Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-01 / 50. szám

6 PETŐFI NÉPE 1994. március 1., kedd HONNAN HÁNYÁN TANULTAK TOVÁBB? Szakközépiskolák felvételi eredménylistája BÚZATÁBLA VAGY GOLFPÁLYA? A termőföld védelmében Hányán folytathatják tanul­mányaikat a legnagyobb számú középiskola befejezése után? Milyen tudással állnak diákjai a felvételi bizottságok elé? Kitű­nik-e a felvételi teljesítmények elemzéséből, hogy egyes felső­­oktatási intézmények már vizs­ga nélkül is lehetőséget kínál­nak a bejutásra? Kiragadott kérdések ezek egy táblázat lát­tán, melyet Neuwirth Gábor, az Országos Felsőoktatási Felvé­teli Iroda főtanácsadója készí­tett, s amely öt esztendő adatait tartalmazza - 314 iskoláról. Enyhék vagy szigorúak az iskolák?-■A gimnáziumok listájához hasonlóan a szakközépiskolák sorrendjét is legalább 3 év egy­befüggő eredménye alapján állí­tottuk össze, fgy alakult ki a 314 iskolát tartalmazó lista. A táblá­zatból kitűnik, hogy az érettsé­gizőkhöz képest hány százalé­kát vették fel a gyerekeknek, ez adta a sorrendet is. Am 1989-cel kezdődően 1993-mal bezáróan feltüntettük azt is, hogy évenként miképpen ala­kult a százalékos felvételi arány. Ebből kitűnik, hogy előbbre jutottak-e, vagy vissza­léptek az iskolák. A feldolgozás lehetőséget kínált a felvételi vizsgán szerzett pontok és a ho­zott pontok viszonyítására is, ezért ezeket is közöljük. Hiszen az is egyfajta sorba rendezési lehetőséget kínál, hogy milyen szigorúan, vagy enyhén bocsá­tották a bizottságok elé diákjai­kat az iskolák. Öt szakközép nagyon jó-Milyen általánosan megfo­galmazható tapasztalatot kínál a kialakított sorrend?- Kitűnik, hogy öt iskola ta­nulóinak több mint 40 százaléka tanul tovább, sőt közülük kettő az 50 százalék fölé is emelke­dett (Békéscsaba, Paks, Hód­mezővásárhely, Győr, Debre­cen). Ez kiemelkedőnek tekint­hető, hiszen ugyanolyan szintet értek el, mint a gimnáziumok. Tudjuk, hogy a szakközépisko­lák elsősorban nem továbbtanu­lásra készítenek elő. Igen jó a továbbtanulási arány a további kilenc iskola esetében (Nyír­egyháza 2 iskolája, Nagykálló, Békéscsaba, Százhalombatta, Zalaegerszeg, Győr 2 iskolája, Eger), amit a 30 százalékos fel­vételi eredmény jelez, öt év át­lagában. A 20 százalék felettiek - 26 iskola tartozik közéjük - ugyancsak jó teljesítményt könyvelhetnek el. A gimnáziumoknál nem di­csérném, itt azonban tiszteletre méltónak tekintem a 10 száza­lék felettiek teljesítményét - 170 iskoláról van szó - azért, mert mint az imént említettem: a szakközépiskoláknak más a feladata, mint a gimnáziumok­nak. De mit mondjak azokról az iskolákról, amelyeknél ötéves átlagban csak kevesebb, mint minden tizedik diákot tudták be­juttatni valamelyik felsőfokú in­tézménybe?! A táblázatból u­­gyanis kiderül, hogy az iskolák 40 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Fő feladatuk a szakképzés-Ebben a felosztásban je­lentkeznie kellene annak a köz­tudott ténynek is, hogy például a műszaki egyetemekre, az ag­rár-felsőoktatásba könnyebben be lehet jutni. Tehát a szakkö­zépiskolák - elvileg - nincsenek hátrányban...- Elvileg így kellene lenni. Bár az is igaz, hogy az egész­ségügyi szakközépiskolák kife­jezetten hátrányban vannak a gimnáziummal szemben, az or­vosegyetemek esetében. Volta­képpen ez a helyzet a gazdasági jellegű intézményekbe igyek­vők esetében is.- Levonható az a következte­tés, hogy ebbe az iskolatípusba nem is a továbbtanulás szándé­kával iratkoznak?- Valószínűleg a diákok egy részét tekintve ez is igaz. Szá­mításba kell venni, hogy a szó­ban forgó iskolák fő profilja a középfokú szakemberképzés, és ezt valóban teljesítik is. Ez a táblázat nem tesz lehetővé ilyen összehasonlítást, nem ilyen megfontolásból készül. De azt kimutatja, hogy az iskolák egy jelentős részében a 30 fős osztá­lyokból egy vagy.két gyerek jut el az egyetemre, főiskolára. Nem tartom valószínűnek, hogy ezekből az osztályokból csak ennyien akarnak tovább tanulni. Nyilván többen szeretnének, de vagy azt érzik, hogy nem ver­senyképesek és emiatt nem is jelentkeznek, vagy jelentkez­nek, de már a vizsgán elbuknak. Tíz százalék alatt rossz az eredmény-Ha az okokat nézzük, nem lehetséges, hogy a gazdasági­politikai rendszerváltás ennél az iskolatípusnál erősebben éreztette a hatását?-Nem, ezt nem mondanám. A munkanélküliség például a gimnáziumot végzetteket job­ban érinti, mert nekik semmi­féle szakmát nem ad az iskola. Ezzel szemben a szakközépis­kolai érettségivel elvileg jobban el lehet helyezkedni.- Ön évek óta készíti ezeket a táblázatokat. Lát-e valamiféle változást, akár negatív, akár pozitív irányban?- Ennél az iskolatípusnál most is ugyanazt állapíthatom meg, mint korábban. A 10 szá­zalékot nem képes elérni igen nagy számú iskola és ez elgon­dolkoztat. Az iskolákat más szempontok is megkülönböztetik- Az ön számokkal alátá­masztott elgondolása bizonyára nem talál megértő fogadtatásra az érintetteknél...- Éppen a minap, a gimnázi­umi táblázat közreadása után, kaptam egy elkeseredett tele­font. Az egyik nagyvárosi isko­lánk igazgatója hívott fel azzal, hogy az emberek, a szülők nem veszik észre a korábbinál vala­mivel kedvezőbb pozíciót, csak az abszolút sorrend érdekli őket. De nem is ez döbbentett meg, hanem a panasznak az a része, ami szerint a helyi okta­tási hatóság is ezekből a táblá­zatokból ítél - például az igaz­gatóválasztásnál. Nos, én nem menthetem fel a hatóságokat, de szerintem helytelen egyetlen szempont, ha úgy tetszik, egy­­szempontos statisztika alapján ítélkezni bármely iskola felett. S még helytelenebb e szerint megítélni a pedagógust! Ezért utólag leszögezem: ez a sorrend csupán egy helyzetet tükröz és nem minősíti az iskolákat! Tanácsok a továbbtanuláshoz- Volt-e példa arra, hogy va­lamiféle következtetésért önhöz fordultak, például iskolaválasz­táskor a szülők?-Elég gyakran kaptam i­­lyen telefonokat is. Például: „Most végez az általános isko­lában a gyerek, jaj, hová írassuk be”. Nos, én minden esetben el­zárkózom nemcsak a tanács­adástól, de a véleménynyilvání­tástól is. Felhívom a figyelmü­ket arra, hogy ne csak a táblá­zatban elfoglalt hely szerint vá­lasszanak iskolát. Megértem, hogy minden szülő a legjobbat, a legmegfelelőbbet keresi, de egyetlen szám esetében nem biztos, hogy szerencsés egy 14 éves gyerek sorsáról dönteni. Számtalan példát idézhetünk ar­ról, hogy miképpen szenvedett a nem neki való iskolában va­laki. Akár azért, mert kiváló ké­pességgel egy, a hátsó mezőny­ben lévő iskolába került, vagy fordítva.-Akkor tehát ez a sorrend, melyet ön készített, voltaképpen az általános iskolákra is fényt vagy árnyékot vet? Például úgy, hogy az utolsó harmadban lévő iskolák más diákanyaggal kény­telenek dolgozni, mint például az első húsz iskola...- Azt gondolom, hogy már az óvodai felkészítésben is prob­lémák vannak. És mit mondjak arról, hogy a huszadik század végén, egy olyan civilizált or­szágban, mint Magyarország, még nem tűnt el a fiatalkori analfabétizmus. Ezeknek az okait kellene mindenekelőtt megkeresni és megszüntetni, és fontosságát tekintve csak ezután jöhet az előbb leírt gond, a szakközepesek felvételi aránya. Ha valamiért, hát ezért kell na­pirenden tartani mindazt, ami az előbbre jutást segíti. Bár elvileg ebben az évben rendeződnek a földtulajdon-vi­szonyok, a viták még mindig nem ültek el a tulajdonosok ki­létét illetően. Ki a jobb gazda? Aki megműveli a földet? Aki eladja? Aki visszaveszi? Aki másra használja, mint amire a legalkalmasabb? A kérdés el­döntése össztársadalmi prob­léma. A jó vagy rossz válasz ugyanis azokat is érinti, akiknek a jövedelme nem a mezőgazda­ságból származik. Hivatásszerűen 200 ezer em­ber foglalkozik állattenyésztés­sel vagy növénytermesztéssel, míg egymillió melléktevékeny­ségként és további egymillió sa­ját maga, illetve családja ellá­tása érdekében műveli kiskert­jét. Enni azonban mind a tízmil­liónknak kell, sőt nemzeti jöve­delmünk szemszögéből annál jobb, minél többen fogyaszta­nak magyar gabonát, húst, gyümölcsöt határainkon kívül élők közül is. Valaha a zsíros termőföldnek jó ára volt, ma azonban bagóért vesztegetik - panaszolják a gazdák. S valóban: a földnek nincs piaci értéke! Amíg arany­koronánként 500 forintért lehet földhöz jutni, vagyis egy törpe­birtok ára mindössze 1-2 millió forint, addig nem lesz becsülete a földnek. (Külföldön nagyság­renddel magasabb összegeket kémek a tulajdonosok!) Az már más kérdés, hogy a magyar földművelőnek még annyi pénze sincsen, hogy megala­pozza jövőbeli családi farmját! A Belügyminisztériumban hétfőn hirdették ki annak a ja­nuárban kiírt zártkörű pályázat­nak az eredményét, mely szerint az összes egyéni és listás szava­zólap, a választási nyomtatvá­nyok készítését és a szavazás egyéb kellékeinek (golyóstoll, A működő piacgazdaságokban a mezőgazdasági termelést óri­ási összegekkel támogatja az ál­lam. Az elmúlt évtizedek alatt a termelés-feldolgozás-értékesí­­tés láncolatába számos közve­tett és közvetlen ösztönző ele­met építettek be, amellyel meg­könnyítik a kis- és nagyterme­lők dolgát. A gépek beszerzésé­hez kedvező feltételű hitelek állnak rendelkezésre, a felvásár­lás olajozott és megbízható, az értékesítésnél előnyt élveznek a nemzeti termékek, s szigorú vámok védik a belső piacot. Ehhez képest nálunk a lánco­lat akadozik, s ennek egyenes következményeként csökken a termelés. A paraszt termelne (mi mást is csinálna, hiszen ehhez ért?), de nincs mivel és nincs ki­nek. Pillanatnyilag jövedelme­zőbb, ha a termőföldet kiparcel­lázza hétvégi telkeknek vagy vadászterületként, esetleg golf­pályaként hasznosítja. De ez természetesen hosszútávon nem megoldás, hiszen az élelmi­szer-ellátás szempontjából ki­szolgáltatottá teszi az országot. Amelyik földterület még alkal­mas a művelésre, azon növényt kell termeszteni. Amelyik a vegyszerektől, a műtrágyától megsavanyodott, elveszítette termőerejét - mert ilyen terüle­tek is jócskán vannak - azokat ki kell vonni a művelés alól. Eze­ken lehet üdülőket, sportpályá­kat létrehozni. A lényeg tehát, hogy az élelmiszer-termelést kell minden szinten támogatni. Mert abból élünk. D.Zs. szalag, zsinór) beszerzését az Állami Nyomda Rt. fogja szol­gáltatni. Áz urna- és szállítódo­bozokat a Budapesti Dunapack Rt. gyártja. Mindezen termékek csomagolását és megyeszékhe­lyekre történő szállítását az Ál­lami Nyomda Rt. végzi majd. A szakközépiskolák sorrendje Szakközépiskolák Város Felv. százaléka Felvételi érettségizettekhez pont­viszonyítva számok 1. Bartók Béla Békéscsaba 57 102 2. Energetikai Paks 53 85 3. Mezőgazdasági Hódmezőv.h. 46 76 4. Zeneművészeti Győr 42 92 5. Kodály Zoltán Debrecen 40 88 6-7. Művészeti Nyíregyháza 37 93 Budai Nagy A. Nagykálló 37 93 8. Vásárhelyi P. Nyíregyháza 36 83 9. Széchenyi Köz. Békéscsaba 34 81 10-11. Széchenyi I. Százhalomb. 31 77 Csányi L. Köz. Zalaegerszeg 31 93 12-14. Deák Ferenc K. Győr Győr 30 93 Hild J. Ép. ip. 30 85 Mezőgazdasági Eger 30 83 15. Táncsics Ép. i. Veszprém 29 100 16-17. Képző- és I. m. Budapest 28 86 Déri Miksa Ip. Szeged 28 92 18-19. Villamosipari Békéscsaba 26 74 Mechwart A. Debrecen 26 94 20-21. Boronkay Gy. Vác 25 83 Művészeti Pécs 25 90 22-24. Jedlik Á. Ip. Győr Nyíregyháza 24 78 Széchenyi I. 24 90 Bolyai János Budapest 24 86 25-28. Kempelen F. Ip. Sopron 23 76 Bessenyei Gy. Berettyóú. 23 93 Széchenyi I. Komárom 23 78 Pollack M. Ép. Pécs 23 88 29-30. Egészségügyi Nyíregyháza 22 74 Deák F. Szakk. Zalaegerszeg 22 78 31-34. Kandó K. Műsz. Kecskemét 21 90 Szent-Gy. A. Eü. Kecskemét 21 74 Veress P. Mez. Győr 21 89 Blathy O. Vil. Miskolc 21 83 35-40. Ipari Tiszaújvá. 20 92 Bartha J. Kert. Szentes 20 98 Baross G. Közg. Győr 20 89 Bem J. Óvónői Budapest 20 92 Balasházy J. Debrecen 20 101 Péchy M. Ép. i. Debrecen 20 82 41—45. Kossuth Zs. Eg. Kalocsa 19 76 Gép- és Műszerip. Eger 19 83 Mezőgazdasági Nyíregyháza 19 95 Műsz. és Tech. Szekszárd 19 81 Fáy A. Közgaz. Miskolc 19 81 46-55. Kada E. közgaz. Kecskemét 18 83 56-69. Tóth Kálmán Baja 17 79 70-80. Türr I. Közg. Baja 16 92 Bereczki Máté Baja 16 89 101-111. Ruhaipari Kalocsa 13 96 112-132. Gáspár A. Ip. Petőfi S. Gép. Kecskemét 12 75 133-152. Kiskunfélegyháza 11 86 II. Rákóczi F. Kiskunhalas 11 86 153-170. Bányai J. Baja 10 91 171-187. Dózsa Gy. Kalocsa 9 84 Varga J. Köz. Kiskunfélegyháza 9 85 223-245. Berkes F. Kér. Kecskemét 6 87 296-314. Mezőg. és Éleim. Kiskunfélegyháza 0 0 • A listában az első ötven helyen valamennyi iskolát közöljük, lejjebb csak a Bács-Kiskun megyeieket. MOFA MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR Rt. Mohács, Budapesti országút, Tel.: 69/311-922, Fax: 69/322-742 Termékeinket ajánljuk: ÉPÍTKEZÉSHEZ , ,BUT0R­­KESZITESHEZ BELSŐTÉR BURKOLÁSHOZ KIÁLLÍTÁSI STANDÉPÍTÉSHEZ BARKÁCSOLÁSHOZ CSOMAGOLÁSHOZ Termék forgalmazóink: FER-MI Baja, Fürst Sándor u. 47. tei.:79/321-075 F0RMÁTÓ Kft. Kecskemét, Kurucz krt. 2. tel.76/483-228 DUTKER Kft. Kecskemét, István kir. krt. 24. tel.:76/481-617 Túzép telepek. A Providencia Kecskeméten Uj központ, újabb munkalehetőségek Új helyen, immáron a saját üzlethelyiségében fogadják partnereiket a Providencia Biztosító kecskeméti kirendeltségének munkatársai. Az irattár, az irodák, a nyilvántartás az emeletre kerül, így kényelmes körülmények között tár­gyalhatnak az ügyintézők a földszinten az ügy­felekkel. Az új épületbe költözik a kárrendezés is. Miután a kecskeméti kirendeltség is bekap­csolódik a központi számítógépes rendszerbe, így gyorsabbá válik az ügyintézés. Újításként ismét bevezetik a szombat délelőtti ügyfél­­fogadást. Újabb üzletkötőket is felvesznek pályázat útján; elsősorban a Kecskeméthez közeli településekről, szomszédos városokból várja a jelentkezőket Varga István kirendeltség­vezető. A Providencia új címe: Kecskemét, Széchenyi tér 14. (Északi térfal) Telefon/fax: 76/481-627, telefon: 76/486-621(5«8, Elkészítik a választási urnákat f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents