Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-19 / 91. szám
1994. április 19., kedd 11 Gazdaklub Tavaszi állatbetegségek Az állatok értékének, fel- vásárlási árának visszaesése sajnos azt váltja ki a tulajdonosok többségénél, hogy az állataik tartásával és takarmányozásával kevesebbet törődnek. Nem veszik meg a szükséges tápszert, koncentrátu- mot, vitaminokat, pedig ennek kárát előbb-utóbb ők látják. Ahol nem lehet spórolni, ott nem szabad. A mostani és ehhez hasonló szélsőséges időjárás fokozottan fontossá teszi, hogy a sertések időben védve legyenek orbánc ellen. A 12-15 Cel- sius-fokot meghaladó hőingadozás az állatokat nagyon megviseli (stressznyomás) és a lesben álló orbánckórokozó azonnal megteszi kártételét. Heveny esetben az állat hirtelen elhullik. Egyéb esetben az állat étvágytalan, és ha erre nem figyelünk, a betegség idültté válik, allergiás alapon szívbillentyű-, ízületgyulladás lép fel, és az elhullás később, egyéb megterheléskor következik be (szállítás, ellés). Hosszú pályafutásom során, sajnos, többször álltam az aggódó tulajdonossal a már menthetetlen 10-30 000 Ft-ot érő állat felett. Pedig el lehetett volna kerülni, ha a kellő figyelmet időben ráfordítjuk. A sertésorbánc elleni vakcina kiváló, de egész évi biztos védelmet csak három, egymás utáni oltás ad, melyet három- havonként kell elvégeztetni. Különösen fontos, hogy a valamilyen ok miatt a soroltásból kimaradt (nehéz vemhes- ség) anyaállatot az ellés után 2 hétre okvetlen oltassák be vakcinával. Helytelen az a gyakorlat, hogy várnak a betegség bejelentésével - mert ennek egyéb járványos betegség leküzdésében is igen fontos szerepe van. Az állat állapota javulhat is, de a betegség mindig idültté válik. Gyógyulás csak az időben történt beavatkozástól várható. Sajnos, a különböző csatornákon megszerzett gyógyszerek használata is nagyon káros, mert sokszor az állatok nem a megfelelő gyógyszert és gyógyszeradagot kapják és ennek szintén a betegség idültté, később gyógyíthatatlanná válása a vége. Fel kívánom hívni a figyelmet a malackorban fellépő fehér (himlős) hasmenésre. Sajnos, széles körben elterjedt tévhit, hogy minden malacnak át kell esni rajta. Nem kell átesni rajta. Mindenki megfigyelhette, hogy ugyanezen koca májusi malacai nem esnek bele, mert az anya akkor legjobban el van látva jó minőségű zöld takarmánnyal és kellő vitaminnal. A betegséget colicsoportba tartozó baktériumok okozzák. Időben történt beavatkozással könnyen és jól gyógyítható (gipszszerű fehér bélsár megjelenése). Végzetessé a betegség akkor válik, mikor a belázasodott malacok az anyjuk vizeletét, vagy azzal szennyezett esővizet kénytelenek inni. Nagyon kevés helyen fogadják el azt, hogy az intenzív fehérhússertések malacai egyhetes korban már az anyjuk tejére is isznak. Ezért tegyünk az állatok elé tiszta ivóvizet és ugyanakkor neohemogén- nel ízesített takarmányt is. Az állatok így könnyebben rászoknak az evésre. Nagyon helyes az a gyakorlat, hogy kéthetes kor után az anyaállat csak napi három alkalommal találkozzon malacaival. Akkor a malacok intenzíven esznek, az anya pihen, és a tejet is megkapják kellő időben anélkül, hogy az anyjuk tőgyét sebesre rágnák. Fel kell hívnom a gazdák figyelmét a bélférgek által okozott kárra is. Szintén idült betegség, kellő időben végzett gyógykezeléssel elkerülhető. Aki szót kért: Dr. Dani Sándor állatorvos SOK EMBER ÉLT BELŐLE A legtöbb halat Baján eszik? • Sobri Farkas József, az örökös bajnok és Szakái László. Igaz-e, nem-e, nem tudhatom: közszájon forog egy adat, mely szerint Baján fogyasztják a legtöbb halat az országban, 66 kilót évente és átlagosan. Tudvalevő, hogy a főzésnek minden itteni férfiember igazi mestere... A halászat valaha rengeteg embernek adott munkát. A haltenyésztésnek megmaradt, sőt nőtt a jelentősége, rengeteg a környéken a halastó, ennek ellenére jó néhány bolton találkoztam a felirattal: tiszai hal kapható. Sajnos, és ez a bajaiak nagy fájdalma, a hal egyre drágább lesz. A húsvéti ünnepekre alaposan felmentek az árak: egy kiló pontyért 205, a kárászért 90 forintot is elkértek. Talán a konkurencia növekedése letöri valamelyest a hal árát. Az ismert gasztronómiai szakember. Szakái László nyitott nemrégiben egy új halboltot a főtéren, a nemrég megszűnt üzlet helyén. Az ünnepi alkalomra Sobri főzte a halászlét, Farkas József, Magyarország örökös halfőző bajnoka. Aki olybá nyilatkozott, hogy a jó halászlé elkészítéséhez nem kell más, csak tehetség és szakértelem. Egyébként jómaga mindig csak pontyból főz. Fontos még tudni, hogy mit és mikor kell beletenni a bográcsba, mekkora tüzet kell adni, ha pedig forr a lé, mikor kell levenni. Hát ilyen egyszerű az egész! Gál Zoltán Vetik a napraforgót a megyében Pénz, mezőgazdaság, piac • A tataházi szövetkezet magángazdának veti a napraforgót. A kárpótlás és a részarány-tulajdonosok kimérése kapcsán nagyon sok új földtulajdonos dilemmája, hogy a föld megműveléséhez honnan teremtse elő az anyagiakat. A bankok bizalmatlanok, a gazdák nem rendelkeznek a megfelelő biztosítékokkal. A földet ennek ellenére meg kell művelni. Ezeken a gondokon próbál segíteni számos cég olyan termeltetési szerződésekkel, amelyek előfinanszírozási rendszerben köttetnek. Olajnapraforgó - később olajrepce - termelésére nyújt lehetőséget megyénkben a Bábolnai Grand Imperiál Rt., amelynek egyik megyei megbízottját, dr. Czár Jánost kérdeztük a gazdáknak nyújtott szolgáltatásokról.- Három részletben adjuk a hektáronkénti 27 ezer forint termeltetési előleget. Május közepéig a vetőmag-, műtrágyaköltségeket fedezzük, míg június közepén az addig elvégzett talajmunkák - kultivátorozás, ekézés - ellenértékét fizetjük ki a termelőknek. A napraforgó- termelésben a legnagyobb költség a betakarítás, szárítás és tisztítás, ezért az előleg felét a betakarítási időszakban, augusztus végén küldjük. Hektáronként 1,7 tonnás termésre kötünk szerződést, 23 ezer forintos tonnánkénti átvételi árral. Természetesen a szerződöttön felüli termést is átvesszük. Olajprémiumot nem számolunk, mert az általunk ajánlott fajták biztosítják a 44 százalékos olajtartalmat.- Mi történik akkor, ha kevesebb termés várható a szerződöttnél?- Folyamatosan szemlézzük a területeket, és az előleget a várható termés arányában folyósítjuk. Természetesen szerződött tábláinkra teljeskörű biztosítást kötöttünk. Exportra termeltetünk, érdekeink a gazdákéval egyeznek, minél több, és jó minőségű olajnapraforgót szeretnénk átvenni.- A szerződéskötések végén járunk, hiszen az olajnapraforgót április végéig el kell vetni. Mi a tapasztalata, cégek vagy magángazdák vállalkoznak inkább a termelésre?- Idén többségében magángazdákkal vagyunk szerződésben. Legkisebb szerződött területünk 20 hektár; ezért jellemző, hogy több gazda társulva termeli a napraforgót. Ugyanakkor szövetkezetekkel, egyéb mező- gazdasági társulásokkal is partneri viszonyban vagyunk.- Milyen garanciát nyújtanak a termelőknek a termés átvételére?- Úgy gondolom, az előfinanszírozási rendszer megfelelő garancia. A termelés költségeit az rt. viseli, amit a végelszámoláskor fizet vissza a termelő. Cégünknek semmiféle érdeke nem fűződik ahhoz, hogy cserbenhagyja a gazdákat. P.E. Lombos fák kivitelre A Ligniwood Kft. az elmúlt esztendőben 3 milliárd forint értékben exportált nyugat-európai piacokra a Magyarországon kitermelt lombosfa-féleségekből. A kivitel 35 százaléka Ausztriába és közel 40 százaléka Olaszországba, valamint Németországba irányult. A nyersanyagot külföldön cellulóz gyártásához, a fűrész- és laplemeziparban, valamint a bútorkészítésben hasznosítják. A kft.-t 1991-ben 80 millió forintos alaptőkével hozta létre az akkori Lignimpex Külkereskedelmi Vállalat 50 százalékos, míg 12 nagy hazai erdőgazdaság szintén 50 százalékos részesedéssel. A cég tervezi, hogy saját fűrészüzemet és áruraktárat is létesít. Fel kívánják venni a kapcsolatot az erdők új magán- tulajdonosaival, akik döntően kárpótlási jegyekért jutottak a területekhez, hogy eredményes piaci kapcsolatot építsenek ki velük. A húseladás ellenőrzése A fogyasztóvédelmi felügyelőségek az állatorvosokkal közösen 754 üzletben és 223 vágóhídon ellenőrizték, milyen hús jut a fogyasztók asztalára. A leggyakrabban előforduló hiányosság a helytelen zsírtalaní- tás, szilánkos csonthasítás és a faggyúréteg nem kellő eltávolítása. Sikeres tormaüzem Petőfiszálláson • A savanyítóból hozta létre a vállalkozó a tormaüzemet. Tíz szövetkezet közös pályázata Tíz Nógrád megyei mező- gazdasági szövetkezet készít reorganizációs pályázatot a bank- és adóskonszolidációról szóló, 1078-as kormányrendelet alapján. A szövetkezetek együttesen több száz millió forinttal tartoznak a konszolidációra kijelölt pénzintézeteknek, a társadalombiztosításnak és az államnak, ám adósságuk megfizetésére nincs reális esély. Az eladósodás oka főként a világbanki és hazai termelési programokra évekkel ezelőtt felvett hitelek kamatainak megtöbbszörözése. A pályázatok célja éppen annak bizonyítása, hogy az adósságteher elengedése, könnyítése, illetve tőkésítése esetén képes megállni a saját lábán a szövetkezet. Veszteséges gazdaságok Veszteséggel zárta a tavalyi esztendőt is a Fejér megyei mezőgazdasági szövetkezetek csaknem fele: bár végleges adatok még nincsenek, de a becslések szerint a 71 közös gazdaságból várhatóan huszonhétnek negatív lesz a gazdálkodási mérlege. A gazdaságok adósságállománya tovább nőtt, s eléri a négy és fél milliárd forintot. Szinte a semmiből teremtett sikeres vállalkozást Petőfiszálláson Kiss Jenő, a Kiss Torma Bt. tulajdonosa. A falu határában lévő egykori savanyítóüzem elhanyagolt épületét hozta rendbe, s húszéves üzletkötői gyakorlattal felvértezve - ecetes torma gyártásába fogott.- Tavaly szeptemberben indult az üzem, de nem nagy jövőt jósoltak nekünk. Elfogy a pénzük, elfogy a lelkesedésük, legfeljebb egy hónapig maradnak talpon - híresztelték az ellendrukkerek. Szerencsére nem nekik lett igazuk, de az tény, hogy az első pár hónap borzasztóan nehéz volt. Még egyszer nem fognék bele. Gépalkatrészekért kellett szaladgálnom, mindezt úgy, hogy az üzembe a mai napig sem sikerült telefont intézni. A tormát Hajdú-Bihar- ból hozzuk, és kezdetben bizony még kanállal töltöttük az üvegeket.- Azóta már van töltőgépünk, nem is akármilyen - kapcsolódik a beszélgetésbe Csikósné Veronka, az üzemvezető. Mint mondja, a gép saját elképzelésük alapján készült. Sosem láttak ilyen tormatöltőt, csak elképzeléseik voltak róla. Munka közben jöttek rá, hogy milyennek is kellene lennie. A mérnök ezeket az igényeket valósította meg.- Nagy harc van a tormapiacon, de versenyképesek vagyunk - mondja Kiss Jenő. - És ezen nem csak a minőséget kell érteni. Például a pontos szállításnak, a csomagolásnak is nagy jelentősége van. Most éppen azt intézem, hogy az üvegeinken rajta legyen a vonalkód, mert a nagykereskedelemben ez már követelmény. Ilyen körülmények közt igazán szerencsésnek mondhatom magam, hogy a munkatársaim megértették a kezdeti nehézségeket. Amikor beérett a pluszmunka eredménye, kiosztottam kéthavi bért. Tormaüzem - egyelőre egy kicsit fellengzősen hangzik a hámló vakolatú épületet látva. De egyre többen hiszik, hogy fél évvel ezelőtt egy életképes vállalkozás alapjait rakták le Petőfiszálláson. - galambos FAJT AKI V ÁLASZT ÁS, FEHÉRJEDÚS TAKARMÁNYOZÁS EUROP-módszer a magyar sertéspiacon is Két előbbi számunkban a hazánkban idén bevezetésre kerülő új, EUROP sertésminősítési rendszer technológiájáról számoltunk be. A húsminősítéshez az objektív mérőeszközökön kívül megfelelő szervezetre is szükség van. Az Országos Húsminősítési és Tejellenőrzési Főfelügyelet feladata a minősítők képzése, engedélyeinek kiadása, az ellenőrzés, a szükséges nyilvántartások vezetése. Folyamatosan figyelemmel kíséri a minősítők szakmai tevékenységét, a minősítéshez használt eszközök, műszerek, nyilvántartások alkalmazhatóságát. Minősítő csak olyan személy lehet, aki nem áll munkaviszonyban sem a termelővel, sem a vágóhíddal, és nem tenyészthet vágóállatot. Középfokú iskolai végzettséggel és minősítési szaktanfolyammal kell rendelkeznie. Az új minősítési rendszer akkor éri el célját, ha a termelők az általuk előállított termék minőségéről folyamatosan visszajelzést kapnak. A különböző szintű szervező és irányító szervezetek számára is fontos, hogy a minősítés adatai egységes rendszerbe foglalva álljanak rendelkezésre. Ezért jött létre az a számítógépes adatgyűjtő és információszolgáltató rendszer, amelynek segítségével megvalósítható az adatgyűjtés, -feldolgozás, és a különböző szintű információigény kielégítése. A vágóvonalon keletkezett adatok gyűjtése után a rendszerben feldolgozás történik, majd az igények szerinti adatszolgáltatás. A vágósertésekre tavaly októberben meghirdetett garantált árak minőségi osztályonként változnak. Az E minőségi osztályban - ahol a színhústartalom legalább 55 százalék -, 98 forintot fizetnek kilogrammonként. U osztályban - 50 százalék színhústartalom - 90 forint, az R minőségű - 45 százalék színhústartalom - sertésekért 82 forint jár élősúly-kilogrammonként. Hazánkban a meghirdetett garantált ár a vágósertések 60 százalékára terjed ki, mert 40 százalékuk az E, az U vagy az R osztályba nem sorolható. A gyengébb minőségű - O és P - a piacon nem, vagy csak igen alacsony áron adható el. A termelő elsősorban fajtakiválasztással tud az új rendszerhez alkalmazkodni. A hazánkban tenyésztett fajták közül a magyar nagyfehér hússertés 42,8- 48,3 százalék, a lapálysertés 42,8-56,6 százalék színhústartalomra képes. A Pietrain ennél is többet tud, de ehhez a takarmányozásban az igényét maximálisan szem előtt kell tartani. Elsősorban a fehérjeigény kielégítése meghatározó. Malactápokon 18,5 százalék, hízótápokon 16 százalék fölötti fehérjetartalom a kívánatos.- pásztor -
