Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-19 / 91. szám

10 Pénz, vállalkozás, piac 1994. április 19., kedd Terjeszkedik az Optinova Az Optinova Magyar-Ame­rikai Optikai Kft. a múlt eszten­dőben 132 millió forintos for­galmat ért el. Az előző eszten­dőben a vállalkozás forgalma 120 millió forint volt. A cég a már meglévő belvárosi üzlete mellett hamarosan újabb szalont nyit a fővárosban és Szegeden is. Az Optinova volt az első olyan cég Magyarországon, amely komplex optikai szolgál­tatást kínált, beleértve a kompu­teres szemvizsgálatot, látáse­lemzést, helybeni lencsegyár­tást, sőt kontaktlencsék készíté­sét is. A cég az Ofotért Rt. és a New-York-i székhelyű Osman Trading Inc. közös vállalko­zása. A magyar tulajdon 51 szá­zalék, az amerikai tulajdon pe­dig 49 százalék. Kispénzűekből részvényesek Befektetési lehetőségek hazánkban Külföldi nagy világlapoknál és rádióknál tevékenykedő 10 magyar származású újságíró ismerkedett a magyarországi külföldi tőkebefektetések lehe­tőségével és a privatizációval azon a beszélgetéssorozaton, melyet az ÁVÜ, valamint a Bank és Tőzsde független pénzügyi hetilap rendezett a na­pokban Budapesten. A témáról a magyar gazdaság és pénzügypolitika ismert sze­mélyiségei mondták el vélemé­nyüket. Az újságírók találkoztak többek között Szabó Tamás, privatizációért felelős minisz­terrel, Csépi Lajossal, az Állami Vagyonkezelő Rt. vezérigazga­tójával, Bőd Péter Ákossal, az MNB elnökével. Az újságírók a Die Presse, a Frankfurter All­gemeine Zeitung, a BBC, a Svenska Dagbladet, a Párizsi Rádió, a The Wall Street Jour­nal, a Le Figaro, a The Toronto Star és a Nikkon Kezai Simbun munkatársai. ITT-gy áregység Veszprémben Megkezdődött a próbaüze­melés az ITT Automotive Eu­rope GmbH első kelet-európai gyáregységében, Veszprémben. Wendel Schindele, az ITT ke­let-európai vezérigazgatója saj­tótájékoztatóján közölte, hogy 1993-ban vették meg az ingat­lant, és mára elkészült a prog­ramjukban szereplő első léte­sítmény, amelyben 104 dolgozó kezdte meg a munkát. A külföldiek áfa-visszaigényléséről • A csarnok-csontváz évek óta üresen áll. A külföldi utasok áprilistól nemcsak az adóhatóságtól, ha­nem az erre Apeh-engedéllyel rendelkező belföldi forgalma­zóktól is kaphatnak áfa-vissza­térítést. Ezzel a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelő mód­szert honosítottuk meg. Az új szabályozás nem változtat lé­nyegesen azokon a rendelkezé­seken, hogy a külföldiek milyen feltételek esetén igényelhetik vissza az áfát. Lényegi változás viszont, hogy csak - a kor­mányrendeletben definiált - új termékek után igényelhetik vissza a külföldiek az áfát. Ugyancsak meghatározza a rendelet az új jármű fogalmát, véget vetve ezzel annak a ko­rábbi gyakorlatnak, miszerint jelentős számban vittek kül­földre használt autó áfáját visz- szaigényelni. Több szabály viszont csak április elsejétől lépett életbe, így az is, amely szerint adóvisz- szatérítéssel olyan belföldön be­jegyzett gazdálkodó szervezet, illetve állandó magyarországi lakhellyel rendelkező magán- személy foglalkozhat, aki ren­delkezik az adóhatóság ilyen tartalmú engedélyével. Az en­gedély megadásának feltételei közé tartozik például, hogy a kérelmező áfa-adóalany, s fize­tési kötelezettségének az általá­nos szabályok szerint tesz ele­het. Ugyancsak feltétel, hogy a kérelem beadását megelőző 2 évben a kérelmezőnél az Apeh ellenőrzései során nem tárt fel jelentős hiányosságokat, s a vál­lalkozás nem áll csőd vagy fel- számolási eljárás alatt. Az engedélykérelmeket a vál­lalkozás székhelye - annak hiá­nyában állandó lakhelye - sze­rint illetékes adóhatósághoz kell benyújtani, feltüntetve benne azt a helyet is, ahol tevékenysé­gét folytatni kívánja. A vállalkozók az áfa-vissza- térítést kizárólag üzleti alapon, végzik. így saját felelősségére és kockázatára fizeti ki a külföldinek az áfa összegét, miután meggyőződött arról, hogy az utas jogosult adóvisz- szaigénylésre. A vállalkozó te­vékenységéért - a visszatérí­tendő adó 10%-át meg nem haladó - ügykezelési díjat számíthat fel a külföldinek. A visszatérített adót és az ügyke­zelési díjat a visszatérítésre jo­gosult személy, illetve szerve­zet előzetesen felszámított adóként, önadózás keretében érvényesítheti az adóhatóság­gal szemben. A nyolcvanas évek végétől áll ez a hatalmas csamokváz Kiskunfélegyháza határában, a 451-es út közelében. Hajdan a Lenin Téesz építette lakatos­üzeme számára. Befejezni azonban nem tudták, mert elfo­gyott a pénzük. A csarnok jelen­leg a régi üzem jogutódjaként alakult Fémszer Kft. tulajdoná­ban van, sorsa azonban to­vábbra is bizonytalan. Kiss Kálmán - a káeftét irá­nyító két ügyvezető egyike - szerint, már négy éve árulják. Érdeklődőkben - hazaiakban, külföldiekben - nem volt hiány, csak épp megvenni nem akarta senki. Pedig még az árutőzsdén is meghirdették. Talán méretei riasztották el a vevőket, és az, hogy nincs befejezve. A szerkezet értékét 11-13 millió forintra saccolják, és igény szerint akár másfél hek­tárnyi földterületet is adnának hozzá - ha valakinek kellene. Pedig sok mindenre hasznosít­ható lenne, ugyanis még hídda­rupálya is ki van alakítva rajta. Egyébként a daru is készen van, csak épp nem szerelték fel. A szerkezet, melyből hatal­mas - akár többszintes - üzem­csarnokot vagy raktárhelyiséget is ki lehetne alakítani, tovább várakozik. S vele együtt a ká- efté- tagok pénze is. Talán ha­marosan sikerül eladniuk és nem kell többé találgatniuk a 451-es úton autózóknak: vajon mi lehet ez az évek óta befejezetlen, fur­csa vasszerkezet? Szász András A megszerzett részvények árát a kisbefektetőknek öt év alatt, évi egyenlő részletekben kell törleszteniük. Részvényeit addig senki nem adhatja el, amíg valamennyit ki nem fi­zette, a részvény után járó oszta­lék értéke az utolsó törlesztő részletet csökkenti. A rész­vényhez kapcsolódó minden egyéb jogot kezdettől fogva az gyakorolja, aki a részvény tu­lajdonosa. b) Kárpótlási jegyeknek részvényekre történő cseréje: A KRP-be bekapcsolódhat minden kárpótlásijegy-tulajdo- nos. Az alanyi jogon kárpótol­taknak nem kell jelentkezési dí­jat fizetniük, továbbá a rész­vény azonnal tulajdonukba ke­rül, amint kárpótlási jegyüket részvényre cserélték. A kárpó­toltaknak is csak egyszer kell je­lentkezniük, amikor kárpótlási jegyeiket először cserélik rész­vényre. A továbbiakban már a program résztvevőinek számí­tanak, tehát 1994 őszétől min­den egyes újabb társaság rész­vényeinek nyilvános forgalom- bahozatalakor személyre szóló értesítést kapnak az újabb vásár­lási lehetőségekről. Külföldi segítséggel A KRP-ben a kárpótlási je­gyeket kamattal növelt címletér­téken cserélik részvényre. És végül még két fontos in­formáció:- Aki kárpótlási jegyért cse­rél részvényt, arra nem vonat­kozik a részletfizetési lehető­ségnél említett százezer forintos értékhatár. A KRP ezen „ágá­ban” mindenki annyi részvényt igényelhet, amennyi kárpótlási jegyet kíván részvényre cse­rélni.-A kárpótlási jegyek tulaj­donosai ezen kívül jelentkez­hetnek a részletfizetési lehető­ségre is, ők tehát a KRP mind­két ágában részt vehetnek. A KRP-t a brit kormány Know How Fund-ja segítségé­vel dolgozták ki, amely a prog­ram általános kidolgozásában részt vevő nemzetközi tanács­adó cégeket finanszírozta. Az ÁVÜ pénzügyi tanács­adója a részvények nyilvános forgalombahozatalának és tőzs­dei bevezetésének előkészítésé­ben a Pannónia Hotels Szálloda Rt. esetében a Sámuel Montagu Pénzügyi Tanácsadó Kft., a Global TH Rt. és a Soproni Sörgyár Rt. esetében a Credi­tanstalt Értékpapír Rt., a Pan- nonplast Műanyagipari Rt. ese­tében pedig a CS First Boston (Budapest) Rt. A KRP azért nagy jelentő­ségű a hazai privatizáció és tő­kebefektetések történetében, mert megteremti a lehetőséget a vállalkozni szándékozó magyar állampolgároknak, hogy rész­letfizetéssel vagy kárpótlási je­gyeik felhasználásával részvé­nyekbe fektessenek be. További információért az alábbi személyekhez fordulhat: Vályi György: 267-0060 ÁVÜ; Hegyi Gábor: 168-9615 STAR PR Ügynökség. Lehet még jó híre a lakiteleki téglának? Bővülő kapcsolatok Kazahsztán perspektivikus gazdasági partner Magyaror­szág számára, ezért a két ország bővíteni szándékozik gazdasági együttműködését. Ezt a célt szolgálta Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter látoga­tása, aki a napokban Albert G. Szalamatin kazah ipari minisz­ter meghívására utazott az ázsiai országba. Latorcai János meg­beszéléseket folytatott a kazah ipari, gazdasági, energetikai, külgazdasági és idegenforgalmi tárcák vezetőivel. A tengizi olajipari beruházásoknál pedig a magyar vállalkozók további lehetőségeiről tájékozódott. Csarnok váz az út szélén • Emberpróbáló a télagyári munka. Nyúl Istvánná és Berta Mihály a téglagyár tulajdonosai azon fá­radoznak, hogy a megyében a kisméretű téglagyártását te­kintve egyedülálló üzem hírne­vét visszaszerezzék, ami nem könnyű feladat, ha figyelembe vesszük, hogy hosszú éveken át a rossz minőségű termékéről vált ismertté. Hogy mi volt ennek az oka, azt ma már kár volna vitatni. A Tégla Betéti Társaság tavaly vásárolta meg a telepet a Szikra Szövetkezettől. A vételárat azonban csak ebben az évben si­került kifizetniük, mivel hitelké­relmüket több helyen is elutasí­tották. A Lakitelek Alapítvány segítségét is kérték kezességvál­laláshoz, innen azonban elutasító választ kaptak. Végül a Kereske­delmi Bank Rt. Kunszentmár­toni fiókjától kaptak lehetőséget a japán start hitel - 18,5 százalé­kos kamat és két év türelmi idő - felvételére. Amit most láthat az érdek­lődő szem a téglagyárban, az mindenképpen említésre méltó: ottjártamkor zuhogó esőben is serényen dolgoztak az asszo­nyok: fedett színek alatt rakták le a nyers téglát. A férfiak a gé­pek körül tevékenykedtek, a tégla alapanyagának, az agyag­nak az őrlését, vízzel való lágyí- tását és préselését végezték. Az egész munkafolyamat meglehe­tősen egyszerűnek tűnik, de hi­hetetlenül nagy fizikai erőnlétet követel meg az ott dolgozóktól. Jelenleg 40 embert alkalmaz­nak, de még mindig szeretné­nek legalább 15-20 személyt felvenni, ha a fűrésztelepen is teljes kapacitással elindul a termelés. Két dolog van amit nem néznek el dolgozóiknak: az ittasság és az igazolatlan hiány­zás. Ha a kettő közül valame­lyik többször is megismétlődik, akkor bizony elbocsátják őket. Ennek ellenére, vagy talán ép­pen ezért az emberek szívvel-lé- lekkel teszik a dolgukat és szinte kivétel nélkül mindany- nyian elégedettek a gyár jelen­legi vezetésével.- Mi nagyon bízunk Berta Mihályékban, mert úgy érezzük, hogy megbecsülik a munkánkat és nagyon emberségesek velünk. Korábban sohasem kaptunk olyan jó fizetéseket, mint most - vélekednek az ott dolgozók. A téglagyár udvarán a szor­gos munka eredményeként je­lenleg mintegy 180-200 ezer nyers tégla van kirakva. A hé­ten be akarják gyújtani a nagy kemenceházat, és elkezdődik a tégla égetése. A gyár egész éves kapacitására - 3.5-4 millió da­rab téglára - meg van a felvá­sárló, aki a holt időszakban is segítséget nyújtott a Tégla Bt-nek, hogy ki tudják fizetni dolgozóikat.- Büszkék lehetünk az em­berekre, mert napi 30 ezer tég­lát leraknak, annak ellenére, hogy sokan közülük nagyon fia­talok és életükben először vég­zik ezt a munkát. Szeretnénk minél többjüknek biztos megél­hetést nyújtani, és a lakiteleki tégla jóhírét vissza szerezni - mondta Nyúl Istvánná és Berta Mihály. Tóth Katalin • Kifejező plakát a KPR-röl. (Fotó: Nyúl E. Gábor) A kormány 1993 októberé­ben hozott döntése alapján az Állami Vagyonügynökség 1994 tavaszán indítja a Kisbefektetői Részvényvásárlási Programot (KRP). A döntés értelmében a KRP keretében 5 év alatt az ÁVÜ- höz és az ÁV Rt.-hez tartozó 70 társaság közel 120 milliárd Ft értékű részvénye kerül forga­lomba. A KRP fokozatosan indul. A befektetni szándékozók szá­mára a részvétel lehetősége első ízben 1994 áprilisában nyílik meg. Ezt 1994 őszén újabb je­lentős részvénykínálat követi majd, amely egyre fokozottabb mértékben az ÁV Rt.-társasá- gok részvényeinek értékesíté­sére támaszkodik. A lakosság tömeges bekapcsolódására ek­kor nyílik majd lehetőség. Ezután éveken keresztül lesz mód a KRP-kedvezmények igénybevételére olyan ütemben, ahogy a cégek a tőzsdei beveze­tésre felkészíthetők. Vásárás részletre is A részvényvásárlást részlet- fizetési lehetőség könnyíti, a befektetés biztonságát pedig növeli, hogy tőzsdei forga­lomba kerülő részvényeket le­het megvásárolni. A jelenlegi kínálatban sze­replő társaságokban többségi részesedéssel rendelkeznek je­lentős tőkeerejű és szakmailag felkészült befektetők. Ez biz­tonságossá teszi a kisbefektetők részvényvásárlását. A KRP kísérleti szakaszában a következő társaságok részvé­nyeit ajánlják fel: Pannónia Hotels Rt., Global TH Rt. (észak-nyugat magyar- országi élelmiszer kereskedelmi hálózat), Pannonplast Műa­nyagipari Rt, Soproni Sörgyár Rt. A részvények megvásárlá­sára várhatóan áprilisi kezdettel nyílik majd lehetőség. A forgalomba kerülő részvé­nyek összértéke becsült beveze­tési áron meghaladja a 4 milli­árd forintot. A KRP-részvények forgalmazása során az ÁVÜ azt tartja elsőrendű célnak, hogy a befektetők számára a részvény- vásárlást és a törlesztések telje­sítését a lehető legegyszerűbbé és legkényelmesebbé tegye. Ezért a forgalmazással az OTP Bank Rt.-t bízta meg, amelynek fiókjai az ország minden pontjá­ról könnyen elérhetők. Áprilistól országszerte mint­egy hatvan OTP-fiókban fo­gadják a KRP iránt érdeklődő­ket. Ezt a hálózatot ősztől jelen­tékeny mértékben bővítik majd, hogy alkalmas legyen akár több százezer befektető kiszolgálá­sára. A Kisbefektetői Részvényvá­sárlási Program keretében két­féle módon juthatnak részvény­hez az érdeklődők:- 5 éves, kamatmentes rész­letfizetéssel, vagy- a kárpótlási jegyek részvé­nyekre történő cseréjével. a) Részletfizetési lehetőség: A KRP keretében a részletfi­zetés kamatmentes. Ezt a ked­vezményt minden felnőtt ma­gyar állampolgár igénybe ve­heti, akinek állandó magyaror­szági lakhelye van, és akit ilyen értelemben a törvény nem kor­látoz vagy nem zár ki. A részlet- fizetésnek egyéb feltétele nincs, így a kisbefektetőnek pl. sem­milyen vagyoni biztosítékkal nem kell rendelkeznie. Mindenki, aki a fenti feltétel­nek megfelel, és aki a prog­ramban való részvételi szándé­kát a forgalmazó OTP-fiókban bejelenti, százezer forint ösz- szegű részvényvásárlási keretet kap, és a továbbiakban e keret erejéig vásárolhat részvényeket. A jelentkezőnek 2000 forint egyszeri regisztrációs díjat kell fizetnie, ami az adminisztrációs költségek fedezésére szolgál, de maga a regisztráció semmiféle anyagi kötelezettséget nem je­lent, a fel nem használt rész­vényvásárlási keretért fizetni nem kell. Névreszóló tájékoztatás Akik a programba ilyen mó­don bekapcsolódnak, 1994 őszétől névre szóló tájékoztatást kapnak minden újabb részvény- vásárlási lehetőségről, és az így felkínált részvényekből igé­nyelhetnek a részvénykeretük terhére. Amennyiben egy-egy rész­vény forgalombahozatalánál a jelentkezők több részvényt igé­nyelnek, mint amennyi rendel­kezésre áll, akkor allokációra kerül sor, vagyis a rendelke­zésre álló részvényeket eloszt­ják a jelentkezők között. MINDEN MŰKÖDŐ TŐKE

Next

/
Thumbnails
Contents