Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-17 / 115. szám

10 Pénz, vállalkozás, piac 1994. május 17., kedd Osztalék: az a legkevesebb • Tavaly a Petőfi Nyomda fizetett legtöbb osztalékot.- Mit ér a gazdasági társa­ságokban lévő vagyon, hoz-e valamennyi pénzt ez a töke? A jelenlegi tulajdonszerzési láz­ban sokakat foglalkoztat ez a kérdés. Halott töke? Alábbi írásunk Kecskemét polgárait külön is érinti, hiszen önkormányzatuk pénzéről van szó. A városnak jelenleg nyolc, 100 százalékban saját tulajdonú kft.-je van. Ezen túl kilenc kft.-ben és 21 részvénytársa­ságban van résztulajdona, álta­lában néhány százalék erejéig. Az összességében mégis több milliárdos, cégekben lévő va­gyon meglehetősen szerényen „dolgozik". 1993-ban mindösz- sze 2 millió 432 ezer forint osz­talékot fialt a városnak ez a tőke, az előző gazdasági év után. (Igaz, ekkor még a jelen­leginél valamivel kevesebb cégnél volt érdekelt a város.) Tavaly osztalékot fizetett az önkormányzatnak a Petőfi Nyomda (980 ezer forint), az Amfora (70 E), a Matáv (28 E), a Hotel Három Gúnár (28 E), az MMG (636 E), a Centrum (635 E), a Bácska (40 E) és az Arany pók (16 E). Saját kft-k Az adatokkal, a város 1993-as zárszámadásának elké­szülte után, a napokban szem­besültek az önkormányzati kép­viselők. Ez azért is érdekes, mert az elmúlt egy év alatt több részvényvásárlásra vonatkozó ajánlatot utasítottak el, illetve - néha kényszerűen - fogadtak el ingatlanokért részvényeket. A 100 százalékban önkor­mányzati tulajdonú kft.-ket (Kik-For, Telemozi, Termostar, Kváder, Kecskeméti Mozik, Városgazdasági, Magas és Mé­lyépítő) tavaly alapította meg a város közgyűlése, illetve idén vásárolta meg (Bácsterv Kft.), így az 1993-as zárszámadásban ezek osztaléka még nem jelen­hetett meg, de jelentősebb profit ezektől a cégektől sem várható. Sőt, időről-időre újabb kiadáso­kat jelent a városnak közpén­zekből némely önkormányzati cégek támogatása. Egyedül a kecskeméti távhőszolgáltatást végző Termostar Kft.-tői von­tak el a közelmúltban több mil­liót, ami az egyik képviselő sze­rint nem volt más, mint burkolt elvonás a cég nyereségéből. A Kik-For Kft. 1994-ben zárhat igen jó évet, mivel 60 százalé­kos forgalmi értéken már meg­kezdte a bérgarázsok eladását és bizonyos üzletek értékesítése is napirenden van. A cégnek üzleti tervet kell készítenie a pénz fel- használásáról, hiszen ezek az ingatlanok ingyen csöppentek az ölébe: a képviselők a lakás- törvény elől mentették ki a köz vagyonát a kft.-be. (Akkor még nem lehetett tudni, hogy az Al­kotmánybíróság megsemmisíti a lakástörvényt.) A város saját kft.-i közül a Magas és Mélyé­pítő és a Telemozi privatizálása merült fel. Utóbbi cég tervezi a kábeltévé-hálózat csillagpontos kiépítését, ami viszont 100 mil­liós nagyságrendű külső tőke­bevonást igényelne. (Az ameri­kai Wodlinger céggel tervezett tranzakció azonban kútba esett.) Fentieken túl, Kecskemét önkormányzatának a legjelen­tősebb tuljadona (61,5 százalék) a 3,5 milliárdos alaptőkével alakult Bácsvíz Rt.-ben van. Tavaly 5,3 millió nyereséget oszthattak volna fel az előző évi eredmény után, de nem volt osztalékfizetés. A jórészt kecs­keméti önkormányzati pénzből épülő biológiai szennyvíztisz­tító értéke miatt várható a hírős város tulajdonrészének jelentős növekedése az rt.-ben, amit ha­tározott időre, 1994. december 31-éig hoznak létre. A tulajdo­nos önkormányzatoknak így hamarosan el kell dönteniük, hogyan tovább. A milliárdos vagyon mit ér? Azok a cégek, melyekben néhány százalék tulajdoni része van a kecskeméti önkormány­zatnak, többnyire nehéz hely­zetben vannak. Az osztalékot fizetni tudó cégeken túl a kon­zervgyár tudott volna jelentős osztalékot fizetni, de az 1992-es 80 milliós adózott eredményt visszaforgatták. (Az utolsó ada­tok szerint az 1 milliárd 146 milliós alaptőkéjű konzerv­gyárban 3,38 százalék tulajdona van az önkormányzatnak.) Annyi tehát bizonyos: a két­milliárdos eladósodás felé sod­ródó kecskeméti önkormányza­tot nem a cégekben lévő tőkéje fogja pénzügyileg rendbehozni. A kisbefektetőknek pedig azon érdemes elgondolkodni: néhány tíz- vagy százezer forintos tu­lajdonrész megszerzése egy-egy cégben lehet, hogy jól hangzik. Korántsem biztos vi­szont, hogy az túl sokat is ér. Jó példa erre a kecskeméti önkor­mányzat többmilliárdos - oszta­lékfizetés szempontjából - ha­lott tőkéje a harmincnyolc cég döntő többségében. Mihályka Gyula Kis-Jugoszláviában értelmetlen befektetni? A Szerbiai Gazdasági Kama­rában a napokban Belgrádban megtartott kerekasztal-beszél- getésen a szakértők kertelés nélkül kimondták: Még akkor sem számíthatnak a külföldi tőke beáramlására, ha már hol­nap megszüntetnék a gazdasági blokádot. Nyitás helyett, az érvényben lévő és a napokban a szövetségi parlament elé terjesztett, a kül­földi tőke beáramlását elő­irányzó törvénytervezet olyan megkötéseket tartalmaz, ame­lyek elriasztják a Jugoszláviá­ban beruházni kívánó vállalko­zókat. Jugóban értelmetlen be­fektetni már csak azért is, mert 200 milliárdos szabadon forgó világtőke és kereskedelem eleve kerüli a nemzetállamokat, külö­nösen azokat, amelyekre a poli­tikai és a jogi bizonytalanság a jellemző. A megbeszélésen számos konkrét példa hangzott el. Pél­dául az állami bankok három évvel ezelőtt megvásárolt rész­vényei ma ezerszer kevesebbet érnek. A mintegy 287 000 be­jegyzett vállalat (ezek 75 száza­léka magánkézben van) a pénz- forgalom 70 százalékát illegális módon kénytelen lebonyolítani, hiszen a ki- és befizetéseket az ideiglenes gazdaságszilárdítási program szerint kormányrende­letekkel korlátozzák. MOGORVA MONOLÓG Csak a fedőnevünk vállalkozó Manapság ezrével fordulnak elő olyan történetek, mint az enyém, ugyanakkor tanulság sincs benne, mert nem követtek el hibát. A balhét mégis nekem kell elvinnem. Tizenöt évig dolgoztam a cégemnél. Főnöke­ink már három évvel ezelőtt be­vezették azt, amit1 azóta más cé­gek is egyre többen alkalmaz­nak: elbocsátották az öszes fizi­kai dolgozójukat. De nem azért, mert nem volt rájuk szükség. A cég továbbra is foglalkoztatja őket, de most már vállalkozó­ként. Ebben az a ráció, hogy a dol­gozó jövedelmének közterheit nem a cég, hanem a dolgozó, il­letve fedőnevén a vállakozó fi­zeti. A munkabér ugyan általá­ban nem kevesebb a korábbinál, de a fele sem marad meg a tb.-járulék meg az adók levonás után. Voltunk néhányan, akik megkérdeztük főnökeinket, nem éfzik-e etikátlannak ezt a módszert, amire azt válaszolták, két okból nem. Egy: mivel min­denkivel külön-ülön kötnek szerződést,, a vállalási díj alku tárgya lehet. Kettő: a vállakozó nincs a céghez láncolva, szabad kapacitásban bárkinek dolgoz­hat. Csakhogy a mi szakmánk­ban a cégünk monopolhelyzet­ben van, következésképpen mindig övé az utolsó szó. A munkára kiválasztottak napi 12-14 órát dolgoznak, így ma­rad meg nekik 17-18 ezer fo­rintjuk. En is a kiválasztottak közé tartoztam, másfél évig folyama­tosan kaptam tőlük megrende­lést. De lerobbantam a dere­kammal, sokáig voltam táppén­zen. Utána kétszer egy hónapot dolgoztam, öthetes, másfél hó­napos megszakításokkal. Ami­kor harmadszor is mozgásképte­lenné váltam a becsípődés mi­att, a feleségem elvitetett egy csontkovácshoz. Úgy megyógyított, hogy job­ban érzem magam, mint előtte. Csakhogy a cégemnél új az a főnök, aki a munkásokat kivá­logatja. S ő nem azt a 15 évet nézi, amíg megbízható munka­erő voltam, hanem a betegeske­déssel tarkított utóbbi másfelet. A cégemtől nem kapok munkát, másutt meg nincs, munkanél­küli járadékra pedig nem va­gyok jogosult, mivel vállalkozó voltam. így maradtam jövede­lem nélkül. Lejegyezte: Almási Márta Magánvagyonok és közjövedelmek az átalakuló Olaszországban Silvio Berlusconi, Olaszor­szág új miniszterelnöke rendkí­vül komoly jövedelmet bizto­sító állást mondott fel a köz szolgálatáért. Berlusconi egé­szen idén januárig Itália egyik leggazdagabb magánvállalko­zója, a nyugati világ legna­gyobb, egyetlen kézben lévő sajtóbirodalmának ura volt. Amikor bejelentette, hogy harcba száll a miniszterelnöki tisztség elnyeréséért, közölte, hogy lemond valamennyi válla­latának elnöki posztjáról. A miniszterelnök Berlusconi jövedelme minden olasz előtt pontosan ismert: a kormányfő tisztán - az adóelőleg levonása után - 6 millió 656 ezer lírát kap havonta . Ehhez járul kép­viselői tiszteletdíja, havi 11 mil­lió 711 ezer líra. A vállalkozó Berlusconi utol­jára 1990-es adóbevallását kö­zölte egy lapinterjúban. Négy évvel ezelőtt összesen 14 milli­árd 121 millió lírát keresett, amiből 7 milliárd 28 millió líra jövedelemadót fizetett. Ehhez képest a miniszterelnöki fizetés valóban csak szerény zsebpénz. Anyagilag sokkal kifizető­dőbb volt a sajtócézár Berlusco- ninak dolgozni, mint a kor­mányfő miniszterének lenni ­Magas múzeumi belépődíjak Egyes történelmi brit műem­lékekben olyan magasak a be­lépti díjak, hogy jónéhány brit nem tudja azokat megfizetni. Erre a következtetésre jutott a brit fogyasztók szövetsége, a legutóbbi áremelkedések hatá­sait vizsgálva. Az árak „megborsozása” csupán az egyszer-az-életben turistaszemléletet veszi figye­lembe, hiszen a külföldiek akármilyen árat megfizetnek, hogy a híres műemlékeket, múzeumokat legalább életük­ben egyszer alaposan megnéz­zék. A fogyasztóvédelmi szövet­ség szerint a londoni Tower lá­togatóinak nyolcvan százaléka külföldi. A múlt év óta a To- wer-belépő ára például 19 százalékkal emelkedett, s ezzel egy családi belépő kis híján 22 fontba (3300 forintba) kerül. A Westminster Abbey esetében négyszeresére emelték az árat, ma hat fontért (900 forintért) lehet bejutni. A Rába az elmúlt évet félmil- liárd forintot meghaladó adózás előtti eredménnyel zárta. For­galma magasabb volt 19 milli­árd forintnál. A termékek java részét a külpiacokon értékesítet­ték. A cég legnagyobb nyugati piaca az Egyesült Államok, ahova 1993-ban 73 millió dol­lár értékű futóművet és alkat­részt szállítottak a győriek. A tavalyi forgalom 12 százalékkal haladta meg az előző évit, s a nyereség is azt jelzi, hogy len­dületet vett a Rába. Rendbejött likviditása, hitelképessége jó, kölcsöneit pontosan törleszti, mondhatja el magáról Giuliano Ferrara újságíró, aki az új kor­mányban a parlamenti kapcsola­tokért felelős tárca nélküli mi­niszter lett. Az olasz újságírás legsúlyosabb egyénisége a Ber- lusconi-televíziókat irányító Fi- ninvest vállalattal állt szerződé­ses viszonyban. 1992-ben 1 mil­liárd 615 millió líra jövedelmet vallott be és ebből 793 millió líra adót fizetett. A tavalyi adóbeval­lása ezzel lírára pontosan meg­egyezett. Ferrara- akiben barátai egy Falstaff és Orson Welles ke­verékét látják - állítólag „ki nem fütyül rá!” felkiáltással mondott le évi egymilliárdról, mivel neki havonta csak a szerény minisz­teri 4 millió 551 ezer lírát kell majd beosztani. Berlusconi személyes jogta­nácsosa, Cesare Previti is ügy­védként tavaly 1 milliárd 388 millió lírát keresett. Védelmi miniszter lett, s a haza védel­mének gondja mellett azon is töprengenie kell - ahogy maga mondta -, hogy miként tartsa fenn korábbi jövedelmi szintjét. Törnie is kell a fejét, mert felesége, amikor először szóba jött, hogy Previti bekerül a kormányba, rögtön azt kér­dezte: „Mondd csak, mennyit is keres nálunk egy miniszter?" A Bács-Kiskun megyei Cég­bíróságon legutóbb bejegyzett kft.-k: Ilike Kér. és Szóig., Baja; Kecel TEL-KER Term, és Kér., Kecel; FER-FAG Erdő és Fafeld., Jánoshalma; TAKE- VER Takarmánygyártó és Forg., Jánoshalma; Syscar Kér. és Szóig., Baja; KELTE Keltető Törzstenyésztő és Előnevelő, Jánoshalma; Szőlészeti és Borá­szati, Imrehegy; FEDRAKOLL Term, és Kér., Ladénybene; Bo- tond Amerikai-Magyar Kér. és Szóig., Kiskuhalas; City ’93 Vendéglátóip. és Kér., Kiskun­halas; NIKK Kecskemét Nem­zetközi Infoim, és Kér. Közp. Szóig. Vágyónk. Befejk. Ex.- Imp., Kecskemét; Környezet­kímélő Szóig, és Kér., Kecske­mét; TOMIK Kér. és Szóig. Kft., Madaras; Helta Mérnöki Ip. Szóig, és Kér., Ersekcsanád; KON-TI Trans Fuv. Kér. és Szóig., Jászszentlászló; B&S ELACTIC Gumiip., Tiszaalpár; HOLIMEX Term, és Kér., Ti- szakécske; VARMIX-Trading Kér., Baja; NOVARA Kér. és Szóig., Kiskunhalas; Lord Trade Kér., Budapest (fiókt.: ennek folytán kikerült a hitel­konszolidációs körből. Sikereket hoztak az utóbbi időben végrehajtott műszaki fej­lesztések. így piacra vitték a Rába D10-es környezetkímélő motorcsaládot. A hazai szűkös anyagi lehetőségekre tekintettel költségtakarékos eljárást dol­goztak ki a korábbi motorok felújításos átalakítására. Ennek keretében csaknem ezer hazai autóbusz-motor korszerűsítésén dolgoznak. A programot a kör­nyezetvédelmi tárca és az Euró­pai Közösség Phare kerete tá­mogatja anyagilag. Magyar-szlovák iparkamarai megállapodás Együttműködési megállapo­dást írt alá kedden Salgótarján­ban a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara Losonci Regionális Bizottsága, valamint a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara. A megállapodás célja az, hogy a határ mentén eddig kialakult együttműködés tovább fejlődjön, megerősödjenek a meglévő gazdasági kapcsolatok a két iparkamara tagjai, illetve a két régió között. Nógrádi kezdeményezésre most már hagyomány, hogy a határ két oldalán működő vál­lalkozók rendszeresen találkoz­nak. A gazdálkodók közt első­sorban árucsere-kapcsolat ala­kult ki, a vegyes vállalatok ala­kítása ma még nem jellemző az együttműködésre. A losonci fél elsősorban az infrastruktúra ki­építésével kész közvetítő szere­pet vállalni a szlovák-magyar üzleti kapcsolatok erősítésében. Sürgető egy közös bank alapí­tása, ez ügyben a Postabankkal már megkezdődtek a tárgyalá­sok. Szó van arról is, hogy a két szerződő fél közt „félúton” vámszabad területet létesítenek a határ mindkét oldalán dolgozó vállalkozók részére. Baja, Kalocsa); ELINA Kér., Kiskunfélgyháza; TAXA Adó­tan. és Könyvelő, Kecskemét; B. Tóth és Társa Kér. és Szóig., Kecskemét; J and J Kér. és Szóig. Kecskemét; TREDIX Feldolg. Kér. és Szóig., Kecs­kemét; MIR-CSI Kér. és Szóig., Baja; ART GOLD Iparm. és Kér., Kecskemét; GURION Kér., Kalocsa; RENEW Gazd. és Kér., Kalocsa; RENEW Gazd. és Kér. Kecskemét; IN- TERPRÓ Sportszer Kér., Bu­dapest (fiókt.: Kecskemét); Sáma-X Gazd. Szóig., Bocsa; FER-KLÁN Vagyonkezelő és Kér., Kecskemét; PROF Ás­ványolaj Termékeket Forg. Kér., Kiskunfélegyháza; GRAND-Securitas Biztonság- szolg., Kecskemét; Rézmű Ip. és Kér., Kecskemét; GMP-TRANS Nemz. Szállít­mányozó és Fuv., Tiszakécske; CZKY Szóig, és Kér., Solt; Szarvas Kér. és Vendéglátóip., Kiskőrös; Margó & Ágnes Kér., Kecel; FOOD-INVEST Term. Kér. és Szóig., Kiskunfélegy­háza; ZOBA Term. Kér. és Szóig., Hajós. Indul az idei ACE-program Évente mintegy 1-1,5 millió ECU-t kap hazánk az Európai Unió PHARE-programjának keretében arra a célra, hogy előmozdítsa az Akció az egy­üttműködésért (ACE) program hazai megvalósítását. Erről Lo- soncz Miklós ACE-koordiná- tor, a Kereskedelmi, Vendéglá­tóipari és Idegenforgalmi Főis­kola docense tájékoztatta a saj­tót annak kapcsán, hogy az idei program pályázatait ezekben a hetekben nyújthatják be az ér­deklődő szakemberek. A program keretében lehető­ség nyílik egyrészt arra, hogy több európai ország kutatóinté­zeteivel közös kutatási projek­teket szervezzenek, másrészt arra, hogy kelet- és közép-eu­rópai diákok továbbképzéseken vegyenek részt a Közös Piac or­szágaiban. A támogatás a gazdasági re­form kérdéseivel foglalkozó konferenciákon való részvétel­hez, továbbá ilyen konferen­ciák és szemináriumok meg­rendezéséhez is igényelhető. A program cfljai közé tartozik az úgynevezett szakmai oktatási központok létrehozásának elő­segítése is. A pályázatokat Brüsszelben egy független bi­zottság bírálja el. Tavaly hazánk mintegy 370 ezer ECU-hoz jutott az ACE- program keretében. CÉGBÍRÓSÁGI HÍREK Lendületben a Rába Rt. • A Rába teherautók új futóművei jól bírják a rázópályák megpróbáltatásait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents