amit az igen nagy mértékű kivándorlás is bi­zonyít. Éledő kapcsolat Nagybaracska és Szilágyi kö­zötti kapcsolat a ’70-es években létesült, de pár esettől eltekintve nem igazán ápolták tovább. Nemrégiben azonban újra el­kezdődött valami: néhány hó­nappal ezelőtt százezer forint értékű gyógyszer- és orvosi se­gédeszköz szállítmányt juttattak le Szilágyiba (erről tudósított az újvidéki Magyar Szó is), amit Békéscsabáig jutottak Békéscsabán kapták el azt a három fiatalembert, akik június 13-án Kecskemétről loptak el egy rendszám nélküli Mercedes gépkocsit. A járművet a Szim- feropol tér elől vitték el. Amerikai-magyar vállalkozás A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Pénzt akartak a házigazdától az éjszakai rablók Alig egy hét alatt két rablást is elkövetett az a két keceli fia­talember, akiket a napokban ítélt el a Kiskőrösi Városi Bíró­ság Szalainé dr. Csapiáros Má­ria vezette büntetőtanácsa. Nem ez az első rablás Kecelen, és a korábbiakhoz hasonlóan most is- legalábbis a második esetben- idős, egyedül élő emberre tör­tek rá a tettesek. Kolompár Gábor (Kecel, Szőlő utca 34) mindössze 19 éves, de már két alkalommal volt büntetve. Társa a mostani ügyben Györgye József volt (Kecel, Szilos 44), aki ugyan­csak többször - három alka­lommal - állt már bíróság előtt. Az elsőrendű vádlott Ko­lompár volt, aki Kecelen ala­pos hely- és személyismerettel rendelkezik. Tudta például, hogy O. Balázs a város Farkas utcájában egyedül lakik, a ház be van kerítve. Mindez akkor vált „hasznára”, amikor 1994. január 31-én észrevette, hogy az illető az úgynevezett Vida-kocsmában tartózkodik. Egyből kapcsolt, hogy ilyen­kor a házban nincs senki. Nos, azonnal a helyszínre sietett, átmászott a kerítésen, a folyo­són talált csavarhúzóval kife­szítette a lakás ajtaját. Bentről elvitt egy szál szalámit és egy videomagnót a benne lévő ka­zettával együtt. A szalámit megette, a magnót tízezer fo­rintért eladta. Az eljárás során azonban a magnó előkerült, így a kár megtérült. Tudta azonban Kolompár azt is, hogy a Martinovics utcában szintén egyedül él egy 72 éves ember, bizonyos B. János, aki­nek a látása súlyosan megrom­lott, csak elmosódó formákat képes felismerni. A házat egy alacsony díszkerítés veszi kö­rül. A tizenkilenc éves vádlott úgy gondolta, az idős embernek 40-50 ezer forint megtakarított pénze lehet. Elhatározta, hogy szórakozásra, ruházkodásra és természetesen ennivalóra pénzt szerez B. Jánostól. Szintén a Vida-féle kocsmá­ban tartózkodott 1994. február 4-én este, vele volt Györgye Jó­zsef is. Kolompár felvetette az ötletet: ismer egy idős embert, menjenek el hozzá és vegyék el a pénzét. Györgye elfogadta, sőt nagyon jónak találta az ötle­tet. Még egy darabig beszélget­tek a kocsmában, majd este 11 óra körül megjelentek a kisze­melt áldozat házánál. Bemásztak az alacsony kerí­tésen, majd a melléképületek te­tejéről az erkélyen át bemász­tak, az ajtón az üveget kitörték és bementek az emeleti szo­bába. Itt azonban a hosszas ke­resgélés ellenére értéket nem ta­láltak, lementek a földszintre, ahol pénz után kutattak. Be­mentek abba a szobába is, ahol az idős házigazda aludt. Fióko­kat húzgáltak, szekrényajtókat nyitogattak, mígnem végül két­ezer forintot találtak, amit Ko­lompár, mint ötletgazda magá­hoz vett. Időközben azonban felébredt B. János és felelősségre vonta őket, hogyan jutottak a lakásba és mit keresnek ott? A két vád­lott pénzt követelt, de az idős ember kijelentette, nincs pénze. Ezt nem hitték el neki, elkapták, kezét hátra csavarták, ütlegelni kezdték. Végül „bevallotta”, hogy a pénzt a garázsban tartja. Kolompárék hátracsavart kéz­zel kivezették a gazdát a ga­rázsba, közben azzal fenyeget­ték, ha kiabálni próbál, kést mártanak bele. A garázsba érve azonban az öreg kijelentette: ott sincs pénz. Visszavitték a la­kásba, a szobájába vitték, lete- perték a földre, de közben a szomszédban villanyt gyújtot­tak. Megijedtek, rázárták a há­zigazdára az ajtót és eltávoztak. Nem sokkal ezután a házi­gazda elővette a pótkulcsot, ki­nyitotta az ajtót, és a körülbelül egy kilométerre lakó lányához biciklizett, aki értesítette a rendőrséget, azok viszont or­vost hívtak. Kiderült, hogy B. János a többi között arccsonttö­rést is szenvedett, s ennek gyógytartama 28 nap. A rend­őrök másnap, február 5-én el­fogták a tetteseket. A bíróság Kolompár Gábort lopás, társtettesként elkövetett rablás, magánlaksértés és sú­lyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek, és ezért halmazati büntetésként három év hat hónapi börtönre ítélte, s három évre eltiltotta a közü­gyektől. Györgye József — a lopás kivételével — ugyanazo­kat a bűncselekményeket kö­vette el, és ezért három év bör­tönt kapott, s ugyancsak három évre tiltották el a közügyektől. Györgyénél elrendelte a koráb­ban kiszabott, de két évi próba­időre felfüggesztett tíz hónapi börtönbüntetés végrehajtását is. Kötelezték őket fejenként 5-5 ezer forint és 3 970 forint bűn­ügyi költség egyetemleges megfizetésére. Az ítélet még nem jogerős. Gál Sándor egy meghívás követett. Ennek tettek eleget június 18-án a ba­racskaiak. 35-en utaztak - köz­tük a falu jegyzője, az iskolai­gazgató, a képviselő-testület több tagja, a néptánccsoport ve­zetői és sportolók -, akik a ven­déglátókkal egyeztették a ké­sőbbi elképzeléseket, a gyere­kek csereüdültetésének lehető­ségét, az augusztus 20-i Sobri-programot (erre közel 160 főt várnak Nagybaracskára vendégségbe), és még sok más kérdés is szóba került. Foci-diplomácia Pályára léptek a helyi labda­rúgók ellen az öregfiúk, vala­mint a bajnokságban játszó fel­nőtt csapatok is, de - ilyen a magyar foci - 4—2-re, illetve 6- 3-ra vereséget szenvedtünk. Azon túl, hogy az emberek jól érezték magukat, bizonyos te­kintetben történelminek is fel­fogható találkozó is létrejött. Király Sándor polgármester ve­zetésével három fős delegációt Apatinban a városházán (ide tartoznak a környező települé­sek) fogadott Tatality Mikola az apatini képviselő-testület el­nöke. A szívélyes hangú be­szélgetésen elmondotta: állás­pontjuk az, hogy más országok­hoz hasonlóan ápolják a nemze­tiségi kapcsolatokat. Embargó ellenére A továbbiakban kijelentette: most személyesen meggyőződ­hetnek arról, hogy a szilágyi­akra semmiféle nyomás nem nehezedik. Megköszönte azt a humanitárius segítséget, melyet eljuttattak a rászorultaknak. Nagy jelentőségűnek érté­kelte ezt a találkozót, hiszen ez az első hivatalos kontaktus a háború óta, ami előre mutató és példa értékű lehet más közössé­gek számára. Az embargó miatt a jelenlegi családi, baráti kap­csolatok sport és kulturális téren lehetnek gyümölcsözőek, a ké­sőbbiekben viszont remélhető­leg a kölcsönös előnyökön nyugvó gazdasági együttműkö­dést is bekapcsolhatják a prog­ramba. Somogyi Gábor Óvodapedagógiai egyetem Kecskeméten tegnap kezdő­dött a Tudomány és Technika Házában az Óvodapedagógiai Nyári Egyetem. A szervezők, a TIT és a Tanítóképző Főiskola a négynapos rendezvény témájául a környezeti nevelést választot­ták. Az előadásokon szó lesz a népművészet és a környezeti oktatás szerepéről, a lelki kör­nyezet és a környező világ kap­csolatáról. A mintegy 150 óvo­dapedagógus részt vesz terep- gyakorlaton a Tőserdőben és a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A meghívott előadók között lesz­nek külföldi szakemberek is, így az ausztriai környezeti neve­léssel is megismerkedhetnek a konferencia hallgatói. A téma- választás nem véletlen, hiszen Kecskemét az egyik fellegvára a Körlánc amerikai-magyar környezetvédelmi projektnek, amelynek célja, hogy az óvodá­tól kezdve értékeink megőrzé­sére tanítsa a gyermekeket, a családok bevonásával. • A környezet védelmét is tanulni kell a gyermekeknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents