Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-17 / 115. szám

1994. május 17., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac ll HOGYAN KELL INTÉZNI? / Élelmiszergyártás engedélyezése Előző számunkban megírtuk: aki élelmiszer-készítésre vállal­kozik, először az üzem működ­tetéséhez kell megszereznie az engedélyt. A gyártandó élelmi­szert külön kell engedélyeztetni az Állategészségügyi és Élelmi­szerellenőrző Állomással és a KERMI-vel. E célból az állo­mást kell megkeresni, ahol megadják az útbaigazítást. Az ügymenet azzal kezdődik, hogy a vizsgálatokat végző szerv által meghatározott mennyiségű terméket le kell gyártani. A Magyarországon még nem szabványosított ter­mék esetén a bevizsgálás igen hosszadalmas és költséges le­het. Mint dr. Szeghalmi Jenő, a Bács-Kiskun Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer El­lenőrző Állomás igazgató-he­lyettese elmondta, ennek oka nemcsak az, hogy a terméket sokféle és hosszadalmas vizsgá­latnak vetik alá, hanem az is, hogy a minőségmegőrzési ha­táridőt meg kell várni. Ha pél­dául valaki idehaza akar merő­ben új konzervet gyártani, ami­nek a szavatossági idejét egy évre kéri, akkor a vizsgálat, megfigyelés legalább egy évig tart. A külföldön már forgalom­ban lévő termékeket is úgy te­kintik a hazai hatóságok, mint a nem szabványosítottat. Ha a vállalkozó meg tudja szerezni a külföldi vizsgálatok eredmé­nyét, illetve a minőségi tanúsít­ványt, itthon figyelembe veszik ugyan, de végülis a saját vizsgá­lataik alapján adják ki a gyártási engedélyt. Aszerint, hogy mi­lyen vizsgálatokat kell elvé­gezni, az egészségügyi hatósá­gok megkülönböztetnek új ter­méket, új élelmiszert, vitamino- zott élelmiszert, diétás élelmi­szert. Egy példa: szezonjában a pi­acon szoktak csomagolatlan sült tököt árusítani. A boltban nem forgalmazható csomagolás nél­kül ez a termék. Csomagolva is csak akkor, ha bevizsgáltatták. De vigyázat: aki például fol- packba csomagolt sült tök for­galmazására kapott engedélyt, nem értékesítheti ugyanazt alu­fóliában. Mindez a fogyasztó érdeké­ben történik. Az agrár pénztárca Az agrártermelés változásai, a piaci viszonyok megkövete­lik, hogy a magyar mezőgazda­ság ez évi anyagi bázisa kie- gyensúlyozottabban és hatéko­nyabban álljon a termelők ren­delkezésére. A mezőgazdaság állami támogatása az 1992. évi 39 milliárd és a múlt évi 46 mil­liárd forint után ez évben eléri az 57 milliárd forintot. Piaci stabilitás A támogatás közel 50 száza­léka a piaci viszonyok stabilizá­lását, ezen belül az exporttámo­gatást, az egyes esetekben szük­séges állami beavatkozásokat, valamint néhány termék eseté­ben az árgaranciát szolgálja. Gabonatermesztésre, a gázolaj­felhasználás támogatására és kamattámogatásra 10 milliárd forint jut. Hét és félmilliárd fo­rint áll rendelkezésre a reorga­nizációs program folytatásához, míg mezőgazdasági termelési beruházásokra a Mezőgazda- sági Fejlesztési Alap 6 milliárd forinttal rendelkezik, öntözésre 2 milliárd használható fel. Más­fél milliárd jut az elmaradottabb régiók rossz minőségű földjé­nek termelésben tartására, er­dőgazdasági célokra pedig egymilliárd forintot lehet ter­vezni. A mezőgazdasági tulajdon és szervezeti átalakulása, az új magán- és társasvállalkozások kialakulása igénylik a fejleszté­seket, s a beruházások a hitel­és kamattámogatást. A magán- tulajdonban lévő agrárvállalko­zások eszközellátását, az anyagi, műszaki bázis kiépítését a reorganizációs program segíti, amely az eszközberuházási hite­lekhez átlagosan 70 százalékos kamattámogatást biztosít. Az eddigi adatok szerint, mintegy 1200 pályázatra közel 15 milli­árd hitelt vettek fel. Ugyancsak a mezőgazdasági beruházásokat, az új állóeszkö­zök termelésbe állítását szol­gálja a Mezőgazdasági Fejlesz­tési Alap, mely termelő beruhá­záshoz ötven százalékos vissz­terhes, infrastrukturális fejlesz­téshez 40 százalékos kamattá­mogatást biztosít. Ennek folyó­sítását - a szükséges revízió után - újra megkezdték, kizáró­lag a mezőgazdaságból élők igényeit teljesítve. A hazai pénzügyi források mellett különös jelentősége van az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank által biztosított 103 millió dolláros hitelprog­ramnak, amelyből három éves türelmi idővel és tíz éves lejá­rattal - 12-15 százalékos kamat mellett - igényelhetnek köl­csönt a pályázók. Aszálykár után A folyamatos gazdálkodás finanszírozásához az úgyneve­zett referencia-rendszer is se­gítséget nyújt azáltal, hogy a termelők a növénytermesztés anyagköltségeire szolgáló hite­lek után 10, aszálykár után 20 százalékos kamattámogatást kaphatnak. Ez a kedvezmény idén már a szarvasmarha-, a ser­tés- és a juhtenyésztésre is igénybe vehető. A mezőgazda­ság teherviselő képességének javítása érdekében, ez évben nem kell földadót fizetni a ter­melőknek és egymillió forint éves árbevételig adómentessé­get biztosít a kormányzat. Főszezon a virágtőzsdén • Képünkön a hollandiai, Amsterdamhoz közéi fekvő virág- tőzsde látható, ahol mostanában zajlik a főszezon. Itt értékesí­tik a világon a legtöbb virág szaporítóanyagot. A kínálat futó­szalagon vonul el az üzletkötők előtt. A JÓ PARTNERKAPCSOLAT ÉRDEKÉBEN Falugazdászok a KAGE Rt.-nél • A falugazdászok a paprikamalommal ismerkednek Kalocsán. Növekvőben van a tehénállomány Az országos tendenciával el­lentétben, egyes térségekben, például a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Szikszó vagy Hal- maj környékén nő a tehénállo­mány, másutt viszont - például Zala megyében - az első ne­gyedévben is tovább csökkent. A megyei földművelésügyi hi­vatalok adatai szerint a gazdál­kodók igyekeznek stabilizálni az állatállományok létszámát. A tenyészüszők iránti növekvő ke­resletet a jelentős árnövekedés is jelzi: egy-egy növendék állat 70-100 ezer forintba kerül. Bé­kés megyében viszont már ezt az árat is meghaladta a fertő­zésmentes - brucellózis-, TBC- és leukózismentes -, el­lenőrzött tenyészetekből szár­mazó állatok ára, az üszőkért már 110-120 ezer forintot kér­nek. Ugyancsak Békésben a minőségi tenyésztői munka irá­nyába való elmozdulást jelzi, hogy az ellenőrzött tehénállo­mány tejhozama a tavaly előtti 5970 kilogrammról 6031 kilo­grammra emelkedett, s javult a tejzsír és a tejfehérje százalék- aránya is. Ezt a munkát segítik a tenyésztő egyesületek is. Téli esték bankárokkal A Bankárok az önerős gazda­sági felemelkedésért alapítvány a Téli esték bankárokkal elne­vezésű sikeres rendezvénysoro­zatára egy jó kiadvány megje­lentetésével tette fel a koronát. A szerzője Szöllősi Béla ala­pító, az OTP megyei igaz­gató-helyettese. Vállalkozási alapismereteket tartalmaz me­zőgazdasági kistermelőknek. A szerző a vállalkozóvá válásban kíván segíteni. Témakörei a többi közt a pénzforgalmi és üz­leti terv készítése, állami támo­gatások a mezőgazdaságban, kapcsolat a bankokkal, az adó­zás stb. - konkrét gyakorlati példákkal, hasznos részletekkel. A kiadvány ingyenes, szponzo­rok jóvoltából. A kapcsolatok kiépítése, s a jövőbeni információáramlás koordinálása érdekében hívta tanácskozásra és üzemlátoga­tásra az elmúlt héten a környék falugazdászait a Kalocsakör- nyéki Agráripari Részvénytár­saság. Am az összejövetel - azon túl, hogy jól szolgálta a ki­tűzött célt -, egyéb tanulságok­kal is szolgált. Szóba került a honi mezőgazdaság állapotának szinte valamennyi kérdése, s mivel az Agrárkamara és a földművelésügyi hivatal ille­tékesei is kifejtették vélemé­nyüket, a rendezvény valóságos kis agrárpolitikai tanácskozássá kerekedett. Dr. Lakatos Lajos, a KAGE Rt. vezérigazgatója bemutatta a céget a jelenlévőknek. Időszerű információt jelentett mindenki­nek, hogy a részvénytársaság privatizáció előtt áll. Egy száza­lék híján adnák magánkézbe a jelenleg 56 százaléknyi állami tulajdont. (44 százalék már ma is különböző jogi és magán- személyeké, főként környékbeli szövetkezeteké). A tervek sze­rint 5 százalékot a kisbefektetői részvényprogram keretében „dobnának piacra”, 15 százalé­kot különböző jogi személyek szerezhetnének meg kárpótlási Május 14-én, szombaton nyi­totta meg kapuit a 61. Újvidéki Mezőgazdaság Vásár. A vásár igazgatósága nem­zetközinek minősítette ezt a Kis-Jugoszlávia méreteiben legnagyobb ilyen jellegű kiállí­tást, hiszen 1600 kis- és nagy- vállalat nevezett be Macedóniá­ból, a boszniai Szerb Köztársa­ságból és a horvátországi Szerb Krajina Köztársaságból. Főként élelmiszeripari nyersanyagokat és késztermékeket, vegyipari készítményeket, alkoholos és üdítőitalokat, dohányipari ter­mékeket, göngyölegeket, me­zőgazdasági gépeket és alkatré­jegyért, 25 százalék jutna a he­lyi MRP (munkaválalói rész­vényprogram) szervezetnek, 10 százalékot pedig a nyersanyag- termelők között osztanának szét, szintén kárpótlási jegyért. Valószínű, hogy a terveket némiképp módosítja majd a megváltozott belpolitikai hely­zet, melynek kialakulatlansága - s az ebből adódó tanácstalan­ság, illetve a lehetséges változá­sok taglalása - központi témája volt a beszélgetésnek. (Várható kormányzati tényezők jelentet­ték ugyanis ki, hogy a kisbefek­tetői részvényprogramot leve­szik a napirendről.) Abban azonban általános volt az egye­tértés, hogy a falugazdászokra feltehetően a jövőben is szükség lesz, s hálózatuk révén sok kör­nyékbeli érdeklődő válhat a KAGE Rt. tulajdonosává. A falugazdászok jövőbeni szerepét illetően hangsúlyosan jelent meg az a vélemény, hogy ez a szolgálat aligha helyezhető vállalkozói alapra. A legtöbben azt tartanák helyesnek, ha va­lamilyen érdekképviselet - pél­dául az Agrárkamara - kebelé­ben működnének. A falugazdászok a megbeszé­lésen többek között autentikus helyről tájékozódhattak arról is székét találnak a látogatók az áruminta-vásáron, amely május 22-én zárja kapuit. A vásárra és a számos szakmai tanácskozás­ból, termékbemutatóból álló rendezvényre a szomszédos or­szágok mezőgazdasági, élelmi- szeripari és külkereskedelmi szakembereit, illetve képvise­lőit is meghívták. Nem ok nél­kül, hiszen több mint másféle­zerre tehető azoknak az újonnan alakult vegyes- és magánválla- laltoknak a száma, amelyek mind arra számítanak, hogy a gazdasági zárlat után bekapcso­lódhatnak az európai kereskede­lem rendszerébe.- amely már egyébként is elter­jedőben van, nevezetesen -, hogy a tejtermelés jövedelme­zősége már a közeljövőben va­lószínűleg jelentősen nőni fog, mivel minden cég, így a KAGE is, a felvásárlási árak emelését tervezi. A szarvasmarha állo­mány ugyan csökkent, de az egy tehénre jutó tejhozam jelen­tősen emelkedett a közelmúlt­ban, s a várható bő zöldtakar­mány ezt - s így a jövedelmező­séget - tovább növeli majd. Az Agroker Kft. szintén je­lenlévő képviselője a földműve­lésügyi hivatal illetékesénél ne­hezményezte, hogy a Bács-Kis- kunból a közelmúltban benyúj­tott pályázatok elbírálása késik. Kiderült, hogy innen körülbelül ötször annyian pályáztak, mint más megyéből. Á keret kimerü­lőben van, az elbírálás pedig olyan szigorú, hogy a miniszté­rium ne vétózhasson meg egyet­len Bács-Kiskunból érkező, ja­vasolt igényt sem. Az Agroker-nek a falugazdá­szok nekiszegezték a kérdést: miért drágább náluk a gép és a vegyszer, mint más kereske­dőknél? A válasz: a gépre itt ga­rancia van, a növényvédő sze­rek pedig szavatossági időn be­lüliek. B. F. I. Traktor helyett sörkészítés Kissé szokatlan módon kíván szorult anyagi helyzetéből kilá­balni az Uraiban lévő Cselja- binszk traktorgyára. Az egykori szovjet gépipar egyik vezető vállalata magyar közreműkö­déssel sörfőzdét nyitott. Ennek oka, hogy a gyár hagyományos terméke, a traktor iránt a magas ár miatt jelentősen esett a keres­let, így alacsonyabb önköltségű és szinte minden évszakban ke­lendő áru termelése mellett dön­töttek. A nedű helyi értékesíté­sére rögtön meg is nyitottak egy sörözőt, amelyet „Magyar Sö­röző” névre kereszteltek. Mezőgazdasági vásár Újvidéken Befektetés a Hatvani Cukorgyárban Érdekli a halgazdálkodás? Mintegy 600 millió forintos beruházást hajt végre az Érida- nia Béghin-Say francia élelmi- szeripari csoport a Mátravidéki Cukorgyárhoz tartozó Hatvani Cukorgyárban. A Hatvanban lé­tesülő siló - amely előrelátható­lag a jövő évi kampányra már elkészül - a cukor nagytömegű, korszerű és higiénikus tárolását teszi lehetővé, valamint az eset­leges veszteségeket is csök­kenti. Az elkészülő tároló elő­nye továbbá az is, hogy meg­előzhető lesz a cukor összeta­padása, valamint a zsákos cso­magolás költsége. Ugyanakkor a megnövekedett tárolási kapa­citás a kereslet rugalmasabb ki­elégítését is biztosítja. Ezzel a címmel indít tanfo­lyamot a megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány támoga­tásával a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola Bajai Vízgazdál­kodási Intézete. A 60 órás elmé­leti és 36 órás gyakorlati kép­zést tartalmazó előadás-soro­zatra bárki jelentkezhet, de el­sősorban azon érdeklődőket (vállalkozókat, mezőgazdasági kistermelőket, horgász egyesü­leteket) várják, akik valamilyen módon kapcsolódnak a halasta­vak és horgásztavak építése, üzemeltetése, rekonstrukciója és a haltenyésztés témakörei­hez. A tematikában szerepel még a többi között a halak táplálko­zása, halszaporítás, az ivadékok elő- és utónevelése, vízkémiai alapismeretek, a tógazdaságok műszaki létesítményei, vízmi­nőségi kérdések, a lehalászás módszerei és eszközei, halszál­lítás, teleltetés, halegészségügy és természetesen vállalkozász- szervezés. A május 25-én 9 órakor in­duló képzésre még korlátozott 9 Ekkorát hogyan kell fogni? számban elfogadnak jelentke­zőket. Bővebb információt a fő­iskolán személyesen Kolláth Mária adjunktustól, vagy a 79/326-344-es telefonon kap­hatnak az érdeklődők. S. G. Ötszázmilliós fejlesztés Mintegy cáfqlva a mezőgaz­dasági nagyüzemek anyagi és szellemi leépülését, középtávú fejlesztési programot dolgozott ki a Komáromi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rész­vénytársaság. A következő négy évben mintegy ötszázmil­lió forintot költ az állattenyész­tési ágazat korszerűsítésére. Ennek során megújul az 1800 koca tartására alkalmas telepe, amely 35 ezer hízót bocsát ki évente, s biztosítja ezzel az évi 100 ezer sertés feldolgozására alkalmas vágóhíd alapanyagá­nak egyharmadát. A húsüzem korszerűsítésével növelik a csomagolt termékek és készít­mények mennyiségét, melynek egy részét már hosszabb ideje Svédországba is exportálják. Felújítják, korszerűsítik a fe­jőházat is, s javítják a 800 üsző és az 1500 tehén tartási körül­ményeit. Az állományt az el­múlt három évben teljesen men­tesítették a szarvasmarhák egyik gyakori betegségétől, a leukózistól, így az üszőket bár­mely piacon jó áron tudják érté­kesíteni. A tehenek érdeme: egy-egy állat hétezer üteméi is több tejet ad évente.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents