Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-21 / 93. szám
LAcJ OSMIZSE A SZOVJETEK HAGYTÁK HÁTRA Aknák a benei határban • Gyakorlóaknák százait rejti az erdő. Riasztó kép fogadja a La- dánybene és Táborfalva közötti festői szépségű erdőben kirándulókat, a gombászokat, a pirosítógyökeret, borókabogyót vagy sóskaborbolyát gyűjtőket. Több száz gyakorló harckocsi-taposóaknára és gyújtószerkezetekre bukkanhatnak egy hatalmas gödörbe hányva. A félelmetes kinézetű szerkezetek a gödrön túl is szétszórva hevernek az erdőben, és senki nem tudja, mi van a környező mesterséges dombok alatt, valamint a gödör alján. A szakértők szerint nem veszélyesek a gyakorlóaknák, de ki zárhatja ki, hogy akár egyetlen éles robbanószer- kezet is lehet köztük? Kecskeméten körülzárt, volt szovjet katonai objektumban is találtak veszélyes robbanószerkezetet és a Táborfalva-Ladánybene közötti erdő is a szovjet hadsereg gyakorlóterülete volt, az aknákat is ők hagyták hátra. Az aknák felfedezése egy áprilisi tréfával indult: 1-jén egy ladánybenei polgár bejelentette, hogy harckocsiakna van a háza előtt. A rendőrök a tűzszerészek kiérkezéséig biztosították az aknát, a szakértők megszemlélték az erdőt is, de nem láttak okot beavatkozásra. GAZDAGRÉTEN NYITNAK BOLTOT Olasz tőkebevonás Ifjabb Juhász Pintér Márk egyéni vállalkozóként, családi segítséggel 1992. március 1-jén kezdte el magánvágóhídjának építését Lajosmizsén és még abban az évben, október 18-án megtörtént a próbaüzem. Egy esztendő után az egyéni vállalkozásba két olasz üzletember társult be és kft.-vé alakult a vágóhíd. Felvetésünkre Juhász Pintér Márk megerősítette: az adójogszabályok miatt is kedvező a külföldi tőke bevonása, de másról is szó van. A külföldi jelenlét fő célja, hogy olasz típusú feldolgozott termékeket akarnak majd gyártani: füstölésmentes és fűszer- szegény készítményeket. A felmérések szerint sok honfitársunk fogyasztana ilyet, de ezeket jórészt még csak importból lehet beszerezni. A vágóhídon egyébként az egyik olasz urat - aki húsipari szakember - nem az irodában, hanem a feldolgozóban találtuk. Figyelemmel kísért minden műveletet és egész évben Lajosmizsén van. A másik olasz társ pedig közgazdász. Egy műszak alatt száz sertés a vágóhíd kapacitása, tavaly húszezer sertést vágtak. A beszerzés egyelőre túlnyomórészt csak nagyüzemekből lehetséges, mivel olyan piacuk van, ami ezt fogadja. Juhász Pintér Márkot arról is megkérdeztük, miért jó Lajosmizsének, hogy van egy ilyen vágóhídja. Elmondta, 24 helybelinek ad munkát, a távolabbi üzletekben foglalkoztatottakkal együtt már 39 munkatársuk van. A helyi üzletekbe is szállítnak árut. A lajosmizsei sertéstartó gazdák közül még kevesen profitálnak a vállalkozásból. Csak azoktól tudnak sertést venni, akik átálltak a hússertés tartására. Remélhetően egyre többen lesznek és néhány év múlva 20-30 kilométeres körzetből meg tudják oldani a beszerzést. A vágóhídról szállítanak a budapesti húsboltoknak, feldolgozóknak és áruházláncoknak. Egy országos hálózatba be is kapcsolódtak, éppen ma nyitnak - mint üzemeltetők - a budapesti Gazdagréten üzletet. • Tavaly már húszezer sertést vágtak itt. Földárverési botrány (Folytatás az 1. oldalról) A Lajosmizsei Kossuth Szövetkezet kárpótlásra kijelölt földjeire a tavalyi árverésen a licitálók aláírták azt a nyilatkozatot, hogy a megvásárolt földek után aranykoronánként 645 forint 38 fillért kell fizetniük. Hivatali határozat A teher a szövetkezet útépítéséből ered és a kárpótlási földek aranykoronában ki nem fejezhető értéknövekedéséért ennek megtérítését elismerte a kárrendezési hivatal. Több licitáló - bár aláírta a nyilatkozatot - jelezte: nem ért egyet a fizetési kötelezettséggel és perre viszik a dolgot. Megkeresték Mészáros László országgyűlési képviselőt is, aki továbbította a problémát dr. Sepsey Tamásnak. Az államtitkár állásfoglalása nyomán - amit lapunkban részletesen ismertettünk - a megyei kárrendezési hivatal most határozatban utasította el a szövetkezet igényét. Hasonlóan járt a Kossuth az őszi- és kajszibarack-, valamint az almaültetvények telepítésének aranykoronában ki nem fejezhető értéknövekedés-megtérítési igényével is, amin viszont az első pillanattól vita volt. A hivatal véleménye szerint aranykoronában ki van fejezve az értéknövekedés. Ha ugyanis egy szántót gyümölcsössel telepítenek be, akkor művelésiág-változás miatt az aranykorona-érték mintegy a háromszorosára nő. A szövetkezet most hétfőn értesült a kárrendezési hivatal döntéséről, amit aznap megfellebbezett, így nincs jogerős határozat, ezért jelentették be tegnap, hogy elmarad az árverés, ami után kitört a botrány a moziban. Bujdosó Márton, a Kossuth Szövetkezet elnökének a véleményére is kíváncsiak voltunk. Magántulajdon sérülne Úgy véli, a törvény szerint tisztességgel jelölték ki kárpótlásra a 7 ezer 400 aranykorona értékű földet. Ebben volt 170 hektár, jórészt telepített erdő és 60 hektár gyümölcsös is. U- tóbbi - az állami támogatással csökkentett - értéke 14,5 millió forint és 1,9 millió a kerítés. (A kerítés megfizetésének kötelezettségét tegnap elismerte a kár- rendezési hivatal munkatársa.) A szövetkezet 1977-1988 között épített, mintegy 13 kilométernyi útjának - az amortizációval csökkentett - költsége 19,6 millió. Az elnök szerint, ha ezt, illetve a gyümölcsösök telepítési költségeinek nagy részét nem térítik meg nekik, úgy az 520 szövetkezeti tag magántulajdona sérül. Úgy véli, nem megoldás, ha egy-két „nagy étvágyú” helyi ember keresztes hadjáratot indít a szövetkezet tagjai vagyonának megszerzéséért. Szerinte is igazságosabb lett volna az úthoz közel eső földekre több terhet tenni, de ez nem az ő feladatuk volt. A megyei kárrendezési hivatal mindenesetre az út költségeinek rá- terhelését a kárpótlási földekre most hatályon kívül helyezte. Bujdosó Márton szerint erre nem volt joguk, legfeljebb a bíróságnak lenne. Azzal egyetért, hogy az önkormányzatnak átadott utat az önkormányzat fizesse meg a szövetkezetnek, ha ehhez az állam pénzt ad az útalapból. A gyümölcsösökkel kapcsolatban az a véleménye: ezek értékét az aranykoronanövekmény licitáláskori árával csökkentve az új tulajdonosok térítsék meg, akiknek erre - a támogatási rendelet értelmében - soron kívül az államnak kell biztosítani 30 százalékos támogatást és kedvezményes hitelt. A brüsszeli bíróságig Bujdosó Márton úgy véli: az új tulajdonos még így is féláron juthat hozzá egy hosszú távon megélhetést biztosító vagyonhoz. A hazai kárpótlási gyakorlattal szembeforduló elnök végezetül arról számolt be: ha meg lehet tenni, hogy valakitől a XX. század végén térítés nélkül egy ilyen vagyont elvegyenek, akkor akár a brüsszeli nemzetközi bíróságig is kész elmenni. Mihályka Gyula A drámafesztivál sikercsapata • Adonyi Gabriella tanárnő felkészítésével a lajosmizsei iskola 6/b és 8/c osztályos diákjaiból álló csoport második lett az angol nyelvű drámafesztivál országos döntőjében és különdíjat is nyertek. Tizenötödik stáció Fatimában A környezetből néhány méterre kiemelkedő fatimai Kálváriáról szétnézve megfigyelte Asztalos József lajosmizsei plébános, hogy a külföldi magyarok buzgóságát dicsérő Szent István-kápolnánál volna hely a hiányzó, tizenötödik stáció felépítésére. Azonnal arra gondolt, hogy erre az itthon élő honfitársainak kellene vállalkozni. Magyarország feltámadását is jelképezhetné a Megváltó diadalát ábrázoló keresztúti állomás. Lourdes-ban is megrendülve döbbent rá az 1912-ben magyar hívők által emeltetett hatodik stációnál nemzetünk megaláztatására. Úgy rabolták el országunkat polgársága nagy részétől, történelmi területei kétharmadától, mint ahogyan Jézust megfosztották ruháitól. Hazaérve egyetértést és segítséget kérve levélben tájékoztatta a magyar és portugál egyházi hatóságokat javaslatáról. Az Ibériai-félszigetről jóval hamarabb érkezett válasz, mint Esztergomból. Biztatta a kegyhely legfőbb lelki gondozója: „megbirkózik a stációállítás • Asztalos József nem könnyű feladatával, aki Lajosmizsén virágos kertet varázsolt Isten háza köré, aki a hívek összefogásával pótoltatta a háborúban veszett harangokat.” Megbirkózott, bár különféle pénzkiviteli tilalmak miatt már-már föladta. Fatimából jött a segítség. Az ottani papok erejét meghaladta az oda zarándoklók által kért sok-sok mise. Kétezer istentisztelet elmondását püspöki engedélyekkel fölajánlották a magyaroknak. A misékre kint befizetett pénzeket így a fatimai stáció kivitelezésére fordíthatták. Az itthon elmondott misékért egyházilag előírt díjak megtakarításaiból kétharmadrészben a kanonok plébános, egyharmad részben a mizsei hívők vállalták. Az új keresztúti állomás fölszentelésére a csodás események 75. évfordulóján, tavaly októberben került sor. Ezer pap végezte a szertartást. A konferenciára, az ünnepségekre megbecsült meghívott volt Asztalos József plébános. Azóta sok tízezren olvasták a Jézus megdicsőülését hirdető stáción: „Hálából Magyarország feltámadásáért. A lajosmizsei plébános és hívei”. A hivatalos portugáliai útján Fatimába is ellátogató Göncz Árpád levélben ismerte el a magyar pap áldozatvállalását, szervezőmunkáját. „Nagy szolgálatot tett ezzel hazájának, amit magam is szeretnék megköszönni.” Heltai Nándor Citerások jubileuma Ünnepi megemlékezésre várják az érdeklődőket április 23-án, szombaton, délután öt órára a lajosmizsei moziba. Ekkor köszöntik a húsz esztendeje alakult Rózsa Sándor Citerazenekart és az öt éve alakult öszikék Népdalkört. A műsor vendége lesz az Öcsödi Hagyományőrző Pávakor és a Táborfal vi Népzenei Együttes is. A vendégek számára különleges meglepetés készül. Falugazdász Lajosmizsén és környékén is nagy érdeklődés van a közelmúltban megbízott falugazdász tevékenysége iránt. A gazdák örömmel fogadták, hogy van, aki meghallgatja gondjukat-bajukat és szakmai tanácsokkal is ellátja őket. Bogya Tibor falugazdász a la- jomizsei városházán szerdánként 13 órától 16 óráig, csütörtökönként reggel fél nyolctól 12 óráig tart fogadóórát. A felsőlajosi faluházban kedden 13 órától 16 óráig érhető el. Ladánybenén a polgármesteri hivatalban szerdán reggel fél nyolctól 12 óráig várja az érdeklődőket a falugazdász. Jótékonysági hangverseny A lajosmizsei római katolikus templomban jótékony- sági hangversenyt rendeznek április 24-én, vasárnap 17 óra 45 perckor. Fellép Németh József Liszt-díjas operaénekes. Belépődíj nincs, az adományokat a lajosmizsei rászorultak megsegítésére kívánják felhasználni a koncert rendezői. A pusztatemplom megmentéséért Szintén a lajosmizsei katolikus templomban rendeznek jótékonysági hangversenyt május 22-én, ekkor az 1270-ben épült pusztatemplom megmentéséért. A romot és környékét sikerült kiváltani a Kossuth szövetkezet kárpótlásra kijelölt földjei közül, így már többen a templom újjáépítésén gondolkodnak. Sólyom Jánostól megtudtuk: ha a régész ráér és a falak tövét fel tudja tárni, elkezdődhet a falak megerősítése. A templomtól mintegy 30-40 méterre a föld alatt megvan a pontos helye annak a hatalmas üregnek is, amiről egyelőre nem tudni, mit rejt. Kossuth Lajosra emlékeznek Május 1-jén a lajomizsei moziban Kossuth Lajosról emlékeznek meg. Az ünnepi műsort a nyugdíjasok, valamint a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesülete közösen szervezi. Fiatalok kiállítása A lajosmizsei általános iskolai kollégium aulájában a kiállítássorozat legújabb részeként két kecskeméti fiatal alkotásai láthatók. Fekete János fotós és Fekete Marcel grafikus művei április 28-áig tekinthetők meg. Az oldalt szerkeszti: Mihályka Gyula
