Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-30 / 101. szám

2 PETŐFI NÉPE 1994. április 30., szombat Az MDF választási nagygyűlése Kömpöcön Három nap ünnep Jánoshalmán Pénteken kilenc órakor vette kezdetét Jánoshalmán a három napos mezőgazdasági és kultu­rális seregszemle. Megnyitó be­szédében Szakái Lajos polgár­mesterjelképesnek tartotta ezt a megnyitót, hiszen csütörtökön az első és második világháború áldozatairól emlékeztek meg. A hivatalos megnyitás napján vi­szont a jövő, az óvodások kö­szöntötték a vendégeket. A gépkiállítási főprogram is a jö­vőnek szól, mert mint a pol­gármester mondta, aki gépet jön nézni és vásárolni, az a jövőre gondol. A továbbiakban beszá­molt arról is, hogy a népszerű­ség mellett a rendezvénysorozat támogatóinak is nőtt a száma. Délelőtt 10 órakor megnyitó köszöntőjében Győri János, a rendezvény fő szervezője kö­szöntötte a vendégeket. El­mondta, hogy gépkiállítás célja továbbra sem változott. Azt sze­retnék, hogy a gyártók és for­galmazók itt találkozhassanak a vásárlókkal, amit a mezőgazda­ságban végbement változások még jobban megkívánnak. Zsúfolásig megtelt csütörtö­kön este a kömpöci kultúrház, ahol az MDF választási nagy­gyűlésére került sor. A megje­lentek örömmel fogadták, hogy a „száraz politika” helyett elő­ször a kultúráé volt a főszerep. A közel egyórás műsor után, az összejövetel céljának megfe­lelően, a politika került a közép­pontba. Túri Mihály kömpöci polgármester köszöntője után elsőként Fekete Pál, a körzet or­szággyűlési képviselője szólt a választási ciklus alatt végzett munkájáról. A képviselő - aki a mostani választásokon is jelölt a Bács-Kiskun megyei 5. sz. kör­zetben - visszatekintését egy rendhagyó történelemóra kere­tében tartotta meg. Kiemelte, hogy az utóbbi négy év során ennek az országnak a népe és kormánya heroikus küzdelem­ben érte el történelmi eredmé­nyeit. A legnagyobb sikerek kö­zött említette azt, hogy függet­lenné vált az ország, megszűnt a Varsói Szerződés, a KGST, és kiépült a polgári demokrácia rendszere, amely tartósan mű­ködőképesnek bizonyult. A következő hozzászóló dr. Kozma Huba, országgyűlési képviselő. Az első „újkori” gaz­dakör - amely a csólyospálosi volt - megalakulása óta létrejött hétszáz új szervezet is bizonyítja a gazdaköri mozgalom életké­pességét. A földreformokkal kapcsolatban elmondta, hogy a honfoglalás óta nem volt olyan mértékű tulajdonosváltozás, mint most. Az, hogy mindez ilyen nyugodt mederben folyta­tódhatott le, ahhoz kellett az or­szág lakóinak megértő türelme és teherbíró képessége is. Az elmúlt négy év során végrehaj­tott átalakításokat egy olyan mű­téthez hasonlította, amelyhez nem voltak meg a megfelelő eszközök és fájdalomcsillapí­tók, de meg kellett tenni, hogy a beteg, az ország életben marad­hasson. Van még egy kis idejük? - tette fel a kérdést a hallgatóság­nak Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke -, mert akkor még négy esztendőt kérünk. Tu­dom, most sokan megkérdik: Hogy van ehhez merszük, ami­kor annyi kínlódást és szenve­dést okoztak? Záporoznak ma­napság hozzánk a számonkérő kérdések, amelyeknek a végén talán ott van az aggódás attól, mi lesz a választás után. Talán éb­red az ország abból a hipnotikus álomból, amelyet a Hankiss-féle tévé és a Gombár-féle rádió su­gárzott mindenkibe, azt a bi­zonytalanságot, hogy úgysem fog sikerülni, úgysem kell a föld, minek a kárpótlás. A nagy tét, hogy fölébred-e most az ország ebből a hipnó­zisból, és érzi-e egy baloldali­liberális összefogás veszélyeit - folytatta a pártelnök. A válasz­tásokról szólva, úgy ítélte meg, hogy a Magyar Demokrata Fó­rumnak van esélye arra, hogy megnyerje.- Ahhoz, hogy a keresztény- demokratákkal együtt megnyer­jük a választásokat, ehhez kell minden tízmilliomodnyi ember felelőssége is. Jó érzés kimon­dani, hogy a fenyegető veszély láttán ébred az ország, ezt ta­pasztalom nap mint nap. Ezért fontos az, hogy végiggondoljuk, hogy kitől mit várhatunk - fe­jezte be Lezsák Sándor. A sátorozóhelyek kijelölése A kecskeméti rendőrök felkészültek a vendégjárásra A héten nagy volt a „vendég- forgalom” a megyében. Boross Péter, Károly herceg és Göncz Árpád kereste fel Kecskemétet, illetve környékét. A politikusok útját elsősorban kecskeméti rendőrök biztosították. A ku­lisszatitkokba tegnap Nagy Sándor őrnagy, közrendvédelmi és közlekedési osztályvezető avatta be az újságírókat.- Nem titok, hogy a látoga­tások előtt felkészülünk. A programhelyeket bejárjuk, és biztonsági szempontból kiérté­keljük. Meghatározzuk a betar­tandó biztonsági rendszabályo­kat. Kifejezetten a védett vezető személyi biztonsága érdekében. Károly herceg és a köztársasági elnök kecskeméti programját 130 rendőr biztosította. Az őrnagy beszámolt arról is, hogy a választások közeledtével egyre több programnál, rendez­vénynél igénylik a szervezők a rendőri jelenlétet. Ugyanakkor éppen mára hirdetett nagygyű­lést egy „a rendőrség által nem ismert” politikai szerveződés Kecskeméten. A rendezvényt azonban a szervezők nem jelen­tették be. Nagy Sándor hangsú­lyozta: a rendőrségnek feladata a törvények betartatása. Ezért - ha a gyűlést megtartják - intéz­kedniük kell. Adott esetben erő: szakot is alkalmazva. (Folytatás az 1. oldalról) Elsősorban a Kádár-szigetre és környékére gondolnak, mert ez a terület a természetvédel­men belül is kiemelt védettséget élvez, itt tehát szigorúan veszik a táborozási tilalmat. Buzetzky úr arról is szólt, hogy le fognak ülni a többi hatósággal, hogy ki­Elkészült a „Sortüzek - meg­torlás - menekülés 1956-1957” című tanulmány, amely a kor­mány által megbízott törté­nelmi tényfeltáró bizottság má­sodik jelentése. A dr. Kahler Frigyes, az Igazságügyi Minisz­térium főosztályvezetője által jelöljék azokat a helyeket a Du­nán, ahol vízisielni és vízirobo- gózni lehet. Elmondta még, hogy a vízirendőrökkel és a ha­józási hatóságokkal közösen rendszeresen ellenőrzik ezeket a helyeket és a megszegőkkel szemben súlyos bírságot foga­natosítanak. Papp Zoltán irányított kutatómunka legú­jabb, háromrészes összefoglaló­jának egy-egy fejezete A sortü­zek és a katonai diktatúra kér­déséhez; A megtorlás történe­tének kérdéséhez; A menekül­táradat címet viseli. A jelentést könyv alakban is megjelentetik. Tényfeltárás a sortüzekről Választási tudósítások «Választási tudósítások «Választási tudósítások Döntsön a többségi akarat Az, hogy hazánkban stabili­tás van, az alapvetően a lakos­ságnak köszönhető. Volt tü­relme és még mindig bizakodik. Ezzel a bizalommal nem szabad visszaélni - mondta dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alel- nöke, az MSZP csütörtökön, Jánoshalmán rendezett válasz­tási gyűlésén. A 10-es választási körzetben szerzett tapasztalatai kapcsán dr. Tabajdi Csaba képviselője­lölt örömmel szólt a felső-bács­kai térség önkormányzatainak összefogásáról, arról, hogy szö­vetségbe kívánnak lépni. Mint mondta, ez a jövő útja. Dr. Ta­bajdi Csaba véleménye szerint a térségre jellemző nagyarányú munkanélküliséget az infra­struktúra fejlesztésével - töb­bek között a telefonfejlesztéssel - csökkenteni lehet. Egy kérdésre válaszolva dr. Szűrös Mátyás kifejtette, hogy a szocialisták semmiféle bűnt nem követtek el, tiszta a lelki­ismeretük. Nem kell bocsánatot kérniük. Emlékeztetett arra a korabeli körülményre, hogy az állampártnak csak egy szűk csoportja tartotta kezében az in­formációt kényes kérdésekben, mint például 1956. Az Or­szággyűlés alelnöke helyesnek tartja a dokumentumok nyilvá­nosságra hozatalát, hogy az emberek megismerhessék azo­kat, akik még ennyi megtorlást is keveselltek. A korábban megbuktatott diktatúrák restau­rálásáról szó sem lehet. Dr. Szű­rös Mátyás kifejtette: a szocia­listák azt szeretnék, ha a jövő­ben az emberek többségének akarata érvényesülne a politiká­ban. Ennek érdekében minden­kit felhívott a választásokon való részvételre. A MAGYAR TERMÉKEK VÉDELME MIÉP-nagygyülés Sükösdön Mintegy háromszázötvenen voltak jelen Sükösdön, a lako­dalmas házban Csurka István, a Magyar Igazság és Elet Pártja társelnökének csütörtök esti előadásán. Vízi Jánosné, a bajai és dr. Tamás Károly, a kalocsai választókörzet MIEP-jelöltje köszöntötte a vendéget, majd Csurka István emelkedett szó­lásra, aki majd kétórás előadá­sában három fő témát elemzett. A szónok részletesen foglal­kozott a privatizációval, mint a rendszerváltás kulcskérdésével. A kormányt e tekintetben bűnök terhelik, mert a tulajdonváltást elsősorban a múlt rendszer ki­váltságosainak javára hajtotta végre - jelentette ki. A MIEP arra törekedik, hogy minden ha­logatás nélkül igazságos tulaj­donelosztást alakítson ki. A munkavállalói részvényprog­ramot meddő kezdeményezés­nek ítélte, mely által csak kevés dolgozó jutott résztulajdonhoz. Ami a párt mezőgazdasági poli­tikáját illeti, a nyugati piacok még áldozatok árán való meg­tartása mellett a keletiek vissza­szerzésére helyezik a hangsúlyt. Nem járható út, hogy a szovjet piac megszűnésével érvelve egész mezőgazdasági kultúrá­kat szüntessenek meg. Csurka István végezetül az oktatás kérdéseivel foglalko­zott. A MIÉP programját ismer­tetve elmondta, hogy ennek lé­nyege a nemzeti és keresztény értékekre épülő oktatási rend­szer megteremtése, a középis­koláig a tanulás ingyenessége. Kellemetlen névrokonság Legutóbb a Keresztényde­mokrata Néppárt jelöltje, dr. Murányi László mutatkozott be az Izsákiaknak. Mint elmondta, soha nem volt tagja egyetlen pártnak sem, jelenleg sem az, hogy most mégis a KDNP szí­neiben indul, annak egyrészt az az oka, hogy ennek eszméivel, programjával tud azonosulni, másrészt a párt kiskőrösi szer­vezete felkérte a jelöltség vál­lalására. Kiskőröshöz, a 6-os választókerülethez egyébként gyökerei is kötik, hiszen itt ne­velkedett, édesapja a város köz- tiszteletben álló evangélikus lelkésze volt 28 éven át. Programismertetőjében töb­bek között arról szólt, hogy az ország gazdasági megújulásá­hoz morális megújulás kell, hi­szen hatalmas az erkölcsi pusz­títás - talán a gazdaságinál is nagyobb - amit az elmúlt rend­szer 45 éve alatt véghez vitt. Egy kérdésre válaszolva Mu­rányi úr elmondta, hogy válasz­tási kampánya során igen sok bosszúságot okoz számára egy névazonosság. A lapok nemré­giben többször is szalagcímek­ben hozták a Murányi nevet (keresztnév nélkül), egy kecs­keméti vállalkozó - Murányi József - kétes ügyletei kap­csán. Mint a gyűléseken több­ször is kiderült, nem mindenki számára világos, hogy csupán névrokonságról van szó, és ez a Murányi nem az a Murányi...-tetézi­A KÖZTÁRSASÁG PÁRT KEREKEGYHÁZÁN Nyugdíjemelés még az idén Még ebben az évben az inflá­ció mértékének megfelelő ösz- szegű nyugdíjemelést hajtunk végre, ha pártunk kormányra kerül - jelentette ki Palotás Já­nos, a Köztársaság Párt elnöke csütörtökön az országos nyugdí­jastalálkozón mondott beszédé­ben, Kerekegyházán. Az ország minden tájáról ér­kezett mintegy 4500 résztvevő nagy tapssal fogadta a pártel­nöknek azt a bejelentését is, mi­szerint kezdettől törvénybe fog­lalják a nyugdíjak értékállósá­gát, amint erre a történelmi le­hetőség megadatik. Közzétett programjukból kitűnik: nyugdí­jaspolitikájuk egyrészt azon a gazdasági elgondoláson alapul, hogy a nyugdíjak emelésével tu­lajdonképpen a vásárlóerő nö­vekszik, s ez a pénz visszaforog a gazdaságba. Szociális szem­pontból pedig arra az alapve­tően jogos igényre helyezték politikájukat, hogy a hosszú évek munkájával szerzett nyug­díjak pusztán az évek múlásával ne veszítsenek értékükből. Mindezt a legalább az inflációt követő, de méginkább megha­ladó, rendszeres emeléssel lehet elérni. Véleményük szerint a költ­ségvetésben jelenleg is megvan erre a fedezet, csak másként kel­lene elosztani, a privatizációnak például elég lenne akárcsak egy kis hányadát e célra fordítani. Az önmagát pragmatikusnak tartó Köztársaság Párt a gazda­ság élénkítésének szükségessé­gére helyezi a fő hangsúlyt - mondta el a továbbiakban Palo­tás János. Meggyőződésük sze­rint a privatizáció felgyorsításá­ban, illetve a még az ÄV Rt.-nél lévő vagyontárgyak valódi érté­ken való értékesítésével jelentő­sen növelhető a költségvetés bevétele. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Szolidaritás-nagygyűlés Meg kell ismételnünk 1980 augusztusát! - hangoztatta Jerzy Borowczak, a gdanski hajógyár Szolidaritás szerveze­tének vezetője azon a pénteki nagygyűlésen, amit a tenger­parti városban az elesett hajógyári munkások emlékműve előtt tartottak. A több száz résztvevő támogatásáról biztosí­totta a sztrájkoló bányászokat, és kilátásba helyezték, hogy csatlakoznak hozzájuk. Jacek Rybicki, a körzeti Szolidari­tás-vezetőség elnöke közölte, hogy ezt a kormányt csak nyomás gyakorlásával lehet meghátrálásra kényszeríteni, s a szervezet kész is a nyomásgyakorlásra. Megkezdődtek az egyeztetések Palában megkezdődött az összekötő csoport és a boszniai szerb vezetés találkozója. A Charles Redman amerikai és Alekszej Nyikiforov orosz diplomata vezette küldöttség leg­alább három hónapos tűzszünetre tesz javaslatot a szerbek­nek, s igyekszik elfogadtatni Bosznia felosztásának 51-49 százalékos arányát a bosnyák-horvát szövetség javára. A tűzszünetet illetően a szerbek hosszabb, a szarajevói kor­mány rövidebb időtartamot szeretnének. A Reuter szerint a szerbek arra gyanakszanak, hogy a bosnyák hadsereg táma­dásra készül Brckónál, a két szerb területet összekötő fo­lyosó leggyengébb pontján. A muzulmán csapatok és fegy­verzet átcsoportosítását az amerikai felderítés is jelezte. EBEE-aggodalom Koszovó miatt Az, Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) bécsi székhelyű állandó bizottsága csütörtöki ülésén aggodalmának adott hangot a koszovói helyzet miatt. Az ülésről kiadott közlemény szerint a bizottság felszólította a jugoszláv vezetést: tegye lehetővé, hogy az EBEÉ megfigye­lői folytathassák tevékenységüket a főként albánok lakta Ko­szovóban. Jelenlétük ugyanis megakadályozhatja a hangulat elmérgesedését és a válság kiéleződését a térségben. Orosz-lett katonai szerződés A mai moszkvai orosz-lett csúcstalálkozón aláírják azt a katonai szerződéscsomagot, amely a két ország közötti ed­digi vitás kérdéseket hivatott rendezni - jelentette be pénte­ken az orosz elnök sajtószolgálata. A közlés szerint Guntis Ulmanis államfőt az egynapos hivatalos látogatásra elkíséri Valdis Birkavs miniszterelnök is. Borisz Jelcin orosz elnök lett vendégével aláírja a csapatkivonásra vonatkozó alap- szerződést, amely szerint az orosz egységeknek ez év au­gusztus 31-ig kell távozniuk a balti államból. Tömegesen menekülnek Ruandából Kétszázötvenezer lelkileg felzaklatott menekült özönlött Ruandából a szomszédos Tanzániába egyetlen nap leforgása alatt. Ezt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) közölte, s hozzáfűzte: ez volt a legnagyobb és leggyorsabb tömeges menekülés, amelyet valaha is tapasztaltak. Beszá­moltak arról is, hogy pénteken reggel rendőrök és katonák gépfegyvertüzet zúdítottak mintegy ötezer fogolyra. POLITIKAI SHOW 1994. május 4-én 19 órakor a kecskeméti Tudomány és Technika Házában GLATTFELDER BÉLA, a Fidesz képviselőjelöltje válaszol a kérdések özönére. Mindenkit szeretettel várunk! ________ J ( fizetett politikai hirdetés)

Next

/
Thumbnails
Contents