Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-21 / 93. szám
PRIVATIZÁCIÓ Föltankolták a MÓL Rt. részvényeit! • A MÓL Rt. forgalma tavaly 1000 milliárd forint volt. Mire ez a cikk olvasóinkhoz eljut, addigra már talán azt is lehet majd tudni, hogy az allokáció (vagyis a kártya elven működő elosztás) során kinek mennyi jut a MÓL Rt. elsőbbségi részvényeiből. A kárpótlási jegyekért felajánlott részvénycsomagot ugyanis 1 hét alatt túljegyezték. Ez semmilyen meglepetést nem okozott. Mondhatni: várható volt. Ez esetben ugyanis - a korábban 30 millió forint értékben felajánlott részvénypakett cserearányához képest - most jóval vonzóbb kondíciókat kínálnak a befektetőknek. Nevezetesen: 2 db, 10 ezer forint címletértékű kárpótlási jegyért 3 db, 10 ezer forint névértékű MOL-részvényt kaphatnak. További csábítást jelenthetett, hogy a cég ez évi osztalékából fix 12%-ot ígérnek, igaz ugyan, hogy az új részvénytulajdonosok szavazati jogot nem kaphatnak, de így is több, mint 100%-os megtérüléssel „vehetik” ki pénzüket a kárpótlási jegyből. Márpedig manapság ez nagyon jó üzletnek számít, hiszen a tőzsdén csak a címletérték 65%-át kaphatnák érte. Még ennél is sokkal rosszabb, mindössze 43%-os az arány, ha azt vesszük figyelembe, hogy a törvény értelmében ma a kárpótlási jegy kamattal növelt címletértéke 152,1%. Ennyiért számítják be, ha állami vagyon megvásárlására fordítja valaki. De hagyjuk a számokat, ismerkedjünk egy kicsit a céggel. A mintegy 20 ezer alkalmazottat foglalkoztató mamutvállalat vagyona most kb. 100 milliárd forintot ér. A nyersolaj mellett földgáz beszerzésével is foglalkozik. Az ország földgázszükségletének felét - évi 5,5 milliárd köbmétert - maga termeli ki, másik felét Oroszországból vásárolja. A MÓL Rt. forgalma 1993-ban 1000 milliárd forint volt. Az éves hazai olajszükséglet háromnegyedét, 6 millió tonnát ugyancsak Oroszországból vásárolják, itthon mindössze 2 millió tonnányit tudnak termelni. A bécsi Der Standardnak adott interjúban Gyuris Ernő igazgató reményét fejezte ki, hogy hamarosan ismét megnyithatják a délszláv válság miatt lezárt Ad- ria-kőolajvezetéket, s ezáltal egyéb beszerzési forrásokból csökkenthető az egyoldalú függőség. A MÓL Rt. tevékenysége azonban a behozatalnál sokkal szélesebb körű. Ide tartozik a szénhidrogének kutatása, kitermelése, szállítása, kereskedelme és feldolgozása is. Finomítókapacitása évente mintegy 11 millió tonna kőolaj feldolgozására nyújt lehetőséget. A cég külföldön is aktív, Tunéziában vegyes vállalata van, Nyugat-Szibériában és Kazahsztánban pedig részt vesz a kőolajkutatásban. A gazdálkodási mutatók elég kedvezőek. Rövid és hosszú távú idegen forrásainak, hiteleinek aránya alacsony, a társaság likviditása, fizetőképessége kifejezetten jó. Jövedelmezősége ugyan - az utóbbi időben sorra megjelenő versenytársak miatt - az utóbbi években jelentősen romlott, de a cég állja a sarat. A tervek a piaci részesedés megőrzésére irányulnak. A benzinkúthálózat fejlesztése mellett ki akarják építeni az országhatár és Győr közötti olajvezetéket, hogy ezáltal csökkenthessék az orosz behozataltól való egyoldalú függőséget. S a következő hónapokban esedékes privatizáció sem kérdőjelezi meg: a többségi részesedés ottani tulajdonban marad. A részvények egyelőre bizonyosan nem kerülnek tőzsdére, s ma még a majdani stratégiai befektető kiléte sem ismert. Most 0,99%-os tulajdoni hányadot, összesen 969.540 ezer forint értékű részvényt kínáltak fel kárpótlási jegyért. Az eredeti, saját jogon kárpótoltak - Sepsey Tamás államtitkár hathatós közbenjárására - abszolút elsőbbséget élveztek. Szabó Katalin, a forgalmazást vezető Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. munkatársa szerint ezt a lehetőséget igazán érdemes volt megragadniuk a kárpótoltaknak. A szakember nem vitatta, hogy spekulánsokat sem lehetett kizárni. Nagyon sokan jegyeztek ugyanis meghatalmazással, eredeti határozatban kárpótlási jeggyel... Márpedig ezt el kell fogadniuk. Csakhogy - rossz nyelvek szerint - az így szerzett papírokat 20%-os jutalékkal azonnal továbbadják egyelőre inkognitóban maradó intézményi befektetőknek. Ha viszont ez tényleg így van, az az igazi kárpótoltak számára még inkább megnyugtató. Biztosak lehetnek benne: ez egy jó befektetés volt. Hosszabb távra is. Hiszen intézményi befektető csak akkor vásárol, ha bizakodó a cég jövőjét és osztalékát illetően. Rövid távon sem megvetendő azonban a MÓL Rt.-papír csábereje. Hiszen a már most járó 12%-os osztalékkal együtt a befektetés minimálisan az inflációt némileg meghaladó nyereséget hoz. S ha netán mégis meg akarna válni tőle valaki, számíthat rá, hogy a tőzsdén kívül folyamatosan is biztos lesz igény a részvényekre. INTERJÚ DR. SZABÓ TAMÁSSAL Új kárpótlási földkijelölések • Szabó Tamás privatizációs miniszter. Regionális ÁVÜ-irodák- Változatlanul nagy az igény a kárpótlási jegyek földre váltására. Mindenkinek jut föld?- A mostani, pótlólagos földkijelölések a jelenleg ismert igények 82%-át elégítik ki, de folynak a tárgyalások a Honvédelmi Minisztériummal és a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel újabb területek kárpótlásba vonásáról. Meggyőződésem, hogy mindenki földhöz tud jutni.- Mi történt a kárpótlás folytán már magántulajdonba került földekkel?- A mezőgazdaság új erőre kapott, hiszen a kárpótlás nemcsak a kárpótoltak sérelmeinek vagyoni orvoslását szolgálja, hanem egyben tőkeinjekció is. Ennek is köszönhetően a parlag földek aránya már évtizedek óta nem volt olyan alacsony, mint ezen a tavaszon. A földtulajdonosok harminc százalékkal több vetőmagot, négyszer annyi - 2 milliárd forint értékű - mezőgazdasági gépet vásároltak, mint tavaly ilyenkor. A magántulajdonú föld új lendületet visz a mezőgazdaságba.- Mikor kerülnek árverésre a pótlólagosan kijelölt földek?- Ha minden jól megy, júniusban a kárpótlásban részesült állampolgárok már ezekre, a jelenleg még állami tulajdonú földekre is licitálhatnak. A kecskeméti székhelyű Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatásával a közelmúltban az ÁVÜ új regionális irodákat nyitott Bács-Kiskunban. Molnár Mihály, az alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, a kiskunhalasi, a kalocsai és a kunszentmiklósi máris várja az érdeklődőket mindazokkal az információkkal, amelyek mostanáig az ÁVÜ Bács-Kis- kun megyei egyetlen, kecskeméti regionális irodájában voltak beszerezhetők. A megyében a tervek szerint összesen hét regionális iroda nyílik, a kővetkezőt ünnepélyes keretek között, április 28-án, Károly walesi herceg látogatása alkalmával, a kecskeméti inkubátorházban adják át. Az érdeklődők számára hozzáférhető lesz a vállalkozói adatbázis, részt vehetnek a vállalkozók számára hasznos, speciális továbbképzéseken, tréningeken. A regionális irodában az inkubátorház lakói, Kecskemét és vonzáskörzete számára a többi között a mikrohitel igénylésére is lehetőség nyílik. Az alapítvány sajátos konstrukciójában az erre szánt, évi több mint ötvenmilliós alapból, a kezdő vállalkozók félmillió forintnyi hitelt, 23 százalékos kamatra igényelhetnek (fedezet biztosítása nélkül). Mindezen túl sokféle hasznos szolgáltatás, a befektetési, a nemzetközi bemutatkozási lehetőségek ismertetése, adótanácsadás, vámügyintézés várja az ügyfeleket. Újdonság még, hogy az alközpontok működését húsz-harminc szakemberből álló szaktanácsadó hálózat segíti. Valamennyi irodára jellemző, hogy lehetőségei szerint részt vesz a helyi önkormányzatok vállalkozói menedzselésében, területfejlesztési koncepciójának létrehozásában, segít az Expo-pá- lyázatok elkészítésében is. A bajai regionális irodát májusban, a kiskunfélegyházit és a kiskunhalasit júniusban adják át. KIMUTATÁS Az Állami Gazdaságoknál, illetve a jogutód társaságoknál a kárpótlással és a pótlólagos kárpótlással összefüggő termőterület-változásokról Állami gazdaságok neve Összes termő terület Kárpótlásra kijelölt alkalmazotti tanüzemi védett címen elkerülő Pótlólagos kárpótlási igény Vagyonkezelők végleges javaslata Jogutód tevékenységéhez szükséges terület Elkerülő összes terület 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ha AK ha AK ha AK ha AK ha AK % 7 Bajai MG. Komb. 15,874 357,167 2,555 57,448 2,386 54,202 1,100 13,660 12,219 286,059 23.03 8 Bácsalmási ÁG. 6,961 195,899 2,837 82,607 1,282 34,667 24 97 4,100 113,195 41.10 9 Délalföldi ÁG. 698 11,756 278 5,162 49 609 0 0 420 6,594 39.83 10 Helvéciái ÁG. 6,809 62,781 1,920 17,703 279 1,296 822 12,187 4,067 32,891 40.27 11 Hosszúhegy ÁG. 8,569 175,121 2,862 58,489 0 0 0 0 5,707 116,632 33.40 12 Izsáki ÁG. 4,385 48,173 3,546 38,956 0 0 0 0 839 9,217 80.87 13 Kalocsai ÁG. 4,303 94,869 2,112 41,084 2,313 41,323 797 13,066 1,395 40,719 67.60 14 Kiskőrösi ÁG. 6,133 45,156 3,964 31,846 157 847 699 1,972 1,470 11,338 76.03 15 Kiskunhalasi ÁG. 1,745 26,419 1,580 23,973 683 4,379 279 2,934-114-488 106.53 16 Kkhalas "Farmer" KFT. 7,233 56,481 3,823 29,853 531 1,689 2,711 10,166 699 16,462 90.34 17 Kmét-Szikra ÁG. 3,726 67,094 1,208 14,579 2,136 21,870 1,769 30,881 749 21,634 79.90 18 Városföldi ÁG. 6,723 102,960 2,521 5,008 1,679 34,903 1,542 8,327 2,660 89,625 60.43 Bács összesen: 73,159 1,243,876 29,206 406,708 11,496 195,784 9,742 93,291 34,211 743,877 53.24 TALLÓZÓ A külföldi tőke egyre inkább válogat- Az amerikai üzletemberek az összes külföldi befektetés mintegy negyven százalékát jegyzik hazánkban. Összegszerűen ez durván hárommilli- árd dollár tőke Magyarországra telepítését jelenti. Ösz- szehasonlításul: a volt szocialista országokba áramlott amerikai tőkének több mint felét itt fektették be. Relatív előnyük azonban fogyóban van szomszédainkkal, különösen Csehországgal és Lengyelországgal szemben - közölte Fáth Péter. A budapesti székhelyű, öt éve működő Amerikai Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója úgy véli: csak gyorsabb privatizációval, s például az energia- és bankszektor külföldi befektetők előtti megnyitásával lehet fenntartani a milliárdos nagyságrendű tőkebeáramlást. (Napi Gazdaság, IV. 11.) A cégek többsége átalakult- A privatizációs törvény szerint az állami vállalatoknak legkésőbb 1994. március 31-éig át kellett alakulniuk gazdasági társasággá. Ha ezt valamilyen okból nem lehetett végrehajtani egyes cégeknél, úgy azokat végelszámolással vagy felszámolási eljárással megszüntetik. A végelszámolás célja, hogy a vagyon értékesítéséből befolyt összegből hiteleket kifizessék. Ha az eladás után még marad állami vagyon, az az alapítóhoz kerül vissza. (Magyar Hírlap, IV. 6.) Centrum-avatás Kecskeméten A Centrum Áruházak Rt. és az ÁVÜ privatizációs szerződését hétfőn írták alá a két fél képviselői. A négy esztendeje húzódó tulajdonosváltási folyamat végére úgy került pont, ahogyan az üzletlánc kollektívái számára legelőnyösebb: a Centrum Áruházak Rt. országos hálózata 51 százalékban a dolgozók tulajdonában maradt. A jelentős beruházásokat igénylő, többségükben korszerűsítésre váró áruházaik között a kecskeméti a kivételek közé tartozik azzal, hogy már felújítva, új arculattal fogadja a vásárlókat. Adorján Mihályné igazgatónő elmondta, a január 20-án kezdődött átalakítási munkálatokat jelentős részben befejezték, az osztályok új profilja, elhelyezési rendje kialakult. A nagyszabású korszerűsítési munkálatok között az egyik legnagyobb az élelmiszerosztály átalakítása volt, sokkal nagyobb, esztétikusán kialakított alapterületen, az áruk sokkal nagyobb választékával fogadja a vásárlókat. A Centrum a privatizációs szerződés hétfői aláírását követően kedden úgy ünnepelt együtt a vásárlókkal, hogy valamennyi cikk árából tíz százalék kedvezményt adott. Az ünnepi akciónak az elkövetkezendő hetekben folytatása is következik. Ma például egész napos program keretében árubemutatókkal, kóstolókkal, akciókkal fogadnak minden érdeklődőt. Bemutatkoznak a többi között a sárospataki kerámiatermékek, amelyek egy része ezúttal a helyszínen készül. A felújított kecskeméti Centrumot április 26-án, dr. Boross Péter miniszterelnök ünnepélyes keretek között adja át a vásárlóknak. Ebből az alkalomból nyitnak új shopot a Primőr Nemzetközi Kozmetikai Kft. és a Wrangler termékeinek, amelyek más márkás cikkek mellett ugyancsak teljes termékválasztékban lesznek kaphatók. Adorjánné elmondta, a privatizáció sikeréért köszönet illeti a vásárlókat is, akik a múlt esztendő végén aláírásaikkal, s folyamatos vásárlásukkal kitartottak a Centrum mellett.
